Téma: Megtérésem története

[Antee]

Megtérésem Története:

Egy napon együtt utaztam egy nagyon jó barátommal Misivel (akkor még nem volt annyira közeli barát) a buszon és szóba jött egy-két dolog, közöttük a pinp-pongozás is. Közben megemlítette, hogy egy jó kis baráti közösséggel szoktak zenélgetni és egyben ezt a sportot is játszani. Meghívott és én örömmel elfogadtam a meghívást. Másnap elsőként ott vártam az utcában rá és közben megérkeztek a többiek is és a ház felé tartva láttam meg az épület "nevét": Baptista imaház.

Nem mondta, hogy a ping-pong asztal itt található! De nem vonakodtam, barátságosak voltak, zenélgettek és ping-pongoztunk is. Jól éreztem magam közöttük, érezhető volt a szeretet közöttük amely rám is áradt. Ezután meghívtak a Vasárnapi alkalomra is, Istentiszteletre. Elmentem és jó volt ismét ott lenni.

Ezután bekerültem pár napra a kórházba kivizsgálásra és felhívtam Misi barátomat aki azt is megemlítette, hogy lehet bejönnek hozzám az ifjúsággal. Nem igazán vettem ezt ígéretnek és nem is számítottam rájuk. De másnap megjöttek és hoztak sok finomságot, figyelmet és a legfontosabbat; szeretetet! Ebből volt a legnagyobb hiánycikk is éppen!

Ismét éreztem a közöttük levő szeretetet és ebből egyre többet én is át tudtam venni. Isten ott volt közöttünk és soha nem éreztem annyira boldognak magam, mint akkor. Aznap este átadtam az életemet Jézusnak, az életem Urának.

[Torocko]

  Antee, hány éves voltál akkor?  hiszen még most is nagyon fiatal vany "okonám"! Igaz, a türelmed és a bölcsességed  sokkal érettebb a korodnál...

Shaly.  köszi...én kiérzem a történetedből az Úr szeretetét és hívását.

...és te, Somer ajin, te nem mesélsz?

[ditte]

Drága Shaly és Antee!
Köszönöm,hogy elmeséltétek,hogyan tértettek meg.Olyan jó olvasni erről.Milyen jó az Úr és hűséges!!!
Az Ő szeretete csodálatos. Az igazán hiteles,ha a testvérek szeretettel közvetítik Krisztust az emberek felé. Engem is ez ragadott meg leginkább annak idején.
Én is el fogom mesélni megtérésem történetét.Elég hosszú történet. Ma talán csak este érek rá.
Áldott napot kívánok nektek Testvéreim.
 

[Antee]

  Antee, hány éves voltál akkor?

Körülbelül 16 éves lehettem.

[zoltan]

Megtérésem Története:

  Szüleim vallásosak voltak , és minden vasárnap és csütörtökön elmentem velük az imaházba. Jártunk a katolikusokhoz, majd a reformátusokhoz, és szüleim el el mentek a baptista gyülekezetbe is.
Mint minden református én is 14 évesen konfirmáltam, de Istenről nem sokat tudtam, sem a megváltásról.
  16 éves voltam mikor először elmentem, egy Baptista imaházba, ahol igazán megragadott a prédikáció. Akkoriban nem nagyon voltak barátaim, és elhatároztam, hogy járni fogok az imaházba, közeledni akartam Istenhez - vagy inkább éreztem Isten hívását.
 
Érdekes módon, néhány héten belül, egyre több barátom lett, (persze ezeket az ördög rendelte mellém), akik nem rajongtak sem az Istenért sem az imaházakért. Így elmaradtam az imaháztól, nem jártam többet, csak néha a reformátusokhoz vasárnaponként. Inkább a barátokkal voltam. A szórakozás, a zene, a bulik, a diszkó, a csajozás, volt számomra az élet. Elkezdtem inni és cigarettázni. Mikor közeledet az érettségi, (1988-ban) a szüleim azt tanácsolták, hogy legyek pap, mert az a legjobb "szakma", csak prédikálni kell, és lakásom is lesz. Így hát el kezdtem, készülni a vizsgákra, persze a Bibliából is kellett készülni, így azt is ki kellett olvasnom, és sok részt kivülről megtanulnom.

Ahogy olvastam a Bibliát rájöttem, hogy nem jó életet, fojtatok, hogy Isten egészen más mint ahogy addig elgondoltam. Rájöttem, hogy nagyon bűnös vagyok, és megértettem, azt is , hogy Jézus Krisztus mit tett értem. A bűneim egyre jobban rámnehezedtek.

