Szerző Téma: Az ÚR ünnepei  (Megtekintve 13700 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #30 Dátum: 2012 Február 27, 18:32:19 »
Nem igazán szoktam csinálni, mert lehet kapni az üzletekben és nem olyan drága. De most hogy cukordiétán vagyok, kénytelen leszek csinálni, kicsit más recepttel. Saját elképzelések alapján. A családom már egész megszokta, hogy nálunk a sütemények diétásak...  :114:

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #31 Dátum: 2012 Február 27, 18:40:09 »

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #32 Dátum: 2012 Február 27, 18:52:43 »

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #33 Dátum: 2012 Február 27, 18:58:21 »
Köszönöm, Dafnám a videokat, igazán élethüek!

 :thanks: :031: :026: :017:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #34 Dátum: 2012 Február 28, 19:07:49 »
A gyerekek purimi ajándékja.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #35 Dátum: 2012 Február 28, 19:08:49 »
Boldog Purimot!

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #36 Dátum: 2012 Február 28, 19:13:06 »

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #37 Dátum: 2012 Február 28, 19:16:46 »

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #38 Dátum: 2012 Február 29, 13:35:33 »
Ezt a múltkor véletlenül kihagytam...
Misluhéj Mánot - purimi ajándékcsokor

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #39 Dátum: 2012 Április 01, 09:24:56 »
Az Utolsó vacsora - Széder esti vacsora

A peszáh hosszas előkészületek után a pászkabárány feláldozásával és elfogyasztásával kezdődik meg. Ma mindez a Tórában és a hagyományban előírt rendben folyik le a Széder esten. „Az első hónapban, a hónap tizennegyedikén este van az Örökkévaló peszachja.” (III. Móz. 23, 5 – Hertz)

A Széder szó rendet jelent. Ez arra utal, hogy elrendelt, parancsolt rendben, szertartásban folyik le az este az előírt ételek elfogyasztásával. Az estet ma a hagadából[1] vezetik le, melynek jelentését az elbeszélés szóval szokták leginkább visszaadni. Ezt a könyvet kifejezetten erre az alkalomra szerkesztik meg. Pontosan le van írva a hagadában, hogy mit hogyan kell tenni, mit mikor kell elfogyasztani, és mondani. A hagada alapján beszélik el az Egyiptomból való szabadulás történetét is. A Tórában erre az ünnepre parancsolt ételek közül napjainkban már nem eszik meg a peszáhi bárányt a vacsorán, mert a jeruzsálemi Templom lerombolása után egyáltalán nem mutatnak be áldozatot. Az ünnepre elrendelt bárányokat nincs hol feláldozni, így kimarad a pászkabárány elfogyasztása az ünnepből.[2]

Az utolsó vacsora egy Széder est keretében zajlott. Az eseményei követik a zsidók által ma is megtartott Széder menetét.

Jesua (Jézus) az akkori peszáhon a világtörténelem legnagyobb eseménye előtt állt, a megváltás előtt. Ez az ünnep lezárta a korábbi peszáhok sorát, és új korszakot indított el. A vacsora jelentősége ezért nem mérhető össze bármelyik korábbi peszáh ünnepével. Mégis azt látjuk, ha megvizsgáljuk a vacsora lefolyását, hogy Jesua (Jézus) tökéletesen eleget tett a zsidó peszáh előírásainak és a hagyománynak. Nem lépett ki az Isten által megszabott rendből. Ezt megtartva adta az Úrvacsorát, és ezt a rendet tiszteletben tartva tölti meg új tartalommal az Örökkévaló peszáhját. Jesuának (Jézusnak) nagyon fontos volt ez a peszáh, hiszen így vezeti fel: „Nagy volt bennem a vágy arra, hogy mielőtt szenvednék, ezt a pászkát elköltsem veletek.” (Luk. 22, 15 – Csia)

Részletesebben:

http://www.izrael-immanuel.net/?p=841

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető torokildiko46

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4485
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #40 Dátum: 2012 Április 01, 10:32:15 »
 :086:

Pészah

A zsidó naptár szerint:
niszán 15–21.
A Gergely-naptár szerint 2012. április 7–14.
Pészah (héberül: פֶּסַח, görögül: πάσχα; zsidó húsvét, pászkaünnep) az egyiptomi kivonulás ünnepe.
Az elkerülés és kivonulás ünnepe [szerkesztés]

