Szerző Téma: Félelmeink és szorongásaink  (Megtekintve 57661 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

maria

  • Vendég
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #225 Dátum: 2010 Január 03, 10:16:27 »
Drága Magda! Én nem értettelek félre, csupán leírtam én is milyen ostoba módon szóltam, mivel a halottakkal nem beszélünk, mert azzal megidézzük a gonosz szellemeket. Semmi szükségünk rájuk, hogy beszéljünk hozzájuk, de minden ember szívében akkor tör elő fájdalmában, és a sátán felhasználja a fájdalmainkat, érzéseinket észrevétlenül. Nem részleteztem, hiszen igazat adtam neked ebben és azt hittem ez elég. Nagyon nem okos dolog beszélni a halottainkkal. Vannak akik ezért járnak ki előszeretettel a temetőkbe és azt állítják, megnyugvást kapnak, hogy elmondják mi történik velük naponta meg a családjukkal. Mekkora csapda.

1Aranyos

  • Vendég
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #226 Dátum: 2010 Január 03, 10:27:03 »
Drága Magda! Én nem értettelek félre, csupán leírtam én is milyen ostoba módon szóltam, mivel a halottakkal nem beszélünk, mert azzal megidézzük a gonosz szellemeket. Semmi szükségünk rájuk, hogy beszéljünk hozzájuk, de minden ember szívében akkor tör elő fájdalmában, és a sátán felhasználja a fájdalmainkat, érzéseinket észrevétlenül. Nem részleteztem, hiszen igazat adtam neked ebben és azt hittem ez elég. Nagyon nem okos dolog beszélni a halottainkkal. Vannak akik ezért járnak ki előszeretettel a temetőkbe és azt állítják, megnyugvást kapnak, hogy elmondják mi történik velük naponta meg a családjukkal. Mekkora csapda.

Bizony az!
És itt jön az amit sajnos elutasítanak, hogy ebből csak akkor van szabadulás, ha tényleg akarja az ittmaradott!
És itt jön a Jakab levél, hogy édesgeti a tulajdon kívánsága, mert nem is tudja, hogy ez a legutálatosabb bűn Isten előtt.

Megszabadulni pedig magától nem fog, mert nem hall olyan tanítást ami erre indítaná, mert a hit hallásból van, a hallás pedig Isten igéjéből
 :062:

Nem elérhető kinga1986

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 36
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #227 Dátum: 2010 Január 17, 19:15:18 »
Kedves testvereim, hogyan hogyan lehet megbaratkozzni a Halalal, hogyan fogadjuk el??
egy kis uzletben dolgozzom es olyan jo igazi csaladi kozoseg let az a kis uzlet. Egy kedves neni egyik nap meghallt szornyen erezztem magam nem meselttem neki Istenrol ez nagyon bant vajon hova kerul???
Es itt van mamam o is nagyon beteg es meselttem neki Istenrol es hisz is benne most beteg es en szerettem Ot nem akarom elveszitteni. Hogyan lehet megbaratkozzni a halalal???
En olyan kozzel allttam a halalhoz es nem felek tole csupan a masok lelkert aggodom hova kerul azok lelke akik nem fogadtak el Istent???
 :060:
Kinga

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3926
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #228 Dátum: 2010 Január 18, 10:11:47 »
 :168:  Szia Kedves Kinga!

A halál rémisztget minket, mert ismeretlen nekünk, élőknek. De tudjuk, hogy Jézus legyőzte a halált, és nekünk nincs rettegni valónk!
Amíg valaki él, addig van esélye megragadni Krisztust és a felkínált kegyelmet. Ezért fontos a bizonyságtételünk! Lelkileg, érzelmileg nagyon nehéz szembesülni azzal, hogy valaki eltávozik a közvetlen környezetünkből. Legyen az barát, rokon vagy munkatárs.
TÖLTSÖN EL MÉG NAGYOBB FELELŐSSÉGÉRZETTEL, hogy nem mindegy, ki merre tart! A pokol az örökké tartó halál. Nem maga a halál fáj, hanem az a borzalmas, ami az ajtón való átlépés után kezdődik!
HA ISTEN ELŐTT ŐSZINTÉN MEGHARCOLOD A SZOLGÁLATAIDAT, BIZONYSÁGTÉTELEIDET, AKKOR NE ENGEDJ HELYET A SZÍVEDBEN A SZORONGÁSNAK, HOGY VAJON HOVA KERÜLT AZ ILLETŐ!
Egy ideig persze morfondírozhatsz rajta, de azzal már úgy sem segíthetsz. Inkább adjon új lendületet abban, hogy a többi RÁD BÍZOTT felé úgy tudj szolgálni, hogy mihamarabb láthasd az életükben a jó irányt a keskeny úton!