Sokat segített három osztálytársam, abban, hogy még jobban közeledjek Istenhez, azzal, hogy beszélgettek velem, ( mikor az egyik hívő osztálytársam meghallotta, hogy pap akarok lenni, egyből rávágta: - " tudod mit mondott Petőfi? - ... a pokolnak fele papokkal lesz tele") - én nem akartam pokol töltelék lenni, főleg nem papként.

Elhívtak a gyülekezetükbe és ott értettem meg először, hogy Isten mennyire szeret. Ott láttam egy filmet, Jézus Krisztus életéről, ami nagyon megérintett, teljesen összetört, amikor láttam mit tett Jézus Krisztus értem, hogyan szenvedett, hogyan halt meg értem és hogyan támadott fel. Akkor szerelmes lettem Jézusba és könnyek között kértem tőle bocsánatott minden bűnömért,  és teljes szívemből át adtam neki életemet, és akkor eldöntöttem, hogy őt fogom szolgálni teljes szívemből, eldöntöttem, hogy nem akarok egy padban űlő, halott keresztyén lenni.

Otthon sokat beszéltem Jézusról és hála Istennek hamarosan a húgom is át adta életét Jézusnak. Persze a szüleimnek ez nem tetszett mert ők továbbra is azt akarták, hogy református pap legyek. Nem tudtam mit tegyek, így hát elkezdtem imádkozni és tiszta szívből kértem Istent , hogy mutassa meg nekem mit tegyek. Azt mondtam Istennek, hogy adjon egy jelet - ha be tudok meritkezni mielőtt elvinnének katonának bemeritkezek, ha nem fogok tudni akkor nem, mivel a katonaság ellőt álltam. Isten úgy rendezte, hogy nem vittek el katonának, így (1990-ben) bemeritkeztem a húgommal.  Dicsőség és hála az Úrnak, mert egy évre rá, a szüleim is bemerítkeztek.

Az egész életem az Úr kezeinek munkája, nékem arcom pirulása.
Dicsőség és hála neki, hogy nem hagyott a halálban, a bűn fertőjében, hanem lehajolt hozzám, megírintett és hívott olyan hívással aminek nem tudtam ellenállni.

 

[Antee]

Dicsőség Istennek!
       

[Ani Kinor]

Nagyon - nagyon szépek a tortenetek Megtéréseitek kapcsán, koszonom, hogy én is olvashattam a Ti Szíveitek ajtaján, hogyan kopogtatott az ÚR 


HOGYAN TÉRTEM MEG ?

Megszulettem, és olyan 3 éves voltam, játszottam, és apukám ult olvasott, és láttam, hogy ISTEN szeme mindig kísér. Olyan 9 éves lehettem, mikor a templomban voltunk, apu és én. Hallgattam mirol volt szó, és egyszercsak elolvastam a falom: a HIT a SZERETET által tevékeny. Majd megjelent Jézus arca, és egy kicsit a teste is, így szeretettel kozelített.... majd azt mondta az ÚR: fogadd be, halkan csendesen. Határozottan emlékszem, az volt bennem: nekem boven elég vagy Te, URAM! Így szólítottam mindig ISTENT, mert így mutatkozott be, szóval, valahogy ez a megszólítás jott a kezdetektol. És mondtam az ÚRNAK: NEM! - tehát nem fogadom be Jézust. Minek....

Teltek az évek.... (38 éves vagyok) ISTEN mindig mellettem volt, és a Szent Szellem mindig tanított, mi a helyes és mi nem. Az URAT mindig szerettem, mindent megadott, és mindig megvédett, vigyázott rám. Mivel ilyen kapcsolatot alakított velem, ezért tudtam, hogy ISTEN, az ISTEN, és vegtelenul jó.
Huszas éveim vége fele, elkezdtem a lélekkel kapcsolatos dolgokkal foglalkozni. Asztrológia, kártyajóslás.......szellemidézés. Egyszer, vettem egy konyvet, és arra rá volt írva, ezoteria, gondolom a témakor. Aztán gondolkodtam....mi az, hogy ezoteria ?!? Majd valaki, aki szintén ezekkel foglalkozott, mondta nekem: minden amikkel te foglalkozol.
Nagyon ledobbentem. Mondom: ez olyan rosszul hangzik. Volt kb 10 ilyen konyvem. És mindig nagy hévvel mentem a konyvesboltba, keresni, mikor valami új konyvrol hallottam. Egy vegso mondatot kerestem a lélekkel kapcsolatban, ezért foglalkoztam ezekkel....
De, nem volt benne ezekben, ezért elhajigáltam oket. Egyszer beszelgettunk valakivel, hogy szerinte milyen csodas az asztrologia. Mondtam neki biztos, csak akkor miért van az, hogy a nagy asztrologusok, ugymond megkattanak???
Meg egyébkent elegem van, mert ez egy maszlag, es valójában egy sovány vígasz, na telt múlt az ido.....ezekbe beleuntam.