„Mikor pedig a ti fiaitok mondandjának néktek: Micsoda ez a ti szertartástok? Akkor mondjátok: Páskha-áldozat ez az Úrnak, a ki elment az Izráel fiainak házai mellett Égyiptomban, mikor megverte az Égyiptombelieket, a mi házainkat pedig megoltalmazta. És a nép meghajtá magát és leborula.”
Mózes II. könyve 12. fejezet 26-27. (Károli Gáspár fordítása)
Az elkerülés ünnepe (hág hápeszáh) kifejezés ebből a tórai szakaszból ered, mivel az izraeliek házainak elkerülését a héber szöveg a peszáh szóval fejezi ki (פסח היה).
A bibliai tíz csapás (mely Egyiptomot érte) közül az utolsó volt az elsőszülöttek halála, ezt a csapást az izraelieknek nem kellett elszenvedniük, mert házaikat megjelölték egy bárány vérével, így a halál elkerülte fiaikat. A csapás után a fáraó engedélyezte, hogy a rabszolgaként élő zsidók elhagyják az országot. Éppen ezért nevezik a szabadság ünnepének (hág háhérut) is.
Az ünnep első napja az Egyiptomból való kivonulásra, utolsó napja pedig a tengeren (Nádas tenger, Jám Szuf) való átkelésre emlékezteti az ünneplő zsidóságot. Ez a két nap az igazi ünnep, a közbenső napok csak félünnepek.
A nyolcadik (Izraelben a hetedik) napon megemlékeznek a halottakról is (mázkir), mint minden nagyünnepen.
A kovásztalan kenyerek ünnepe [szerkesztés]

A kovásztalan kenyerek ünnepe (hág hámácot) elnevezés szintén a szabadságra, szabadulásra emlékezteti a zsidóságot. A kovásztalan kenyér, vagyis a pászka (mácá, macesz, laska) volt a szegények és a rabszolgák kenyere. Nevezik nyomorúság kenyerének (lehem óni) is, hiszen a rabszolgasorban tengődő zsidóság ezt fogyasztotta napi eledelül. Az egyiptomi fogságból menekülő zsidóknak sem volt ideje és módja megkeleszteni a tésztát.
„Az első hónapban, a hónapnak tizennegyedikén, estennen az Úrnak páskhája. E hónapnak tizenötödik napján pedig az Úr kovásztalan kenyerének ünnepe. Hét napig egyetek kovásztalan kenyeret. Az első napon szent gyülekezéstek legyen, semmi robota munkát ne végezzetek. Hét napon át pedig tűzáldozatot áldozzatok az Úrnak, és a hetedik napon szent gyülekezéstek is legyen: semmi robota munkát ne végezzetek.”
Mózes III. könyve 23. fejezet 5-8. (Károli Gáspár fordítása)
A tavasz ünnepe [szerkesztés]



Pászka
A pészah mindig tavasszal, a természet éledésének idejében köszönt be, ezért is természetes, hogy a tavasz ünnepe (hág hááviv) névvel is illetik. Az ünnep után volt az első termések utáni áldozatok bemutatása a szentélyben.
Az ókori Izraelben az ünnep második napján kezdődött az árpa aratása. Ehhez kapcsolódik, hogy az ünnep második napján kezdték el az ómerszámlálást is, mely a hetek ünnepén, sávuotkor ért véget (ekkor ettek először új kenyeret).
Úgy számolták a napokat (és heteket), hogy naponta egy-egy kalászt félretettek, s ha hét kalász összegyűlt, kévébe (héberül: ómer) fonták azokat. Amikor a hét kéve összegyűlt, a következő (az ötvenedik) napon tartották az új kenyér ünnepét, ebből alakult ki később a keresztényeknél a pünkösd.
A zarándokünnep [szerkesztés]

A három zsidó zarándokünnep egyike a pészah. Amikor még állt a szentély, Izrael népe Jeruzsálembe vonult és áldozatot mutatott be Istennek. Minden család egy bárányt áldozott, melyet sütve el is fogyasztottak.
Ilyenkor a zsinagógákban az ünnep elején (emlékezvén a szabadulásra) hálélt (הלל), az ünnep végén (a tengeren való átkelés emlékére) fél hálélt mondanak. Hálélnek nevezik a 113-118. zsoltárok csoportját, a fél hálél mondásakor ! :2smitten: :2smitten:
 :289:

http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0eVMfNQskWc#!
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #41 Dátum: 2012 Április 01, 10:44:49 »
Drágáim én most megyek hamecot pucolni...nem könnyű, úgyhogy ha peszach lesz, majd jövök én is ehhez a témakörhöz!

