Szerző Téma: Apológia (hitvédelem)  (Megtekintve 37041 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #180 Dátum: 2010 Június 28, 10:59:58 »
A Biblia és a mitológia          //1//

Igaz, hogy a mítoszok közül néhány csak kitalált, de mások viszont tényeken alapulnak. Vegyük például azokat a világszerte megtalálható mítoszokat és legendákat, amelyeknek eredete a világméretű Vízözönre vezethető vissza, ami valóban megtörtént, s amiről a Biblia is beszámol. Az egyik ok, amiért érdemes behatóan tanulmányozni a mítoszokat az, hogy olyan hitnézeteknek és szertartásoknak az alapját képezik, amelyek még ma is megtalálhatók a vallásokban. A halhatatlan lélekbe vetett hitet például nyomon követhetjük az ősi asszír-babiloni mítoszoktól az egyiptomi, a görög és a római mitológián keresztül egészen a kereszténységig, ahol is a teológia egyik alaptanításává vált. A mítoszok arról tanúskodnak, hogy az ősi időkben az emberek isteneket kerestek és az élet értelmét kutatták. Ha közelebbről megvizsgáljuk a mítoszokat, megállapíthatjuk, hogy bizonyos dolgok mint közös szálak, mindig visszatérnek: a teremtés, a Vízözön, a hamis istenek és félistenek, a lélek halhatatlansága és a napimádat.
Teremtésmítoszok

Nagyon sok teremtésmítosz létezik, de mindegyikből hiányzik a bibliai teremtésbeszámoló egyszerű logikája (1Mózes 1, 2 fejezet). A görög mitológiában található elbeszélés például igen primitívnek tűnik. Hésziodosz volt az első görög, aki módszeresen lejegyezte a mítoszokat. Istenek születése című munkáját az i. e. VIII. században írta. Ebben megénekelte az istenek eredetét és a világ keletkezését. Történetét Gaiával (Föld) kezdi, aki létrehozza Uranust (Ég). Hésziodosz meséli el a Homérosz által is ismert történetet arról, hogyan jelentek meg az istenek sorban egymás után az égben. Kezdetben Uranosz volt a legfőbb, de elnyomta gyermekeit, ezért Gaia arra bíztatta fiát, Kronoszt, hogy herélje ki az atyját. Kronosz azután sorban elnyelte a saját gyermekeit; egészen addig, amíg felesége, Rheia végül egy követ adott neki enni Zeusz helyett. Zeusz, aki Krétán nevelkedett fel, később arra kényszerítette apját, hogy kiköpje testvéreit. Velük és másokkal összefogva legyőzte Kronoszt és a titánokat, majd a Tartaroszba vetette őket.

A fennti görög mítosz úgy tűnik, sumér eredetű. A keleti történetekben megtaláljuk az istenek egymásutánjának, a kiherélésnek, az elnyelésnek és a kőnek a motívumát. Bár mindez más módon tér vissza, mégis megállapítható, hogy a Hésziodosz által meséltekkel mutatott hasonlóság nem véletlen. Az ősi Mezopotámiában és Babilonban kell keresnünk sok olyan mítosznak a forrását, amely más kultúrákat áthatott.

Nem mindig könnyű meghatározni, mit tartalmaztak a kínai nép vallási mítoszai, mivel az i. e. 213-191 közötti időszakban sok írott feljegyzést megsemmisítettek. Néhány mítosz mégis fennmaradt, például az, amelyik a Föld keletkezéséről szól. Megtudjuk, hogy a káosz olyan volt, mint egy tyúktojás. Sem az Ég, sem a Föld nem létezett. A tojásból született meg Pan-ku, s közben a nehéz elemekből elkészült a Föld, a könnyű elemekből pedig az Ég. Pan-kut medvebőrbe vagy levélköpenybe öltözött törpeként ábrázolják. Naponta körülbelül 3 méterrel nőtt a távolság a Föld és az Ég között 18 000 éven át, s Pan-ku ugyanilyen gyorsan növekedett, így teste kitöltötte a teret. Amikor meghalt, testének különböző részei a természet különböző elemeivé váltak. A rajta levő bolhákból jött létre az emberiség.