Egyszer csináltunk egy szellemidézést (2007) két barátnommel. Az egyik médium (volt) ma már megtért keresztény.
CSODÁLATOS volt !!!! Mindjart írom mi tortént 
Elkezdtuk. Fogalmam sinc skik voltak a szellemek, honnan lenne! - de jóindulatúak voltak. Beszelgettunk veluk, és egy ido utan azt mondták, hívjátok az orangyalaitokat, mert a Móni (én) fél tolunk. Mondtam nekik: igen.... na akkor jottek az orangyalok, nagyon meglepodtem, hogy ilyen is van.
Nyílvan minden félét kerdeztunk az eletunkrol. Az angyalok nem igazan mondtak semmit, azt elmondták, hogy a jovo képlekeny, es nem tudják megmondani.
Ekkor gondoltam kóklerek 
Szegények  Azt mivel ok minden gondolatot látnak azonnal mondták nekem: ne ítelkezzek!!!
Gondoltam, én ezt unom! Majd mondtam: minek vagyunk itt? Van valami uzenet nekem???
Azt mondták az én orangyalaim: Igen. Tedd magadra rendbe és állítsd vissza a kapcsolatot ISTENNEL ...... ultem, és gondoltam, ennek a fele sem tréfa!
Nagyon elszégyeltem magam. Megkerdeztuk ez utan, hogy a szcientológia, az agykontrol....minden maszlagot, igazak e.
Mindenre azt mondták nem. A kártyajóslás kerulendo. Ez megint nem tetszett....de figyeltem.
Az nem hangzott el, hogy kereszténység, mert azt sem tudtam mi az. De megkérdeztem, a BIBLIA mi? Az IGAZ????
És azt mondták: IGEN, és ISTEN AJÁNDEKAI. 

Megkérdeztem, hívhatom e oket is legkozelebb? Azt mondták: nem. ISTENNEL kerulj kapcsolatba.
Ugye a sok ezoterikus tévtanítás miatt. Hogy ne azokra figyeljek.....
Ezt befejeztuk.

Eltelt egy kis ido. Befejeztem ugyan az ezoteriát, de maradtak boven gondolatok. Majd 2009 decemberében, már nagyon pipa lettem, hogy nem találom a lelki dolgot, amit keresek, és akkor egyszer ultem a számítógépnel, es mondtam az ÚRNAK: URAM! tudni akarom, mi az igaz út, mutasd meg, most!!!!
Erre az ÚR ezt mondta: válaszod.
Így néztem, és mondtam, igen, a választ keresem!!!! Mutasd meg az igaz utat.
Ismét ezt mondta: valaszod.
Ultem, néztem....ezt nem hiszem el... már valaszt sem kapok, majd egyszercsak beutottem a google-ba: válaszod. Kijott egy oldal! Egy forum!
www.valaszod.hu  - nagyon meglepdtem. Az entert nem én nyomtam le, és bejott egy oldal. Fúúúú....egy ezoterikus oldal. Olyan volt mintha pokolban lettem volna, ilyen kis suttogások, cselszovések....undorító volt, de volt egy két szep reg is, kepek....gondolkodtam, majd .......

[Ani Kinor]

....folyt .....  majd az jutott eszembe, ugy latszik en mar nemis szamitok, hogy kerultem en egy ezoterikus oldalra, mikor ezáltal jutottam teljes szellemi kétségbe...lehet, nekem már mindegy!

Majd kiléptem...néhány nap múlva, regisztráltam azonban! Eldontottem hogy a nevem Pillanat lesz, mert ugy sem leszek ott sokáig, csak pár pillanatot...olvasgattam, nemcsak horoszkóp volt, hanem egy két kedves tema is....pár nap leforgasa alatt, en is elkezdtem válaszolgatni is, topic-okban...gondoltam, jól van nekem ez jutott, itt vagyok egy ezoterikus oldalon. Amugy folyton vitatkoztak, es bantottak egymást. Nekem is beszoltak...
Viszont egyszercsak egy nap....jott egy férfi és elkezdte kiegészíteni a valaszaimat. Elolvastam oket, és mondtam, igen, ez így van, de okos!
Az o képe egy BIBLIA volt. A neve pedig : sdg   
Kicsit furcsa volt, es volt némi fenntartásom is felé.

