Szerző Téma: Falak Isten egyházán belül  (Megtekintve 6652 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Torocko

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 273
  • kék hegyek
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #45 Dátum: 2011 Szeptember 06, 05:39:36 »
Nagyon igaza van Tündének a nem is olyan "szösszenetben"., és Irmának is a maga történetében.
Valóban, a falakat, amiket érzünk, elsősorban magunkban kellene lebontani. Mert ezek a falak nem elsősorban a hitbéli különbözőségek, hanem az ÉN
"Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz."  Zsoltárok: 55.23

Nem elérhető Torocko

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 273
  • kék hegyek
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #46 Dátum: 2011 Szeptember 06, 05:46:56 »
bocsánat, véletlenül elküldtem a mondat közepén...
szóval érzésem szerint ezek a falak az egyénben születnek meg. igazabb vagyok, őszintébb vagyok, kisebb vagyok, nagyobb vagyok...méricskéljük egymást, ítélkezünk és sorrendet állítunk fel, pedig egy dolog lényeges csupán. Hiszem-e Jézus megváltó halálát, hiszem-e, hogy az a Benne hívőknek javára válik, testvéremnek fogadom,-e a Jézust követőket.  Ebből nőnek aztán azok a falak, amik elválasztanak.

A falak, amik védenek, azok mind, amik Jézustól eltávolítanak, vagy Jézus istenségét, megváltó halálát vitatják. Az ilyenektől kell, hogy falak védjenek bennünket.
"Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz."  Zsoltárok: 55.23

Nem elérhető m.ági

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 837
  • gyermek
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #47 Dátum: 2011 Szeptember 06, 10:25:30 »
És bizony van fal Isten és a gyermekei között: az ó ember.

Attól függ, milyen a kapcsolatom Istennel lehet a fal 1 soros, vagy 3 vagy több.

De ha akkora a fal, hogy már nem is látszunk tőle?!  Rajtunk múlik, hogy

a fal egy pillanat alatt teljesen leomoljon.

Az Úr segítsen minket, hogy ez a fal egyre egyre kisebb legyen.
Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire
zsolt 54.4

Nem elérhető Clio

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 255
    • rineweld
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #48 Dátum: 2011 Szeptember 08, 20:22:17 »
Nagyon jó gondolatokat olvastam. Amire én is úgy gondolom hogy fal és szükséges azok azok a kérdések és tantételek amik Jézus Istenségét és megváltó munkáját  elemzik. Itt kell elhatárolódni.
Viszont valóban mi egymáshoz méricskéljük magunkat. Ki a szentebb, ki az engedelmesebb, ki az aki még jobban az Úré.. ( mintha lenne ilyen)
Úgy viselkedünk mintha a cselekedeteink befolyásolnák Isten szeretetét, mintha a kegyelem nem volna teljesen ingyen. Vagy megkapása után már fizeti kéne érte..
Mióta egyre inkább hiszem hogy Isten feltétel nélkül szeret annál jobban és könnyebben megy minden engedelmesség. Mert a kötelező a kell, lehetté változik.

Csak egy példa. Nagymamám agyvérzést kapott 2 éve és azóta nincs teljes tudatában. Folyton a macskákat akarja etetni. Most este indult neki egy liter tejjel a kezébe. Egy az eleshet és megüti magát az udvaron a sötétben.
Anyám rögtön erősködve mondta neki hogy este van és a macskák már kaptak enni, nem kell nekik tej. Ez mind igazság. De csak azt érte el hogy veszekedés lett belőle.
Jobb lett volna ha egy műanyag poharat visz oda mondva hogy segít. Önt bele egy pici tejet a többit leteszi addig. kikíséri a nagyit, öntenek egy kicsit egy macskatányérba és mindenki nyugodt marad.

