A Kozma utcai börtönbenMert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és befogadtatok,
mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok, börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.
Máté 25, 35-36
...amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg."
Máté 25,40b
Április 18-án a Kozma utcai börtönben voltunk, ahol 6. éve rendszeresen minden nagyobb ünnep alkalmával szolgálunk az elítéltek felé. Bár ez a megfogalmazás nem teljesen korrekt, mert a célzott emberek valóban az elítéltek, de az evangéliumot azok az őrök és nevelő tisztek is hallják akik velük együtt jelen vannak. És a szolgálatunk által vetetett mag ott is gyökeret ereszthet, ahol mi gondolni sem mernénk.
Velünk jött egy korábbi börtönlakó, Zsolt, aki 5 hónapja szabadult, és két társa is, akik a dicsőítésben szolgáltak.
Az Úr megáldotta ezt a napot. Vegyes közönség érkezett, jogerősen elítéltek és előzetesek.
A börtönlelkész bevezető beszéde után vezetőnk Tibor beszélt a húsvét és pünkösd jelentőségéről, majd a dicsőítő fiúk következtek, akik teljes átéléssel adták tovább dalaikon keresztül az Úr áldását. A jelenlévők tapssal, néhányan az ismert dalokat dudorászva, ütemet lábbal adva követték, hallgatták és átélték a zenét, a dalokat, amelyek betekintést engedtek az evangélium üzenetébe.
Zsolt következett és elmondta bizonyságát azoknak a fiúknak akik közé tartozott ő is nemrégiben. A ő szájából hiteles volt minden. Többen is ismerték őt, vagy az alvilágban korábban szerzett híre miatt, vagy pedig az együtt töltött börtönmúltjuk volt kapcsolódási pont.
Elmesélte hogyan menekült a büntetés elől külföldre, ahol folytatta korábbi megszokott életét amíg személyesen nem találkozott Istennel. Ez viszont sorsdöntő volt az életében, vissza utazott Magyarországra, jelentkezett büntetésének letöltésére, őszinte és megbánó vallomást tett a bíróság előtt és megpróbált tiszta életet élni a börtönben. Bent is hirdette az evangéliumot, vezetője lett egy közösségnek és vasárnaponként őrök nélküli igehirdetéseket tarthatott. Büntetésének idejét csökkentették, felfüggesztették és jó magaviselete miatt az Úr
kegyelméből kiléphetett a szabadságba.
Most azért jött, hogy elmondja, a bűntől meg lehet szabadulni Jézus kegyelme által és a reménytelenség reménységgé, élő hitté válhat.
Bizonysága mélyen megérintette hallgatóságát, akik megérezhették belőle a lélek szabadításának az erejét. Megtérésre szólította fel a jelenlévőket, és 18-an, több mint a fogvatartottak 1/3-a előre jött, közösen elmondták a befogadó imát és kézen fogva fogadták az értük mondott imát és áldást.
...ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem
Róma 5, 20
Az alkalom innentől egy szeretet vendégséggé alakult át. Tálcákra téve kínáltuk azokat a süteményeket amelyeket gyülekezetünk asszonyai készítettek, nem csak az alapanyagokat, hanem a szeretetüket is bele sütve.
Annyira jó volt látni a boldog arcokat, akik ebben a bezárt világban szabadnak érezhették magukat és a Lélek szabadságát is magukkal vihették.
Számomra jelentős volt ez a nap. Korábban azon vívódtam, hogy részt vegyek-e ezen a szolgálaton, vagy hagyjam ki és menjek majd egy következőre. Indoklásom nem volt erre a gondolatra, de elbizonytalanított. Kértem a testvéreket, hogy imádkozzanak értem, mert nem tudtam hogyan döntsek. Másnap úgy ébredtem, hogy lesz ahogy lesz, ott van a helyem a börtönmissziós csapatban. És jó volt hallgatni az Úrra, mert ha otthon maradok kizártam volna magam abból az örömből amit az Úr adott szolgáló csapatunknak azon a napon.