Egy dél-amerikai inka legenda azt mondja el, hogyan adta egy mitikus teremtő minden nemzetnek a maga nyelvét. Ő adta minden nemzetnek azt a nyelvet, amelyen beszélniük kellett ... ő adta a létezést és a lelket mindennek, a férfiaknak és a nőknek is, és minden nemzetnek azt parancsolta, hogy süllyedjen a föld alá. Ezért minden nemzet eltűnt a föld alatt, és azon a helyen bukkant fel újra, amelyet a teremtő kijelölt a számára (a cuzcói Cristóbal de Molina The Fables and Rites of the Yncas című művéből idézi a South American Mythology). Ebben az esetben úgy tűnik, hogy ennek az inka mítosznak az eredeti magja a nyelvek bábeli zűrzavaráról szóló bibliai beszámoló (1 Mózes 11:1-9).
A Vízözön

Körülbelül i. e. 2500-ban, vagyis mintegy 4500 évvel ezelőttre vezet vissza bennünket a Biblia, amikor beszámol arról, hogy Isten lázadó szellemfiai emberi alakban materializálódtak és feleséget vettek maguknak. Ezekből a természetellenes kapcsolatokból születtek az erőszakos nefilimek, azok a hatalmasok, akik régtől fogva híres emberek voltak. Törvénytelen viselkedésük olyan erősen befolyásolta a Vízözön előtti világot, hogy Isten ezt mondta: Eltörlöm a föld színéről az embereket, akiket teremtettem ... mivel igazán sajnálom, hogy létrehoztam azokat. Noé azonban kegyet talált Isten szemében. A beszámoló azután bemutatja, milyen pontosan meghatározott és gyakorlati lépéseket kellett tennie Noénak annak érdekében, hogy önmagát, valamint családját és a különböző állatfajokat megmentse a Vízözöntől (1Mózes 6:1-8, 13-8:22; 1Péter 3:19, 20; 2Péter 2:4; Júdás 6).

A Vízözön előtti eseményeknek a Mózes első könyvében található leírását a mai kritikusok mítosznak bélyegzik. Hithű férfiak, mint például Ésaiás, Ezékiel, Jézus Krisztus, valamint Péter és Pál apostolok azonban hitelesnek fogadták el a Noéról szóló történelmi beszámolót. Igaz voltát az is alátámasztja, hogy tartalma világszerte oly sok mitológiában tükröződik vissza, a Gilgames-eposzban éppúgy, mint a kínai, valamint az azték, az inka és a maja mitológiában. A bibliai feljegyzést szem előtt tartva, figyeljük most meg az asszír-babiloni mitológiát, és annak kapcsolatát a Vízözönnel (Ésaiás 54:9; Ezékiel 14:20; Máté 24:37; Zsidók 11:7).

Ha a történelem kerekét mintegy 4000 évvel visszaforgatjuk, rábukkanunk egy híres akkád mítoszra, a Gilgames-eposzra. Ismereteink elsősorban azon az ékírásos szövegen alapulnak, amely az ősi Ninive uralkodójának, Asszurbanipalnak könyvtárából való, aki i. e. 668-627 között uralkodott. Az eposz Gilgames hőstetteinek története, akit úgy ábrázolnak, mint kétharmad részben istent, egyharmad részben embert, vagy mint egy félistent. Az eposz egyik változatában ez áll: Falakat építtetett Urukban, nagy városfalakat, és Szent Éanna templomát Anunak, az égbolt istenének és Istarnak, a szerelem istennőjének ..., a szerelem és a háború úrnőjének. Gilgames azonban nem volt éppen kellemes teremtmény a körülötte élők számára. Uruk lakói így panaszkodtak az isteneknek: Gilgames vágya nem hagy szüzeket azok szeretőinek, zaklatja a hős leányát, a nemes feleségét.

