Hazugság
Az előző hónapokban szó volt arról a témáról, hogy „Vigyázz mit szólsz!”. A mai napon hozzá hasonlóan a nyelv bűneit fogjuk tovább venni, ezen belül pedig a hazugságot. A hazugság fogalmáról is egész máshogy gondolkoznak a keresztények, mint ahogyan Isten gondolkozik arról. A hazugság ugyanis nem abban merül ki, hogy mikor igen-t kellene mondani, ahelyett nem-et mondunk. A Bibliában az első feljegyzést a hazugságról itt olvassuk:
1Mózes 3,1
„A kígyó pedig ravaszabb vala minden mezei vadnál, melyet az Úr Isten teremtett vala, és monda az asszonynak: Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?”
Szokták azt mondani, hogy: „vigyázz, mert ha kérdez is hazudik”. A kígyó az Istennek egy teremtménye, igaz akkor még inkább gyíknak nézhetett ki. Isten megátkozta és elvesztette a lábait, mindezzel azt akarom mondani, hogy a sátán nem önmagát változtatta kígyóvá, hanem elsőként a kígyót használta fel a célja elérésében. Elsőként a kígyó vált eszközként, majd vele csalta meg Évát és úgy vitte bűnre Ádámot. A Jelenések könyvében találunk utalást arra, hogy az ördög az ősi kígyó. Ezt a gondolatot pedig azért érdemes tovább vinni, mert bár a kígyó is csak egy eszköz volt a sátán kezében, mégis magára a kígyóra mondja az ige, hogy a sátán:
Jelenések könyve 12,9
„És vetteték a nagy sárkány, ama régi kígyó, aki neveztetik ördögnek és a Sátánnak, ki mind az egész föld kerekségét elhiteti, vetteték a földre, és az ő angyalai is ő vele levettetének.”
Ez azért van (hogy a kígyót az ige sátánnak mondja), mert akinek szolgai engedelmességre adjuk magunkat, annak a nevéről neveztetünk! Ha a gonosznak szolgálunk, akkor gonoszoknak neveztetünk, ha Istennek szolgálunk isteneknek neveztetünk:
Zsoltárok 82,1-8
„Aszáf zsoltára. Isten áll az Istennek gyülekezetében, ítél az istenek között. Meddig ítéltek még hamisan, és emelitek a gonoszok személyét? Szela. Ítéljetek a szegénynek és árvának; a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot! Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt; a gonoszok kezéből szabadítsátok ki. Nem tudnak, nem értenek, setétségben járnak; a földnek minden fundamentoma inog. Én mondottam: Istenek vagytok ti és a Felségesnek fiai ti mindnyájan: Mindamellett meghaltok, mint a közember, és elhullotok, mint akármely főember. Kelj fel, oh Isten, ítéld meg a földet, mert néked jutnak örökségül minden népek.”
Ne feledjük, Isten saját képmására teremtett minket, ez pedig nem a testünk formájára vonatkozik, hanem a lelkünkre. Mert Isten minden embernek a saját lelkéből adott, ezért mondja az Úr:
1Mózes 6,3
„És monda az Úr: Ne maradjon az én lelkem örökké az emberben, mivelhogy ő test; legyen életének ideje száz húsz esztendő.”
De hogy lehet a hitetlenben Isten lelke? Nem csak a hívőkben van? Nem csak a hívőkben, hanem a hitetlenekben is. Kezdetben mikor megszülettünk, nem voltunk se hívők, se hitetlenek, csak egy apró gyermek, akinek hamar kifejlődött a saját akarata, majd a tudatos döntés a jó és rossz között. A hitetlenség felé sodródunk, mivel az emberi természetünk lázadó és önző, de Isten lelke lakik bennünk! A kérdés az, hogy a hasonlatosságára leszünk, mint a bűnbeesés előtt, vagy maradunk Istentől távol? Mert akik engedelmesek lesznek az Úr hívására, azokban az Isten lelke megelevenedik, ahogyan ezt az ige is írja:
Efézusi levél 2,1-5
„Titeket is megelevenített, akik holtak valátok a ti vétkeitek és bűneitek miatt, Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik; Akik között forgolódtunk egykor mi is mindnyájan a mi testünk kívánságaiban, cselekedvén a testnek és a gondolatoknak akaratját, és természet szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek is: De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, melylyel minket szeretett, Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!)”
Az hogy megelevenedik annyit jelent, hogy életre kell! Vagyis Isten lelke aki bennünk van, hív minket megtérésre, de sokan vannak akik elnyomják és a saját akaratuk és vágyaik szerint mennek. Így megértjük, hogy mivel Isten lelke lakik minden emberben, ezért nincs egy ember sem, akit ne hívott volna megtérésre. Mert a világ és sajnos a kereszténység is úgy fogalmaz, hogy a lelkiismeretünk szól hozzánk. De ez nem a lelkiismeret, hanem Istennek a lelke, aki meg akar elevenedni, vagyis életre akar kelni bennünk.