Azt hiszem így van ez az igazságokkal is. Mi mindjárt öntenénk azt a másik fejére. Ahelyett hogy azt keresnénk mi az amiben együtt tudunk működni. Bíznánk abban hogy Isten meg tudja világosítani a másik testvért is és nem mindjárt azonnal nekünk kell azt megtenni. a szeretet van az első helyen nem a fenyítés.
"Ne félj Sion ne csüggedj el.  Veled van az Úr  az Istened  Ő erős és megsegít. Boldogan örül neked megújít szeretetével ujjongva örül neked." zof.3 16-17

Nem elérhető m.ági

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 837
  • gyermek
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #49 Dátum: 2011 Szeptember 09, 11:59:09 »
Köszi Clio!!

Azt hiszem így van ez az igazságokkal is. Mi mindjárt öntenénk azt a másik fejére. Ahelyett hogy azt keresnénk mi az amiben együtt tudunk működni. Bíznánk abban hogy Isten meg tudja világosítani a másik testvért is és nem mindjárt azonnal nekünk kell azt megtenni. a szeretet van az első helyen nem a fenyítés.

Bizony elgondoltató,
jobb lenne, ha nem fürösztenénk egymást tejbe, vajba  :hehe:

Kis megértés, szeretet kellene. Elég csak egy kicsi szerintem,
mert ha elindulunk a szeretet útján, akkor abból a kicsiből
pillanatok alatt folyam lesz.!
Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire
zsolt 54.4

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #50 Dátum: 2011 Szeptember 09, 19:00:32 »
Nagyon jó gondolatok drága Testvéreim.
 :2smitten:
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #51 Dátum: 2013 Június 26, 19:56:16 »
Egység

Az elmúlt alkalommal Isten kegyelméből személyes találkozásra is sor került, ahol megtapasztalhattuk nem csak virtuálisan az egységet. Tudjátok nagyon sokfajta egység létezik, többek között a kényszerített egység vagy a békesség céljából megtűrt egység. De közöttünk nem így volt, ugyanis a mi egységünk mélyen Istenben gyökerezik, az Ő igéjében!

Zsoltárok 133,1-3
„Grádicsok éneke Dávidtól. Ímé, mily jó és mily gyönyörűséges, amikor együtt lakoznak az atyafiak! Mint a drága olaj a fejen, amely aláfoly a szakállon, az Áron szakállán; amely lefoly köntöse prémjére; Mint a Hermon harmatja, amely leszáll Sion hegyeire. Csak oda küld áldást az Úr és életet örökké!”


Ebben az egységben volt részünk, és Isten áldása sem maradt el tőlünk. Isten az Ő Egyházát egy olyan egységre hívta el, amely Őbenne, vagyis az Ő Igéjében van! Istennek ugyanis nem felekezetei vannak, hanem gyermekei, akik közösen alkotják az Egyházat vagyis Isten Menyasszonyát. A különböző felekezetekhez különböző hitvallások és szokások tartoznak, amelyek nem az egységet szolgálják hanem a széthúzást, mint például ahogy hangozni szokott: „nálunk ez a gyülekezeti szabály és ehhez tartjuk magunkat”. Kedves-e lehet ez Isten előtt? Hallottam már jó néhányszor, hogy a különböző felekezetek áldásul vannak számunkra, mivel mindenki meg tudja találni saját maga számára a legtetszetősebb közösséget ahol jól érezheti magát. Mennyire balga felfogás ez! Az Istentisztelet nem rólunk kell hogy szóljon, hanem Istenről, elvégre az Ő tiszteletére gyűlünk össze és nem a saját szórakoztatásunkra, kényelmünkre. Nemrégiben történt, hogy az egyik testvéremnek nem volt kedve elmenni az Istentiszteletre, de megerőltette magát és elment, mert nem akarta Istentől elvenni az időt. Csakugyan jó szemlélet ez? Ha Istennel nem vagyunk közösségben, akkor Istentől vesszük el az időt, vagy saját magunktól? Csak Istenért keressük a közösségét, vagy azért, mert nekünk van szükségünk Rá? Nem Isten teremtetett meg értünk, hanem mi teremtettünk meg Őérte! Ha nem ég bennünk tűz Istenért, akkor minden erőlködés hiábavaló.

