Evangélium > Lélek gyümölcse
Önmegtartóztatás
Clio:
Nekem is fontos kérdés ez. Bár én a úgy gondolom még csak most kezdem érteni.
Saját gondolat de érzékelem benne a lélek vezetését mert eleinte másképp éltem vele.
A hatalomvágy elkerülése az önkorlátozás. Isten a teljességben van vagyis nem elégedetlen. Nekem a szeretet himnuszát mindig furcsa Istenre alkalmaznom. Úgy értem hogy mind az Ószövetségben mind a saját hierarchiánkban ott van a teljesítményorientáltság. Ha ezt vagy azt nem teszed akkor büntetés ér, valami rossz.
Mi valahogy annyira megszoktuk a korlátokat, hogy szeretnénk receptet az életre, olyat ami mindenre lebontott konkrétumokat tartalmaz. Az Ószövetségi Zsidók ezt meg is tették. De napjainkban is tapasztalható ez a kereszténységen belül. Le akarjuk korlátozni hogy Isten kit szeret és kit áld meg. Mert akkor tudhatjuk biztosra ha az utasításokat betartjuk akkor szeret ha meg nem akkor megbüntet. Például mitől bálvány az egyiknek valami amíg a másiknak nem pedig látszólag egyformán élnek vele.
Az önmegtartóztatást ha csak önmagunkban gyakoroljuk szerintem kevés. Ha valamiről azért mondok le mert vágyom rá annak nem sok haszna van mert felfuvalkodottsághoz is vezethet ha jól megfegyelmeztük a testünket.
Isten szeretetkapcsolatba teremtett minket magával és egymással, az önmegtartóztatásnak szerintem akkor van értelme ha ez másokat is érint. Sőt ha ez más felé irányul.
Az egyik kísérője ennek hogy örömmel és nem kényszerből korlátozom magam.
Mert ha nem érzem örömnek akkor az nem jó Isten szempontjából értéktelen, engem megsavanyít és az embertársaim felé nem a boldogság hanem a kényszer illata árad.
petya1962:
Szervusztok szeretteim!
Az önmegtartóztatásról nekem más jut az eszembe: ha én magamat akarom "önmegtartóztatni, akkor az egy személyes teljesítmény (írtatok erről már előttem). Clio számolt be a burgonyásfánkkal vívott küzdelméről, ez nagyon szépen tükrözi ezt. Neki van harca, s innen két esélyes a dolog: neki van sikerélménye, vagy kudarca.
Az önmegtartóztatásról nekem az ige jut eszembe:
--- Idézet ---(Gal 5:22-23 [HNT]) A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás. Az ilyenek ellen nincs törvény.
--- Idézet vége ---
A kérdés a következő:
* Honnan származik egy gyümölcsfába az az energia, életerő, nem tudom micsoda, aminek a kapcsán ő gyümölcsöt fog teremni?
Úgy gondolom kapja valahonnan, tehát nem az ő teljesítménye.
A a lélek gyümölcseit nézzük, akkor ugyanez a helyzet: nem a saját teljesítményünkről van szó, hanem a Szent Szellem Istennek a munkája bennünk az, hogy pl. önmegtartóztatók tudunk lenni.
Ez az egész dolog az emberi oldalról annyit tesz, hogy engedelmeskedem a Megváltó Istennek, aki az életem trónján foglal helyet (ha ott foglal helyet), s kész vagyok arra, hogy ne tegyek meg dolgokat, kész vagyok arra, hogy ne engedelmeskedjek a testnek, amikor az cselekedni akar. (lásd a test cselekedetei a Galata levél 5-ből):
--- Idézet ---(Gal 5:19-20 [HNT]) A test cselekedetei azonban nyilvánvalók, mégpedig ezek: házasságtörés, paráznaság, tisztátalanság, bujálkodás,
bálványimádás, varázslás, ellenségeskedés, viszálykodás, féltékenység, harag, önzés, széthúzás, pártoskodás;
--- Idézet vége ---
--- Idézetet írta: Torocko - 2011 Szeptember 01, 09:35:52 ---Sokan vagyunk itt a fórumon, mindenki máshonnét jön, az én életem is egészen sajátos körülmények között zajlik. Ezért gondolkodtatott el a kérdés: nekem, akinek már semmije sincs, aki azt eszi, és akkor, amikor kap, azt a ruhát viseli, ami megmaradt, azt teszi, amit mondanak neki vagy amiben segítik, hisz másképp nem megy stb...nekem mit jelent a szó: önmegtartóztatás?