Visszatérve a gondolathoz ahonnan eljutottunk idáig, arról bizonyosodhattunk meg, hogy akinek szolgálunk, arról az úrról neveztetünk. Ha mi Jézusnak szolgálunk, akkor nem szabad hogy hazugság találtasson bennünk. Emlékezzünk csak a kígyó kérdésére.
„Csakugyan azt mondta az Isten, hogy a kertnek egy fájáról se egyetek?”
Nem, nem mondott ilyet Isten, ez a kérdés megcsalatás, vagyis félrevezetés. A félrevezetőkről pedig ezt mondja Isten:
5Mózes 27,18
„Átkozott, aki félrevezeti a vakot az úton! És mondja az egész nép: Ámen!”
Láthatjuk is az igében, hogy a kígyó elvesztette a lábait, mert megátkozta őt Isten. Félrevezette Évát és ezért átkozott is lett!
Hazudni lehet úgy is, hogy az embertársunkat tévhitben hagyjuk. De hozok egy szemléletes példát hogy megértsük mire is gondolok. Tegyük fel, hogy nekem sürgősen szükségem lenne 10 000ft-ra. Megkeresem az egyik testvéremet és azt mondom neki: „szükségem lenne 10 000ft-ra, kérlek segíts”! Tegyük fel, hogy neki van ennyi pénze és nélkülözni is tudná, viszont nem akar nekem kölcsön adni. Ha azt válaszolja, hogy: „nekem sincs ennyi pénzem”, akkor határozottan hazudik.
De ha azt a választ adná, hogy: „jól jönne nekem is 10 000ft”, akkor ezzel azt sugallja nekem, hogy neki sincs annyi pénze. Önmaga szemében pedig igaz is maradhat, hiszen nem mondott azzal hazugságot hogy jól jönne 10 000ft. De Isten nem így tekint erre, az Ő igazsága szerint hazudott nekem. Miért is? Mert én vak vagyok ebben a dologban és ő félrevezetett engem. A félrevezetők pedig az ige szerint átkozottak!
Nagyon fontos megértenünk, hogy a hazugság nem kis bűn, pedig sokan a kis bűnök közé sorolják. A hazugság annyit jelent: világosságot sötétséggé tenni az igazságot megtagadni.
Ézsaiás könyve 5,20
„Jaj azoknak, akik a gonoszt jónak mondják és a jót gonosznak; akik a sötétséget világossággá s a világosságot sötétséggé teszik, és teszik a keserűt édessé, s az édest keserűvé!”
Jaj lesz nekünk is? Mi emberek mindent megpróbálunk megmagyarázni, beleértve a hazugságot is. Biztos hallottátok már azt, hogy: „Kegyes hazugság” – és humánusan megmagyarázzuk, hogy a helyén elhangzott hazugsággal jót cselekedtünk. De a hazugság nem Istentől való, hanem a gonosztól:
János evangéliuma 8,44
„Ti az ördög atyától valók vagytok, és a ti atyátok kívánságait akarjátok teljesíteni. Az emberölő volt kezdettől fogva, és nem állott meg az igazságban, mert nincsen ő benne igazság. Mikor hazugságot szól, a sajátjából szól; mert hazug és hazugság atyja.”
A sátántól való a hazugság, ezért ne legyen az a mi fegyverünkké. De ha elesünk és hazugságot szólunk, járuljunk az Úr elé bűnbánó szívvel és kérjünk bocsánatot. Bizonyára jól tudjátok a különbséget, mert nem mindegy hogy elestünk egy bűnben, vagy hogy bűnben járunk. Komolyan kell vennünk Isten szentségét és a beszédét amellyel megmondta:
Jelenések könyve 21,8
„A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, ami a második halál.”
Akik hazugok a földön, azok az igaz földön is hazugok lennének. Hazugoknak pedig nem lesz hely fenntartva a Mennyben:
Ézsaiás könyve 26,10
„Ha kegyelmet nyer a gonosz, nem tanul igazságot, az igaz földön is hamisságot cselekszik, és nem nézi az Úr méltóságát.”
Vigyázzunk a beszédünkre, éljünk Isten igazsága szerint, és a gonosz fegyvereit ne használjuk a céljaink elérésére.
Efézusi levél 4,21-25
„Ha ugyan Őt megértettétek és Ő benne megtaníttattatok, úgy amint az igazság a Jézusban: Hogy levetkezzétek ama régi élet szerint való ó embert, mely meg van romolva a csalárdság kívánságai miatt; Megújuljatok pedig a ti elméteknek lelke szerint, És felöltözzétek amaz új embert, mely Isten szerint teremtetett igazságban és valóságos szentségben. Azért levetvén a hazugságot, szóljatok igazságot, kiki az ő felebarátjával: mert egymásnak tagjai vagyunk.”
Ne tévesszük sose szem elől, hogy mikor a hazugság bármely alakját szóljuk vagy cselekszük, a sátánból merítünk és az ő országát építjük. Ne vegyük könnyelműen a szavainkat, mert bár a szó elszáll, de az Úrnál megmarad!
(Skype 2013/08/14)
