Szerző Téma: Szabadon terjeszthető  (Megtekintve 99089 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2901
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1200 Dátum: 2013 November 08, 21:34:11 »
Előbb-vagy utóbb, mindenki learatja amit vetett életében! ( Gal.6,7)
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető irene

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2573
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1201 Dátum: 2014 Március 18, 07:14:15 »
Kaptam egy Lelkipásztortól ezt az üzenetet, amely számomra bátorító és szeretettel tovább adnám... :2smitten:


„…
Ma istentiszteleten, szellemben láttam egy nagy fát az ország közepén, hatalmasra nőtt, lombkoronája az egész országot beárnyékolta. Így a keserűség több szívet elért.
Zsolt.37,35 „Láttam elhatalmasodni a gonoszt és szétterjeszkedett az, mint egy gazdag lombozatú vadfa.”
Magyarországon meggyökerezett a keserűség. Babilon folyóvize mellett nőtt és erősödött meg. A kevélység, önteltség, önzés, reménytelenség forrásai vették körül, ezért nőtt nagyra és lett kemény, büszke fává. Ennek gyökerét el kell vágni, és a forrásától elszakítani.
 
De a kétélű éles kard, Isten Beszéde, ennek a fának a gyökerére vettetett. A fát tápláló folyó vizére pedig megszületett az Úr ítélete:

Jer.51,36 „Azért ezt mondja az Úr: Megítélem a te ügyedet, és bosszút állok érted, és kiszárasztom a (Babilon) tengerét, és kiapasztom a forrását.”
Zsolt.37,36 „(a gazdag lombozatú vad fa) De elmúlt és nincsen! Kerestem, de nem található.”
 
Jer.15,19 „Ha elválasztod a jót a hitványtól, olyanná leszel, mint az Én szám.”
’Beszédeimet adtam a szátokba, hogy hazug alapokat megrázzak, széttörjek és erős alapokat rakjunk le’:

Ésa.44,25-28 „Ki a hazugok jeleit megrontja, és a varázslókat megbolondítja, a bölcseket megszégyeníti, és tudományukat bolondsággá teszi. 
26  Aki szolgája beszédét beteljesíti, és véghez viszi követei tanácsát, aki így szól Jeruzsálemnek: Lakjanak benne! És Júda városainak: Megépíttessenek! És romjait felállíttatom! 
27  Aki ezt mondja a mélységnek: Száradj ki! És kiapasztom folyóvizeidet! 
28  Aki Círusnak ezt mondja: Pásztorom! Aki véghez viszi minden akaratomat, és ezt mondja Jeruzsálemnek: Megépíttessék! És a templomnak: Alapja vettessék!”



Jer.29,11 „Mert Én tudom a gondolatimat, amelyeket felőletek gondolok, azt mondja az Úr: Békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy reményteljes jövőt adjak nektek.”

 
Ezzel a hittel szólunk Magyarország a szívéhez, szólunk az itt élő embereknek reménységet, hitet. ’Újonnan plántálom a szíveket, új alapokat teszek le az életetekben, vége a reménytelenségnek, a megfélemlítésnek, az erőtlenségnek.’
Nyíljon meg a fületek az igazság meghallására:
Zsolt.147,14 „Békességet ad az Úr határaidnak.”
Zak.1,17 „… Bővölködni fognak még városaink a jóban.”
Hab.2,14 „Az Úr dicsőségének ismeretével betelik a Föld.”
Zsolt.24,1 „Az Úré a Föld s annak teljessége.”
Jer.11,5 „… Nektek adom a tejjel és mézzel folyó földet.”
Ésa.60,17 „… Teszem fejedelmeiddé a békességet, és elöljáróiddá az igazságot.”
Ésa.9,3-4 „… a téged nyomorgatónak botját összetöröm …”
Zsolt.37,37 „Ügyelj a feddhetetlenre, nézd a becsületest, mert a jövő a béke emberéé.”
…”
zsolt 25:8.    Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1202 Dátum: 2016 Április 27, 21:01:21 »
A mai egyház állapotáról

GERGŐ GUTI·2016. ÁPRILIS 26.

Arra jöttem rá, hogy hálát adhatok Istennek a mai gyülekezetek állapotáért.
Hogy miért?
Azért, mert sorra látom egyre több közösség, gyülekezet összeomlását, széthullását; ami egyértelmű jele annak, hogy Isten nincs ott közöttük! Ha Isten valahol jelen van, akkor ott épülés, összetartás, növekedés, azaz ÉLET van!
(„Mert mint leszáll az eső és a hó az égből, és oda vissza nem tér, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi azt, és magot ád a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek: Így lesz az én beszédem, a mely számból kimegy, nem tér hozzám üresen, hanem megcselekszi, a mit akarok, és szerencsés lesz ott, a hová küldöttem.” Ézsaiás 55:10-11.)
A mai gyülekezetek nagy része olyan emberek csoportja, akik összegyűlnek megszokásból, végig csinálják a megszokott rituálékat, aztán hazamennek és élnek tovább a megszokott módon. Nem Isten és az Ő Igéje van a középpontban, hanem az, amit ők csinálnak. Így mivel Isten nincs jelen, az egésznek semmi értelme; nincs benne élet és amiben nincs élet az előbb-utóbb elszárad, elsorvad, szétesik.
(„…Ha az Úr nem építi a házat, hiába dolgoznak azon annak építői. …” Zsoltárok 127:1.)
Keressük Istennel a kapcsolatot, olvassuk az Igét, ami az Ő kijelentett Szava (maga Jézus Krisztus); akkor élet lesz bennünk és növekedni fogunk Őbenne!
(Jézus mondja: "Én vagyok az út, az igazság és az ÉLET; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam." János 14:6.)
(„Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.” János 14:23.)
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1203 Dátum: 2016 November 05, 15:26:31 »
"Testvérek, az egész világon! Az amerikai egyház szinte teljesen hitehagyottá vált. Itt élek és látom minden nap. Van azonban egy imádkozó, istenfélő maradék, akik távol tarják magukat a karizmatikus boszorkányságtól és a próféták haszonszerzésétől. Szomorú, de ez jellemzi az amerikai egyházat ma. Azonban sokan felfedeztük az istenfélelmet, a Bibliát, az imát és a szent életet. Sokan vannak olyanok, akik nem szennyezték be a ruhájukat vagy nem hajtottak térdet a Baálnak, de mindannyian láthatjátok, hogy Isten helyett egy – minden hatékony eszközt felhasználó – pénzsóvárgás került továbbadásra a nemzetekhez a tanítványság nevében.

Bocsássatok meg nekünk! Imádkozzatok értünk! Ne akarjatok ránk hasonlítani! Az amerikai prófétai mozgalom és a bővölködés evangéliuma egy kétfejű farkas, ami elcsábít titeket az egyszerűségtől és a szent tisztaságtól a Krisztusban! A rettenetes érzékiség, a tévtanítások és az amerikai egyház hajótörése nyilvánvaló. Ez a farkas megnyomorít és felzabál mindenkit, aki az útjába esik.

Szellememben látom lassan felemelkedni az előrevetülő halál árnyékát az egész országunkban, amiről Ézsaiás írt:
„Ki féli közületek az Urat? Ki hallgat az ő szolgája szavára? Ő, aki sötétségben jár és nincs fényesség néki, bízzék az Úr nevében, és támaszkodjék Istenhez! Íme, ti mind, akik tüzet gyújtotok, felövezvén magatokat tüzes nyilakkal, vettessetek tüzeteknek lángjába és a tüzes nyilakba, amelyeket meggyújtottatok! Kezemből jő ez rátok; fájdalomban fogtok feküdni!” (Ézsaiás 50.10-11)

Gyertek ki közülünk és tisztátalant ne érintsetek! Ne higgyetek a hazudozóinknak és ne engedjétek, hogy a „keresztyén marketing” szakemberek kihasználjanak titeket. A bővölködésről szóló ígéreteik nálunk nem működnek, és nem fognak működni nálatok sem. Keressétek az Urat és élni fogtok.
“De ha szinte mi, avagy mennyből való angyal hirdetne is néktek valamit azon kívül, amit néktek hirdettünk, legyen átok.” (Gal. 1.8)

Mély bocsánatkéréssel

Bryan Hupperts
Egy amerikai keresztyén

A teljes írás itt olvasható:

https://keskenyut.wordpress.com/2016/10/31/bocsanatkeres-a-nemzetektol-brian-hupperts/
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1204 Dátum: 2016 November 05, 19:06:29 »
Homok és szikla

gyongyszavak

"„Valaki azért hallja éntőlem e beszédeket, és megcselekszi azokat, hasonlítom azt a bölcs emberhez, aki a kősziklára építette az ő házát: És ömlött az eső, és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; de nem dőlt össze: mert a kősziklára építtetett. És valaki hallja éntőlem e beszédeket, és nem cselekszi meg azokat, hasonlatos lesz a bolond emberhez, aki a fövényre építette házát: És ömlött az eső és eljött az árvíz, és fújtak a szelek, és beleütköztek abba a házba; és összeomlott: és nagy lett annak romlása” (Máté 7, 24-27)

