Szerző Téma: Bibliai fogalmak  (Megtekintve 6699 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #30 Dátum: 2013 Január 27, 14:27:40 »
Köszönöm kedves testvérem a magyarázatot és a kiegészítést is.

Engem ez a rész fogott meg az idézetedből:

13. Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
Mt 5,13


Felelősek vagyunk azért, hogy ez ne következhessen be.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7156
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #31 Dátum: 2013 Január 27, 14:31:02 »
Pontosan! A só csak akkor ízetlenül meg, ha kimosta a többi só közül a tiszta konyhasót az esö. Ha elhagyjuk Isten Ígéjét, kimosódik a só belölünk, és ott marad az élvezhetetlen más kémiai só.

 :afro: :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7156
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #32 Dátum: 2013 Április 21, 16:37:36 »
Födél, fedél, vagy a kegyelem királyi széke, trónusa?

A figyláda történetét ismerjük a Tórából (Mózes könyvei), de ha olvassuk, a fordítás miatt nem derül ki az összefüggés Pál apostol kijelentésével a Zsidókhoz írt levélben. Pedig Pál apostol pont a frigyládáról, helyesebben mondva, a szövetség ládájáról beszél.

Egyben azt is láthatjuk, hogy nem szabad csak a görög eredetire támaszkodni, hanem be kell vonni a Tanachi (Ószövetségi) gondolkozást, hogy megérthessük a kijelentés mélyebb értelmét.

A fedél, vagy födél kifelezés a Szövetség ládáján a következő Igehelyeken található:

2 Móz 25.20; 25.21; 25.22;  26.34;  30.6;  31.7;  35.12;  37.6;  37.9;  39.35;
3 Móz 16.2;  16.14;  16.15; 

Nézzük meg itt ezt az eredeti héber kifejezést:

Kapporet, amelynek a Kappar a szótöve.

Előfordul:

2 Móz 25.20; 25.21; 25.22;  26.34;  30.6;  31.7;  35.12;  37.6;  37.9;  39.35;
3 Móz 16.2;  16.14;  16.15; 

Kappar – Engesztelés, emlékezzünk, hogy a „Jom Kippur” az engesztelés ünnepének a héber neve, amely ugyanúgy a Kappar a szótőből ered. Innen ered tehát a „Kapporet” amely a Szövetség ládáján volt és a kérubok voltak rajta. Innen beszélt az Örökkévaló Isten. Itt kapta meg Izrael az örökkévaló kegyelméből az engesztelést a Jom Kippur – az Engesztelés napján, amikor egyszer egy évben a főpap megjelent a Szentek Szentjében a kegyelm trónusa elött, amit a magyar Biblia tévesen fedélnek fordít.

Tehát a Kapporet pedig nem más, mint az engesztelés trónja, vagy ahogy még ki lehet fejezni, a kegyelem trónusa, ahogy az a Zsidókhoz írt levélnben olvassuk. Habár szószerint „befedő fedélnek” is lehet fordítani. Ebben az értelemben is az engesztelésről van szó, mert ez az a hely, ahol népe bűne elfedeztetett.

Zsolt 85,3    
Elengedted népednek álnokságát, elfedezted minden bűnüket. Szela.

Mindezek ismeretében pedig hasonlítsuk össze a Tanach (Ószövetség) kijelentését, az Újszövetségben Pál apostol szavaival:

Zsid 4.16;  9.5

Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez/Kapporet, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül.

Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához/Kapporet, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk.

Zsid 4,16

A szövetségládában volt az aranyedény mannával tele és Áron kivirágzott vesszeje, meg a szövetség táblái, 5. fölötte pedig a dicsőség kerubjai, amelyek beárnyékolták az engesztelés helyét/Kapporet.

Zsid 9, 4-5

Ott jelenek meg neked, és beszélek veled a födélről, a két kerúb közül, amelyek a bizonyság ládáján vannak. Beszélek veled mindarról, amit majd általad parancsolok Izráel fiainak. (Károly)

Ott jelenek meg néked, és szólok hozzád a fedél tetejéről, a két Kérub közül, melyek a bizonyság ládája felett vannak, mindazokról, a miket általad parancsolok az Izráel fiainak. (új fordítás)
2Móz 25,22

Monda ismét az Úr Mózesnek: Végy fűszereket, csepegő gyantát, onyxot, galbánt, e fűszereket és tiszta temjént, egyenlő mértékkel. 35. És csinálj belőlök füstölő szert, a fűszercsináló elegyítése szerint; tiszta és szent legyen az. 36. És abból törj apróra, és tégy belőle a bizonyság ládája elé a gyülekezet sátorában, a hol megjelenek néked. Szentségek szentsége legyen ez előttetek.
2Móz 30,34-36

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #33 Dátum: 2013 Április 22, 10:32:43 »
Köszönöm ezt a kiegészítést és magyarázatot. Igaz én nem ismerem a héber kifejezések magyar értelmezéseit, de így valóban felismerhető az összefüggés amelyről Pál beszél a frigyládáról.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7156
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #34 Dátum: 2013 Április 23, 21:07:15 »
Áldott Pista Testvérem, fejböl én sem ismerem... De van egy nagyon jó Bibliai szövegkulcs-szótár németül, és ott tudok utánna nézni, ha valami feltünik, vagy kérdéses. Nekem elöször az tünt fel, hogy a frigyládában elhelyezett tárgyak elöképei Jézusnak. S ha valami ilyen módon nekem fecsillan, szívesen osztom meg Veletek.

Legyen az ÚRé a dicsöség!