A felekezetek nem szolgálják Isten igazságát, a felekezetek csak falakat tudnak emelni testvér és testvér, Isten és a gyermeke közé. A mi feladatunk nem az, hogy felekezeteket hozzunk létre, vagy felekezetet építsünk vagy felekezetben éljünk, hanem hogy Isten országát építsük.

Zsoltárok 127,1
„Zarándokének. Salamoné. Ha az ÚR nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők. Ha az ÚR nem őrzi a várost, hiába vigyáznak rá az őrök.”


Vagyis ahova az Úr nem küldi az áldását, ott lehetnek jónak látszó tervek, kiváló szakemberek és rengeteg idő és odaszánás, de semmit sem ér ha nincs az Úr akaratában.

Mi miért fáradozunk? Vizsgáljuk meg önmagunkat, mert még ma nem késő újra kezdeni az építkezést! De lehet már késő lesz holnap.

Zsidó levél 3,7-8
„Annakokáért amint a Szent Lélek mondja: Ma, ha az ő szavát halljátok, Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, mint az elkeseredéskor, a kísértés ama napján a pusztában,”


Tudjátok, hogy számunkra vettetett egy alap, amire építhetünk, ez az alap pedig az Úr Jézus ahogyan az ige is mondja:

1Korintusi levél 3,11
„Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.”


Vagyis ez az ige azt is mondja egyben, hogy egyetlen egy út adatott, Ő pedig Jézus. Szokták azt mondani és egyben nyugtatni mások lelkiismeretét, hogy így szeret téged az Úr és hiszem hogy üdvözülni fogsz! És ezt olyan embereknek is mondják, akik nem ismerték meg az Urat, hanem Baál módjára (félreismert Istenismeret) tisztelik Őt. Azt hiszik, hogy meg fog menekülni, mert az alap megvan. Pedig dehogy, a kárhozatban hagyva nyugtatják meg lelkét, olyan ez mint vakot az égő házban hagyni.

Az évek gyorsan repülnek, de az Úrban eltöltött évek csak ellenünk tanúskodhatnak, dicsőségünkre azonban nem válhatnak. Ezért van az, hogy folyton önvizsgálatot kell tartani, hogy magunkat be ne csapjuk.

2Korintusi levél 13,5
„Önmagatokat tegyétek próbára, hogy igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel magatokon, hogy Jézus Krisztus bennetek van? Ha nem, akkor még kipróbálatlanok vagytok.”


De mi által vizsgáljuk meg magunkat? Az Ige által! Az Isten Igéje által láthatjuk meg az életünket, hogy valóban Isten szerint éljük-e. És ha az Úr igéje rávilágít a sötét részeinkre, akkor két lehetőségünk van:

1.) nem törődünk vele és megyünk tovább a saját fejünk után.
2.) hajlandóak vagyunk kidobni és szemétnek ítélni és újra kezdeni.

Ha egy fal már ferde, akkor ha tovább építjük egyre nagyobb lesz az eltérése az alaptól és végül le fog dőlni. Ezért legyünk hajlandóak lerombolni az alapig, sőt, az alapot is megvizsgálni hogy egyáltalán Jézusra építkeztünk-e. Ha az életünkben egy az alap és ha azon az Úr építi a házat, akkor beszélhetünk egységről. Most nézzük meg ebben a fejezetben a tökéletes egységet:

Apostolok Csel. 4,1-37
„Amíg beszéltek a néphez, eléjük álltak a papok, a templomőrség parancsnoka és a szadduceusok; bosszankodtak ugyanis azon, hogy tanítják a népet, és azt hirdetik, hogy Jézus által van feltámadás a halálból. Ezek elfogták őket, és mivel már este volt, őrizetbe vették őket másnapig. De azok közül, akik hallgatták az igét, sokan hittek, és a hívő férfiak száma mintegy ötezerre emelkedett. Másnap összegyűltek Jeruzsálemben a vezetők, a vének és az írástudók; Annás a főpap, Kajafás, János, Sándor és a főpapi család valamennyi tagja. Középre állították és vallatták őket: "Milyen hatalommal, vagy kinek a nevében tettétek ti ezt?" Ekkor Péter, megtelve Szentlélekkel, így szólt hozzájuk: "Népünk vezetői, Izráel vénei! Ha minket ma egy beteg emberen gyakorolt jótett felől vallattok, hogy mitől gyógyult meg, vegyétek tudomásul valamennyien, Izráel egész népével együtt, hogy a názáreti Jézus Krisztus neve által, akit ti megfeszítettetek, akit Isten feltámasztott a halálból: őáltala áll ez előttetek egészségesen. Ez lett a sarokkő, amelyet ti, az építők, megvetettetek, és nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk." Amikor látták, hogy milyen bátran beszél Péter és János, és felfogták, hogy ők írástudatlan és iskolázatlan emberek, elcsodálkoztak. Fel is ismerték őket, hogy Jézussal voltak, de mivel látták, hogy velük együtt ott áll a meggyógyult ember is, semmit sem szólhattak ellenük. Felszólították tehát őket, hogy menjenek ki a nagytanács elől, és így tanakodtak egymás között: "Mit tegyünk ezekkel az emberekkel? Mert hogy nyilvánvaló csoda történt általuk, azt tudja Jeruzsálem minden lakosa, és nem is tagadhatjuk. De hogy tovább ne terjedjen a nép között, fenyegessük meg őket, hogy többé ne szóljanak az ő nevében egyetlen embernek se." Miután tehát behívták őket, megparancsolták, hogy egyáltalán ne beszéljenek és ne tanítsanak Jézus nevében. Péter és János azonban így válaszolt nekik: "Igaz dolog-e az Isten szemében, hogy inkább rátok hallgassunk, mint Istenre: ítéljétek meg magatok; mert nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit láttunk és hallottunk." Azok pedig, miután megfenyegették, elbocsátották őket, mivel semmi lehetőséget nem találtak arra, hogy megbüntessék őket, a nép miatt, mivel mindenki dicsőítette az Istent a történtekért, ugyanis több mint negyven éves volt az az ember, akin a gyógyításnak ez a csodája történt. Amint elbocsátották őket, elmentek övéikhez, és elbeszélték, miket mondtak nekik a főpapok és a vének. Amikor ezt meghallották, egy szívvel és egy lélekkel felemelték hangjukat az Istenhez, és így szóltak: "Urunk, te teremtetted az eget és a földet, a tengert és mindent, ami bennük van, te mondtad atyánknak, a te szolgádnak, Dávidnak szájával a Szentlélek által: Miért zúdultak fel a pogányok, és a nemzetek miért terveznek hiábavalóságot? Felkeltek a föld királyai, és a fejedelmek megegyeztek az Úr ellen és az ő Felkentje ellen. Mert a te szent Szolgád, Jézus ellen, akit felkentél, valóban megegyezett Heródes és Poncius Pilátus ebben a városban a pogányokkal és Izráel népével, hogy végrehajtsák mindazt, amiről kezed és akaratod előre elrendelte, hogy megtörténjék. Most pedig, Urunk, tekints az ő fenyegetéseikre, és add meg szolgáidnak, hogy teljes bátorsággal hirdessék igédet; te pedig nyújtsd ki a kezedet gyógyításra, hogy jelek és csodák történjenek a te szent Szolgád, Jézus neve által." Amint könyörögtek, megrendült az a hely, ahol együtt voltak, megteltek mindnyájan Szentlélekkel, és bátran hirdették az Isten igéjét. A hívők egész gyülekezete pedig szívében és lelkében egy volt. Senki sem mondott vagyonából bármit is a magáénak, hanem mindenük közös volt. Az apostolok pedig nagy erővel tettek bizonyságot az Úr Jézus feltámadásáról, és nagy kegyelem volt mindnyájukon. Nem volt közöttük egyetlen szűkölködő sem, mert akiknek földjük vagy házuk volt, eladták azokat, az eladott javak árát pedig elhozták, és letették az apostolok lába elé, azután szétosztották mindenkinek úgy, ahogyan szüksége volt rá. József például, akinek az apostolok a Barnabás melléknevet adták, ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita, mivel földje volt, szintén eladta, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé.”