5 éve vesztettem el édesapámat. S bár hívő ember volt, mégis nehéz volt érzelmileg. CSAKIS az Úrban van a békességünk és a megnyugvásunk.

Kedves Kinga! A halálra úgy tekints, mint egy legyőzetett ellenségre!
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Csaba

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3527
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #229 Dátum: 2010 Január 18, 11:50:09 »
Szia Kinga! :044:

Szerettem volna már tegnap este
válaszolni neked, de a technika ördöge :174: megtréfált!
:hehe:

Az ember félelme természetes a halállal szemben!
Azt kell mondjam, hogy a halállal soha sem lehet MEGBARÁTKOZNI, mivel a halál ELLENSÉG!

Való igaz, hogy Krisztus már legyőzte, de a testünk ettől még a halál fogságában van.
Ez az ellenség a biblia alapján utoljára fog legyőzetni!
vö. 1Kor. 15:26; Jel. 20:14
Azt kérdezted mi lesz azoknak a lelkével, (szellemével), akik meghalnak!
Nem szeretnélek becsapni!
Ha van valamilyen jellegű lét a halál és a feltámadás között, az semmi jót sem kínál azok számára, akik Krisztus nélkűl a szívűkben halnak meg!
Az ő állapotuk szenvedés, Istentől elszakítva!
Vö. Luk. 16:19-31

A halált elfogadni egyetlen reménységgel a szívűnkben lehetséges csak!
1Jn. 5:10-13!
:2smitten: 

Daba
'A szeretet nem keresi a maga hasznát...' 1Kor13

Nem elérhető erdei

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1752
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #230 Dátum: 2010 Január 19, 06:53:25 »
Nekem hirtelen vegyes kép alakult ki, a halálról, a hozzászólásokban.
Én azt gondolom, hogy a halál keresztény ember számára nem létező fogalom.
A világ, úgy gondolja a halál, egy vissza nem fordítható állapot, amelyben az élőlény megszűnik létezni. (testi halál)
Egy keresztény ember számára, a halál szellemi, mert mindenki aki nincs a Krisztusban, (még ha létezik is) a halálban van.
Aki pedig a Krisztusban van, (még ha testben már nem is) de él!
Ez is az igazi örömhír része, hogy Jézus meghalt helyettünk.
 :044:
1Kor 1:27  Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket;

maria

  • Vendég
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #231 Dátum: 2010 Január 19, 07:55:43 »
Kinga! Talán az adjon neked vigasztalást, hogy az idős emberek anno kötelező hittanórákra jártak és azért többségükben ott él és élt Krisztus és ha nem is úgy élték a hívő életüket, hogy folyton templomba járók voltak, -hiszen ez nem is üdvösség kérdése, az még nem jelenti azt, hogy nem volt az Úré. A másik, utolsó pillanatban is kiálthatott Jézushoz. Mindenkinek van egy utolsó lehetősége, ami már tényleg az utolsó.

A halál azért jelent félelmet, mert az ismeretlenség ezt okozza. Akinek már volt bepillantása a mennyei valóságba, az nem fél. Isten viszont többet is vár el tőle. Viszont mást tud a szívünk és mást az agyunk. A szívünk/szellemünk tudja, hogy Istenhez tartozunk és nem fél, de az agyunk/testünk azt tudja, hogy ő bűnös és a halálra való, ami borzalom. A kettő viaskodik egymással és ez okoz félelmet az emberbe. Kérdés melyik jut győzelemre, a bűnös halott test, vagy a győztes, élő szellem. Az ember folyton harcban van a szellemével.

A haláltól való félelem kiváltó oka még lehet az is, hogy amikor valakit elvesztünk az nagyon fáj, mert a hiánya lesújtó, hogy többé nem láthatjuk. A sok emlék megszépül azonnal velük. A halál tolvaj, mert ellopja azokat, akiket szeretünk és mély, fájdalommal teli sebeket tud ejteni. Csak gondoljatok arra, hányan nem sírnak azok után, akik csupán keserűséget okoztak másoknak, még örülnek is hogy már nem kellemetlenkedik. A magunk halálától való félelem abban nyilvánul még meg, hogy elveszítjük a megszokott környezetünket amiben eddig éltünk. A földi szeretteinktől való elszakadás nekünk is fájdalmas kell legyen, hiszen a szeretet munkálkodik bennünk is irántuk. Hát nekem ennyi jutott eszembe.

