Szerző Téma: Gondolataim az Ige kapcsán  (Megtekintve 30604 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető bacsipista

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Gondolataim az Ige kapcsán
« Dátum: 2011 Szeptember 19, 12:48:38 »
Kedves testvérek!

Szeretném megosztani veletek a mai napi bizonyságomat, amelyre igazat szólva nem vagyok büszke.

Orvosi vizsgálaton voltam ma délelőtt a Bajcsy kórházban. Korábban volt egy arcidegbénulásom és ez miatt kaptam egy beutalót koponya MR vizsgálatra..
Szerencsésen bekerültem kb. 1 órai várakozás után. Az interneten tegnap már tájékozódtam a vizsgálat menetéről, ezért úgy határoztam, hogy  imádkozni fogok a vizsgálat ideje alatt. Gondolatban persze, mert mozdulatlanul kellett feküdnöm.

Sorba véve amiért hálát adhattam az Úrnak imádkoztam. Különböző zajok hallatszottak a szerkezetből, a zümmögéstől kezdve a szirénázásig, de a riasztó hangok ellenére is békesség és nyugalom árasztott el.

Kihasználva a lehetőséget, amikor az a gondolat jutott eszembe,  hogy ez a szerkezet is az Úr dicsőségéből lett elkészítve, ezért én áldást kérem magamra, és kérem az Urat, hogy a mágneses erőtér amely a vizsgálat során körül vesz, egyesüljön az ő gyógyító kenetével és állítsa helyre szervezetem megbomlott egyensúlyát. Külön kiemeltem, hogy ne legyen szükségem hallókészülékre, el tudjam azt hagyni.
Nem sokkal később arra eszméltem, hogy megmozdult az ágy amelyen feküdtem és kikerültem a gépből.

Felöltöztem, a fülembe tettem a hallókészülék illesztőjét, nyakamra a láncot, ujjamra a gyűrűt, és elindultam hazafelé.
Az autóbuszon döbbentem rá, hogy hallókészülék nélkül, tisztán és érthetően hallottam, hogy a vizsgálat eredményeit 3 óra eltelte után megkaphatom .... stb.

Elszégyelltem magam, mert első reakcióm a vizsgálat után a megszokás volt, hallókészülék fel, be és  folytattam a tennivalóimat úgy mintha mi sem történt volna.

Ez olyan, mint amikor fáj a fejünk, imádkozunk az Úrhoz, hogy vegye el a fájdalmat, de a biztonság kedvéért beveszünk egy Algopyrint.

Azt olvashatjuk a bibliában:
Márk evangéliuma 11,23
   Bizony, mondom néktek, hogy aki azt mondja ennek a hegynek: Emelkedjél fel, és vesd magadat tengerbe! - és nem kételkedik szívében, hanem hiszi, hogy amit mond, az megtörténik -, annak meg is adatik az.

Hol van a hitem?

Kértem az Úrtól és kaptam. És nem vettem észre, nem köszöntem meg.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #1 Dátum: 2011 Szeptember 19, 13:19:01 »
Kedves Testverem. A legtobben beleesunk ebbe a bunbe.
De tanulhatunk altala. Dicsoseg Istennek a gyogyulasodert!
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető bacsipista

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #2 Dátum: 2011 Szeptember 19, 14:04:18 »
Köszönöm Antee, nem fogok keseregni, és most hálát adok az Úrnak minden gyógyulásért és szabadulásért amit adott testvéreimnek és nekem is.

Harcold meg a hit nemes harcát, ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál,
amelyről vallást tettél szép hitvallással sok tanú előtt.
1Timóteus 6,12



"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #3 Dátum: 2011 Szeptember 19, 14:10:54 »
Amen!
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Ani Kinor

  • Vendég
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #4 Dátum: 2011 Szeptember 19, 18:44:37 »
Kedves Pista, Testvérem!

Gratulálok az eredményes egyuttmukodéshez az ÚRRAL, áldás legyen gyógyulásodon!!!

Megkoszonni? - Hiszen megkoszonted. Ido kellett, míg észleled, átérzed, ezért koszonted csak meg kesobb!

További jó egészséget kívánok, orizzen meg benne teged az ÚR!!!


 :2smitten: :2smitten: :2smitten:

Nem elérhető julika

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 847
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #5 Dátum: 2011 Szeptember 29, 09:45:25 »
Kedves Testvérem!

Olvasva bizonyságod,átélésed,valami erő származott ki belőle!

Tudod,most mikor a látható dolgok az én életeben ,,talán,,,nagyobbra nőttek,mint számítottam,most hírtelen
sírással,hálaadás tört ki belőlem.Azért,hogy Isten mindent idejében helyre rak.

