Szerző Téma: Napi lelki morzsák  (Megtekintve 814377 alkalommal)

0 Felhasználó és 13 vendég van a témában

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6975 Dátum: 2018 Augusztus 04, 08:23:35 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 04 Irányváltás

„Saul, Saul, miért üldözöl Engem?"...
„Ki vagy, Uram?"... „Én vagyok Jézus,
Akit te üldözöl." (ApCsel. 9. 4 - 5 )

Saul életében Isten elkezdte munkáját. Ő jól ismerte az Ószövetséget, látta az általa elhurcolt keresztények Életét, hallotta István vértanú imádságát, s kezdett meginogni a Jézussal szembeni hitetlenségében. Tiltakozott is, és vágyakozott is. Ez a vajúdás ideje. Ilyenkor azonban gyakran még inkább megkeményedik az ember. Ő is nekiindult, hogy a 250 km - re levő Damaszkuszból is börtönbe hurcolja a keresztényeket. Ezen az úton jött el a szülés órája. Hirtelen nagy fényesség vette körül, még a látását is elveszítette, s akkor zajlott le a fenti párbeszéd. Ebből számára Világos lett a következő: Jézus Él, hiszen Beszélt hozzá. Tehát valóban fel kellett Támadnia. Akkor viszont Ő csakugyan Isten Fia. Jézus ismeri őt, nyilván mindent tud róla, de úgy tűnik, nem akar bosszút állni, hanem terve van vele. Elhangzik hát: Uram, mit Akarsz, hogy cselekedjem? És így elkezdődik az alázat iskolája: menj be a városba, ott majd valaki megmondja, mit tegyél. Ettől kezdve minden lépése Új Gazdájától függ, Aki hol így, hol úgy közli vele Akaratát. Ő pedig többé nem fogja bántani az Ő követőit, mert maga is Jézus követője lett. Mi lesz ennek a következménye? Majd kiderül. Vállalja. Ez mindig a Szentlélek Újjáteremtő Munkája. Világosság támad nemcsak körülötte, hanem benne is. Meggyőződik arról, hogy Jézus Él, és személyesen vele akar valamit - noha ez már a Mennybemenetel után történt. Félreáll Jézus Útjából, végérvényesen félreteszi saját programját, és tanul lépésenként Engedelmeskedni Valakinek, Akit nem látott, de hisz a Szavának. Vége az önmegvalósítási törekvésnek, de megvalósul egy kemény ellenállóban is Isten szép Terve az Ő Dicsőségére és sokak Üdvösségére. Ez a pálfordulás, vagy bibliai szóval Újjászületés, Megtérés."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6976 Dátum: 2018 Augusztus 05, 10:30:55 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 05 Pálfordulás

„És azonnal hirdetni kezdte a zsinagógákban
Jézusról, hogy Ő az Isten Fia." (ApCsel. 9. 20 )

A damaszkuszi úton Saul - Pál egészen Új ismeretekre tett szert. Meglátta, ki Jézus, ki ő maga, és később a városban megtudta, mi Jézus Terve vele, mi lesz az Új feladata. Eddig teljesen hamis elképzelése volt Jézusról, az, amire tanították hogy Ő tévtanító és istenkáromló volt. Most tapasztalhatta, hogy nem volt, hanem Él, és Ő az, Akinek mondta Magát, Isten Fia. - Saul pedig az ellensége, üldözi Őt. Igaz, csak a Benne hívőket üldözte, de eszerint Jézus teljesen azonosítja Magát velük. A Hit azonban nemcsak Új ismereteket jelent, hanem Engedelmességet is. Saul megteszi, amit Jézus mondott neki. Bemegy a városba, vár, ameddig kell, majd azonnal elmondja, Kinek ismerte meg Jézust. Ez a pálfordulás. Sokan tévesen úgy használják ezt a kifejezést, mintha ez köpönyegforgatást jelentene. Egyáltalán nem. A Bibliai pálfordulás a gondolkozásnak s az egész életnek egyszeri, végleges és alapvető megváltozása. Itt nem forgatunk semmit oda meg vissza, hanem a felismert rossz irányból az Isten Szerinti Jó Irányba fordul az élet, és attól kezdve úgy marad végig. Eddig Pál azt hitte, a maga ura. Pontosan tudta, mit akar, megkapta ehhez az írásos felhatalmazást, meg volt győződve arról, hogy jó dolgot cselekszik. Most rájött, hogy nem a maga ura volt, hiszen gyilkos gyűlölet hajszolta, egy tévhit rabja volt. Mostantól tudatosan Jézus Krisztusnak akar engedelmeskedni. És vállalja Őt mások előtt is, mind a zsinagógában, mind a keresztények közt megvallja Hitét. Új megvilágításba kerül régi ismerete is, felismeri, hogy az Ószövetség is Krisztusról szól. Az Ő bátor hitvallója lesz. Bekövetkezett - e már ilyen pálfordulás az életemben? Tudom - e, hogy Ki Ő, ki vagyok én, és mi a Tőle kapott Feladatom?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6977 Dátum: 2018 Augusztus 06, 08:26:49 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 06 A Kincs

