Köszönöm az imáitokat és a szellemi támogatást.
Ma egy nagyon áldott nap részesei lehettünk. Igaz beléptetésünk okozott egy kis nehézséget, mert adminisztratív hiba miatt egyik tesónk csak külön parancsnoki engedéllyel léphetett be, de végül is bejutott. Részvétele fontos volt mert ő volt a dicsőítés dobosa. Az én táskámban pedig megbújt egy pendrive, ami az ellenőrzésnél került elő. Ez a figyelmetlenségemnek volt köszönhető. Ezért lett egy plusz út a kint hagyott kocsihoz, letétbe tenni, mert tilos bevinni a börtön területére.
Feljutottunk a kápolnába, a technika előkészítése után megkezdődött a zenés istentisztelet. A roma tesók egyszerűek és nagyszerűek voltak. Dicsőítés közben bizonyságot tettek megtérésükről, megváltozásukról amelyet az Úrnak köszönhetnek. Elhangzott, hogy a szülők vitték az evangéliumot, akiket végig sem hallgattak, elküldték őket, mondván, hogy nincs szükségük Istenre. Jézus maga tett bizonyságot kereszthaláláról és feltámadásáról egy látomásban amely végképp meggyőzte a kételkedőt, hogy őérte is szenvedett. A feleség elmesélte hogyan tanult meg Isten segítségével olvasni, milyen csodálatos módon gyógyult meg betegségéből Jézus kegyelméből. A dicsőítés vezető kotta nélkül, hallás útján tanult meg gitározni és dicsőíteni. És egymás után hangzottak el az énekek szüneteiben a bizonyságok.
A börtönben működik egy gyülekezet, akik őrök nélkül tartanak vasárnaponként istentiszteletet. Annak mostani vezetője néhány nap múlva szabadul. Gyülekezetét átadta ma egy általa kiválasztott utódnak aki vezetni fogja a börtönben maradt megtérteket.
Láttunk felszabadult és mosolygó arcokat, akiket Isten megszépített az által, hogy a Szent Szellem jelenléte érezhetővé vált.
Láttunk könnyeket, amelyek feltörtek és leplezetlenül csorogtak az arcokon, a zord külső mögött megmutatva a lelkekben dúló érzelmeket.
Láttunk magasba emelt kezeket, és áment, halleluját kiáltó ajkakat.
Láttuk, hogy Isten munkálkodik a szívekben.
Jó az Úr, mert egy áldott napot ajándékozott mindnyájunknak. Mi akik eljöttünk hálát adtunk az Úrnak amiért vezetett minket. Akik a börtön rácsai mögött maradtak azok életében éledezni kezdett a hit, a remény és a szeretet.