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7156
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #35 Dátum: 2013 Május 03, 09:37:45 »
Már sok véleményt hallottam a Bibliában elöforduló "tompor" kefejezésröl. Mivel az Ígét az Ígével lehet legjobban megmagyarázni, utánna néztem, hol fordul elö az az eredeti héber kifejezés, amit "tompornak" fordít Károly. Semmilyen emberi véleményt nem fogok hozzáfüzni, mert ha végigolvassuk az Ígéket, tisztán fogunk látni.

      
Tompor – héberül: Járék

Jelentheti: csipő, oldala valaminek, comb, a menora tartó lábai, szárának fordítva

És elközelgetének Izráel halálának napjai, és hívatá az ő fiát Józsefet, s monda néki: Ha én te előtted kedves vagyok, kérlek tedd a kezedet tomporom (Járék) alá, és légy hozzám szeretettel és hűséggel: Kérlek ne temess el engem Égyiptomban.
1Móz 47,29

Veté azért a szolga az ő kezét az ő urának Ábrahámnak tompora (Járék) alá, és megesküvék néki e dolog felől.
1Móz 24,9    

A többi Igehelyet, ahol még tompornak van fordítva nem másolom be ide, de bárki beadhatja a Bibliakeresöbe és megtalálja.

Elhelyezték az asztalt is a kijelentés sátrában a hajlék északi oldalán (Járék) , a kárpiton kívül.
Felállította a lámpatartót a kijelentés sátrában az asztallal szemben, a hajlék déli oldalán (Járék).

2Móz 40,22.24

És a rézoltárt, a mely az Úr előtt állott, elviteté a ház elől, hogy ne álljon az ő oltára és az Úr háza között, és helyhezteté azt az oltár szegletéhez (Járék)  észak felől.
2Kir 16,14

Aki mikor látá, hogy nem vehet rajta erőt, megilleté csípőjének (Járék) forgócsontját, és kiméne helyéből Jákób csípőjének (Járék) forgócsontja a vele való tusakodás közben.
És a nap felkél vala rajta, amint elméne Peniél mellett, ő pedig sántít vala csípőjére (Járék). 32. Azért nem eszik Izráel fiai a csípő (Járék)  forgócsontjának inahúsát mind e mai napig, mivelhogy illetve vala Jákób csípője (Járék) forgócsontjának inahúsa.

1Móz 32,25.31-32

Mert azután, hogy megtérítettél engem, megbántam bűnömet, és miután megismertem magamat, czombomat (Járék) vertem; szégyenkezem és pirulok, mert viselem az én ifjúságomnak gyalázatát.

Jer 31, 19

Csinálj gyertyatartót is tiszta aranyból; vert aranyból készüljön a gyertyatartó; annak szára (Járék), ága csészéi, gombjai és virágai ugyanabból legyenek.
2Móz 25,31

Megcsinálá a gyertyatartót is tiszta aranyból, vert aranyból csinálá a gyertyatartót; szára (Járék), ága, csészéi, gombjai és virágai ő magából valának.

2Móz 37,17

A gyertyatartó pedig ilyen alkotású: vert aranyból vala mind a szára (Járék), mind a virága; vert mű az; ama forma szerint, a melyet mutatott volt az Úr Mózesnek, úgy készíték a gyertyatartót.
4Móz 8,4
 
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #36 Dátum: 2013 Május 03, 13:41:14 »
Köszönöm Erzsike.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető Elisabeth

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7156
Re:Bibliai fogalmak
« Válasz #37 Dátum: 2017 December 12, 15:12:23 »
Agapé vagy Filio?

Szerintem az Újszövetség írói Lukácson kivül (aki valószinű prozelita) zsidók voltak. Héber és arám nyelven beszéltek. Nem gondolnám azt sem, hogy Jézus a háromszoros kérdését Péternek görögül tette volna fel. Ezért segíthet, ha bevonjuk a héber gondolkozást e kérdésben. A Septuagintát zsidók fordítottak görögre, így össze tudjuk hasonlítani az eredeti héber szöveggel. Ez segíthet e fogalmak értelmezésében.

Vannak kifejezések a héber nyelvben amelyeknek több jelentése is lehet. Hogyan legyen fordítva egy ilyen kifejezés? Általában így egy fordító a saját értelmezésére támszkodva fordít egy ilyen szót. Sajnos sokszor ilyenkor az eredeti értelmezést elhomályosítják. Ilyen a „Chesed” kifejezés is. A jóság, jóindulat és a kegyelem mellett szeretet is jelent. Ezt már az újfordításu Biblia figyelembe is vette.
Nézzük meg most a két kifejezést: Agapé és Filio jelentését a héber gondolkozásban.



Achab: Szeret, szeretet


Az Ószövetség görög fordításában az „Achab” kifejezést a Septuagintában az „Agapé“ szóval fordítják.

De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek – Ahab/Agapé engem, és megtartják parancsolataimat.

2Mose 20,6

Azért nagyon vigyázzatok magatokra, és szeressétek – Ahab/Agapé Isteneteket, az URat!
Józs 23,11


Chesed: Jóság, kegyelem, szeretet


Az Ószövetség görög fordításában, a Septuagintában „filio“ szóval van fordítva.

Az újfordítású Bibliában is van ahol a „Chesed“ kifejezést „szeretet“ szóval fordítják:

Mert szereteted – Chesed/Filio az égig ér, hűséged a magas fellegekig.

Zsolt. 108:5.

Az ÚR javamra dönti el ügyemet. URam, örökké tart szereteted - Chesed/Filio, ne hagyd el kezed alkotásait!
Zsolt. 138:8.

Ezekben az esetekben Isten szeretete a „Chesed/Filio”, míg az ember szeretete Isten iránt az „Ahab/Agapé”

A héber gondolkozásban a „Chesed/Filio” az Isteni szeretet jelenti, amit magyarban többször a kegyelem szóval fordítanak.   
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10