„Ellenben azt, ami nekem nyereség
volt, kárnak ítéltem a Krisztusért."
(Fil. 3. 7 )

Jézus ezt mondta Pálról: „ő Nékem választott edényem, hogy hordozza az Én Nevemet a pogányok... előtt" (Károli). A név magát a személyt jelentette. Pál tehát olyan edény, akiben Krisztus Él, és Őt viszi másokhoz. Krisztus-hordozó lett, úgy, ahogyan ezt Istvánnál látta korábban. Később ő írta Korinthusba: a mi Kincsünk cserépedényben van. Élete tartalma tehát Krisztus lett. Ugyanakkor leveleiben igen gyakran használja ezt a kifejezést: a Krisztusban. Ezen elsősorban azt értette, hogy Isten őt Krisztuson keresztül látja, s így olyan Tisztának és Igaznak találja, mint Krisztus Maga. A saját erejéből nem tudta elérni, amíg a Törvény betartásától remélte ezt az Igazságot, most azonban Krisztusban megkapta. De jelent ez Biztonságot, Védelmet is. Eddig számára a Törvény volt a legnagyobb érték, törekedett azt megtartani. De soha nem tudhatta, hogy eleget teljesített-e már. Most értékpiramisán a csúcsérték Krisztus lett. Minden egyéb leértékelődött, sőt feleslegessé vált. Erről szól mai igénk s annak folytatása. Krisztusban bűnbocsánatot, jó lelkiismeretet, rendezett múltat és kiszámítható jövőt kapott. Még Mennyei Polgárjogot is.

Kosztolányi Dezső panaszolja a Boldog, szomorú dalban:

„Mert nincs meg a Kincs, mire vágytam,
a Kincs, amiért porig égtem.
Itthon vagyok itt e világban,
s már nem vagyok otthon az Égben."

Pál Boldog, mert Krisztussal Szoros Közösségben itthon van itt, és elkészített Otthona van a Mennyben is. Nem ő érdemelte ki, Kegyelemből kapta mindkettőt. Itt küldetést, ott jutalmat, de mindenütt Krisztus Jelenlétét. Küzdelmei közt, halála óráján s azon túl is. Ez tette őt Boldoggá."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6978 Dátum: 2018 Augusztus 07, 07:36:34 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 07 Stabilitás és Termékenység

„Gyökerezzetek meg és épüljetek fel Őbenne (Krisztusban)..."
(Kol. 2. 7 )

Pál apostol élete olyan volt, mint egy mélyen gyökerező, egészséges gyümölcsfa, amelyet a Stabilitás és Termékenység jellemez. Életének sok vihara közt is Stabilan állt, mert Világos Küldetéstudata volt. Tudta, hogy Ki küldte, kikhez és mivel. Isten különös Szeretetet oltott a szívébe az elveszett emberek iránt, és kapott olyan Mondanivalót, Amely kezdetben neki is Új volt, az ő életét is megváltoztatta, s Amellyel minél többeknek akart segíteni. Feladata ez volt: „nyisd meg a szemüket, hogy a sötétségből a Világosságra, és a sátán hatalmából az Istenhez térjenek, hogy az Énbennem (Jézusban) való Hit által megkapják bűneik bocsánatát" (ApCsel. 26. 18 ). Ő ezt teljes meggyőződéssel hirdette, Isten Szentlelke pedig nagy Erővel Munkálkodott egy ilyen erőtlen emberen keresztül is. Életének a Gyümölcsei egyrészt abban mutatkoztak meg, hogy a Lélék Gyümölcse termett benne gazdagon, vagyis olyan rá egyébként nem, de Jézusra jellemző Tulajdonságok jelentek meg benne, mint a Türelem, Alázat, Szeretet, nagy Lelki Erő. Másrészt pedig munkájának Gyümölcsei az Élő Hitre jutott és megváltozott életű emberek voltak, akik később maguk is sokakat vezettek Jézushoz. Meggyökerezni Krisztusban azt jelenti, hogy egyre Erősebb Hitbeli Közösségre jut Vele az ember. Vele bensőleg azonosulni, Benne feltétel nélkül Bízni, Őt az életünkben minden tekintetben Érvényesülni engedni. Ez ad a hívőknek ebben a szellemi viharokkal teli időben Állóképességet, de Ez teszi könnyebbé az egymáshoz való Hűséget is. És ebből a Közösségből táplálkozva lesz az életünk Termékeny. Egyre jobban hasonlít a jellemünk Krisztuséhoz, és tudunk másokat is Hozzá vezetni. Termi az Ő Nevéről vallást tevő ajkak Gyümölcsét is."
Zsid. 13. 15:
„Annak okáért Ő Általa vigyünk
dicséretnek Áldozatát mindenkor
Isten Elé, azaz az Ő Nevéről vallást
tevő ajkaknak Gyümölcsét."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6979 Dátum: 2018 Augusztus 08, 09:51:21 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 08 Szenvedések közt