Ez ám az egység! A mai korban sajnos merőben más képet látunk. Az apostolok idejében voltak gyülekezések különböző városokban, ezek pedig a város neveiről kapták neveiket. Bármely apostol bárhova is küldte levelét, egységes üzenetet hordoztak. Nem lehetett Péter levelét Pál levelével érvénytelenné tenni. Péter eképpen írta:

2Péter levele 3,15-16
„És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; amiképpen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint. Szinte minden levelében is, amikor ezekről beszél azokban; amelyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, amiket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.”


Honnan volt nekik ez az egység? Talán összebeszéltek volna? Mikor meghalunk magunknak és a világ számára, akkor Isten lelke él bennünk és ez által lehet egységünk! De csak azokkal, akik ugyanúgy Isten lelke által élnek. Az Ő lelke teljességre kívánkozik bennünk, vagyis tökéletességre és hosszú és gyors léptekkel az Isten ismeretére igyekezve.

Efézusi levél 4,11-13
„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbbítése céljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Ő megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedő kornak mértékére:”


Ez pedig csak azoknak lehetséges akik a saját akaratuknak, vagyis a világ számára meghaltak. Akik ugyanis Istennek élnek azoknak csak egy cél lebeg a szemük előtt hogy azt elérjék. Ez a cél pedig nem az Istentől kapható ajándékok hajszolása, a jutalmunkban való bizodalom vagy bármely jutalom amelyet Istentől kaphatunk, hanem az a célunk, hogy:

1.) láthatóvá váljék rajtunk Isten munkája (Isten szeretete nyilvánul meg rajtunk az által hogy használ bennünket – nevében küld minket)
2.) megcselekedjük az akaratát (a mi szeretetünk nyilvánul meg Isten felé ez által) 

Ezért van az Testvérek, hogy a Jelenések könyvében megjelenő 24 vén a koronájukat leteszik Isten királyi széke elé! Mert minden amink van azt Istentől kaptuk és amit kaptunk az Ő dicsőségére kell hogy fordítsuk!!!

Az ige elénk tárja azt a tényt is, hogy a sátánnak annyi hatalma van felettünk amennyit magából talál bennünk.

János evangéliuma 14,30
„Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije;”


De hogy találhat bennünk magából bármit is? Ha valamiben nem az ige szerint járunk, akkor az ő országát építjük. De ha nincs bennünk semmije, ha már nem a bűnnek élünk hanem az ige igazságának, akkor a lábaink alá vettetett a Sátán:

Római levél 16,20
„A békességnek Istene megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus kegyelme veletek. Ámen.”


Ezért mondja azt az írás, hogy ne uralkodjon tehát többé a bűn a mi életünkben:

Római levél 6,3-12
„Avagy nem tudjátok-é, hogy akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg? Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk. Mert ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele egygyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. Tudván azt, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megerőtelenüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól. Hogyha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is ő vele. Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, Mert hogy meghalt, a bűnnek halt meg egyszer; hogy pedig él, az Istennek él. Ezenképpen gondoljátok ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban:”


Hiszen a halál csak úgy tud uralkodni rajtunk, ha magunknak élünk és a halál által lehet hatalma felettünk a sátánnak. De ha már meghaltunk és így él bennünk Isten, így a lábaink alá vettetett a lelki halál a Kísértővel együtt. A lelki halál pedig az Istentől való elválasztódást jelenti, ahogyan ez az ige is elénk tárja:

Római levél 6,13
„Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek.”


