David Wilkerson: Hová lett a gyötrődés?"Körülnézek a mai idők vallási színpadán, és mást se látok, csak emberi és testies ötleteket és szolgálatokat. Ez többnyire erőtlen. Semmi befolyása a világra. És látom, hogy a világ egyre jobban behatol a Gyülekezetbe, és áthatja, ahelyett, hogy a Gyülekezet hatná át a világot. Látom, ahogy a zene eluralja az Isten Házát. Látom, ahogy szórakoztatás uralja el az Isten Házát. Rögeszmés szórakozást látok Isten Házában, a megigazulás gyűlöletét, a feddés gyűlöletét, melyről senki sem akar többé hallani. Mi történt a gyötrődéssel Isten Házában?
Mi történt a gyötrődéssel a szolgálatban? Ezt a szót nem hallod ebben az elkényeztetett korban. Nem hallod. A gyötrelem rendkívüli fájdalmat és szenvedést jelent. Olyannyira felbolydult érzelmeket, hogy az már fájdalmas. Éles, mélyen érzett belső fájdalmat a veled, a benned és a körülötted levő állapotok miatt. Gyötrődés. Mély fájdalom. Mély bánat. Isten szívének gyötrődése.
Ragaszkodtunk a vallásos szólamainkhoz és az ébredési szövegünkhöz, de olyan passzívvá váltunk! Minden igaz vágyakozás a gyötrelemből születik. Minden Krisztusért érzett igazi vágyakozás a gyötrelembe merítésből származik. Keress a Szentírásban, és azt fogod találni, hogy amikor Isten elhatározta, hogy helyreállít egy lerombolt helyzetet… akkor megosztotta saját gyötrelmét azért, amit látott a Gyülekezetével és a népével történni. És talált egy imádkozó embert, fogta, és szó szerint a gyötrelembe merítette. Nehémiás könyvében találod. Jeruzsálem romokban hever. Hogyan fogja Isten ezt kezelni? Hogyan fogja helyreállítani a romokat? Emberek, figyeljetek csak… Nehémiás nem prédikátor volt, hanem egy királyi hivatalnok. De imádkozó ember volt.
És Isten talált egy embert, akinek nem csupán egy fellobbanó érzése támadt. Nem csupán néhány nagy, hirtelen jött aggodalom-kitörése lett, amit aztán hagyott elhalni. Azt mondta: „Nem. Összetörtem és sírtam és keseregtem és böjtöltem. Aztán imádkozni kezdtem éjjel és nappal.” És a többi ember… miért nem válaszoltak? Miért nem használta őket Isten a helyreállításban? Miért nem volt egy szavuk sem? Mert nem volt jele a gyötrelemnek! A sírásnak! Az imádságnak egy szava sem! Minden csupa rom!
Számít ez neked ma? Számít neked egyáltalán, hogy Isten lelki Jeruzsáleme, a Gyülekezet a világgal házasodott össze? Hogy olyan hűvösség söpör végig a földön? Még közelebbről… Számít-e, mi van a saját szívünk Jeruzsálemével? A romlás jele, amely lassan kiöli a szellemi erőt és vágyakozást. Vakság a langymelegség és felemásság felismerésére, amely finoman belopódzik. Csupán ennyit akar a sátán tenni: kilopni belőled harcképességet, és elpusztítani! Így nem leszel foglalatos többé az imádságban, nem akarsz többé sírni Isten előtt. Leülhetsz tévét nézni, a családod pedig megy a pokolba.
Hadd kérdezzem meg: amit az előbb mondtam, megítél téged egyáltalán? Nagy a különbség a gyötrődés és az aggódás között. Az aggódás olyasmi, amikor valami elkezd érdekelni téged. Megragadhatja az érdeklődésedet egy terv, egy ügy, egy gond vagy egy szükség. Szeretnék elmondani valamit, amit… 50 évnyi prédikálásom egésze során tanultam, hacsak nem gyötrelemben született, hacsak nem a Szentlélektől született, ahol az, amit megláttál és hallottál a romlásról, az térdre kényszerített, a gyötrelembe merített, ahol elkezdtél imádkozni és keresni Istent. Most már tudom. Ó Istenem, már jól tudom! Amíg agóniában leszek. Amíg gyötrődni fogok miatta… És minden tervünk, minden szolgálatunk miatt, minden miatt, amit teszünk... Hol vannak a vasárnapi iskola tanítói, akik sírnak a gyermekek miatt, akikről tudják, hogy nem hallják, és ezért mennek a pokolba?
Látod, az igazi imaélet a gyötrelem helyén kezdődik. Látod, ha szívedet az imádkozásra adod, Isten eljön, és elkezdi megosztani veled az Ő Szívét. A szíved elkezd kiáltani: „Ó Isten, a Te nevedet gyalázzák! A Szentlelket gúnyolják! Az ellenség az ajtó előtt van, megpróbálja szétrombolni az Úr hűségének bizonyságát, és valamit tenni kell!”
Nem lesz megújulás, nem lesz ébredés addig, amíg nem engedjük, hogy Ő újra összetörjön minket. Emberek, kezd későre járni, kezd komollyá válni! Kérlek, ne mondjátok nekem, csak kérlek, ne mondjátok, hogy érdekel, amikor órákat töltötök az internet vagy a televízió előtt. Ugyan már! Uram, vannak néhányan, akiknek ehhez az oltárhoz kell járulniuk, és megvallani: „Nem az vagyok, aki voltam, nem vagyok ott, ahol lennem kellene. Istenem, nem a Tiéd a szívem, és nem hordom a Te terhed. Csak a könnyű életet akartam, csak boldog akartam lenni. De Uram, az igazi öröm a gyötrelemből jön.” Semmi, ami testi, nem fog neked örömet nyújtani. Akármennyi pénz, akármilyen új ház, abszolút semmi fizikai dolog nincs, ami örömet tudna nyújtani neked. Csak amit a Szentlélek végez el, amikor engedelmes vagy Neki, és Őt öltözöd fel.
Építsd a falakat a családod köré! Építsd a falakat a szíved köré! Erőssé és bevehetetlenné tesznek az ellenséggel szemben. Istenem, ez az, amire vágyunk. Ámen."
(Részlet a „Hívás a gyötrődésre” című tanításból.)
Forrás:
(internetről)