„Milyen üldöztetéseket
viseltem el, és mindegyikből
megszabadított az Úr!"
(2Tim. 3. 11 )

Jézus Krisztus előre felkészítette Pált, hogy sokat kell majd az Ő Nevéért szenvednie. Az apostol az utolsó levelében így emlékezik vissza: milyen üldöztetéseket viseltem el! Azonban soha nem dicsekedett szenvedéseivel, és nem panaszkodott miattuk. Vállalt mindent Krisztusért és mások Üdvösségre segítéséért. Családja valószínűleg kitagadta, munkatársai közül is többekben csalódnia kellett, volt valami súlyos betegsége, éveket kellett börtönökben töltenie, saját népe a halálát akarta, sok baleset érte hosszú útjain, és olykor még a gyülekezetek is támadták. Hogyan maradt ő nyugodt és derűs ennyi baj között? Tudta, hogy semmi nem történik vele véletlenül. Mivel ő „a Krisztusban" van, minden neki szánt ütés előbb Krisztust éri, neki csak annyi jut, amennyire szüksége van ahhoz, hogy alázatos maradjon. - Nem a nyomorúságaival foglalkozott, s főleg nem az ellenségeivel, hanem mindig a küldetésével. Nem engedte, hogy uralmába kerítse a keserűség, lázadás, önsajnálat. - Mindig újra Igent mondott Isten Akaratára. Meg akart ő gyógyulni betegségéből is, de amikor Jézus azt mondta, ennek így kell lennie, elfogadta. Nem beletörődött, hanem bizalommal elfogadta. Nemcsak a hiányait látta, mint mi gyakran, hanem azt a sok Jót is, amit Istentől kapott, s amit Isten általa és körülötte cselekedett. Ezért nem került bajainak az igézetébe, hanem tele volt Hálával. - Minden nehézségben meglátta a lehetőséget is. Ha börtönbe zárták, az őreinek prédikált, és őket vezette Jézushoz. Nem felejtette el, hogy minden szenvedésünk ideiglenes, a Krisztussal való dicsőség pedig Örökkévaló lesz. Túllátott a pillanatnyi nehézségeken. És Krisztus érettünk vállalt sokkal nagyobb Szenvedését soha nem tévesztette szem elől. Annak köszönhette egész Életét, azért maradt hálás Örökre."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6980 Dátum: 2018 Augusztus 09, 08:12:04 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 09 Fogódzó a viharban

„Én hiszek az Istennek, hogy úgy
lesz, ahogyan nekem Megmondta."
(ApCsel. 27. 25 )

