Szerző Téma: Olvasónapló  (Megtekintve 20985 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #165 Dátum: 2020 Január 23, 06:18:55 »
SZORONGATTATÁS
"... Krisztus szeretete szorongat minket..."
(II. Korinthus 5:14)

Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #166 Dátum: 2020 Február 05, 18:30:20 »
Kempis Tamás (XV. sz.): Krisztus követése (részletek)

"A vasat a tűz próbálja meg,
az igaz embert a kísértés.
Sokszor nem tudjuk, mire vagyunk képesek,
de a kísértés megmutatja, mik vagyunk.
Mégis résen kell állnunk főként a kísértés legkezdetén;
mert akkor könnyebb az ellenséget legyőzni,
ha szívünk ajtaján be sem bocsátjuk,
hanem amint zörget, a küszöb előtt fogadjuk.
Ezért azt mondta valaki:
Kezdetén tartóztasd fel a bajt,
különben késő az orvosság.

A kísértésekben és a megpróbáltatásokban válik el,
ki mennyit haladt;
ott van a nagyobb érdem,
ott mutatkozik meg igazán az erény."

(i. m., ford. Jelenits I., kiadta Ecclesia 1976.)

Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #167 Dátum: 2020 Február 08, 11:46:55 »
Kempis Tamás (XV. sz.): Krisztus követése (részlet)

"Kerülni kell a vakmerő ítélkezést

Vizsgálódó tekintetedet magadra fordítsd,
tartózkodjál mások tetteinek megítélésétől.
Amikor másokat megítél az ember,
hiábavaló munkát végez:
gyakran téved,
és könnyen vétkezik;
amikor viszont magát ítéli és rostálgatja meg,
mindig hasznosan munkálkodik.

Gyakran elfogultságaink szerint
ítélünk a dolgokról,
mert ítélőképességünket könnyen megrontja
a rendetlen ellenszenv vagy rokonszenv.
Ha minden vágyódásunk mindig tisztán
Istenre irányulna,
nem olyan könnyen zavarodnánk meg
érzéki természetünk ellenállása miatt.
De sokszor rejtőzik valami bennünk,
vagy fölbukkan valami odakint,
ami eltérít Istentől.
Titokban sokan önmagukat keresik mindabban,
amit véghezvisznek,
és maguk sem tudják.

Úgy látszik, mintha nyugodt békében élnének,
mindaddig, amíg az ügyek szándékuk
és kedvük szerint alakulnak.
Ha pedig másképp fordulnak (a dolgok),
mint ahogyan óhajtják,
egykettőre megrendülnek és elszomorodnak.

Hangulatok és vélemények különbsége miatt
gyakran támad nézeteltérés barátok és polgártársak,
szerzetesek és istenfélő emberek között is.
A régi megszokást nehéz elhagyni,
és saját korlátai közül senki sem lép ki szívesen.
Ha saját belátásodra és igyekezetedre támaszkodol inkább
s nem Jézus Krisztus magához vonzó erejére,
aligha válsz megvilágosodott emberré:
mert Isten azt akarja, hogy teljesen Őtőle függjünk,
és a szeretet ihletében minden emberi belátás
mértékén túllépjünk."

(forrás: i. m., ford. Jelenits I., kiadta Ecclesia 1976. )
(kiemelés tőlem)


Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #168 Dátum: 2020 Február 17, 07:56:54 »
Kempis Tamás (XV. sz.): Krisztus követése (részlet)

"Rosszat nem szabad tenni semmiért a világon,
senki emberfia kedvéért sem.
De ha valaki segítségünkre szorul,
szabad némelykor valami jót elhagynunk,
vagy jobbra váltanunk.
Ha ezt tesszük, a jó cselekedetet nem szalajtjuk el,
hanem inkább jobbra cseréljük.
Szeretet nélkül a külső cselekedet semmit sem ér;
viszont mindaz, ami szeretetből történik,
bármily csekélység, bármily jelentéktelen dolog:
mindenestül termékenynek fog bizonyulni.
Isten ugyanis elsősorban azt veti latra,
ki milyen indulattal cselekszik,
nem azt, hogy mekkora tettet visz végbe.
Sokat tesz,
akiben nagy szeretet lakik.
Sokat tesz,
aki amit tesz, jól teszi.
Jól pedig az tesz valamit, aki inkább
a közösség javát keresi, nem a magáét."

(i. m., ford. Jelenits I., kiadta Ecclesia 1976.)

Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #169 Dátum: 2020 Február 21, 08:24:44 »
Kempis Tamás (XV. sz.): Krisztus követése (részlet)

"Igyekezz türelmes lenni mások hibáinak
és mindenféle gyarlóságának elviselésében:
mert sok van benned is, amit másoknak
el kell viselniük.
Ha magadat képtelen vagy olyanná tenni,
amilyenné akarod,
mást hogyan formálhatnál tetszésed szerint?
Szívesen elvárnánk, hogy mások
tökéletesek legyenek,
saját hibáinkat azonban nem javítgatjuk.
Kívánjuk mások szigorú rendreutasítását,
de ha minket próbálnak rendreutasítani,
ellenkezünk.
Felháborít mások szabadossága,
de azt nem szeretjük, ha tőlünk bármit megtagadnak,
amit kérünk.
Óhajtjuk, hogy másokat törvénnyel fogjanak
korlátok közé,
de mi semmiféle zabolát nem tűrünk.
Így hát nylvánvaló:
milyen ritkán mérünk felebarátunknak
ugyanazzal a mértékkel, mint önmagunknak."

(i. m., ford. Jelenits I., kiadta Ecclesia 1976.)

Nem elérhető Sofia

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 202
Re:Olvasónapló
« Válasz #170 Dátum: 2020 Február 21, 08:29:23 »
Minden szó igaz, sajnos.... Bárcsak ne lenne! Köszönjük a megosztást.

Nem elérhető Árvai Emil

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1065
Re:Olvasónapló
« Válasz #171 Dátum: Ma - 05:21:57 »
Kempis Tamás (XV. sz.): Krisztus követése (részlet)

"Ha minden ember tökéletes volna,
mit kellene másoktól Istenért elszenvednünk?
Most pedig Isten úgy intézte,
hogy tanuljuk egymás terhét hordozni;
mert senki sincs hiba nélkül,
senki sem olyan, hogy terhet ne jelentene másnak,
senki sem elég önmagának,
senki sem elég okos saját ügyének intézésére;
hanem szükséges egymás terhét hordoznunk,
egymást vigasztalnunk,
és segítenünk,
tanítanunk és intenünk.
Hogy pedig kiben mekkora erény lakik,
az jobban kiviláglik olyankor,
amikor valami kedve ellen való adódik,
mert a viszontagságok nem teszik
gyarlóvá az embert,
inkább megmutatják,
mit ér. "

(i. m., ford. Jelenits I., kiadta Ecclesia 1976.)