Majd 2010 Január 5-en, délelott 11 korul nyitottam egy topic-ot!!! Ez volt az elso topic-om!!!

Tobben igyekeztek joszandeku valaszt adni, legjobb tudásuk szerint, de azoknak az értéke kb nulla volt, nos lenyegében igy szolt a topic :

HA TISZTA SZÍVVEL SZERETNÉK VALAMIT, ELÉREM UGYE ?

majd jott az elso valasz: Jól mondod, ha tiszta szívvel - írta sdg.

Nagyon meglepodtem. Hiszen ugy veltem a szivem tiszta volt!
Írkáltak a tobbiek is.....es ereztem az a férfi teljes figyelemmel olvassa, miket írok, mi zajlik bennem....
Gondolkodtam....tanácstalan volt, de a szívem nyitva volt.

Majd egyszercsak írt egy újabb hozzászólást nekem: Óvakodj az ezotériától! - sdg.
Ezt magamba szívtam, és írtam neki: neked nagyon igazad van!

És engedd meg, hogy elmeséjek neked valamit anyukám meggyógyulásáról!
Leírtam neki, és kerdeztem, ez most ISTEN kegyelme volt, vagy még nem volt megírva, hogy anyu meghaljon ???
Azt mondta sdg: bízd ezt ISTENRE!

Vartam, majd megkérdeztem: Te most azt akarod nekem mondani, hogy bízzak mindig mindent ISTENRE?
Sdg válasza: Igen!  " Mert akik ISTENT szeretik, minden javukat szolgálja. "  RÓMA  8 , 28 

Hatalmasat dobbant a szívem, írtam neki: igen, ezt tudom, hogy igaz!
Nagyon koszonom!


Majd hónapokon keresztul tanított ez a férfi és vegul 2010 márciusában megtértem! 
Magyarul, ISTEN megmutatta az egyetlen IGAZ UTAT.

SDG - SOLI DEO GLORIA Egyedul Istené a Dicsoség!

AMEN   



( majd legkozelebb leírom magát a megtérés menetét)

[Antee]

Köszönöm Móni, várjuk a folytatást!

[Antee]

A bizonyságod egyik részéhez a tejen táplálkozók miatt muszáj megemlítenem, hogy a szellemidézési szeánszok semmiképpen sem követendők, mert veszélyesen és egyben gyűlöletesek is az Úr előtt. A saját bőrömön is tapasztaltam!

[Clio]

Családunkban nagymamám és dédimamám volt templombajárós. Szüleim pedig ateisták.   Mamámék megtanították a Mi Atyánkat, és az apostoli hitvallást. Mi gyerekek pedig megtanultuk akár egy verset.  Anyám nem szerette ha ahogy Ő fogalmazott: Ilyen hülyeségekre tanít minket a nagyi. Egyszer én is kijelentettem nagyinak hogy Nincs Isten!
Megmondom őszintén fogalmam sincs hogy miért de amikor a nagymamám kérte anyámat hogy írasson be a konfirmációs előkészítőbe mert ott úgy se tanulok rosszat, én igent mondtam. Ez volt anyám feltétele ha engem érdekel akkor rendben. Pedig csak karácsonykor jártunk templomba mi fiatalok.
Kíváncsi voltam milyen lehet, itt hallottam először komolyan Istenről és Jézusról. Délutánonként volt az alkalom suli után. Szinte mindig nehezen indultam el, de mégis boldogan jöttem haza. Tamás bácsi a lelkész olyan valóságosan beszélt Istenről hogy egyre nyilvánvalóbb lett ez nem csak egy kitaláció. Lekonfirmáltam és nagyon tudatosan törekedtem arra hogy Istennek tetszek. Ki volt hangsúlyozva hogy nincs középút, vagy a Sátán birodalma vagy Isten országa, nincs semleges zóna. inkább a félelem miatt akartam Istenhez tartozni, hiszen senkinek nem lehet megparancsolni hogy szeressen, a szeretet jön és nem lehet kikényszeríteni. Az igéket nagyon komolyan vettem és haladéktalanul be akartam tartani mind..Én akkor még nem szerettem Istent, hanem inkább féltem tőle, de nagyon vágytam rá jobban megismerni. Valamint féltem hogy elkárhozok.