Pál apostol hogy megmeneküljön népe vezetőinek halálos gyűlöletétől, a császárhoz fellebbezett. Ezért mint foglyot Rómába kellett őt szállítani. Nem hallgattak rá, hogy kicsit később induljanak el, így olyan viharba kerültek, hogy kétheti hánykolódás után „elveszett megmenekülésünk minden reménye". Ekkor megszólalt a fogoly Pál: „bizakodjatok, mert egy lélek sem vész el közületek, csak a hajó." Honnan veszi ezt? Isten azt mondta neki: császár elé kell állnod, és Isten neked ajándékozta mindazokat, akik veled vannak a hajón... Én hiszek az Istennek, hogy úgy lesz, ahogyan nekem megmondta. Egy szigetre kell kivetődnünk." Nem tudták, hova sodródtak, végül Málta szigetére kerültek, s megmenekültek. Ez a hívők szerepe a világban. Ők mindig Kapcsolatban maradnak Krisztussal. Krisztus szól hozzájuk az Igén keresztül, s ők értik, Amit mond. Nemcsak értik, hanem biztosra veszik, hogy az Ige Igaz, hittel megkapaszkodnak benne, s így tudják a többiekben is tartani a lelket. Nem szégyellik az Igét vállalni mások előtt sem. De közben Pál észrevette, hogy a matrózok meg akarnak szökni, és megakadályozta ezt. Gondja volt arra is, hogy egyenek az emberek, mert az úszáshoz erő kell, s maga adott jó példát erre. Ő fogolyként is Krisztus szolgája volt - mindenki javára. Nincs identitászavara, a gyilkos viharban is hivatása magaslatán áll. Két lábbal ebben a világban, de nem e világból való erőkkel tud szolgálni másoknak. Nem sértődött meg, hogy először nem hallgattak rá, nem volt közönyös, hogy neki már Üdvössége van, a többi elveszhet, nem szégyellte a Krisztus Evangéliumát, de tudott egészen gyakorlati segítséget is adni. Így használhat - e minket is Urunk azok javára, akik közt élünk?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6981 Dátum: 2018 Augusztus 10, 07:39:37 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 10 Elköltözés

„Mert én nemsokára megáldoztatom,
és elérkezett az én elköltözésem ideje."
(2Tim. 4. 6 )

Valaki ezt mondta: milyen kár, hogy végigrohanjuk az életet, nem is tudjuk, mit jelentett volna élni, és utána készületlenül zuhanunk a sírba. Pál apostol nem így tett. Ő a Krisztusban Élt, és így is készült meghalni. Aki Krisztusban (a Vele való Lelki Közösségben) Él, az nehéz körülmények közt is Boldog. Aki Krisztusban Él, Krisztusban is hal meg. És aki Krisztusban hal meg, az azután is Boldog. Mert „Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg" (Jel. 14. 13 ). De csak azok halnak meg az Úrban, akik Vele járták végig földi életük útját is. Amikor Pál utolsó levelében erről ír lelki gyermekének, Timóteusnak, egy nagyon kifejező szót használ: elköltözésem ideje elérkezett. Akkor használták ezt a szót, amikor a nomád pásztorok szedték a sátorfájukat, és más legelőre indultak. Vagy amikor eloldották a hajót, és új kikötőbe indult. Nem a semmibe, hanem meghatározott, biztos helyre. Ránk sem a megsemmisülés vár, amikor meghalunk, hanem folytatódik a létünk: Krisztussal vagy Nélküle. Ez az Örök Élet vagy az Örök kárhozat. Itt dől el, hogy mi lesz a folytatás. Ritkán gondolunk erre őszinte komolysággal. Aki Krisztusban van, annak a meghalás nem az Élet végét jelenti, csak a mulandóság végét. Mindannak a befejezését, ami itt rossz volt. Ezért ilyen nyugodt Pál és minden hívő ember. Aki arra használta földi életét, amire kapta, teljes Békességgel hagyja itt. És aki már itt átment a halálból (az Isten nélküli létből) az Életbe, az maga mögött tudja a halált, csak a meghalás (a biológiai halál) van előtte, az pedig még közelebb viszi Krisztushoz. Akinek az Élet Krisztus, annak a meghalás Nyereség (Fil. 1. 21 ). És nekem?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6982 Dátum: 2018 Augusztus 11, 06:48:05 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 11 Teéretted

„Úgy sejtem, hogy te éretted
Áldott meg engem az Úr."
(1Móz. 30. 27 )