Aztán rájöttem: korlátozni a vágyaimat, az álmodozást, csak azért epekedni", ami elérhető, a gondolataimat rendszabályozni, az önsajnálatot - elfelejteni nem lehet szerintem - de a minimálisra csökkenteni, a felesleges beszédekről , a sok irkálásról...egyszóval ezer módja van még itt is annak, hogy önmegtartóztatással lemondjak dolgokról
Isten gondoskodik a saját magunk neveléséről is. Hála Neki ezért /is/.
--- Idézet vége ---
Az említett Galata levélbeli ige nem az ételről beszél, legalábbis nem elsődlegesen. Ha figyelmesen megnézzük a test cselekedeteit (Gal 5,19-20), akkor azt látjuk, hogy ez az Istennel való kapcsolatunkról, az emberekhez fűződő viszonyunkról szól alapvetően.
Az, hogy eszel, vagy nem, ruházkodol vagy nem, ez nem feltétlenül önmegtartóztatási kérdés. A kérdés az, hogy tudsz-e elégedett lenni a helyzetedben, vagy epekedsz valami után. A megelégedettség nyugalmat, békességet eredményez, s felszabadít az Istennel való kapcsolatban, míg az epekedés köteléket ad, hozzáragaszt az epekedés tárgyához, s megakadályozza a békességet.
Nem kell feltétlenül extra ruhában járni ahhoz, hogy valakit ez kössön (fizikálisan), elég epekedni utána, s ez a frusztráció fog köteléket jelenti az életében. Ez fog eredményezni kisebbrendűségi érzést (Neki van, s nekem miért nincs...), haragot, féltékenységet. Ez az egész jelenség alapvetően lehet önzés. S ez mind a test cselekedete.
Pál apostol szavai:
--- Idézet ---(Fil 4:12-13 [HNT]) Tudok szűkölködni és tudok bővölködni is, egészen be vagyok avatva mindenbe, jóllakásba és éhezésbe, a bővölködésbe és a nélkülözésbe egyaránt. Mindenre van erőm a Krisztusban, aki megerősít engem.
--- Idézet vége ---
Van erőm a Krisztus által megelégedett életet élni. Ja, s ezt az Igét Pál a börtönben diktálta, bilincsek között.
Elisabeth:
9. Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
10. A kik hajdan nem nép voltatok, most pedig Isten népe vagytok; a kik nem kegyelmezettek voltatok, most pedig kegyelmezettek vagytok.
11. Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek;
12. Magatokat a pogányok közt jól viselvén,
1Pét 2,9-12
Szerintem ez a legnagyobb harcunk. Az önmegtartóztatás annak a harcnak a gyözelme, amelyet a testi kivánságok ellen harcolunk. De nem kell egyedül harcolni:
2Pt 2,9
Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésekből, a gonoszokat pedig az ítélet napjára büntetésre fenntartani.
:2smitten:
ditte:
Ámen!
Batiszrael:
Most igy hirtelenjében csöppentem ebbe a témakörbe, igy nem is tudom, hogy volt-e szó a szexuális önmegtartóztatásról. Bár eléggé félre szokták tenni ezt a témát, de tudomásul kell venni, hogy nagyon sok keresztény testvérünk hordoz egy ilyen igát magával, mert vagy elvált, vagy még nem találta meg az igazit, vagy soha nem ment férjhez, vagy nem nősült meg. Azt hiszem, vannak akiknek ez egy könnyű feladat, de vannak akiknek ez igazi, komoly harcot jelent. Én személy szerint nagyon tisztelem azokat a testvéreket, akik ezt a kivánságot is legyűrik magukban Jézusért!
Navigáció
[#] Következő oldal
[*] Előző oldal
Teljes verzió megtekintése