Vagyis Isten nélkül halottak voltunk és a bűnben éltünk meg az egységet az Istentől távol valókkal, de Isten által életre keltünk és így lettünk az Ő lelke által egységben azokkal, akik már többé nem a bűnnek hanem az Istennek szolgálnak. Az Úr egy, ezért az Ő országában nincs meghasonlás, bár a testvérek között gyakori jelenség ez. Ha hisszük, hogy az Úr egy, akkor egyben hinnünk kell azt is, hogy van az Úrban egység amire mindannyian el kell jutnunk. Ez az egység pedig magunkon túl mutat, ezért csak Istenben találhatjuk meg. Mert mindannyian kivétel nélkül arra hívattunk el, hogy haljunk meg a világ számára, tagadjuk meg magunkat és kövessük az Urunkat. Ez alól senki sem húzhatja ki magát mert ha meg teszi, akkor Istenhez méltatlan lesz. Az nem egység ha megalkudunk a békesség kedvéért, ugyanis megíratott számunkra az, hogy az oltár köveihez nem nyúlhatunk hanem az úgy van jól:

5Mózes 27,5
„És építs ott oltárt az Úrnak, a te Istenednek; olyan kövekből való oltárt, amelyeket vassal meg ne faragj.”


Ne Istent törvényét alakítsuk a magunk hasznára, hanem hagyjuk, hogy Isten alakítson minket a maga hasznára. Isten egy, és az Ő országának az építésére hívattunk el, ez pedig egységes munkát igényel.

Efézusi levél 4,3
„Igyekezvén megtartani a Lélek egységét a békességnek kötelében.”


Törekedjünk az egységre testvérek.

(skype 2013/06/26)
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #52 Dátum: 2013 Június 27, 07:09:14 »
Köszönöm kedves testvérem a tanítást.  Nem meglepő, hogy tegnap délután épp az egységről beszélgettem egyik testvéremmel. Arról az egységsől amely hiányzik a testvérek között és a gyülekezetek között. És a felekezeteket már nem is merem megemlíteni.
Gyülekezeteink leraktak egy új alapot. Ez az alap sajnos nem minden esetben Jézus Krisztusra épült. Bár kezdetben jól indult, de egy kicsit elferdült.
"Alkossunk egy gyülekezi hitvallást " és már ferdült a fal.
"Válogassuk meg, hogy kik lehetnek gyülekezetünk tagjai!" Ezzel már eltért a függőlegestől, ívet kapott az egész építmény.
"Határozzuk meg, hogy kik vehetnek Úrvacsorát!" és ezzel mér elindult az ítélkezés.
Folytathatnánk a sort, mert ahány gyülekezet, felekezet található mindenhol lecsúsztak az alapról. Bár azt vallják, hogy szilárd alapra építettek, mégis egy nagyobb vihar földig rombolja az építményt.
Lássuk a saját példánkat. Bekerült a közösségbe egy világból megtért ember akinek másfajta elképzelései voltak a keresztény közösségről, mint ahogyan mi éljük meg.  Nem hagyta szó nélkül, ez miatt pártoskodások alakultak  ki, testvér- testvér ellen hadakozott és majdnem borult az építmény. A frissen megtért nemkívánatos lett a közösségben, mert szelet hozott és vihart aratott. Most itt állunk megtépázva és újra kell építeni mindent.
De meg van az a lehetőségünk, hogy az Igére építkezzünk.

Köszönöm testvérem a tanítást. Nem zártam le a tegnapi nappal a hallottakat, tovább érlelődik bennem.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Gácsi Erzsébet Ágnes

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #53 Dátum: 2013 Június 27, 08:10:15 »
Nagyon, nagyon építő és erősítő!!!!!! Áldott legyen az Isten!!! Köszönöm!

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Falak Isten egyházán belül
« Válasz #54 Dátum: 2013 Június 27, 10:15:43 »
Dicsőség az Úrnak Testvérek.
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)