Kedves Gábor én mindig csodálkozom az ilyen kijelentéseken:
Már csak annyit fűznék hozzá talán, hogy legyen bennünk annyi Istenfélelem, hogy amikor a "mérőzsinórhoz" mérünk, akkor ne a leírt betűhöz tegyük, hanem a szellemhez. Mert például, ha történik valami (lásd: misszionárius) ami nem illik hozzá a mi általunk megismert mérőzsinórhoz, attól, még az nem biztos, hogy az hamis, talán csak mi nem értettük meg a mérés lényegét...
Mejik szellemhez kel mérni az igét, és ezt hogyan tesszük? Ez érdekes.
Mert az Írott Ige, a Biblia az a Szent Szellem, a Szent Szellem kijelentése. Nem lehet hozzámérni mert ő maga a kijelentett ige.
Ján 1:1 Kezdetben vala az Íge, és az Íge vala az Istennél, és Isten vala az Íge.
Ján 1:14 És az Íge testté lett és lakozék mi közöttünk (és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét), a ki teljes vala kegyelemmel és igazsággal.
Aztán az Ige testé lett, aki a Krisztus tehát még egyedűl ő lehet a mérce, de ő megélte és betöltötte az Igét, mert ő volt az Ige.
Így a "mérőzsinórt" nem kell semmihez sem mérni, mert ő az alap, így nincs szükség egy újabb mérésre. Csak azok méregetik és szabdalják a mérőzsinórt akik nem akarják elfogadni.
Egy misszionárius élete nem bizonyíték, főleg akkor, ha nem is ismerted, (sok misszionárius indult el Krisztus nevében, de Krisztus nélkül, a történelem igazol)
Sok szeretettel .
Kedves Zoli. Hozzászólásodból látom, hogy nem igazán értjük egymást, de nem lényeg... én kérek bocsánatot. Ennyi tapasztalattal a hátam mögött lehetne annyi eszem, hogy mihez, és hogyan szólok hozzá.