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #42 Dátum: 2012 Április 02, 17:26:47 »
A peszáh Jézusban – a húsvét Jesuában

A zsidóság peszáh ünnepén az Egyiptomból való szabadulására emlékszik vissza. E szabadulás után beszélhetünk Izraelről mint szabad népről. Izrael népének története a peszáhhal kezdődik.

Hasonlóképpen a Messiás Testének története is a megváltást elhozó peszáhon kezdődik el. Mindkét nép a szabadságát nyerte el ebben az ünnepben. Héberül hág háhérut-nak, a szabadság ünnepének is nevezik ezt az ünnepet. Két nemzetség jött ki a szolgaságból ekkor:

- az Ószövetség peszáhján a választott nép a bárány vére által,

- az Újszövetség peszáhján a Messiásban megváltott nép a Bárány vére által.

A peszáh jelentése

A peszáh (paszah) ige jelentése átugrani, elkerülni. Az ítélet és a halál „… elkerülte (peszáh) Izráel fiainak házait Egyiptomban, midőn sujtotta Egyiptomot, a mi házainkat pedig megmentette. És a nép meghajolt és leborult.” (II. Móz. 12, 27 – Hertz)

A peszáhi bárány volt az első, amit Izrael nemzetként bemutatott. Ez által a halál elkerülte a népet, ahogy a Jesuában (Jézusban) hívőket is elkerüli majd a halál a test elmúlásakor. „Az Örökkévaló elkerülési ünnepe (hág hápeszáh) az.” (II. Móz. 12, 11c – Hertz)

A peszáh időszaka az Újszövetségben

A Messiás kereszthalála előtt a peszáhi időszak kiemelkedik az Újszövetségben. Jesua (Jézus) ekkor zárja le és foglalja össze a három év szolgálatát, aratja le a gyümölcseit, hatalmas ívű próféciákat mond, majd halálra adja magát értünk.

Az újszövetségi Írások keletkezését mélyebben ismerők gyakran elmondják, hogy a Máté evangéliuma a zsidók számára íródott.[2] Máté eleve héber nyelven írta az evangéliumot, és úgy építette fel Isten Szelleme által, hogy az a zsidó füleknek még jobban hallható legyen.

Ebben az evangéliumban a legtöbb a visszautalás az ószövetségi próféciákra.  Általában erről ilyen bevezetővel olvashatunk: „Mindez pedig azért lett, hogy beteljesedjék a próféta mondása, a ki így szólott: Mondjátok meg Sion leányának: Ímhol jő néked a te királyod…” (Mt 21, 4-5 – Károli) (A Zakariás könyve 9,9-re utal.)

Máté a „beteljesült próféciák evangélistája.” Evangéliumában tizenötször állítja, hogy a Tanach (Ószövetség) próféciái beteljesedtek Jesuában (Jézusban).[3] Ebből látható az igény arra Máténál, hogy stabil ószövetségi alapokat kíván adni. Vele szemben János hétszer, Márk egyszer utal a próféták szavaira. A görögül író, pogány származású Lukács pedig egyszer sem kapcsolja ilyen módon az ószövetségi próféciát az Újszövetségi eseményhez.

Emiatt a kifejezetten zsidókhoz szóló Máté evangéliumában látható leginkább a zsidóságában megjelenő Jeusa (Jézus), Aki az akkor 1500 éves peszáh ünnepén annak minden prófétikus mozzanatát és mondanivalóját betöltve, feláldozza magát pászkabárányként.