 

A bölcs és a bolond hasonlatánál belénk rögzülhetett az a kép, hogy a bölcs nem más, mint a hívő, Krisztust követő ember, a bolond pedig a hitetlen, Krisztus nélkül élő ember. De mégsem az! A hitetlen hall, de nem ért, nem jut el a tudatáig, nem akarja tudni, nem akarja végiggondolni, amit hall. Magatartása elutasító. Itt viszont két olyan embertípus szerepel, akik hallanak és felfogják a hallottakat. Eljut az érzésükön át a gondolataikig, tudják, értik, érzékelik, miről van szó, csak a válaszreakciójukban különböznek. Ez a hívő ember két típusa. Az egyik az, aki, amit hall, azzal hosszan foglalkozik, érleli magában, elsajátítja, magáévá teszi, így jártasságot szerez benne, s véghezviszi, megcselekszi a hallottakat. Időt, energiát szán a Szóra, kitartó benne, hogy még többet megértsen és használni tudjon abból. A másik szintén hall, mindent ért, felfog, de nem teszi sajátjává azt, nem mélyül el benne, csak felszínesen érintik a hallottak, s számára ennyi elég is. Nincs igénye többre. Futtában foglalkozik a hallottakkal. Nincs kitartása, könnyen odébbáll, könnyen feladja. S mivel nem válik részévé, amit hall, így nem tudja cselekedni sem."

Forrás: http://gyongyszavak.blogger.hu/
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1205 Dátum: 2016 November 20, 12:50:02 »
„Jézus Krisztus minden követőjének és a világnak is félreérthetetlenül tudomására hozta, mibe is kerül Istent szeretni…
Önmagunkat megtagadni, nem fontosnak tartani, forradalmi életstílus ebben a világban, ahol az ÉN mindennél fontosabb hangsúlyt kap…

„Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?”
Márk 8:36.
Itt Jézus az Isten iránti szeretet legnagyobb harcáról szól. Ez a harc nem kívülről jön, ez minden keresztyén szívében ott van. Jézus egyetlen követőjének sincs joga a békességre, jólétre, egészségre vagy földi szerencsére, amelyek éppen nyugati világunk meghatározói. Aki magában elfogadja a világot, és tolerálja azt, ami abban fontos, az a Jézussal való közösségen kívül él. Senki sem szeretheti egyidejűleg Jézust és a világot…
Isten felé irányuló szeretetünk legnagyobb ellensége nem kívülről, a világból jön, hanem a saját szívünkben levő világból. Ezen a területen nem szabad semmiféle helytelen toleranciát gyakorolnunk magunkkal szemben. Gyakran ez a türelem már elfogadásra került a szívben, és ezzel hitelét veszti a keresztyén…

Jézus követői egyben tanúi is Jézusnak minden időben, mert megbízatásuk és Isten iránti szeretetük elválaszthatatlanok egymástól. „…tanúim lesztek…!” Ap. csel. 1:8. Jézus tanúi gondolataikban, szavaikban és tetteikben is Jézus lényét tükrözik vissza. A „szégyell” szó ellenkezője annak, hogy „csodál, tisztel” valakit, vagy egyszerűen büszke valakire, valamire…

Jézus tanújának lenni azt jelenti: büszke vagyok arra, hogy Jézussal együtt lehetek. Kitüntetés számomra, hogy Jézussal együtt látnak engem. Büszke vagyok a Szentírásra, tisztesség számomra, hogy kezemben tarthatom, olvashatom, és a hallottakat továbbadhatom. Az Ő bölcsessége befolyással van rám.
Jézus akkoriban azt mondta az embereknek, s ma nekünk is mondja: „… Engem tartsatok a legértékesebbnek, a legnagyobb gazdagságnak! Én hadd legyek a ti szenvedélyetek!” …


Gyülekezetek és keresztyének rövid időn belül megismerhetik az üldözést. Mi nyugati keresztyének felkészültünk erre? Nagyon nagy hatással voltak  rám egy Donyeckből való testvér szavai, aki utolsó ukrajnai látogatásomkor ezt mondta nekem: „Ha egy éve tudtuk volna, hogy itt ez fog történni, akkor gyülekezeteinket, a keresztyéneket és magunkat is teljesen más módon készítettük volna fel.” Jézus Krisztust nyíltan és érthetően felvázolta az utat követői számára. Mi el akarjuk hagyni saját útjainkat és Őt követni – bármilyen magas árat is kell érte fizetnünk.”

Friedermann Wunderlich: Igen, Krisztus szeretete nem enged más választást (Részlet!)
(Vetés és aratás 53. évfolyam 2. szám)
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1206 Dátum: 2016 December 07, 13:31:18 »
„A.W. Tozer és Leonard Ravenhill, például már 20-40 évvel ezelőtt bánatosan jelentette ki a recsegő magnószalagon, hogy Isten élete eltűnt a korunk keresztyénségéből. Ez egy - belülről jövő - prófétikus figyelmeztetés volt, ami teljesen elítélte a történelmi egyház minden erősségét: materializmus, humanizmus, pragmatizmus, pszichológia, modern marketing stb. Ezek a “romlott erősségek” okozták az egyház halálát - minden vonalon, minden csoportosulásnál és minden felekezetnél - nagyon erősen megkötözve az intézményes keresztyénséget.
Akik az Úrral együtt sírnak a kialakult állapot miatt, azoknak valóban nagyon nehéz szívvel és szellemmel kell sírni. Az aktuális üzenet ma: “fussatok ki belőle én népem!” Jöjjetek ki belőle, hogy ne legyetek részesek az ő bűneikben! De hová fussanak ki és mi fog rájuk várni? - ez most nagy kérdés. Nagyon gyakran, amikor az Úr valamiből kihoz, akkor magához ölel és a pusztába vezet minket. Most ebben a pusztában vagyunk, ahol az Ő kegyelme által még jobban fogunk törekedni az Ő megismerésére…

Eszembe jut, amit egyszer A.W. Tozer mondott egy igehirdetésében: “Mi lenne, ha keresztyénként Isten maga a miénk lenne?” Nem a dolgai, nem az áldásai, hanem egyedül Ő maga. Nem az, amit tüzes prédikátorok és próféták mondanak nekünk Őróla, hanem egyedül Ő maga. Egyedül Krisztussal és akkor Ő megkérdez minket: “Jobban szeretsz engem, mint ezeket a dolgokat?” – ahogyan Péterrel is tette. “Elegendő vagyok számodra én magam vagy vágysz más dolgokra is?”
Barátaim! A puszta lényege, hogy az Úr megválaszolja nekünk ezt a kérdést. [Elgondolkodtál már arról valaha, hogy a modern gyülekezetről alkotott elképzelés - minden struktúrájával, tevékenységével és egyéb segédeszközeivel – olyan kérdésekre igyekszik választ adni, amit Isten valószínűleg sohasem várt el tőle? El kell gondolkozni ezen.]
Az életemben minden dologban kitartóan kerestem Őt – emberekben, csoportokban, mozgalmakban, irányzatokban, rendszerekben, amit csak el tudsz képzelni. Míg végül magához ölelt engem, teljesen magam mögött hagyva minden mást, amire szükség lehet vagy kiábrázolhatja Őt. Ez a csodálatos dolog a pusztával kapcsolatban: csont soványra, egy szellemre érzékeny test valóságára csupaszít le minket. Eltávolít minden homályt és zajt, ami akadályozhat Isten meglátásában és meghallásában.
Ha azért lettél keresztyén, hogy legyenek barátaid és közösséged – ha ezt kerested elsősorban – akkor a puszta úgy el fog szigetelni téged ezektől, hogy Ő lesz az egyetlen barátod és közösséged. Mert az Úr egyértelműen meg fogja kérdezni tőled: elég vagyok számodra én magam? Jobban szeretsz engem más dolgoknál?
Ha a keresztyénség, a gyülekezeti tagság, a különböző tevékenységek és programok nagyobbrészt egészséges környezet számodra, akkor a puszta rá fog világítani arra, hogy az bálvány. Az Úrnak rá kell világítania dolgokra, hogy láss. Meg kell ismernünk azt is, és sokan be fogják látni, hogy olyan sok mindent teszünk ma, mint “gyülekezet”, amik távol tartanak minket attól, hogy közvetlen és személyes kapcsolatunk legyen lényeges dolgokkal…