az év nyarán egy tenisztáborba készültem, meg is vettünk mindent hozzá, ez lett volna az első ifjúsági nyaralásom a család nélkül. De a tábor elmarad, csalódott voltam, ekkor a nagyi javasolta hogy menjek Tahiba a református ifi táborba.
Csodálatos volt nagyon élveztem: a közös énekek, este a faházakban sokáig beszélgettünk lefekvés előtt, olyan más volt mint amit eddig éreztem.
Egy este levetítették Jézus élete című filmet, a legjobb feldolgozás amit valaha láttam, a végén volt egy felhívás hogy aki akarja adja át az életét az Úr Jézusnak. Én ott négyszemközt az Úrral könnyekkel küszködve meg is tettem. Egyszerűen a szeretete a szerelme győzött meg.
Ezután még sokat kellet munkálkodnia a Szentléleknek rajtam , és még most is kell hogy a dogmák kötelékéből és a teljesítmény orientáltság félelméből megszabadítson. A szabadság egy folyamat része amit Ő munkál bennem dicsőség ezért neki csak egyedül!

[Clio]

Ani én is kíváncsi vagyok Jézus hogy " jött be nálad a képbe"! Valamint Isten csodájának tartom hogy ennyi okkult fertőzöttség támadás ellenére itt vagy és Jézust Isten egyszülött fiának megváltónak nevezed! Ha meséled várom a megtérésed folyamatát is!

[Torocko]

Színesedik a paletta, változatosabbnál változatosabb történetek, és a vége mindnek allelujás öröm, az Isten szeretetének, dicsőségének felismerése.

 Írjatok még, sokat tanulok belőlük.

[Antee]

Családunkban nagymamám és dédimamám volt templombajárós. Szüleim pedig ateisták.   Mamámék megtanították a Mi Atyánkat, és az apostoli hitvallást. Mi gyerekek pedig megtanultuk akár egy verset.  Anyám nem szerette ha ahogy Ő fogalmazott: Ilyen hülyeségekre tanít minket a nagyi. Egyszer én is kijelentettem nagyinak hogy Nincs Isten!
Megmondom őszintén fogalmam sincs hogy miért de amikor a nagymamám kérte anyámat hogy írasson be a konfirmációs előkészítőbe mert ott úgy se tanulok rosszat, én igent mondtam. Ez volt anyám feltétele ha engem érdekel akkor rendben. Pedig csak karácsonykor jártunk templomba mi fiatalok.
Kíváncsi voltam milyen lehet, itt hallottam először komolyan Istenről és Jézusról. Délutánonként volt az alkalom suli után. Szinte mindig nehezen indultam el, de mégis boldogan jöttem haza. Tamás bácsi a lelkész olyan valóságosan beszélt Istenről hogy egyre nyilvánvalóbb lett ez nem csak egy kitaláció. Lekonfirmáltam és nagyon tudatosan törekedtem arra hogy Istennek tetszek. Ki volt hangsúlyozva hogy nincs középút, vagy a Sátán birodalma vagy Isten országa, nincs semleges zóna. inkább a félelem miatt akartam Istenhez tartozni, hiszen senkinek nem lehet megparancsolni hogy szeressen, a szeretet jön és nem lehet kikényszeríteni. Az igéket nagyon komolyan vettem és haladéktalanul be akartam tartani mind..Én akkor még nem szerettem Istent, hanem inkább féltem tőle, de nagyon vágytam rá jobban megismerni. Valamint féltem hogy elkárhozok.

az év nyarán egy tenisztáborba készültem, meg is vettünk mindent hozzá, ez lett volna az első ifjúsági nyaralásom a család nélkül. De a tábor elmarad, csalódott voltam, ekkor a nagyi javasolta hogy menjek Tahiba a református ifi táborba.
Csodálatos volt nagyon élveztem: a közös énekek, este a faházakban sokáig beszélgettünk lefekvés előtt, olyan más volt mint amit eddig éreztem.
Egy este levetítették Jézus élete című filmet, a legjobb feldolgozás amit valaha láttam, a végén volt egy felhívás hogy aki akarja adja át az életét az Úr Jézusnak. Én ott négyszemközt az Úrral könnyekkel küszködve meg is tettem. Egyszerűen a szeretete a szerelme győzött meg.
Ezután még sokat kellet munkálkodnia a Szentléleknek rajtam , és még most is kell hogy a dogmák kötelékéből és a teljesítmény orientáltság félelméből megszabadítson. A szabadság egy folyamat része amit Ő munkál bennem dicsőség ezért neki csak egyedül!

Köszönöm a bizonyságodat Clio!

[ditte]

Kedves Móni és Clió!
Köszönöm bizonyságotokat.Nagyon tanulságos.Kérlek Móni,folytasd.
Jóságos a mi Urunk.