Az Újszövetségben a peszáh jelentőségét mutatja az is, hogy ez az evangélium[4] úgy írja le Jeusa (Jézus) teljes szolgálatát, hogy annak egyharmada erre az időszakra esik. Ez a néhány nap megdöbbentő intenzitással zajlott Jézus életében. A következő oldalakon láthatjuk majd, hogy mennyi máig kiható próféciát, mennyi példázatot, milyen ítéleteket mond ki pár nap leforgása alatt

A Máté evangéliuma 4. fejezetének közepétől (Mt 4, 12-17) számíthatjuk Jesua (Jézus) nyilvános működését. Máté tizenhat fejezeten keresztül ír a peszáh előtti idők szolgálatáról. A 20. fejezet közepén Jesua (Jézus) így szól: „Ímé, felmegyünk Jeruzsálembe, és az embernek Fia átadatik a főpapoknak és írástudóknak; és halálra kárhoztatják őt, És a pogányok kezébe adják őt, hogy megcsúfolják és megostorozzák és keresztre feszítsék; de harmadnap feltámad.” (Mt. 20. 18-19)

A 21. fejezetben megérkezik az „áldozatbemutatás helyére” a peszáhi Bárány, és ettől fogva már minden a peszáhi időben és annak jegyében zajlik.

Részletesen:

http://www.izrael-immanuel.net/?p=853

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #43 Dátum: 2012 Április 02, 20:44:02 »
Széder este - Széder tányér

A Páska ünnepe a zsidóknál a Széder estével kezdödik. Elengedhetetlen része az un. Széder tányér.

A Széder tányéron levö ételeknek szimbolikus jelentösége van.

 1.bécá – egy sült vagy főtt tojás
   Emlékeztet a Templom pusztulására, és arra, hogy mennyire törékeny az ember sorsa

2.zroá – egy darab sült báránycomb csontja, kevés hússal
   Emlékeztet az áldozatra, a Teplomi áldozatokra

3.máror (מרור) – keserűfű (cházeret, torma )
  Emlékeztet az egyiptomi keserű időszakra

4.kárpász (כרפס) – valamilyen zöldség (zeller, vagy petrezselyem)
  Sós vízbe merítve fogyasztják, emlélezve arra, hogy milyen felörlő volt a rabszolgaság ideje.

5.chároszet (חרוסת) – reszelt alma, körte, dió, fahéj és bor keveréke
  Emlékeztet a vályogra, amelyet egyiptomban használatak a rabszolgaság idején az
  építkezéshez.

6.koréch (כורך )– alul középen ismét keserűfű, zöld saláta
  Szintén az egyiptomi keserű rabszolgaságra emlékeztet és együtt fogyasztják a márorral.

Négy kehely bor, az ötödik Illés kelyhe, szimbólumok:

„Annakokáért mondd meg az Izráel fiainak: Én vagyok az Úr és kiviszlek titeket Égyiptom nehéz munkái alól és megszabadítlak titeket az ő szolgálatjoktól és megmentlek titeket kinyújtott karral és nagy büntető ítéletek által. És népemmé fogadlak titeket s Istentekké lészek néktek és megtudjátok, hogy én vagyok a ti Uratok Istentek, a ki kihoztalak titeket Égyiptom nehéz munkái alól.”

Mózes II. könyve 6. fejezet 6–7. (Károli Gáspár fordítása)
1.megszabadítalak, kivezetlek (hocéti) – A fizikai szabadulás (Egyiptomból)
2.megmentelek (hicálti) – megváltás a szolgaságból
3.megváltalak (gáálti) – szabad néppé formálódás
4.népemmé fogadlak (lákáhti) – Isteni kiválasztás (lásd sávuot)

…és az ötödik (Illés próféta kelyhe):
beviszlek titeket az országba – ez a Szentföldre vonatkozik, amelyen a szentély újra áll a messiás eljövetelekor… (Az ötödik pohár bort nem isszák meg, mert még várják a Messiást.)


bor
pohár (mindenkinek)
egy nagy és díszes serleg (Élijáhu/Illés serlege)
egy tálka sós víz
három darab pászka (macá, macesz)
ünnepi gyertyák (legalább kettő)

A Széder este liturgiája:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Széder

 :2smitten:

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Az ÚR ünnepei
« Válasz #44 Dátum: 2012 Április 02, 21:09:16 »
A Peszách – Páska ünnepe

Mint már említettem, a zsidóknál egy nap a napot megelőző este, napnyugtakor kezdődik (5.Móz. 23,5). Így a Páska ünnepe a széder estéjével kezdődik el. Ez a Biblában megírt kalendárium első ünnepe. Az egyiptomi rabszolgaságból való szabadulásra emlékeztet. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ünepelte a széder estét, mint utolsó vacsorát, mielőtt még ugyanazon a zsidó ünnepnapon feláldozta magát, mint Isten Bárányát, tökéletes, örökre érvényes áldozatként.

