Jázmin figyelmeztetett erre a hiányosságomra, hogy nem találja megtérésem bizonyságát.
Pótolom, és átmásolom gyülis honlapunkról (
http://havannacsoport.hu/index.php/bizonysagok/megteresem-egy-vacsoraval-kezdodoett) bizonyságomat.
Megtérésem egy vacsorával kezdődött ....
Volt életemben olyan időszak amikor vasárnap délelőttönként és a közeli borozóba jártam, miközben feleségem egy keresztény gyülekezet istentiszteletein vett részt. Korán reggel kelt, megfőzte az ebédet és elment. Én pedig haragos voltam, mert egy idő után elmaradt elmaradt a vasárnapi húsleves és rögtön a "második" fogással kezdhettük az ebédet.
Akkor már leszázalékoltak és rengeteg szabadidőm volt amelynek nagy részét a borozóban töltöttem el az ivócimborákkal, fröccsös és sörös poharak mellett. Komoly beszélgetések, viccelődések, harsány vitatkozások, ugratások és veszekedések, részeg kurjongatások az életem mindennapjai vált.
Egy alkalommal a postaládából előhalásztam egy újságot amelyben találtam egy meghívót. Ahogy megláttam és elolvastam rögtön vágyat éreztem a szívemben arra, hogy részt vegyek a meghirdetett rendezvényen.
„Szeretettel meghívjuk egy gyertyafényes vacsorára!” (Ez állt a meghívón.) Ollót kerítettem, kivágtam a cikket és elvittem magammal a borozóba.
- El kellene mennünk! – javasoltam. – Kapunk egy potya kaját, amelyre úgyis megéhezünk a sok fröccs után. Aztán ha erőszakosok lennének és meg akarnak minket téríteni akkor ott hagyjuk őket és angolosan távozunk.
Nem voltunk gonoszok, de végül mégis heten, mint a gonoszok a borozóból elindultunk a ... Gyülekezetbe. Arra számítottunk, hogy megszólnak minket, talán be sem engednek, mivel az alkohol illata érződött rajtunk. Ittasak voltunk, de nem részegek. Meglepődtünk, mert szeretettel fogadtak minket. A gyülekezet egyik csodálatosan megterített asztalok egyikéhez vezettek minket és a megígért vacsora gyertyafény mellett, baráti beszélgetések és érdeklődések közepette ment végbe.
Beszéltek nekünk Istenről, a hit és ima erejéről, a bibliáról. Ellenkeztünk, vitatkoztunk, de mindezek ellenére továbbra is barátságosan válaszoltak kérdéseinkre, ellenérveinkre. Félt várakozásunkkal ellentétben nem erőltették ránk hitüket.
Meghívást kaptunk ALFA vacsorákra, melyekre nyolc héten keresztül, pénteki napokon került sor, az élet nagy problémáira keresve a megoldásokat. Mivel mindnyájan tele voltunk problémákkal ezért elfogadtuk a meghívást.
Ezeken az estéken borozás helyett a bibliát vettük a kezünkbe. Ekkor hallottunk Istenről, Jézus kereszthaláláról és arról, hogy magára vette bűneinket. Halála és feltámadása által kaphatunk megbocsátást és örök életet. Ezeken az estéken Isten láthatatlanul, de érezhetően köztünk volt. Alakította és formálta gondolkodásunkat életünk értelme és célja felől.
Felismertem, hogy eddig rossz úton jártam, és ha ezt folytatom tudom már, hogy milyen következményekre számíthatok. Változtatnom kellene, de nem tudtam hogyan tegyem.
Kaptam segítséget. Elmondták, hogy Jézus egy új életet tud adni. Ehhez nekem nem kell megvárni amíg megváltoznom, csak be kell hívni Őt az életembe és Ő majd cselekszik rajtam keresztül. Hívjam az életembe így ahogyan most vagyok. Mert Ő nem az egészségesekért és bűntelenekért jött erre a világra, hanem ilyen emberekért, mint én is vagyok. Bűnös, beteg és káros szenvedélyek rabságában szenvedő emberekért.
Ekkor értettem meg, hogy nekem Jézus mellett van a helyem. Kinyitottam szívem zárt ajtaját, behívtam őt életembe. Megvallottam és megbántam bűneimet. Isten megbocsátott.
Ezekkel egy időben életemben megkezdődtek a változások.
Vártam egy sebészeti beavatkozásra, amelynek műtéti időpontja ki volt tűzve. Elmaradt a beavatkozás, mert a betegségem amit műtéttel akartak helyrehozni elmúlt, mert meggyógyultam.
Köszvényes fájdalmaim, melyek miatt hosszú időkre mozgásképtelenné váltam megszűntek, mert Isten meggyógyított.
Az állandó gyomorégéseimre szedett savlekötő gyógyszereimre nem volt már szükségem, elmúltak a fájdalmaim, rendbe jött a gyomrom, mert meggyógyultam és gyógyszerek nélkül is tudtam már étkezni. A tabletták feleslegessé válva állnak a szekrényemben.
Adósságaim nagy részét rendezni tudtam, és a pénzt kölcsön kéregetőből, kölcsönadó lettem.
Végül megajándékozott Isten. Szabadságot kaptam abból a rabságból, amely fogva tartott. Elvette italfüggőségem egyik napról a másikra. A legcsodálatosabb az volt ebben, hogy mindez elvonási tünetek nélkül, egyik napról a másikra következett be. Azóta nem kívánom és 2005 februárjától nem is fogyasztok alkoholt. Erős lettem Isten segítségével, a kínálgatásokat el tudom utasítani, a látványa sem nem hat rám zavaróan.
Családommal megromlott kapcsolatom rendeződött, és mindezt Istennek köszönhetem.
Az Úr segítségével megtaláltam gyülekezetemet, testvéreket és szolgálatot kaptam. És mindezt Jézus Krisztus megváltó kegyelmének köszönhetem.