Így,várom azt a pillanatot,mikor én is ezen bizonyság lehetek az Úr előtt,hogy hálátadhatok azért,ami most még legyengít.

Légy áldott,bizonyságod mely az Úrról tesz bizonyságot,az Ő szeretetéről,épp engem erősített meg.
Amint egy kedves testvérnőm írta:,,Ne félj csak hidj,,,


ezen igyekszem :2smitten:
Életnek kútfeje az igaznak szája; az istenteleneknek szája pedig erőszaktételt fedez el.

Nem elérhető ditte

  • Segítő
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4504
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #6 Dátum: 2011 Szeptember 29, 10:02:15 »
Hallelujah!Drága testvérem! Dicsőség az Úrnak a gyógyulásodért!
Senki nincs olyan,mint a mi áldott Urunk!!!Köszönjük Uram!
Ámen!
"Társuk vagyok mindazoknak,akik félnek téged,és akik határozataidat megtartják."Zsoltárok 119,63

Nem elérhető bacsipista

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Megbocsátottam az Úrnak
« Válasz #7 Dátum: 2011 Október 11, 16:09:49 »
Biztosan sokunk múltjában történtek olyan események, amelyek sorsfordulók voltak voltak az életünkben.
Ezekért a dolgokért általában Istent hibáztattam.

Kedves Testvérem! Történt veled is olyan, hogy haragudtál az Úrra?
Ha igen, akkor kérlek írd le nekünk, és azt is hogyan tudtál megbocsátani, vagy tőle bocsánatot kérni.


Szeretném megosztani a saját történetemet amely új irányt szabott az életemnek.

Haragudtam Istenre

Tegnap, október 10-én volt annak a napnak az évfordulója amelyet soha nem tudok elfeledni.
45 évvel ezelőtt, 1966-ban egy elvétett ugrás következtében a mozgó villamos kerekei alá estem.

Megszületett 1984-ben a második közös gyermekünk is. Ami számomra furcsa volt, az a születési dátum: október 10.
akkor mondtam életemben először, hogy van Isten, mert ezt a rossz emlékű napot örömtelire fordította.

Teltek az évek, időközben megtértem és sok minden megváltozott az életemben, de ezeken az októberi napokon
egyik szemem sírt, a másik nevetett.
Nem tudtam elengedni azt a  fájdalmas emléket és a születésnapi örömbe üröm vegyült.

Tavaly ez a dátum vasárnapra esett. Istentiszteleten voltam és nem tudtam magam átadni az Úr jelenlétébe. Máskor
örömmel dicsőítettem, vagy tettem bizonyságot, nekem akkor csak a könnyeim potyogtak. Végül fel kellett állnom, hogy
a gyülekezet előtt elmondhassam, hogy megbocsátok az Úrnak. De ez nagyon nehezen ment. Nem találtam a szavakat,
elcsuklott a hangom és nagyon hosszú percekig tartott amíg ki tudtam mondani, hogy "Uram, megbocsátottam Neked,
szeretlek Téged és kérlek, te is bocsáss meg nekem amiért téged okoltalak." Tiszta, őszinte szívvel álltam az Úr előtt.
És megköszöntem fiamat, akit tőle kaptam ajándékba, azért, hogy feledtesse velem ezeket a rossz emlékeket.

Tegnap október 10-e volt. Fiam 27. születésnapja. Tegnap nem keseregve emlékeztem a múltra. Öröm töltött el.
Születésnapi ajándék volt számomra Antee felkérése is, továbbá az a tevékenység ahogyan beállítottuk közösen a
Színház topikot. Igaz, ő aggódott amiért elveszi tőlem az időt, de nem tudhatta, hogy nekem az ajándék volt. Nem a
múltra emlékeztem, hanem a jövőre készültem fel.

Hálás vagyok az Úrnak amiért megszépítette az emlékeimet. Mit  is kellett ehhez tennem? Igaztalan vád élt bennem
Isten iránt és nem tudtam őszinte szívvel megbocsátani neki. Amikor megtettem, tanúk előtt szabaddá tett engem.
A tegnapi napom ezt igazolta.

Csak az tudja kimondani, hogy "megbocsátok neked", aki azt is ki tudja mondani, hogy "szeretlek".
Paulo Coelho



"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Megbocsátottam az Úrnak
« Válasz #8 Dátum: 2011 Október 11, 17:13:39 »
Áldott Pista Testvérem!

Nagyon megérintett bizonyságtételed! Olyan csodálatos és kikutathatlanok az ÚR útjai.

