Megtérésem előtt sok-sok évig nem voltam templomban, még karácsonykor és húsvétkor sem. Nem tudtam, hogy változott-e valami azóta, hogy utoljára voltam istentiszteleten. Csodálkozva és megdöbbenve láttam, hogy a templomban "papír-írószer és könyves bolt" működik. Árulnak Bibliákat, mindenféle keresztény irodalmat, újságot, és apró igés dolgokat, pl. kulcstartót, tollat, könyvjelzőt. Gyerekkoromban, amikor konfirmáltam nem emlékszem ilyenre, a lelkészi hivatalban lehetett Bibliát és énekes könyvet vásárolni. És van még valami amivel nem értek egyet. Ugyancsak mostanában részt vettem olyan istentiszteleten, ahol élménybeszámolót tartottak egy-egy tábor után az azon résztvevők, elhozták és bemutatták, hogy mit készítettek, vagy, hogy milyen új népdalt tanultak a gyerekek. Sem a kereskedelem, sem az élménybeszámoló nem való a templomba. Nagyon elszomorít, hogy azok, akik ezt megengedik vagy megszervezik, vagyis a lelkészek, presbiterek, ezt nem így látják.