Különös megfigyelés a Bibliában: Isten a benne hívőkre való tekintettel néha másokat is sok Jóban részesít. Jákob búcsúzik az apósától, Lábántól, akinek a juhait sokáig ő gondozta. Lábán nézi a megnövekedett nyájat, és ezt mondja: megtudtam, hogy teérted Áldott meg engem az Úr. Több király elmegy szorult helyzetben tanácsot kérni Elizeus prófétához. Ő ezt mondja: „ha nem nézném Jósáfátnak, Júda királyának a személyét, rád sem tekintenék." (2Kir. 3. 14 ) A többiek csak most a bajban szeretnének segítséget kapni Istentől, de van köztük egy igazán hívő. Rá való tekintettel kap tanácsot a többi is. Izrael több királyának mondta hasonló helyzetben Isten: te nem érdemelsz semmi jót, de Dávidért, az Én szolgámért (aki akkor már régen meghalt), mégis segítek neked. Pál apostol életében is láttuk: ő ragaszkodott az Úrhoz, vele Terve volt Jézus Krisztusnak, és érette megmentette mind a kétszázhetvenhat embert a hajón. Legfontosabb azonban az, hogy Jézus Krisztusért könyörült rajtunk a mindenható Isten. „Ő bűnhődött, hogy nekünk Békességünk legyen, az Ő Sebei Árán gyógyultunk meg." (Ézs. 53. 5 ) Ezt a bocsánatot és Üdvösséget azonban mindenkinek magának kell Hittel elfogadnia Istentől. Mások hitéért nem kapunk Üdvösséget, csak valamilyen más ajándékot. Vajon kik azok, akikre nézett az Úr, és engem Áldott meg? Köszönjem meg őket Neki! És lesznek - e, akik azért kapnak valami Jót, mert Isten engem néz?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6983 Dátum: 2018 Augusztus 12, 07:09:35 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 12 Emlékezés

„Emlékszem rád: ifjúkorod hűségére,
mátkaságod Szeretetére..." (Jer. 2. 2 )

Mindenkire jellemző, hogy mire emlékszik és mit felejt el (illetve mit szeretne elfelejteni) a múltjából. A legtöbben emlékeznek az elszenvedett sérelmeikre és a véghezvitt hőstetteikre. Ezeket aztán többféle változatban adják elő, s lassan maguk sem tudják, hogy pontosan mi hogyan is történt. De szeretjük elfelejteni a kellemetlen emlékeket, kudarcokat, hibákat, bűnöket. Ezek aztán néha előtörnek egy-egy álomban vagy váratlan pillanatban, de újra lenyomjuk őket a tudatalattiba. És mire emlékszik Isten? Emlékszik népe hűségére. Amikor szövetséget kötött Izraellel, az örült ennek, és ragaszkodott Istenhez. Olyan volt ez, mint a jegyesség, az egymás iránti Szeretet jellemezte. - Aztán elromlott a kapcsolat, mert Isten népe a pogány népek bálványait is kezdte tisztelni. Ezzel megcsalták az Urat, hűtlenné váltak hozzá. Ez fájdalmas emlék, ami Isten Ítéletét hívja ki. - Isten azonban Kész Megbocsátani a hűtlenséget. És a megbánt és elhagyott bűnre nem akar többé emlékezni. Amit Ő Megbocsátott, arra nem hivatkozik, az nem választ el Tőle, „nem gondolok többé vétkeikre" - ígéri (Jer. 31. 34 ). Isten nem felejt, csak nem említi többé. A Biblia minket is erre bátorít. Először is arra, hogy Isten Jótetteit, Csodáit ne feledjük el. „...ne feledd el, mennyi Jót tett veled!" (Zsolt. 103. 2 ) Tartsa frissen a Hálaadásunkat és Istent Magasztaló imáinkat az emlékezés! Ez egyben bátorít arra, hogy Bízzuk Rá nyugodtan a jövőnket is. Felejtsünk el viszont minden ellenünk elkövetett bűnt! Ezeket a tartozásokat el lehet engedni, ahogyan Isten is eltörölte az ellenünk szóló adóslevelet, amikor Jézus Meghalt értünk (Kol. 2. 14 ). A megbocsátott, elrendezett vétkeket pedig nem szabad többé felemlegetni, családon belül sem, ahogyan Isten is a tenger mélyére veti a mi megbánt vétkeinket."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6984 Dátum: 2018 Augusztus 13, 08:29:01 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 13 Kinek az életét éled?

„...Én odaadom az Életemet,
hogy aztán újra visszavegyem."
(Ján. 10. 17 )