Mit tettek az istenek, válaszul az emberek tiltakozására? Aruru istennő megteremtette Enkidut, Gilgames földi vetélytársát. Ők azonban ellenségek helyett jó barátok lettek. Egy idó után Enkidu meghalt. Az összetört lelkű Gilgames így kiáltott: Ha meghalok, nem olyan leszek-e, mint Enkidu? Bánat telepedett a lelkemre. Félve a halált, barangolok szerte a pusztában. Fel akarta fedni a halhatatlanság titkát, és elhatározta, hogy megkeresi Utnapistit, az özönvíz túlélőjét, aki az istenekkel együtt halhatatlanságot kapott. Gilgames végül megtalálta Utnapistit, aki elmesélte neki a vízözön történetét. Az ékírásos szöveg Vízözöntáblaként ismert XI. táblája szerint Utnapisti beszámol azokról az utasításokról, amiket a vízözönnel kapcsolatban kapott: Rombold le (ezt) a házat, és építs egy hajót! Add fel a gazdagságot, és keresd az életet! ... Vidd be a hajóba minden élő magvát! Nem emlékeztet ez némiképp a Noéról és a Vízözönről szóló bibliai beszámolóra? De Utnapisti nem adhatott Gilgamesnek halhatatlanságot. Gilgames csalódottan tért vissza Urukba. A történet az ő halálával fejeződik be. Az eposz fő gondolata a halál és a túlvilág szomorúsága és csalódottsága. Ezek az ősi múltban élt emberek nem találták meg az igazság és a remény Istenét. Azonban az eposz kapcsolata a Vízözön előtti időszakról szóló egyszerű bibliai leírással teljesen nyilvánvaló.

Az egyik, még a Gilgames-eposznál is korábbi sumér mítoszban megjelenik Ziuszudra, a bibliai Noé akit jámbor, istenfélő királyként ábrázoltak, s aki állandóan az isteni kinyilatkoztatást kereste az álmokban, vagy varázslatok segítségével (Ancient Near Eastern Texts Relating to the Old Testament). Ugyanezen szerző szerint ez a mítosz bizonyult a bibliai anyaghoz legközelebb állónak és ahhoz legmeglepőbben hasonlónak a mostanáig feltárt egyéb sumér írások közül. A babiloni és az asszír civilizációkra, amelyek későbbiek, a sumér civilizáció gyakorolt hatást.

A China A History in Art című könyvben azt olvashatjuk, hogy az ősi Kína egyik uralkodója, Jü volt a győztes a Nagy Vízözön felett. Jü a vízözön vizét csatornákon át folyókba és tengerekbe vezettette, hogy népe újra benépesíthesse az országot. Erre a fontos időszakra, amely az özönvízzel ért véget, tíz császárt jelöl meg a korai Csou-korszakról szóló mítosz. Úgy tűnik tehát, hogy itt az ősi sumér királylista helyi átalakításáról van szó. Majd a könyv más kínai legendákból is idéz részleteket, amelyek megerősíteni látszanak azt az érvelést, hogy e legendák mezopotámiai forrásból erednek. Ez ismét a sok mítosz közös eredetéhez visz bennünket vissza. A Vízözön története Amerikában is felbukkan, például Mexikóban; ezek az elbeszélések az aztékok korából, az i. sz. XV. és XVI. századból származnak.

Az azték mitológia négy korai világkorszakról beszél, amelyek közül az elsőben óriások lakták a földet. (Ez a nefilimekre emlékeztet, azokra az óriásokra, amelyekre a Biblia az 1Mózes 6:4-ben utal.) Ebben a mitológiában is találunk egy ősi özönvízmondát, amelyben az áll, hogy a fent lévő vizek egybeolvadtak a lent lévőkkel, elmosva a látóhatárt, és mindent egy időtlen, mérhetetlen óceánná téve. Az istent, aki az esőt és a vizet uralta, Tlalocnak hívták. Az ő esőjét azonban nem lehetett olcsón megkapni, csakis a feláldozott emberek véréért cserébe, akiknek ömlő könnyei utánozták, s ezzel szinte kiváltották az esőt (Mythology An Illustrated Encyclopedia). Egy másik mondában az olvasható, hogy a negyedik korszakot Chalchihuitlicue uralta, a vízistennő, akinek világegyetemét egy vízözön pusztította el. Az embereket az mentette meg, hogy hallá váltak.