“Én építem fel az én egyházamat” – jelentette ki az Úr Jézus Krisztus. Úgy tűnik ez mégsem elég jó sok – magát nagyra tartó – közöttünk lévő gyülekezetépítő ember számára, akik azt keresik, hogy minden változatos módon és a közvetítő papság által elválasszanak minket Istentől. Minden találékonyságukat felhasználva irányítják, tartják fenn és működtetik a drága intézményeiket, és képtelenek rájönni, hogy Isten, akit szolgálnak egy cseppet sem törődik az intézményeikkel. Isten törődik azonban az Ő gyermekeivel és nem sajnál semmi fáradságot – még a puszta alkalmazását sem, ha az szükséges – hogy az Ő szeretett Fiában tökéletességre vigye őket!
Hallják meg ezt az örömhírt mindazok, akiknek van fülük a hallásra. Hiszem, hogy az Úr mindent megtesz, hogy felhívja magára az Ő embereinek a figyelmét.”
Szeretünk elfoglaltak lenni, nem? Természetünknél fogva állandóan űz minket valami, hogy haladjunk előre, hogy előbbre jussunk, hogy nagy dolgokat tegyünk az Úrért. Az eredmények, a számszerűség és a növekedés korunk aranyozott bálványai, amelyek teljesen megfertőzik Jézus Krisztus gyülekezetét.
Barátaim! Ha az Úr annyira tekintettel lenne a kézzelfogható eredményekre és a számszerű növekedésre, akkor miért dönt úgy, hogy az “oldalvonalra” állítja a valaha élt legnagyobb evangélistákat? Miért töltött el Pál apostol olyan sok időt a szolgálatából és az életéből távoli szigeteken hajótörést szenvedve vagy börtönben, amikor az egész világ rá várt? Elgondolkoztál ezen valaha is? Én igen.
Talán az Úr szolgált Pál felé a pusztában eltöltött ideje alatt. Talán az Úr nem akarta, hogy Pál túlságosan elbizakodjon mindattól a csodálatos 8 dologtól (eredményektől), amiket Isten cselekedett rajta keresztül. Talán a mi Urunk bensőséges módon közölt Pállal néhány megdöbbentő látást és kinyilatkoztatást, amelyeket a gyülekezeteknek írott leveleiben találhatunk meg. Talán voltak emberek és kapcsolatok, akikkel egyedül ott a pusztában lehetett együtt munkálkodni, a kitaposott ösvényektől távol, ott az elrejtettségben.
Testvéreim! Valóban sokszor előfordult, hogy az Úr nem engedte meglátnunk az Ő nagy tervét tisztán, csak ott a pusztában. A testi ember természete számára, legfőképpen az amerikaiak számára ez a puszta azonban egyáltalán nem érzékelhető. Kétségbeesett módon be akarunk szállni a játékba, még akkor is, amikor az Úr az “oldalvonalra” vagy a játéktéren kívülre állít minket teljesen elvágva minden tevékenységtől. Azt akarja, hogy egyedül az Övéi legyünk. Meg akarja mutatni számunkra, hogy Ő önmagában mindenre elegendő: az ajándékaitól, az áldásaitól, a vallásosság és a közösség minden zajától és díszeitől függetlenül…

Barátaim! Nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy már mindent tisztán látok, de hiszem, hogy ezekben az utolsó napokban az Úr maradéka (a sokaságból “kifutó” kevesek) lesznek vele közösségben a pusztában, hogy felkészítse őket az eljövendő örökkévalóságra, ahol a kertek között puszta van, ahol úgy tűnik, hogy a szentek éhesen és szomjúhozva vágynak Isten után.
Talán a puszta az a hely, ahol az egyház és Izrael végül kibékülnek Isten szíve szerint: a Jelenések könyve céloz erre. Talán ezekben az utolsó lármás napokban - akik az Úréi - szellemi és fizikai védelmet találnak itt.
Talán Jézus Krisztus igazi gyülekezete még mindig a pusztában lévő emberekből áll, nagy részben elrejtve a nyilvánosság elől, a radaron kívül, minden jogától megfosztva, törvényen kívül helyezve a szervezett és intézményes keresztyénség által. A háttérben csendesen, hűségesen és egyszerűen végzik az Úr szolgálatát az élet “mellékútjain”, távol a gyülekezeti harangok és énekkarok zajától.
Elég erős a hited testvérem? A szél és a vihar eléggé megpróbáltak már téged? Még mindig követni tudod Őt előre meghatározott ütemterv, programok, megszokott ünnepi alkalmak, gyülekezeti újság nélkül is? Tudod dicsőíteni Őt dicsőítésvezető, zenekar és énekesek, előre meghatározott érzelmes dalok listája nélkül is?
Ő először az övéihez jön el. Ha ez igaz, akkor hol fogja megtalálni őket Ádám uralkodásának ebben a végső órájában? Mi marad számukra, amikor türelmesen várnak rá – a mennyből alászállt kenyér vagy a kősziklából kifolyó víz? Vagy Egyiptom finomságai – étel és bor, ami megromlik a gyomrukban? Amikor az Istennel való közösségüket akadályozó “közbeiktatott” papság eltávolításra kerül, és Ő előttük áll, képesek lesznek felismerni, szeretni és meghallani Őt? Az Ő nyája fogja Őt követni akkor is, amikor az életük függ Tőle?”

Frank McEleny: Isten kihívja az Ő maradékát az intézményes gyülekezetekből (részletek)


Fordította Abonyi Sándor
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1207 Dátum: 2017 Április 08, 14:13:51 »
„Ha még mindig csupán az emberek és jólétük iránt aggódsz, akkor Istenhez folyamodsz segítségért.
De ha egyszer már megragadtad Isten szívét és látást kaptál tőle, akkor az embereket fogod arra kérni, szánják oda magukat Istennek, hogy megvalósíthassa az Ő teljes célját.”

DeVern Fromke
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1208 Dátum: 2017 Április 23, 13:23:27 »
Mire is való az Ige?!

GERGŐ GUTI·2017. ÁPRILIS 23.

A minap olvastam Pálnak, Timóteushoz írt második levelét, amiből egy kis rész különösen elgondolkodtatott.
Íme:
"De te maradj meg azokban, a miket tanultál és a mik reád bízattak, tudván kitõl tanultad,
És hogy gyermekségedtõl fogva tudod a szent írásokat, melyek téged bölccsé tehetnek az üdvességre a Krisztus Jézusban való hit által.
A teljes Írás Istentõl ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre,
Hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített."
2 Timóteus 3:14-17.

A 15. versben azt mondja, hogy a szent írások bölccsé tehetnek (feltételes mód!) az üdvösségre, a Jézus Krisztusban való hit által; tehát ha hiszünk Őbenne.
(A hit szó jelentését multkor már kifejtettem bővebben; ugyebár nem csak egy hiszékenységről, bizalomról van szó, hanem egy aktív, engedelmesen követő, odaszánt, tevékeny életmódról.)

Tehát, ha hiszünk Krisztusban, akkor a "szent írások" = a törvény = a parancsolatok = AZ IGE megtaníthat, bölccsé tehet minket, hogy üdvösségre juthassunk. De miert is írja feltételes módban? Azért mert ehhez bizony szükséges tudnunk és tanulnunk, tanulmányoznunk a "szent írásokat", hiszen Timóteus is ezeket tudta gyermekségétől fogva és ezeket tanulta, amiknél meg kellett maradnia, Pál szavai szerint. Ezt semmiképp sem lehet megspórolni! És hogy miért nem, ez is ott van a folytatásban. Mert a teljes írás Istentől ihletett (amikor ezt írta Pál, az "írások" alatt még csak az úgynevezett Ószövetséget érthetjük, tehát a törvény és a próféták), és ez az, ami alkalmas a tanításra, a feddésre, a megjobbításra és az IGAZSÁGBAN VALÓ NEVELÉSRE. Mindez azért, hogy TÖKÉLETES lehessen az ember; bölcsességre jutva, felkészült a jó cselekedetek végzésére.

Összefoglalva tehát, azért szükséges tanulmányoznunk az Igét, hogy megismerjük Isten parancsolatait, törvényeit (azaz amit elvár tőlünk), amik bölcsességet adnak nekünk az üdvösségre (tehát az üdvösségünk függ tőle!). De ez az ismeret csak akkor válik hasznossá, hogy ha a Krisztusban való hit által - engedelemben - azokhoz is szabjuk az életünket (megtartjuk a parancsolatokat).
Így mondhatjuk majd el magunkról, hogy az Istentől ihletett Írások tanítottak, feddtek, megjobbítottak és igazságra neveltek, amik által tökéletességre jutottunk és bölcsességet szerezve, késszé váltunk a megtanult jó dolgok cselekvésére - hitből = engedelemből - Krisztusért, aminek a jutalma lesz az üdvösség.
Csodálatos összefüggések és tökéletes összhang!
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1209 Dátum: 2017 Május 16, 21:01:50 »
                                     Humanizmus vagy valódi szeretet

Az elmúlt napokban, hetekben ismét arra a következtetésre jutottam, hogy ijesztő mértékben teret nyert a keresztyénségen belül is a világnak a humanista felfogása. És ezt bár sok szemszögből lehetne bizonyítani, most egy másik oldalról közelítem meg a témát.