Valaki ezt mondta: elköltöztem otthonról, végre a magam életét akarom élni - s otthagyta a családját, sok problémát hagyva maga mögött. Másvalaki: nekem túl nagy megkötöttség a házasság, kiszálltam, a magam életét akarom élni, hetente egyszer találkozom a gyerekekkel, s nekem ez így jó. Mindnyájan úgy születünk, hogy önmagunkat szeretjük a legjobban, s másoktól is azt várjuk, hogy szeressenek bennünket. S amikor valaki rádöbben, hogy másokat szeretni csak önmagunk rovására lehet, akkor megriad. Senki sem akarja feláldozni magát, hanem a házasságban is azt várja, hogy őt dédelgessék. S ha ez kölcsönös, mindketten egyedül maradnak. Milyen messze van ettől Jézus programja: „Én odaadom az Életemet, senki sem veszi el, Én Magamtól adom oda!" S annak, hogy Ő oda Áldozta az Életét, az lett a Gyümölcse, hogy sokunknak jut Belőle, s Ő sem lett szegényebb. Aki másokért felelősséget vállalt, úgy is rákényszerül arra, hogy Áldozatot hozzon. S aki ez ellen tiltakozik, sose lesz boldog. Mert mások boldogságának a romjain nem épülhet fel senkinek a boldog élete. De ha valaki Jézus Rendelkezésére bocsátja a maga életét (megtagadja magát), az megkapja a Jézusét, Amelyet aztán már könnyű a Tőle kapott Szeretettel szétosztani. Ekkor már nem én élem a magam (szegényes, nyomorult, önző) életét, hanem Ő Éli bennem a Magáét, s Hatalmat ad arra, hogy letegyem a sajátomat Örömmel. Aki mindenáron a maga életét akarja élni, abban nem élheti Krisztus a Magáét. Amilyen távol áll tőlünk ez a készség: leteszem az életemet másokért, olyan távol állunk mi Jézustól. Aki ragaszkodik a magáéhoz, el fogja veszíteni. Aki átadja Neki, többet kap helyette: „Örök Életre tartja meg azt" (Ján. 12. 25 )."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6985 Dátum: 2018 Augusztus 14, 21:00:53 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 14 Bemegyek ahhoz

„...az ajtó előtt állok, és zörgetek..."
(Jel. 3. 20 )

Jézus három képet tesz ebben az Igében egymás mellé: „íme, az ajtó előtt állok, és zörgetek..." Kitűnik ebből, hogy a mi bezárt életünkön kívül is van még valami. Nem annyi a valóság, amennyit látunk belőle. Ott kívül is van Valaki, Aki engem keres, mert nálam zörget. Sokféleképpen tud jelt adni Önmagáról: kezembe kerül egy Biblia, beszél egy hívő munkatársam Róla, elgondolkozom egy temetés után, egy csalódást követően megkérdezem, mi is az életem értelme... „...ha valaki meghallja a Hangomat, és kinyitja az ajtót..." Ő nem töri ránk az ajtót, ennek a mozzanatnak én vagyok az alanya, az előzőt és a következőt Ő végzi. Mit jelent meghallani a Hangját? Magamra veszem, amit nekem mondott. És mit jelent ajtót nyitni? A Biblia jelképei szerint: bűnt vallani. Az Isten ellen elkövetett vétkeim választanak el tőle (Ézs. 59. 2 ). Amit már bűnnek látok, azt mondjam el Őszintén Istennek, és kérjem bocsánatát! „...bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig Énvelem." Nincs más feltétele a Jézussal való összeköltözésnek, csak ez az ajtónyitás. Nem kell teljesíteni semmit, nem kell megfelelni semminek. Az együtt étkezés a legteljesebb összetartozás, Közösség kifejezése volt. Jézus Közösséget vállal velem, és megosztja Javait. Ehhez azonban nem az ajtón keresztül kell beszélgetnünk, mert éppen az együttélés az Új Élet lényege. Az ilyen ember viszont soha többé nem lesz egyedül. Sem ebben a földi életben, sem halála óráján, sem azután. Egyszer majd mi állunk meg Jézus Ajtaja előtt. Behívhat-e akkor mint ismerőst, vagy ezt kell mondania: nem ismerlek titeket, távozzatok?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6986 Dátum: 2018 Augusztus 15, 09:59:41 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 15 Beteghordozók

„Jézus pedig látva a hitüket, így szólt a
bénához: „Fiam, megbocsáttattak a bűneid."
(Márk Ev. 2. 5 )"

