Én fent vagyok Facebookon, de nem vagyok függő. Egy időben nagyon ráálltam, mindent kiírtam, amit csak csináltam. Aztán rájöttem, hogy mennyire eluralkodott ez rajtam, mennyire megváltoztatott. Akkor sokkal idegesebb voltam, türelmetlenebb, fáradtabb, órákig képes voltam elveszni az üzenőfalon és mások adatlapjain. Játszottam is az oldalon, vezettem egy éttermet, farmot, volt akváriumom és kisállatom is, sőt, polgármester is voltam a városomban. Ez először mind szép és jó, de egy idő után tényleg elveszi az ember életkedvét, idejét és energiáját is. Volt, amikor 2 órával korábban (reggel 5-kor) felkeltem, hogy learassam a farmomat, megetessem az állataimat és felrakjam főni az aznapi kaját az étteremben... szóval eluralkodott rajtam. Már nem emlékszem hogyan álltam le róla, de azóta másképpen szemlélem a dolgot. És még ma is látok olyanokat, akik ugyanazt csinálják, mint amit én csináltam.
Azóta csak csendes szemlélője vagyok, sajnos muszáj fent lennem, mert már ott értesítjük egymást a volt osztályommal és a leendő osztályommal, ott beszélgetek régi ismerősökkel... és ez ma már az én fiatalságomban elkerülhetetlen, ha nem akarok több ezres telefonszámlát...
Néha, ha olyanom van, elrendezem a farmom, megetetem és átöltöztetem a kisállatom, de 10 percnél tovább nem játszok vele... Káros, ezt saját bőrömön tapasztaltam. Mindenesetre semmi rossz nem származhat abból, ha fent vagyunk ilyen oldalakon, de senki, tényleg, senki ne kövesse el ezt a hibát, amit én.