Egyre többet hallom, hogy a "Mózesi törvények" napjaink keresztyéneire már nem vonatkoznak, mert azokat csak az "Ószövetségben" élő hívőknek kellett megtartani. Mi viszont már az "Újszövetségben" élünk, ránk csak a "szeretet törvénye" érvényes. No, de akkor nézzük csak, miről is van szó:
"És megkérdé õt közülök egy törvénytudó, kisértvén õt, és mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben? Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, teljes elmédbõl és teljes erődből. Ez az elsõ és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták." Máté evangéliuma 22:35-40.

Az ember olyan egyszerűen képes elintézni ezzel az igeszakasszal azt a teóriát, hogy csak szeretnünk kell Istent és egymást, ennyi a dolgunk. Pedig sokkal mélyebb dolgok rejtőznek ennek az igerésznek a mélyén! Nézzük...:

Először is, aki kicsit utána járna a "Mózesi" törvényeknek az Igében, az meglátná, hogy a "szeretet törvénye" egyáltalán nem új, már akkor is ott volt. Jézus szó szerint idéz a törvényből. (5 Mózes 6. és 3 Mózes 19.) Sőt mi több, a tíz parancsolat 2 kőtáblája - az 5-5 parancsolat (nem 4-6!) - akár ezeket a címeket is kaphatnák; az első tábla: "Szeresd az Urat a te Istenedet...", a másik tábla: "Szeresd felebarátodat..." Hogy miért? Nagyon egyszerű. Azért, mert az első 5 parancsolat az Isten iránti tiszteletünket, szeretetünket fejezi ki, a második 5 parancsolat pedig embertársaink felé ugyanezt.

És itt következik a második dolog, ami levonható a Máté evangéliumából idézett igeszakaszból. A szeretet valódi jelentése. Ne áltassuk magunkat, a szeretet nem arról szól, hogy azt mondjuk "szeretlek". Ezt tudnunk kell, hiszen emberként is tisztában vagyunk azzal, hogy ha valakit szeretünk, az nem abból derül ki, hogy kimondjuk neki, hanem abból, hogy a cselekedeteinkkel kimutatjuk felé azt, amit érzünk. Ez itt sincs másképp. Ahogy az emberek felé, úgy Isten felé sem az a valós szeretet kimutatása, hogy kimondjuk, esetleg éneklünk szép dicsőítő dalokat - persze ezekkel nincs semmi probléma - , hanem az, ha a cselekedeteinkkel az Ő kedvében akarunk járni. Azaz megtesszük azt, amit kér tőlünk; engedelmesen élünk a számunkra adott törvényei szerint. Hiszen maga Jézus mondta:

"Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok. ... Aki ismeri az én parancsolataimat és megtartja azokat, az szeret engem; aki pedig engem szeret, azt szereti az én Atyám, én is szeretem azt, és kijelentem magamat annak. ... Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk. Aki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem." János 14:15, 21, 23-24.

Nos, elég egyértelműen beszélt Jézus. Azt pedig tudjuk, hogy Jézus és az Atya egyek, valamint azt is, hogy Isten változhatatlan. Tehát biztosan állíthatjuk, hogy sem az Atya nem változtatta meg a feltételeket - a törvényt - , sem pedig Jézus nem tanított mást, mint amit az Atyától hallott. Főleg, hogy az Igéből tudjuk azt is, hogy Jézus a testté lett Ige - azaz Isten beszéde, törvénye - , Aki tökéletesen be is töltötte Azt és ezzel be is mutatta, hogyan kell nekünk is élnünk.
És hogy miért is kapcsolódik mindez a humanizmushoz? Itt jön képbe a harmadik szakasz. Azért, mert ahogyan azt hangoztatják egyre többen, hogy nincs más dolgunk, csak szeretni az embereket, elfelejtik a sorrendet. Mert bizony van sorrend! Nézzük újra:
"Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedbõl, teljes lelkedbõl, teljes elmédbõl és teljes erődből. Ez az ELSŐ és nagy parancsolat. A MÁSODIK pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat." Máté 22:37-39.

És ez a buktató! A mai keresztyénség elfelejti, hogy az ELSŐDLEGES, az Isten felé irányuló szeretet! Csak MÁSODLAGOS az embertársaink felé irányuló. És erre mondom, hogy ez a humanizmus hatása. Az emberek szeretete körül forog már minden, sajnos! De mi lesz Istennel? Nem Ő az első, nem Őt kéne előbb szeretnünk?! Persze félreértés ne essék, nem arról beszélek, hogy nem kell az emberek iránt szeretetet mutatni. Arról beszélek - és ez az egész gondolatfuttatásból látható is - , hogy mi a valódi szeretet. Aki valósággal szereti Jézust, az Atyát, az tisztelni fogja a törvényt, és annak megtartása által mutatja ki Isten felé a szeretetét. És aki megtartja a törvényt, az már az embertársai felé is szeretettel fog fordulni, hiszen tudja, hogy ez kedves Isten szemében.

Guti Gergő írása
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1210 Dátum: 2017 Július 02, 19:06:13 »
„Olyan napokat élünk, amikor jobban félünk a szentségtől, mint attól, hogy bűnösök vagyunk.”

Leonard Ravenhill

„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1211 Dátum: 2017 Július 02, 19:06:53 »
Isten világossága leleplezi a hamis atyafit - Tim Conway

https://www.youtube.com/watch?v=kirIWuVsNX0
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1212 Dátum: 2017 Július 23, 12:05:45 »
Engem letaglózott, amit Lutherről megtudtam. Reformátorként hallottam és tanultam róla először, ám más is kiderült róla.  :303:

Luther Márton tanításai

Luther Márton kétségtelenül az egyetemes egyháztörténet egyik legjelentősebb alakja, akinek a tanításai, életelvei évszázadokon át meghatározták a protestáns felekezetek teológiáját és gyakorlatát, egyúttal visszafordíthatatlan hatást gyakorolt a katolicizmus újkori fejlődésére is. A különböző tudományterületeken megmutatkozó kivételes képességeit aligha vitatják, ám írásmagyarázata megítélését illetően meglehetősen eltérnek a vélemények az egyes felekezetekben. Vádlói, kritikusai előtt gyakran Istentől vezetett lelkiismeretére hivatkozott; kérte, hogy bírálói igaz ítélettel – a Biblia alapján – ítéljék meg szavait és tetteit.
E kérésének eleget téve a következő írásban igyekeztünk megvizsgálni Luther Márton lejegyzett tanításait és kijelentéseit, illetve ezek fényében kerestük a választ arra is, hogy milyen mértékben lehet Luther Mártont keresztény tekintélyként elfogadni. Mivel „ha jó a fa, jó a gyümölcse is, ha rossz a fa, rossz a gyümölcse is. Mert gyümölcséről lehet megismerni a fát. […] Hogyan szólhatnátok jót gonosz létetekre? Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj. A jó ember jó kincséből hoz elő jót, a gonosz ember gonosz kincséből hoz elő gonoszt. De mondom nektek, hogy minden haszontalan szóról, amelyet kimondanak az emberek, számot fognak adni az ítélet napján: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged.” (Máté 12:33–37)
Tartalom
1 Luther Márton tagadta az ember szabad akaratát
2 Luther Márton azt tanította, hogy a kereszténység kifelé láthatatlan
3 Luther Márton elvetette a Biblia bizonyos részeit
4 Luther Márton bibliaellenes tanokat hirdetett Máriáról
5 Luther a parasztháborúban a parasztokkal szembeni brutalitásra szólította fel a fejedelmeket
6 Luther embertelenül viszonyult a zsidókhoz
7 Befejezés
1 Luther Márton tagadta az ember szabad akaratát
Luther:

A szabad akarat a bűneset után csupán névleg valóságos. Ha a szabad akarat azt teszi, ami benne van, akkor halálos bűnt követ el.
1
Azt is nagyon fontos és üdvös minden kereszténynek tudnia, hogy Isten semmit sem tud véletlenül előre, hanem mindent változhatatlan és tévedhetetlen akarattal előre lát, tenni szándékozik és véghezvisz. Ez a mennykőcsapás földre teríti és szétzúzza a szabad akaratot. Ezért, akik azt akarják állítani, hogy létezik szabad akarat, azoknak ezt a döntő felismerést meg vagy le kell tagadniuk, vagy valami más módon kell megszabadulniuk tőle.
2
Ha azonban azt állítjuk, hogy Isten mindentudó és mindenható, akkor ebből természetesen érthetetlen logikával az következik, hogy mi nem magunk teremtettünk, élünk vagy viszünk véghez bármit is, hanem minden csak Isten mindenhatósága által történik. Mivel azonban ő előre tudta, hogy mi ilyenek leszünk, és most is így alkot, vezet és kormányoz, mi lehet akkor, kérdem én, egyáltalán szabad bennünk, hogy valami úgy vagy másképp történjen, mint Isten azt előre látta és most is megvalósítja? Így Isten előre tudása és mindenhatósága a legélesebb ellentétben áll a mi szabad akaratunkkal. Mert vagy téved Isten az ő előre tudásában, és így tetteiben is tévedni fog – ami viszont lehetetlen –, vagy az ő előre tudása és cselekvése vezet bennünket, és aszerint cselekszünk. Isten mindenhatósága alatt azonban nem azt a hatalmat értem, ami által sok mindent nem tesz, amit bizonyára tehetne, hanem azt a cselekvő erőt, amely által hatalmasan mindent mindenben munkál; az Írás is ebben az értelemben nevezi őt mindenhatónak. Ez a mindenhatóság Isten mindentudása – én azt mondom – alapjában rombolja le a szabad akarat tanítását.
3
Luther fenti kijelentései számos pontban ellentétben állnak Isten szerető lényével, aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön. Legnagyobb hibája, hogy Isten előretudását és mindenhatóságát úgy értelmezi, mint az ember szabad döntéseit előre meghatározó tényezőket. Itt fontos tisztázni, hogy Isten azt tudja előre, amit az ember az időbeliségben teljesen szabadon fog eldönteni. Istennek ez a mindentudása abból fakad, hogy Ő az időtlenségben létezik, az idő felett áll. Ezért ez a tudás az időbeli eseményeket nem határozza meg. Tehát Isten előretudása semmiféle ellentmondásban sincs az ember szabadságával és azt nem „zúzza szét”. Isten mindenhatóságának bibliai tanítását pedig egyáltalán nem sérti az az állítás, hogy nem közvetlenül Isten visz véghez minden egyes történést a világban, hanem Ő pusztán megengedi, hogy azok az általa lefektetett alapelvek szerint – mint amilyen például a szabad akarat – szabadon folyhassanak le. Isten mindenhatóságának kigúnyolása azt állítani, hogy Ő egy sakkozó lenne, aki ide-oda tologatja a bábuit a táblán. Mi haszna is lenne neki, vagy nekünk ebből?

Az eleve elrendelés (predesztináció) tanítására egy másik írásunkban részletesebben kitérünk: „Az eleve elrendelés a Biblia fényében”.

Másrészt, a Biblia tanítása szerint Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére (János 8:30–32, 12:44–50, 18:37; 1 Timóteus levél 2:1–7). Ez viszont nem történt meg és – sajnos – nem is fog megtörténni, mint ahogyan ezt például a Biblia örök kárhozatról szóló tanítása is feltételezi (Máté 25:31–46 – különösen a 46. vers; 2 Thesszalonika levél 1:3–10 stb.). Mármost, ha Isten azt akarja, hogy mindenki üdvözüljön, miért van az, hogy az emberiség többsége mégsem üdvözül? Isten nem mindenható, vagy az embernek van szabad akarata?

Luther:

Így az emberi akarat középen áll (Isten és a Sátán között), mint egy igásállat. Ha Isten ült fel rá, úgy akar és működik, ahogyan Isten akarja. Ahogyan a zsoltár is mondja (Zsoltár 73:22k.): „Olyan lettem, mint egy állat, s mindig Veled vagyok.” Ha a Sátán ült fel rá, úgy akar, és úgy működik, ahogyan a Sátán akarja. Arról pedig nem dönthet szabadon, hogy a két lovas közül az egyikhez szaladjon, vagy szabadulást keressen, hanem maguk a lovasok harcolnak egymással, hogy megszerezzék és birtokolják őt.
4
Luther ezen kijelentéseivel saját, Isten mindenhatóságáról való tanításával kerül szembe. A Sátánt ugyanis úgy festi le, mint egy Istennel azonos szinten álló, hatalmas lényt, akivel Istennek meg kell küzdenie az emberért. Ez a lutheri dualizmus5 a lehető legtávolabb áll a Biblia tanításától, mivel ha Isten mindenható, miért kellene neki harcolnia bármiért is? Másrészt, – Luther logikájával élve – hogyan történhet meg, hogy a mindenható Isten akarata ellenére a Sátán „lovagolja meg” az embert? Vagy talán csak nem Isten – a szeretet Istene – akarja ezt?! Egyébként Luther a 73. zsoltárt teljesen a szövegösszefüggésből kiragadva idézte. A zsoltáros ugyanis azt akarta kifejezni, hogy amíg a szívében kesergett, olyan volt Isten előtt, mint egy állat: elzárkózott a felismeréstől, amivel Isten megajándékozta volna. Végül azonban Istenhez fordult, és bizonyságot nyert afelől, hogy Istennel van.

Luther:

Ha ezt a szót (szabad akarat) nem akarjuk teljesen feladni, ami a legbiztosabb és legkegyesebb lenne, azt kell(ene) tanítanunk (legalább akkor már lelkiismeretesen használva), hogy az embernek a szabad akarat nem a nála magasabb dolgokra nézve adatott, hanem csak azokra nézve, amelyek alacsonyabbak nála. Vagyis, hogy tudja, az evilági pénzre, tulajdonra nézve joga van, hogy saját belátása szerint használjon, tegyen vagy ne tegyen valamit (jóllehet, ezeket is egyedül Isten szabad akarata irányítja tetszésének megfelelően). Egyébként Istennel szemben így az üdvösséget és a kárhozatot illető dolgokban nincs szabad akarata, hanem fogoly, szolgaként alá van vetve Isten vagy a Sátán akaratának.
6
Luther itt ismét egy érdekes ellentmondásba kerül önmagával. Ő is észreveszi, hogy valamilyen szabadságot csak kell tulajdonítani az embernek, legalább a hétköznapi dolgokban. Azonban ahhoz, hogy ezt a gondolatot őszintén végigvigye, már túlságosan ragaszkodik a tanaihoz. Így zárójeles megjegyzésével („[…] jóllehet, ezeket is egyedül Isten szabad akarata irányítja, tetszésének megfelelően.”) egyszerűen elutasítja a helyes következtetések levonását.

Luther:

Magamra nézve őszintén bevallom: Ha valahogy megtörténhetne, nem szeretném, hogy szabad akarat adassék nekem, vagy hogy valami a kezemben maradjon, amivel az üdvösségért harcolni tudnék.7
Luther vallomása arról tanúskodik, milyen kevéssé szerette Istent és az igazságot. A Biblia éppen az üdvösséghez elengedhetetlen odaadó és következetes harcról, az emberi akarat jóra való használásáról beszél (Róma levél 6, 12:1–2 stb.). Isten visz be minket az Ő országába, de csak akkor, ha akarjuk (Máté 11:12; Lukács 13:22–30 stb.).

2 Luther Márton azt tanította, hogy a kereszténység kifelé láthatatlan
Luther:

A kereszténység nem a külső viselkedésben áll, az ember sem a külső állapotát változtatja meg, hanem a belsőt, vagyis más szíve van, más lelke, akarata és értelme, amely ugyanazokat a tetteket viszi véghez, amelyeket egy másik ember ilyen lélek és akarat nélkül tesz. Egy keresztény ugyanis tudja, hogy minden a hiten múlik. Ezért úgy jár, áll, eszik, iszik, ruházkodik, cselekszik és viselkedik, mint bármely más ember a maga állapotában, tehát a kereszténységet nem veszik észre az emberek, amint azt Krisztus is mondja a Lukács 17:20sk. szerint: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el. Sem azt nem mondják: Ímé itt, vagy: Ímé amott van; mert ímé az Isten országa ti bennetek van.” […]
8
Egy keresztényt nem lehet igazán a külső élete alapján megítélni. Mert az éppolyan tisztátalan és roskadt, mint a nem-keresztények élete. Ezért kell naponta így imádkoznunk: „Bocsásd meg vétkünket.” Aki azonban egy keresztényt igazán meg akar ítélni, tegye ezt a hit alapján. Hiszen testünk és vérünk szerint bűnösök vagyunk, és éppúgy meg kell halnunk, és éppúgy vagy még jobban kell számítanunk mindenféle szerencsétlenségre, mint azok az emberek, akik nem keresztények. Mert a keresztények jobban érzik a bűnt, mint más emberek.
9
Luther elgondolása a keresztény ember gyakorlati életéről nem egyeztethető össze a Biblia tanúságával, sőt az ember lényével kapcsolatban is problémákat vet fel. Az ember lelke, akarata, értelme nem független a cselekedeteitől, tudatos lények vagyunk, megfontoljuk, hogy mit teszünk. Belső lényünk, meggyőződésünk nyilvánul meg a tetteinken keresztül:

Nem jó fa az, amely rossz gyümölcsöt terem, és viszont nem rossz fa az, amely jó gyümölcsöt terem. Mert minden fát a gyümölcséről lehet megismerni […] A jó ember szíve jó kincséből hozza elő a jót, és a gonosz ember a gonoszból hozza elő a gonoszt. (Lukács 6:43–45)
A megtérés a gondolkodásmód teljes megváltoztatását jelenti, új értékrendet, ami alapján újjászervezi az ember az életét:

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes. (Róma levél 12:2)
A hitetlen emberek a keresztények életéből Istenről tett bizonyságukat láthatják, az Ő szeretetéről, bűntől szabaddá tevő erejéről győződhetnek meg:

Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen épült város. A lámpást sem azért gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóba tegyék, és akkor világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Máté 5:14–16)
Mi jelentené a fényességet az Isten nélkül élő emberek számára, ha a kereszténység nem válik láthatóvá a külső viselkedés által? Péter apostol is nagy különbséget lát a megtérés előtti és utáni életforma között. Óva inti a keresztényeket, nehogy a korábbi életüket folytassák. A hitetlenek is azért neheztelnek rájuk, mert nem vesznek részt az ő gonosz tetteikben:

[…] többé ne emberi vágyak, hanem az Isten akarata szerint éljétek le testi életetek hátralévő idejét. Bizony elég volt abból, hogy a múltban a pogányok szokása szerint kicsapongásokban, kívánságokban, részegeskedésekben, dorbézolásokban, tivornyázásokban és szentségtelen bálványimádásokban éltetek. Azért haragudnak rátok, sőt káromolják Istent, mert nem rohantok velük együtt a kicsapongásnak ugyanabba a posványába. (1 Péter levél 4:2–4)
Luther ama megjegyzéséhez hogy „[…] aki azonban egy keresztényt igazán meg akar ítélni, tegye ezt a hite alapján” olvassuk el Jakab apostol gondolatait:

Testvéreim, mit használ, ha valaki azt mondja, hogy van hite, de cselekedetei nincsenek? (Jakab levél 2:14)
[…] a hit cselekedetek nélkül meddő. (Jakab levél 2:20)
Jakab itt nem tanít mást, mint Pál. Jakab sem tanítja azt, hogy az ember cselekedetek által üdvözülhet. A cselekedetek az élő hitből származó gyümölcsök, és annak szükségszerű következményei. Így ír erről Pál is például az Efezus levél 2:8–10-ben:

Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék. Mert az ő alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.
3 Luther Márton elvetette a Biblia bizonyos részeit
A Zsidókhoz írt levélről többek között ezt írja:

Ezen kívül nagy nehézséget jelent a levél amiatt, hogy a 6. és a 10. fejezet nyíltan tagadja a bűnös bűnbocsánatát, és a 12. fejezet 17. verse szerint Ézsau kereste a bűnbocsánatot, és mégsem találta meg, ami ellentmond minden evangéliumnak és Pál minden levelének. És noha szeretne az ember kiutat keresni ebből a nehézségből, mégis olyan világosan hangzanak ezek a szavak, hogy nem tudom, lehet-e. Úgy vélem, egy sok darabból összeállított és nem mindenütt ugyanazon a szinten lévő levélről van szó.
Akárhogy is vannak ezek, mégis egy igen bölcs levélről van szó, amely Krisztus papságáról mesterien és alaposan beszél az írás alapján, finoman és gazdagon magyarázva hozzá az ószövetséget, úgyhogy nyilvánvalóan egy tanult embertől származik, aki az apostolok tanítványa volt, sokat tanult tőlük és jártas volt az írásban. És bár nem a hit alapját fekteti le – ahogy ezt maga is mondja a 6:1-ben, ami az apostolok hivatala –, mégis aranyat, ezüstöt, drágakövet épít szépen rá, ahogy Pál a 1 Korinthus levél 3:12-ben mondja. Ezért nem zavar minket, ha fa, széna vagy szalma is közékerült, hanem teljes tisztelettel elfogadjuk ezt a finom tanítást, csak éppen az apostoli levelekkel nem helyezhető minden dologban egy szintre.
10
A Jakab levélről:

Jakab levelét jóllehet a régiek elvetették, én dicsérem és jónak tartom, még pedig azért, mert nem állít fel semmiféle emberi tanítást, és Isten törvényét buzgón hirdeti. De, hogy megalapozzam a véleményemet róla, anélkül, hogy bárkit megkárosítsak: nem tekintem apostol írásának.
Ennek pedig ezek az okai: először is, hogy Pállal és minden más írással szemben a megigazulást a cselekedeteknek tulajdonítja, és azt mondja, hogy Ábrahám tettekből igazult meg, mivel feláldozta a fiát, jóllehet Pál a Róma levél 4. részében ezzel ellenkezően azt tanítja, hogy Ábrahám cselekedetek nélkül, még mielőtt feláldozta volna a fiát, egyedül hite által igazult meg, és ezt az 1 Mózes 15:6-tal bebizonyítja. Mármost, ha valaki segítene a levélen, és a cselekedetek általi megigazulásra találna is valami magyarázatot, abban a pontban mégsem lehet megvédeni a levelet, hogy az 1 Mózes 15:6-ot, amely csak Ábrahám hitéről és nem a cselekedeteiről beszél, ahogy Pál a Róma levél 4:3-ban idézi – a cselekedetekre vonatkoztatja. Ez a fogyatkozás azt mutatja, hogy nem apostoltól származik.
Ez a Jakab viszont nem tesz egyebet, mint hogy a törvénnyel és annak cselekedeteivel foglalkozik, és hányja egymás hegyére-hátára a dolgokat, hogy nekem úgy tűnik, ő jó, igaz ember volt, aki az apostolok tanítványaitól hallott néhány mondást, amelyeket azután papírra vetett, vagy az ő prédikációja alapján valaki más leírta. A törvényt (például) a szabadság törvényének nevezi, jóllehet Pál azt a szolgaság, a harag, a halál és a bűn törvényének mondja.
Másrészt, hogy keresztény embereket akar tanítani, és még csak meg sem emlékezik hosszú szenvedésről szóló tanításában a feltámadásról, a Krisztus szelleméről: Krisztust többször is említi, mégsem tanít semmit sem róla, hanem általában az Istenbe vetett hitről beszél. Egy igaz apostolnak ugyanis az a hivatala, hogy Krisztus szenvedéséről, a feltámadásról és működéséről prédikáljon, és ennek a hitnek vessen alapot, ahogy Krisztus maga mondja a János 15:27-ben: „Tanúim lesztek.” Az pedig minden igaz és szent könyvre jellemző, hogy mindegyikük Krisztust prédikálja és vele foglalkozik. Az pedig minden könyv megítélésének a mércéje, hogy Krisztussal foglalkozik-e vagy sem, hiszen minden írás Krisztust mutatja (Róma levél 3:22kk.), és Pál nem akar másról tudni, mint Krisztusról (1 Korinthus levél 2:2). Ami Krisztust nem tanítja, az nem apostol, még ha mindjárt Péter vagy Pál tanítja is azt, fordítva pedig, ami Krisztust prédikálja, az apostoli; még ha mindjárt Júdás, Annás, Pilátus vagy Heródes tenné is.
Ezen kívül idéz mondásokat az 1 Péter levél 4:8-ból: „A szeretet sok bűnt elfedez”, továbbá az 1 Péter levél 5:6-ból: „Alázzátok meg tehát magatokat Isten keze alatt”, továbbá Pál szavait a Galata levél 5:17-ből: „A szellem a test ellen törekszik”, noha Jakabot már korán, Péter előtt megölte Heródes Jeruzsálemben11, úgyhogy biztosnak tűnik, hogy a levél szerzője jóval Péter és Pál után élt.
Összegezve: azokkal akart szembeszállni, akik a cselekedetek nélküli hitre hagyatkoztak, de erre szellemben, értelemben és szavakban túl gyengének bizonyult. Szétszaggatja az írást és szemben áll Pállal és minden írással. A törvény unszolásával akarja elérni azt, amit az apostolok a szeretetre való ösztönzéssel érnek el. Így aztán nem akarom, hogy ez a levél a Bibliában az igaz könyvek között szerepeljen, ezzel azonban senkinek sem akarom megtiltani, hogy nagyra tartsa, ha tetszik neki, hiszen egyébként sok jó mondás van benne. „Egy férfi nem férfi a világi dolgokban.” (mondja a közmondás): „Hogyan is szállhatna szembe ő egyedül Pállal és az összes többi Írással?”12
Túllépnénk írásunk kereteit, ha ennek az idézetnek minden részletére kitérnénk, ezért csak egy jelentős ponthoz fűzünk megjegyzést: Luther itt nem vesz tudomást arról, hogy Jakab és Pál a „cselekedetek” fogalmat különbözőképpen használja. Pál a törvény cselekedeteit utasítja el. Jakabnál azonban a szeretet cselekedeteiről van szó, amelyeket nem lehet elhanyagolni.