Nem elérhető kinga1986

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 36
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #232 Dátum: 2010 Január 19, 09:30:37 »
 :05:
A halal fajdalmat okoz de erot ad, hogy tobb embernek elmondjam van elet a halal utan es ezt a mi Krisztussunk legyoztte. A testunnk meghalhat porra vallhat de a lelkunk nem. Imadkozom mamamert es mar jobban van hala az Urnak
Imadkozzom mindazokert akik nem fogadtak el Krisztust es tudom Isten minden oszinte imat meghallgat koszonok mindent nektek  :2smitten: :017:
Kinga

maria

  • Vendég
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #233 Dátum: 2010 Január 19, 17:04:45 »
"Mit tud az orvos?

– Klinikai halálnak nevezzük azt az állapotot – mondja dr. Vereczkey Gábor, az Országos Gyógyintézeti Központ kardiológus-aneszteziológus főorvosa –, amikor a szívműködés és a keringés leáll, ezáltal az életfontosságú szervek vérellátása megszűnik. Az állapotot addig nevezzük a klinikai halál állapotának, amíg visszafordítható, tehát a beteg újraéleszthető. Ez átlagosan 4-5 perc. Huszonnégy éve dolgozom az egészségügyben, mindvégig intenzív osztályokon, sok száz beteg újraélesztésében vettem részt. Ez alatt az idő alatt körülbelül húsz páciensem volt, akik halál közeli élményekről számoltak be visszatérésük után. A legtipikusabb észleléseket, az alagút-élményt, a testenkívüliséget, a fényességet és a békesség élményét szinte mindegyikük átélte. Érdekes módon ezek a tapasztalatok függetlenek attól, hogy hány éves a beteg, milyen hosszú ideig volt a klinikai halál állapotában, illetve hisz-e Istenben, vagy sem. Én magam sem vagyok vallásos ember. Nem gondolom azt, hogy ezek a dolgok a misztikum körébe tartoznának. Olyasmiről van szó szerintem, amire létezik magyarázat, csak ezt a magyarázatot még nem ismerjük. Az eddig felvetett teóriák ugyanis sorra megdőltek. Az a feltételezés, hogy az észleléseket az agysejtek bomlása okozza, nem lehet valós, hiszen ebben az esetben a páciens később nem tudna ezekről beszámolni. A gyógyszerhatások is kizárhatók, mert azok zavaros, homályos képeket okoznak. Ráadásul sokan, például a balesetek során sérültek, semmiféle gyógyszert nem kaptak akkor, amikor ezeket az élményeket átélték. A nagyon is egybevágó történetek alapján azt kell tehát mondanunk, hogy ezek az élmények léteznek. A klinikai halálból visszatért embereknek körülbelül 18 százaléka átéli őket, de egyelőre nem tudjuk megmondani, hogy kik és miért. Addig is, amíg a tudomány magyarázatot talál, el kell fogadnunk, hogy létezik valami, ami józan értelmünk számára felfoghatatlan. Végül is nem ez az egyetlen dolog, amit nem értünk. Nem ismerjük az álom mechanizmusát, nem tudjuk, hogyan gondolkodunk. Vannak tehát még jócskán megfejtetlen, sötét területek."

Nem elérhető Csaba

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3527
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #234 Dátum: 2010 Január 19, 18:19:55 »
Általában a világi ember számára a 'megfejthetetlen, sötét terűleten'
 kapnak helyet az olyan dolgok, mint a lélek, a szellem és sajnos, Isten is!
'A szeretet nem keresi a maga hasznát...' 1Kor13

Nem elérhető irene

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2573
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #235 Dátum: 2010 Január 19, 18:41:57 »
:05:
A halal fajdalmat okoz de erot ad, hogy tobb embernek elmondjam van elet a halal utan es ezt a mi Krisztussunk legyoztte. A testunnk meghalhat porra vallhat de a lelkunk nem. Imadkozom mamamert es mar jobban van hala az Urnak
Imadkozzom mindazokert akik nem fogadtak el Krisztust es tudom Isten minden oszinte imat meghallgat koszonok mindent nektek  :2smitten: :017:


 :044:Kinga    hála az ÚRnak    :081:  -nagyon szereti   mamádat  .... :2smitten:

Zsolt 50,15     
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.


amen!
zsolt 25:8.    Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #236 Dátum: 2010 Január 26, 19:55:40 »
A halál az utolsó ellenség - és célbaérünk. Igenis ellenség, mert valahogy végig kell csinálni, de a következő pillanatban már senkivel nem cserélnénk akik maradnak. Szoktam is mondani, senki ne sírjon a temetésemen - hanem örüljön, hogy célbaértem. Nem fogok meghalni egy perccel se előtt és később se, mint ahogy életem ideje Isten kezében van. Amig itt tart, addig leszek itt.
A pogánynak semmi igérete nincs - ezért teljesen indokolt, ahogy hozzááll. Még akkor is, ha próbálja nyugtatni magát, vagy lélekvándorlásban akar hinni, vagy nincs ott semmi stb - mégis az ismeretlenbe megy, tehát fél. Ebben van a titka a különbségnek. Engem Isten egyik kezéből áttesz a másikba - a hitetleneknek (akik nem kaptak hitet) nincs ilyen szép igéretük, ami bizony látszik a kérdés felmerülésénél is.
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

Nem elérhető Noémi

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #237 Dátum: 2010 Május 03, 08:37:03 »
 Ki tud erre bölcs választ?
 