A megszentelődés

Miután eltávolítottak minden kovászt és a házat megtisztították, a háziasszony meggyújtja a két gyertyát, mint ahogy azt Sabbatkor(Péntek este) is teszi. Utána szimbolikusan még a legutolsó morzsákat is kitakarítják. A megszentelődés kelyhét megáldják, majd isznak belőle. A családfő kezet mos. Valószínű, hogy az ünneplésnek ebben a szakaszában mosta meg Jézus Krisztus tanítványai lábát (Ján. 13,12-14). Egy zöldségfélét, manapság petrezselyemzöldjét bemártanak sós vízbe, ezzel emlékezve Isten fiainak a rabszolgaság idején folyt könnyeire. Ám Izrael nem maradt a rabszolgaságban, mert Isten kiszabadította népét. Mivel sietve kellett menekülniük, ezért sietve törik meg a mácát (kovásztalan kenyeret) is,. A három mácá darabjából a középsőt félretéve megőrzik. Ezt Afikománnak nevezik, ami azt jelenti: “Az eljövendő kenyere”.

Az ítélet

Az ítélet kelyhe következik. Az egyiptomra mért tíz csapásra emlékeztet, mivel szembeszálltak Istennel. Az utólsó csapás nem érintette az izraelitákat, mert a páska bárány vérét az ajtófára hintették. Gondoljuk meg, hogy Jézus Krisztus vére pont a Páska ünnepén folyt ki  érettünk, megszabadítván minket a bűn rabszolgaságából és a halál hatalmából. Nem vagyunk tovább ítélet alatt !

A sóval hintett mácá Isten szövetségére emlékeztet, valamint arra, hogy gyorsan kellett menekülniük. Az egyiptomban átélt nyomorúság szimbóluma a saláta és a torma. Lehetséges, hogy Jézus Krisztus itt beszélt arról, hogy akinek a bemártott falatot adja, az el fogja őt árulni (Mt.26,23). Az édesízű gyümölcspüré arra a tapaszra emlékeztet, amiből a vályogokat készítették. Manapság a tojás étkezésénél a Templomban végzett ünnepi áldozatokra gondolnak vissza. Ezt követi a bőséges ünnepi vacsora. Jézus Krisztus tanítványaival együtt ette a páska bárányt.

A megváltás

A mácá, mint az „eljövendő kenyerének” fogyasztásával fejezik be a széder estéjét. Az széder este, az utolsó vacsoránál, vett Jézus egy darab mácát és a következőket mondta: „Ez az én testem, amely ti érettetek adatik” (Lk.22,19). Majd vette a megváltás kelyhét és ezt mondta: „ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.” (Mt. 26,27-28). Jézus Krisztus áldozatában teljesedett be a Páska ünnepe, mert mint Isten Báránya hordozta a mi bűneinket (Ézs. 53; Jn.1,29).

A dicsőítés

Az utolsó széder este a dicsőítés kelyhét Jézus Krisztus már nem vette megához. Ezt majd az Atya országában fogja meginni (Mt. 26,29). A széder ünnepe hálaadó és dicsőítő énekléssel fejeződik be. Ide tartozik a Zsoltárok 113-118 és a 136. fejezete.

Jer. 16,14-15:

„De majd eljön az idő – így szól az ÚR –, amikor nem azt mondják többé, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israel fiait Egyiptom földjéről, hanem azt, hogy él az ÚR, aki fölhozta Israelt észak földjéről és mindazokból az országokból, amelyekbe szétszórta őket. Mert visszaviszem őket a földjükre, amelyet őseiknek adtam.”

Ezért köszöntik egymást végezetül a következő mondással: „Jövőre az újjáépített Jeruzsálemben!”

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10