A Jelenések könyvéről:

A János jelenéseiről szóló könyvről, hagyom, hogy mindenki saját belátása szerint gondolkodjon, senkit sem akarok saját véleményemhez vagy saját megítélésemhez kötni. Azt mondom, amit érzek. Számomra különböző dolgok hiányoznak ebből a könyvből, úgyhogy sem apostolinak, sem pedig prófétainak sem tartom: először is, ami a legfontosabb, hogy az apostolok nem foglalkoznak látomásokkal, hanem világos, száraz szavakkal prófétálnak, ahogy Pál, Péter és Krisztus az evangéliumokban is teszi ezt. Ugyanis az apostoli hivatalt Krisztusról és az ő tetteiről való világos, érthető képek és látomások nélküli beszéd is jellemzi.
Az ószövetségben (az újról nem is beszélve) sincs egyetlen próféta sem, aki egyre másra csak és kizárólag történetekkel és képekkel foglalkozik, úgyhogy a magam részéről a Jelenések könyvét szinte olyannak tekintem, mint Ezsdrás negyedik könyvét,13 és az összes dolog között semmiben sem tudom érezni, hogy a Szent Szellemtől származna.
Ezt amiatt is gondolom, mert saját könyvére nézve bármely más sokkal jelentősebb szent könyveknél erősebben parancsol és fenyeget, hogy ha valaki elvesz belőle, annak részét Isten is elveszi az élet könyvéből (22:19) stb. Fordítva pedig: áldottnak mondja azokat, akik megtartják, ami a könyvben van (1:3), noha senki se tudja mi az.
Az atyák közül is sokan elvetették ezt a könyvet régen, és ha Jeromos dicsérő szavakkal is beszél róla, és azt mondja, hogy minden dicséret megilleti, és hogy annyi titok van benne, ahány szó, mégsem tud ebből semmit sem bizonyítani, egyébként pedig valószínű, hogy több esetben túl bőkezűen bánik a dicsérő szavakkal.
Végső soron mindenki vélekedjen úgy róla, ahogy a szelleme mutatja, az én szellemem nem tudja elfogadni ezt a könyvet, s számomra ez elegendő ok, hogy ne tartsam nagyra, hiszen Krisztust se nem tanítja, se nem ismerhető fel benne, pedig ezt tenni minden apostol köteles, ahogy Krisztus az Apostolok cselekedetei 1:8-ban mondja: „Tanúim lesztek”. Ezért azoknál a könyveknél maradok, amelyeket Krisztus tisztán és világosan ad nekem.14
A Jelenések könyvéről pozitívabb ítélet található az 1530-ból származó Előszó a János Jelenésekhez című iratban.

Mindenesetre elgondolkoztató, hogyan lehetséges, hogy egy olyan jelentős, kereszténynek kikiáltott személy, mint Luther Márton, nem ismerte el a fenti, Istentől ihletett írásokat (vö. János 7:16 –17).

4 Luther Márton bibliaellenes tanokat hirdetett Máriáról
Mária szüzessége a szülésBEN is (ezáltal Jézus valóságos emberi voltának tagadása):

Hiszem, hogy Jézus énértem a tiszta szűz Máriától született, akinek szüzessége sem testileg, sem szellemileg nem károsodott, hogy az atyai irgalom rendje szerint az enyém és minden híve bűnös és kárhozott születését megáldja, ártatlanná és tisztává tegye.15
Ez a szűz nem ismeri a szüzesség elvesztését. Sértetlen és tiszta marad.16
Ez tehát a jel: itt áll egy terhes nő. Ha fordítva lenne, németebb és érthetőbb lenne. Egy terhes nő, aki szül, „szűz a szülés előtt, közben és után”. Hitünknek ez a tétele isteni csoda. Így bizonyítja ezt a próféta, hogy ez Immanuel, aki „a szülés előtt, közben és után szűztől” született.17
Az anyának és a fiúnak ezt a nevet kell most viselniük, mintha tisztátalanok lennének, és mintha érintette volna őket a törvény. Mert bár a parancsolat a 40 napról minden más anyát és gyermeket érint, ezt az anyát és ezt a gyermeket mégsem érinti. Mert a törvény ezt mondja: „Minden fiúszülött, akit az anyja elsőnek szült.” Szülésről viszont csak azoknál lehet beszélni, akik a szüzességüket elveszítik, és férfitól van gyermekük. Ezzel az anyával azonban ez nem történt meg; ő ugyanis a szülésben és a szülés után úgy, ahogy a fogantatás és a szülés előtt szűz is maradt, és így sem teste, sem szüzessége nem károsodott. Más asszonyok nem nevetéssel és könnyedén szülnek, hanem félelmet és fájdalmat kell érezniük, ahogyan Isten Évának mondta: „Fájdalommal szülsz gyermeket!” (1 Mózes 3:16) Ebben az esetben azonban fájdalom és sérülés nélkül zajlott le a szülés, tiszta öröm volt, ahogyan megszülte a gyermeket.18
Luther nem érvel és nem magyaráz, hanem tényként tárja hallgatói elé az először az apokrif Jakab Proto-evangéliumában előforduló tanítást, miszerint Mária szülés közben is megőrizte szüzességét. Fejtegetéseinek komoly következményei vannak mind Máriára, mind Jézusra nézve. Mivel Mária és Jézus emberek voltak, minden biológiai és fizikai törvénynek alá voltak vetve. Ha pedig Jézus, illetve Mária valóságos emberek voltak, Mária nem maradhatott szűz Jézus születése után. Ezen kívül érthetetlen, hogy egy ilyen „csodálatos” esemény miért csak egy apokrif forrásban található meg, míg az a két evangélium, amelyik hosszú fejezeteken keresztül tudósít Jézus születéséről és gyermekkoráról, semmilyen utalást nem tesz erre az állítólagos tényre. Ez a „tény” azonban úgy tűnik, hogy a gnosztikus dokéták számára sem volt ismert, akik erős érvet találhattak volna benne tanításuk mellett, amely szerint Jézusnak nem volt anyagi teste, hanem csupán látszatteste. Az is merész feltételezés lenne, hogy egy igaz tanítás ilyen mértékben egyezne az egyik legnagyobb tévtanítással.

5 Luther a parasztháborúban a parasztokkal szembeni brutalitásra szólította fel a fejedelmeket
A két hátramaradó részben nincs igazán kommentálni való. Csak néha fűzünk egy-egy rövid magyarázatot a szöveghez. Reméljük, hogy ezek alapján minden olvasó kielégítő következtetésekre jut Luther Márton életével és tanításaival kapcsolatban.

Minden félreértés elkerülése végett szeretnénk világosan leszögezni, hogy az alábbi szövegekben előforduló mindenféle szitkozódástól, illetve gyűlöletre, erőszakra való ösztönzéstől teljes mértékben elhatárolódunk.

Luther:

Így hát üssön, fojtson, szúrjon, titokban vagy nyilvánosan, mindenki, aki csak tud, s gondoljon arra, hogy nincs mérgezőbb, károsabb, ördögibb, mint egy lázadó ember. Mint egy veszett kutyát, éppúgy őt is agyon kell verni: ha nem vered agyon, ő üt agyon téged, és egy egész országot veled együtt.19
Végül még egy dolog, amely a felsőséget joggal nyugtalanítja. Mert a parasztok nem elégszenek meg azzal, hogy ők maguk az ördögéi, hanem igaz embereket is – akik ezt nem szívesen teszik – ördögi szövetségükbe kényszerítik és hajszolják, és így minden gonoszságuk és kárhozatuk részesévé teszik őket. Mivel, aki teljesíti követelésüket, az velük együtt az ördöghöz jut, és bűnös minden gaztettben, amit azok elkövetnek. Azonban ezek az emberek mégis így járnak, mert olyan gyenge a hitük, hogy a parasztok követeléseinek nem állnak ellen. Mert egy kegyes keresztény száz halált szenved el, semhogy hajszálnyit helyeselné a parasztok követeléseit. Ó, sokan válhatnának most mártírrá a vérszomjas parasztok és a gyilkos próféták miatt! Nos, ilyen parasztok közül való foglyokon kellene a felsőségnek megkönyörülnie; de ha nem is lenne egyéb oka arra, hogy a kardot a parasztok ellen fordítsa, és testét és javait kockáztassa, úgy már az elég ok lenne, hogy megmenti azokat a lelkeket, és segít nekik, akiket a parasztok ilyen ördögi szövetségre kényszerítenek, és akik ezáltal akaratukon kívül ilyen utálatos módon vétkeznek. Mert ezek a lelkek biztosan a tisztítótűzben, sőt a pokolban, az ördög bandáiban vannak.
Ezért kedves urak, váltsátok meg, mentsétek meg, segítsétek a szegény embereket, könyörüljetek rajtuk: szúrjon, üssön, öljön itt, aki tud. Ha halálod is leled a harcban, jó neked, hisz üdvösebb halálban nem is lehetne részed. Ugyanis az isteni igének és parancsnak (Róma levél 13:4kk) engedelmeskedve halsz meg, a szeretet szolgálatában, hogy felebarátodat a pokoltól és az ördög bandáitól megmentsd.20
6 Luther embertelenül viszonyult a zsidókhoz
Luther:

Sok történetet olvastam és hallottam a zsidókról. Tudniillik, hogy hogyan mérgezték meg a kutakat, hogyan öltek titokban, hogyan loptak meg gyerekeket, ahogyan erről fent is beszéltem. Például, hogy egy zsidó a másiknak egy vérrel teli edényt küldött egy keresztény által; vagy például egy zsidót, mivel egy hordó bort megivott, holtan találták meg a hordóban – és sok ehhez hasonló. Tudom jól, hogy minden ilyesmit tagadnak. Minden pontban igaz azonban Krisztus ítélete, vagyis hogy mérges, keserű, bosszúra éhes, orgyilkos kígyók, és az ördög gyermekei ők, akik titokban marnak és kárt okoznak, mivelhogy nyilvánosan nem áll módjukban. Ezért azt szeretném, ha ott lennének, ahol nincsenek keresztények. A törökök és más pogányok nem szenvednek annyira tőlük, mint ahogyan mi, keresztények ezektől a mérges kígyóktól és ördögfiaktól szenvedünk, s nem is bánnak így mással, csak velünk, keresztényekkel. Ez az, amit fentebb mondtam, hogy egy kereszténynek az ördög után nincs mérgesebb, keserűbb ellensége, mint egy zsidó, mégis senkinek se tettünk annyi jót, és senkitől se szenvedünk annyit, mint épp ezektől a gonosz ördögfiaktól és kígyófajzatoktól. Így hát, akinek kedve van ezeket a mérges kígyókat és ördögfiakat, vagyis Krisztusnak, a mi Urunknak és mindenünknek legádázabb ellenségeit elszállásolni, etetni és tisztelni, és saját magát gyötörni, megrabolni, kifosztani, megbecsteleníteni, leköpni, megátkozni, és szeretne minden bajt elszenvedni, engedelmeskedjen készségesen ezeknek a zsidóknak. És ha valakinek még ez sem elég, akkor az ilyen bújjon a hátsó felébe, és imádja azt a szentélyt, s dicsekedjen azzal, hogy irgalmas volt, és megtámogatta az ördögöt és annak fiait, hogy gyalázzák a mi drága Urunkat és a drága vért, amellyel mi, keresztények megvásároltattunk. Az ilyen tökéletes keresztény, teljes irgalmas cselekedetekben, amelyekért Krisztus meg fogja jutalmazni őt az utolsó napon a zsidókkal együtt az örök pokoli tűzzel.21
Ezért nekünk, keresztényeknek nem szabad viccnek tartanunk, hanem nagy komolysággal kell keresnünk a módját, hogyan menthetjük meg lelkünket a zsidóktól, vagyis az ördögtől és az örök haláltól. Ennek a módja pedig, mint fentebb mondtuk, először is: Hogy zsinagógáikat tűzzel fel kell égetni, és aki tud, vessen rá ként és szurkot; az is jó lenne, ha valaki pokoli tüzet tudna rájuk szórni. Lássa meg Isten komolyságunkat, és az egész világ lássa meg ezt a példát, hogy mi ennek a háznak (amelyben a zsidók Istent, a mi drága Teremtőnket és Atyánkat az ő Fiával együtt olyan szégyenletesen káromolták) – bár eddig tudatlanul megtűrtük – most végre megadjuk, amit megérdemel. Másodszor, hogy el kell venni minden könyvüket, imakönyvüket, talmudistáikat, az egész Bibliát is, és egy lapot sem szabad meghagyni nekik, és addig kell őrizni, míg meg nem térnek. Ugyanis mindezeket csak arra használják, hogy Isten Fiát, vagyis Istent magát, az Atyát, az ég és föld teremtőjét (ahogy mondják) káromolják, és sohasem fogják másra használni. Harmadszor: fejvesztés terhe mellett meg kell nekik tiltani, hogy nálunk és a mieinknél Istent nyilvánosan dicsérjék, Neki hálát adjanak, Hozzá imádkozzanak, Róla tanítsanak. Saját országukban, vagy ahol tudják, tehetik ezeket, úgy hogy mi keresztények ne halljuk, és ne is tudjunk róla. Ok: dicséretük, hálaadásuk, imádságuk és tanításuk hiú istenkáromlás, átkozódás, bálványimádás, mert szívük és szájuk Istent, az Atyát Hebel Voriknak nevezi, ahogy az ő Fiát, a mi Urunkat, Jézust nevezik. Mert ahogy a Fiút nevezik és tisztelik, úgy nevezik és tisztelik az Atyát is. Nem segít nekik, hogy sok szép szót használnak, és Istent dicsőítik. Meg van ugyanis írva (2 Mózes 20:7): „Isten nevét ne használd hiába” éppúgy, ahogy elődeiknek sem segített, hogy Isten nevét emlegették, s mégis Baalnak nevezték, Izrael királyai idejében. Negyedszer, hogy tilos nekik Isten nevét a mi füleink hallatára említeniük. Mi ugyanis ezt nem hallgathatjuk, és nem szenvedhetjük el nyugodt lelkiismerettel, mert az ő káromló, átkozott pofájuk és szívük Isten Fiát Hebel Voriknak nevezi, és ezáltal az ő Atyját is így kell nevezniük, aki ezt nem tudja és nem is akarja másképp érteni, mint ahogy mi keresztények sem érthetjük másképp, mint ahogy hinnünk kell, hogy amint a Fiút nevezik és tisztelik, úgy tisztelik és nevezik az Atyát. Ezért hát a zsidók pofáját ne tartsa méltónak senki közöttünk, keresztények között arra, hogy Isten nevét fülünk hallatára említse, hanem aki zsidóról hall, jelentse fel a felsőségnél, vagy addig dobálja disznóürülékkel, míg el nem űzte a szemei elől. És senki se legyen ebben irgalmas vagy jóságos. Isten dicsőségéről és mindannyiunk üdvösségéről (a zsidókéról is) van ugyanis szó.22
Igen, de hogyan cselekedjünk, ha mihelyst felégetjük a zsidók zsinagógáit, és nyilvánosan megtiltottuk nekik, hogy Istent dicsérjék, imádkozzanak Hozzá, tanítsanak Róla, Isten nevét szájukra vegyék, azonnal titokban fogják ezeket művelni. S mivel tudjuk, hogy titokban cselekszik ezeket, ez épp olyan, mintha nyilvánosan tennék. Hiszen ha valamiről tudjuk, hogy titokban történik, az azt jelenti, hogy mégsem titokban történik, s így lelkiismeretünket ugyanúgy terheli Isten előtt. Úgyhogy vigyáznunk kell. Úgy vélem, hogy végső soron, ha tiszták akarunk maradni a zsidók káromlásától, és nem akarunk részt venni benne, akkor el kell válnunk tőlük, és ki kell űznünk őket országunkból. Emlékezhetnek a hazájukra, s így nem panaszkodhatnak és hazudozhatnak rólunk többé Isten előtt, hogy fogva tartjuk őket, s mi sem panaszkodhatunk, hogy káromlásukkal és uzsoráikkal megterhelnek minket. Ez a legjobb tanács, amely ilyen esetben mindkét pártot biztosítja.23
7 Befejezés
Luther-idézetekből összeállított gyűjteményünknek nem célja, hogy átfogó, életének és tanításának minden részletére kitérő képet adjon. Írásunk célja, hogy mindenkit óva intsünk egy tévtanítótól. Ezzel nem tagadjuk, hogy Luther sok jó és helyes dolgot is mondott. Amikor Jézus a Máté evangélium 23. részében a farizeusok és írástudók ellen szigorú szavakkal beszélt, ezáltal nem tagadta le mindazt a jót, amit kétségkívül a farizeusok is tettek.

Aki túllép ezen, és nem marad meg a Krisztus tanításában, abban nincs benne Isten; aki megmarad a tanításban, abban benne van az Atya is, meg a Fiú is. Ha valaki hozzátok érkezik, és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be a házatokba, és ne köszöntsétek, mert aki köszönti, közösséget vállal annak gonosz cselekedeteivel. (2 János levél 9–11)

Forrás: http://www.keresztenyek.hu/luther-marton-tanitasai/
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3782
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Szabadon terjeszthető
« Válasz #1213 Dátum: 2017 December 11, 18:40:20 »
Okkultista keresztények -  Johanna Michaelsen

 https://www.youtube.com/watch?v=i4j_mlNGCkc
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.