2Ó Isten, te vagy Istenem, hozzád vágyakozom! Utánad szomjazik lelkem, utánad sóvárog testem, mint kiszikkadt, kopár, víztelen föld.  3Így nézek rád a szentélyben, hogy lássam hatalmadat és dicsőségedet. 4Mert szereteted az életnél is jobb, ajkam téged dicsőít. 5Ezért téged áldalak, amíg élek, nevedet imádva emelem föl kezem.
Zsolt. 63,2-5

Szeretettel küldöm Neked, kedves Testvérem ezt az éneket:

Tégy türelmes és szelíd szolgálóddá,
Had emeljem fel a gyengéket, szívemben imádság van  mindenkor,

Tégy szolgálóddá, tégy szolgálóddá, ma.


Make Me A Servant

http://www.youtube.com/watch?v=0rznoe3zKxM#

Szeretettel, Salom, Elisabeth

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Megbocsátottam az Úrnak
« Válasz #9 Dátum: 2011 Október 11, 17:24:32 »
Köszönöm Elizabeth a kedves szavaidat és a szép dalt.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Megbocsátottam az Úrnak
« Válasz #10 Dátum: 2011 Október 11, 17:31:47 »
Már máshol beídéztem, de most ide mégegyszer beírom.

1De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
4Mivel drágának tartalak, és becsesnek (értékesnek), mivel szeretlek,....5Ne félj, mert én veled vagyok!

Ézs 43,1.4-5

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #11 Dátum: 2011 Október 23, 14:23:44 »
Ezen a héten, kedden egy délelőtti bevásárlásra indultam. A székről felállva azt tapasztaltam, hogy egyik lában térdtől lefelé erősen el van zsibbadva. Mivel már korábban is történt ilyen, és általában hamar el szokott múlni, ezért nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget.
Elindultam hazulról, eltelt már több, mint 20 perc, de a zsibbadás változatlan maradt. Lábfejem nem tudtam mozgatni egyik irányba sem,  és csak úgy húztam a lábam magam után, mint aki félig gyógyult a paralízisből.
Megijedtem, mert  családunkban volt olyan akinél így kezdődött a járóképtelenség, amelytől hosszú évekig nem tudott megszabadulni.
Úgy éreztem, hogy nem tudok tovább menni, annyira gyengének éreztem magam, bár gondolom, hogy erre rátetézett a félelmem is.

Gondolatban végigfutott rajtam a kérdés, hogy mi lesz, ha valami komoly baj áll a jelenség mögött? Na ezt a gondolatsort nem tudtam tovább folytatni.
Néhány szóval az utcán segítségül hívtam az Urat, és kértem, hogy segítsen hazáig probléma nélkül, otthon pedig majd csak találok valamilyen megoldást.

Hazaérkezve a számítógép elé ülve, imatámogatást kértem itt a fórumot látogató testvérektől. Rövid időn belül megérkezett az első hozzászólás, hogy imádkozom érted testvérem, majd követte ezt még több üzenet Hálát adtam az Úrnak amiért ilyen szerető közösségre találtam. Rövidesen azt tapasztaltam, hogy potyognak a könnyek a szememből, miközben egy elmondhatatlan nyugalom árasztott el. Éreztem Isten szeretetét, és biztonságot adó ölelését.

A zsibbadás, amely eddig uralta lábamat, megszűnt.

Igazolódott az ígéret amit az 50. Zsoltár 15. versében olvashatunk:
   
És hívj segítségül engem a nyomorúság idején,
én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.


Számomra ez az eset, egy hiterősítő próba volt. Bizonyságot kaptam az Úr szeretetéről és az általatok
képviselt gyülekezet összetartó erejéről is.

15 És a hitből fakadó imádság megszabadítja a szenvedőt, az Úr felsegíti őt,
sőt ha bűnt követett is el, bocsánatot nyer.
16 Valljátok meg azért egymásnak bűneiteket, és imádkozzatok egymásért,
hogy meggyógyuljatok. Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének.
Jakab 5, 15-16

"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7213
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #12 Dátum: 2011 Október 23, 14:32:27 »
Kedves Bacsipista!

Hálát adok az ÚRnak teljes szívemböl Érted, és dicsöítem az Ö szent akaratát! Isten elött nincs lehetetlen!


Az ÚRnak terve van veled!

Istenem vagy te, azért hálát adok néked! Én Istenem, magasztallak téged.
Zsolt 118,28

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Mekkora a hitünk?
« Válasz #13 Dátum: 2011 Október 23, 14:36:43 »
Dicsőség az Úrnak! :2smitten:
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

Nem elérhető m.ági

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 837
  • gyermek
Re:Megbocsátottam az Úrnak
« Válasz #14 Dátum: 2011 November 04, 11:57:30 »
Nagyon megérintett bizonyságtételed!!!
Köszönöm, hogy megosztottad velünk.

 :2smitten:

ági
Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire
zsolt 54.4