Volt egy lebénult ember. Amikor Jézus ott járt abban a városban, négy barátja megfogta, és minden akadályon át Jézushoz vitte őt. Jézus először a bűneit bocsátotta meg, majd meggyógyította. Néhány egyszerű megfigyelés segíthet abban, hogy mi is hasonlót tegyünk. Ezek a barátok szerették a beteget. Ő már kiesett az élet pezsgéséből, magától nem tudott elmenni sehova, inkább csak teher volt, ha gondoskodni kellett róla, de számon tartották, nem voltak közönyösek elesett állapotával szemben. Ugyanakkor hittek Jézusban. Tudták, hogy Hozzá érdemes elvinni, csak Ő segíthet rajta. Jézus az ő hitüket látta, és a másikon könyörült meg. Kihasználták az alkalmas időt. Sem előbb, sem később nem lehetett volna ezt megtenni. Amikor Isten Lelke indít, amikor a másiknak a legjobb, amikor egyáltalán van rá lehetőség, akkor kell segíteni. Összefogtak négyen. Néha nem könnyű ezt megszervezni, de Közösségben mindig könnyebb valakinek a terhét, gondját hordozni. És végül: nem fordultak vissza az akadályok láttán, hanem mindent elkövettek, hogy Jézus segítségét megkapják. Vállalták a nézők esetleges megjegyzéseit is. A farizeusok természetesen háborogtak, hogy Jézus bűnbocsánatot hirdetett. Ő azonban ezt mondta: azt nem lehet látni, hogy valóban megbocsáttattak a bűnei. Pedig ez ugyanolyan valóságosan megtörtént, mint az, hogy meggyógyul - s akkor meggyógyította. Szoktunk - e mi így Jézushoz vinni másokat? Imádkozunk - e azért, aki még nem tud imádkozni, hívjuk - e Igét hallgatni azt, aki nem szokott? Egyáltalán fontos - e nekünk valaki, aki bajban van és tehetetlen? Szeretni az elesetteket, hinni Jézusban, vállalni az Áldozatot is másokért: ez a mai program."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6987 Dátum: 2018 Augusztus 16, 08:39:15 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 16 Nem rója fel

„A Szeretet... nem rója fel a rosszat."
(1Kor. 13. 4 - 5 )

Mindnyájunkat érnek sérelmek. Akarva-akaratlanul bántjuk egymást. Olyan ez, mintha egy kis (néha nagyobb) követ dobnánk egymáshoz. Rosszulesik, fáj, esetleg maradandó sérülést is okoz. Hogyan fogadjuk a sértést, bántást? Vannak, akik azonnal visszadobják a követ. Ők nem hagynak megtorlás nélkül semmilyen sérelmet. Általában nagyobbat ütnek vissza, mint amekkorát kaptak, nagyobb kő repül, mint ami őket érte el. És így tartják helyesnek, kölcsönkenyér visszajár, ha megdobnak kővel, dobd vissza mennykővel - mondogatják. A történelem olyan háborúk sora, amelyek gyakran így robbantak ki. A félénkebb, csendesebb emberek elteszik emlékbe ezeket a köveket. Egész gyűjteményük van már, és évek, évtizedek múlva is számon tartják, hogy kitől mit szenvedtek el. Ők nem állnak bosszút, de tartják a haragot, és ez sok keserűséget halmoz fel a szívükben. Gondosan felróják, emlékezetbe vésik a sérelmeket. Mai Igénk azt mondja, van egy harmadik lehetőség is: a Szeretet nem rója fel a rosszat. Van, aki nem dobja vissza, és nem is tartja számon. Miért? Mert nem ér rá, feladata, küldetése van, és tudja, hogy menet közben kap az ember ütéseket, de azokon túl kell tennie magát, fontosabb dolga van, mint a sérelmeivel foglalkozni. Sőt: van, akinek arra is van ereje, hogy a gonoszra Jóval válaszoljon. Neki is fáj, ha megdobták, de telik arra, hogy Jóval viszonozza a rosszat Is. Mentegeti még az ellenségét is. Jézus a Kereszten ezt tette. Az tudja az Ő Példáját követni, aki rádöbbent, hogy ő is megdobálta Jézust, de Ő, őérte is imádkozott, amikor haldoklott. S akinek megbocsáttattak a bűnei, az tud megbocsátani másoknak. Ez nem csupán az értelem belátása, végképp nem az érzelmek feladata, mert lehet, hogy így is fáj a sérelem, ez Akarat döntése. És nagy Felszabaduláshoz és Békességhez vezet."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6988 Dátum: 2018 Augusztus 17, 06:49:16 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 17 A súnémi fiú

„Ekkor Elizeus bement a házba, ahol a fiú
holtan feküdt..., és imádkozott az Úrhoz."
(2Kir. 4. 32 - 33 )