Az inkáknak is megvannak a maguk vízözönmondái. Az özönvizet rendszerint kapcsolatba hozzák a teremtéssel és a teremtő-isten vízkeresztjével [megjelenésével] ... Néha úgy tekintik, mint isteni büntetést, amely által az akkor létező emberiség elpusztult, s ez lehetővé tette egy új faj megjelenését. A majáknak Mexikóban és Közép-Amerikában szintén volt saját vízözönmondájuk, amelyben egy világméretű özönvízről vagy haiyococab-ról van szó, aminek jelentése: víz a föld felett. A guatemalai indiánok a vízözönt Butic-nak nevezik; ez a szó sok víz áradatát jelenti, s ezen a végső ítéletet értették. Úgy hiszik, hogy egy újabb Butic következik majd be, egy másik ítélet és egy másik áradat, de nem víz, hanem tűz áradata. Sok más vízözönmonda létezik még szerte a világon, de az a néhány, amit már idéztünk, megerősíti a legenda magját, vagyis azt a történelmi eseményt, amelyről a Mózes első könyve számol be.

Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #181 Dátum: 2010 Június 28, 11:01:00 »
//2//
A lélek halhatatlansága

Természetesen nem minden mítosz alapszik tényen vagy a Biblián. Az ember, miközben Istent kereste, belekapaszkodott egy szalmaszálba, s hagyta magát becsapni a halhatatlanság illúziója által. Amint ez a könyv bemutatja majd, a halhatatlan lélekben való hit vagy annak különböző változatai évezredeken át nemzedékről nemzedékre maradtak ránk. Az ősi asszír-babiloni kultúra emberei hittek egy túlvilágban. A New Larousse Encyclopedia of Mythology ezt írja: A föld alatt, az Apszú végtelen mélységén túl [amely friss vízzel volt tele és körülhatárolta a földet], feküdt a pokoli lakhely, ahova az emberek leereszkedtek a halál után. Ez volt a vissza nem térés földje Ezeken a területeken az örök sötétségben a halottak lelkei között - edimmu -, amelyek mint valami madarak, szárnyköntösbe voltak öltözve, teljes összevisszaság uralkodott. A mítosz szerint e föld alatti világ felett Ereskigal istennő, a nagy föld úrnője uralkodott.

Az egyiptomiaknak is megvolt a maguk elképzelése a halhatatlan lélekről. A léleknek, mielőtt a boldogság egét elérhetné, meg kellett méretnie Maat, az igazság és a pártatlanság istennője ellenében, akit jelképesen az igazság tollaként ábrázoltak. Ennél az eseménynél vagy Anubisz, a sakálfejű isten, vagy Hórusz, a sólyom segédkezett. Ha a lélek elnyerte Ozirisz helyeslését, akkor részesülhetett az istenek boldogságában. Mint annyi esetben, itt is megtaláljuk a lélek halhatatlanságának babiloni elképzelését, ami az emberek vallását, életét és cselekvésmódját erősen befolyásolta.

Az ősi kínai mitológiában találkozunk a halál utáni továbbélés hitével és azzal az elképzeléssel, hogy az ősöket boldoggá kell tenni. Az ősöket élő és hatalmas szellemeknek képzelték, akik mindannyian sokat törődtek élő leszármazottaik jólétével, de rendkívül meg is haragudhattak, ha valami nem tetszett nekik. A halottaknak minden segítséget meg kellett adni. Még társakat is adtak melléjük, akik a halálba elkísérték őket. Ezért néhány Sang-királyt ... mintegy száz-háromszáz feláldozottemberrel együtt temettek el, akiknek a másvilágon szolgálniuk kellett őt. (Ez a szokás összekapcsolja Kínát Egyiptommal, Afrikával, Japánnal és más országokkal, ahol hasonló módon áldoztak fel embereket) (John B. Noss: Man's Religions). Ezekben az esetekben a lélek halhatatlanságába vetett hit emberáldozatokhoz vezetett. ( Prédikátor 9:5, 10 [9:7, 12, Károli]; Ésaiás 38:18, 19.)

