Nos, nem én vagyok itt a legnépszerűbb, de tudom mit érzel.
Olyan démonok jelentek meg, amik még rajtunk is kifognak. Vagy legalább is megpróbálják. A félelem nem belőled van, ne aggódj, az anyagiak miatt se. (gondolom ez a a baj) Nincs jelen a szívedben, ott az Úr van, aki elpecsételte azt (le zárta). A gondolataidat támadják.
Ha olyan közösségbe jársz, ahol hisznek a szabadításban, akkor kérd meg a te szolgálódat (pásztor) imádkozzon érted, két diakónus jelenlétében, a te szabadulásodért.
Ha nem ilyen a közösséged akkor, nehéz a küzdelem, de ha nem hagyod fel, van szabadulás.
Én most mentem ezen keresztül. (lehet, hogy még nem egészen vagyok kint)
Két igét mondanék ami nekem segített:
1Ján 4:18
A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: aki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben.
2Kor 1:21 Aki pedig minket ti veletek egybe
Krisztusban megerősít és megken minket, az Isten az;
2Kor 1:22
Aki el is pecsételt minket, és a léleknek zálogát adta a mi szíveinkbe.Amikor jönnek a buta gondolatok, bátran mond ki jó hangosan,: A Nazareti Jézus Krisztus nevében, nincs bennem félelem, mert a szeretet lakik az én szívembe, amihez egy démonnak sincs jussa, mert az Atya pecsételte le azt! A Jézus Krisztus nevében távozz tőlem Sátán! Ámen!
Ezután a legjobb, ha egy igén kezdesz gondolkodni.