 Mondjuk rá,hogy nem félek, de  tudatában vagyok annak,hogy nem cselekszem helyesen.
 
 Akkor mit tegyek?

 Van 13-km-re gyülekezetem, ahol a pásztoromnak szót kellene fogadnom.
 Falun lakom,ahol van 1-hívő testvérem,akitől eltiltott a pásztorom.
 Mert ez a tesvérnő, nem tud egészen szótfogadni az Úrnak. Nagyon manipulálja a másik ember életét.
 Viszont, ha meg is igértem, hogy megszakítom Vele a kapcsolatomat,hát nem tudom,mert Ő jön,
 vagy engem hív.
 Nyíltan megmondani nem merem Neki,hogy meg kellene szakítanunk a kapcsolatunkat.
 De érzem,és tudom,hogy nem épít engem ez e kapcsolat,sőt inkább erőtlenné tesz.

 A falunkban nagyon magukba zárkózott életet élnek a szomszédok,nem segítő készek.
 Valakire pedig néha csak rászorulunk segítségért.

 És még egy dolog van, amit nehéz feldolgoznom.
 Azelőtt, ha eljött egy, két testvér segíteni, akár a kertben,vagy más dologban,azt a pásztorunk eltiltotta.
 Tehát a gyülekezetből nem kapok segítséget, de azóta már kevesebben is vagyunk.

 Igen, talán félek is a pásztorunktól, hoy meg tudja, még mindíg nem szakítottam meg a kapcsolatot evvel a testvérnővel,aki szintén egyedül él mint én.

 Most hogyan tovább?

Nem elérhető Irma

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1935
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #238 Dátum: 2010 Május 03, 09:44:13 »
Drága Noémi!

Nem irigyellek a helyzetedért. De biztos, hogy jó helyen vagy te ebben a közösségben? Nincs valami más lehetőséged? Mert ez így belevisz téged, egy teljesen hamis keresztény-tudatba. A kereszténység az nem arravaló, hogy valaki uralkodjon a többieken, és megmondja ki mit tegyen hatalmi szóval. A pásztor feladata a szellemi iránymutatás, és én nagyon kétlem, hogy jó az a szellemi útmutatás, amelyik eltilt a másiktól. Igen, van olyan akik a jelenlétével legyengíti a környezetét, mert olyan szellemi légkör áraszt. De erre nem az a válasz, hogy akkor szakítsuk meg vele a kapcsolatot / pontosabban ez a nagyon utolsó megoldás /. Sokkal inkább lehetőséget kell adni számára a megtérésre.

De hogy te mit tehetsz? Azt az Igét tartsd szem előtt: Nem a félelem lelkét kaptátok ismét félelemre, hanem a fiuság lelkét, amely által azt kiálltjuk : Abbá Atyám. Ami téged félelemben tart az nem Istentől van, és ebben a helyzetben én más lehetőséget nem látok, mint egy másik közösségnek a keresése. Tudom falunk nem könnyű, de így élni meg nem lehet. Mert pont a lényeget nem tudod megélni : a szeretetet. Én a helyedbe az Úr elé állnék és nagyon buzgón imádkoznék egy nyitott ajtóért, ahol egészséges módon élhetem meg a kereszténységemet.

Addig pedig, amikor tudod, hogy ezek a testvérek "szerencséltetnek" a látogatásukkal, akkor védelmet kérnék minden belőlük áradó ellenségeskedéssel szemben, egyszerűen "elbújnék" Jézus Krisztus mögé. :2smitten:
„Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsása jut?”

Ézsaiás könyve 51:12

Nem elérhető erdei

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1752
Re: Félelmeink és szorongásaink
« Válasz #239 Dátum: 2010 Május 03, 10:08:51 »
Kedves Noémi

Én azt gondolom, hogy amit leírtál, ez csak a "jéghegy csúcsa".
Alapvetően, nagyon mély gondokkal küzdesz.
A magányosság bizony nem jó, ha azt nem önként vállalja az ember. Az bizony egy nagyon nagy teher, amit nem neked kéne hordoznod.

Bocsáss meg, hogy ezt írtam, de ezt érzem.
 :2smitten:
1Kor 1:27  Hanem a világ bolondjait választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse a bölcseket; és a világ erőtleneit választotta ki magának az Isten, hogy megszégyenítse az erőseket;