Ez a történet arról szól, hogy Isten emberileg reménytelen helyzetben is Tud Segíteni. Az, hogy Ő Mindenható, nem azt jelenti, hogy több lehetősége van, mint nekünk, hanem hogy Neki Minden lehetséges, az is, ami az embereknek lehetetlen. Názáret mellett egy Súném nevű faluban élt egy házaspár, akik mindig nagy szeretettel fogadták Elizeus prófétát. Többször meg is szállt náluk, de soha nem fogadtak el tőle semmit. Amikor Elizeus megtudta milyen nagy bánatuk az, hogy nincs gyermekük, Istentől indíttatva megjövendölte, hogy lesz. Született is egy év múlva egy kisfiúk. Amikor felcseperedett, egyszer rosszul lett és meghalt. Ekkor az édesanya azonnal felkereste Elizeust, és kérte, hogy jöjjön el. Elizeus könyörgött Istenhez, és Ő visszaadta a gyermek életét. Önmagában is tanulságos ez, mert jól szemlélteti Isten Mindenek feletti Hatalmát és gyengéd Szeretetét is. Ugyanakkor a Hit Erejét, amivel egy ember képes elfogadni Isten nagy Tetteit. Ez az anya nem törődött bele gyermeke elvesztésébe. Így gondolkozott: az az Isten, Aki tudott nekünk adni gyermeket, vissza is tudja adni őt, ha Akarja. Elizeus pedig, életre-halálra tudott imádkozni azért, hogy Isten cselekedjék. Az egész emberiséggel ez történt: Isten Életet adott nekünk, amit aztán elveszítettünk, amikor ellene fellázadtunk. De nem kellene ebbe beletörődnünk, Ő Szabadítást is ígért. Sokan azonban csak ímmel - ámmal gondolnak erre, nem úgy, mint a súnémi asszony, aki azonnal kérte a segítséget, és jó helyen kérte, és Hittel kérte azt Istentől. Jézus Krisztus hozta el nekünk ezt az Életet, aki Őbenne hisz, Új Életre támad. Kérjük ezt ilyen Szent Komolysággal, mint Elizeus! Ő ma is Imádságot Meghallgató, Mindenható Isten."
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.

Nem elérhető szandry

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3124
Re:Napi lelki morzsák
« Válasz #6989 Dátum: 2018 Augusztus 18, 10:20:12 »
„Cseri Kálmán
A Kegyelem Harmatja"

„08. 18 Dávid ás Góliát

„...az Úr Kezében van a háború,
és Ő ad a kezünkbe benneteket."
(1Sám. 17. 47 )

A filiszteusok állandóan támadták Izraelt, mindig újra védekezésre kényszerítették őket. Egyik alkalommal úgy akarták eldönteni a csatát, hogy egy óriás harcosuk, Góliát, párbajra hívott valakit Saul király seregéből. Naponta kétszer kiállt, szidta a sereget és Istenüket, és dicsekedett. A filiszteusoknak sokkal fejlettebb haditechnikájuk volt. Senki nem merte vállalni, hogy megvív vele. Akkor ment oda Dávid, aki élelem-utánpótlást vitt a bátyjainak. Hallotta, hogy Góliát káromolja Istent. Csodálkozott, hogy senki nem áll ki ellene, hiszen Dávid Hite szerint ez a párbaj már eldőlt: aki Istent káromolja, az Vele találja szemben magát, és Isten Ellen nem győzhet. Éppen ezért jelentkezett a viadalra. Túl fiatalnak és gyakorlatlannak találták, de beleegyeztek. Dávid mint pásztorfiú bottal járt és parittyát használt. Góliát gyalázni kezdte őt is, ő azonban kilőtt egy kövecskét, ami a páncélba öltözött óriást ott találta el, ahol a sisakrostély mellett egy kis rés volt a halánték táján. Góliát megszédült, a földre esett, Dávid pedig saját kardjával vágta le a fejét. A filiszteusok megfutamodtak, s évekig nem támadták meg Izraelt. A katonák így látták: Góliát olyan nagy, hogy lehetetlen legyőzni. Dávid így: Góliát olyan nagy, hogy lehetetlen nem eltalálni. Ő nemcsak a látható erőviszonyokkal számolt, hanem számolt Isten Mindenek Feletti Erejével, és számított Rá. Ezt jelenti Hinni. Nem ő akarta legyőzni az óriást, csak azt akarta, hogy derüljön ki: Istent gyalázva nem lehet győztes senki. Merek én így számolni Istennel?"
" Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek!" Lukács ev. 18.13b (MBT)  Hallel`Yah jahid!

Szeretettel András.