Amely írások eddig szulettek, mindegyik szimpatikus és értelemmel bír számomra, koszonom!
(Mindegyik! - kétszer is átolvastam oket.)
A magam életében gondolkodnék, milyen példákat találok tipikus hibákra....:
* matematikai feladat tévesszámítása.....
* mosogép elromlott azaz nem indult az én hibámból - tobb ruhát tettem, mint amit elbírt....
* a munkám, és a tanítást hoznám alapul, például még az elején.... nagyon fontos volt a nyelvtanításban, hogy amit mondok az úgy legyen, hogy a diáknak elso hallásra, a kezdetektol, minden azonnal jól rogzuljon. Ezért, ha valami szót nem tudtam, vagy valamiben nem voltam biztos, azt muszáj volt a diákoknak megmondani, hogy ezt meg kell nézzem, mert nem tudom. És! mivel nekik is mindig meg volt hagyva, hogy rengeteg 'mankót' használhatnak, a munkájuk, igazi gyumolcs volt. Ehhez, én csak egy eszkoz voltam. Ahogy a szulo is csak egy eszkoz, semmi más a gyermeke felé.
A HIBA szóról, az emberre asszociálok azonnal, az ember, maga egy nagy hiba!!!!
Azonban ha azt mondom ISTENSZOLGÁJA, keresztény ember, úgy már értelmet, és igaz tartalmat nyer az ember, ISTEN által
Egyik nagy hibám, a bennem fellépo vádlás. Mely úgy válik bunne, hogy ez ... az ilyen gondolat el is hagyja a szám.
Egyszer rajzóránk volt, az általános iskolaban, az osztalyfonokunkkel Zsuzsa nénivel, szigorú, jól felkészult tanár, és kituno szulo-pedagógus volt!
Valaki csinált valamit, majd kérte a Tanárno, álljon fel aki ebben benne volt. 4 en voltunk benne. (valaki írt valamit egy kis cetlire, és én leírtam érthetobben, hogy a másik mit akart....a harmadiknak....
...majd kicsit kesobb, elvették a cetlit. Na, mivel egyedul én álltam fel, egyedul én kaptam beírást, azaz intot. Nem túlzottan érdekelt. Nyílván nem leveleztem a Tanárno óráján tobbet. De nemis a sztori bevezetoje a lényeg, hanem az, kérte a Tánárno, álljon fel a másik három is! Hiszen Zsuzsa néni látta, hány féle írás volt a papíron. Engem nem kért, hogy dobjam fel a tobbieket. Egyébként szívem teljes szeretetével gondolok rá.
És azt mondta a tobbi tettestársamnak
Mónika, te intot kapsz. A tobbiek, pedig jegyezzék meg: aki csal ----> az hazudik, aki csal ----> az lop, aki lop az gyilkol ....és így továb, és így tovább.... akár eddig is fajulhat es mehet tovább lánc. Gondoljátok meg, milyen útón indultok el.
Mikor hazamentem, kérdezte apukám, miért kaptam a beírást. Elmondtam szóról szóra. Majd megkérdezte, hogy képzelem, hogy az órán levelezek, milyen alapon engedem ezt magamnak?!? Mondtam neki: Apu, hagyjál már, nem érdekel ez engem!
Nem érdekel, és hagyjalak én, téged???
Te Mónika, mégis mit képzelsz, ki vagy te? - válaszolta apu.
Semmit. - mondtam, de nem olyan nagy gond ez.
Neked! - mondta apu. Te nem tudod felmérni, hogy ilyeneket nem tehetsz meg?!?
Miért nem vagy szinkronban azzal, ami az órán torténik? Hogy ez a levelezés, nem odatartozik???
Jól van. - mondtam.
Nem szeretnék erre tobbet kitérni. - így fejezte be.
( Majd elmentem biciklizni.)