A görögök, akiknek mitológiájában nagyon sok isten fordul elő, szintén törődtek a halottaikkal és azok sorsával. A mítoszok szerint Kronosz fia, illetve Zeusz és Poszeidón testvére lett a sötétség komor birodalmának ura. Hadésznek hívták, s róla nevezték el birodalmát is. Hogyan jutott el a meghaltak lelke a Hadészba? Az alvilágban ijesztő lények voltak. Ott volt Kharón, aki azokat szállította kompján az alvilágba, akik röviddel azelőtt haltak meg az élők világában. Kharón szolgálatáért [azért, hogy átvitte utasait a Styx folyón] fizetni kellett, és a görögök gyakran egy pénzérmét helyeztek temetéskor a halottaik nyelve alá, ezzel biztosítva, hogy azok a szükséges viteldíjat ki tudják fizetni. Azok a halottak, akik nem tudtak fizetni, a folyó rossz oldalán maradtak, a senki földjén, és megvolt a lehetőségük, hogy visszatérjenek és gyötörjék az élőket.

A görög mitológia azután hatott a rómaiak lélekről alkotott elképzelésére, és a görög filozófusok, például Platón (kb. i. e. 427-347), erősen befolyásolták a korai hitehagyott keresztény gondolkodókat, akik elfogadták és tanították a lélek halhatatlanságáról szóló tanítást, bár annak nem volt bibliai alapja.

Az aztékok, az inkák és a maják is hittek a lélek halhatatlanságában. A halál számukra éppúgy titok volt, mint más kultúrák számára. Szertartásaik és hiedelmeik segítették őket abban, hogy belenyugodjanak a halál tényébe. A halottak valójában élők voltak. Csupán egy másik állapotba kerültek át; láthatatlanok, megfoghatatlanok, sebezhetetlenek lettek. A halottak a törzs láthatatlan tagjaivá váltak.(Bírák 16:30; Ezékiel 18:4, 20.)

Ugyanebben a könyvben olvashatunk arról, hogy az [inka] indiánok hittek a halhatatlanságban; sőt, azt hitték, hogy az ember soha nem hal meg, a holttest egyszerűen ismét élő lesz és rendelkezik majd a láthatatlan szellemi hatalmak erejével. A maják szintén hittek a lélekben, valamint 13 égben és 9 pokolban. Ahová csak fordulunk, azt látjuk, hogy az emberek mindenütt le akarták tagadni a halál realitását, és a halhatatlan lélek volt az a mankó, amire támaszkodtak (Ésaiás 38:18; Cselekedetek 3:23).

Az afrikai mítoszok szintén utalnak arra, hogy a lélek a halál után tovább él. Sok afrikai fél a halottak lelkétől. A New Larousse Encyclopedia of Mythology ezzel kapcsolatban a következőket írja: Ez a hiedelem szoros kapcsolatban áll egy másikkal: azzal, hogy a lélek a halál után tovább él. A varázslók képesek előhívni a lelkeket, hogy azok segítsenek nekik az erejüket használni. A halottak lelke gyakran állatok testébe költözik át, esetleg növények formájában születik újjá. Ezért a zulu nem öli meg a kígyóknak azokat a fajtáit, amelyekben hite szerint rokonainak szelleme lakik.

A délkelet-afrikai maszaik hisznek egy Ngai nevezetű teremtőben, aki minden maszai mellé egy-egy őrangyalt állít védelmezőül. A halál pillanatában az angyal a harcost a másvilágra viszi át. Az előzőekben már idézett Larousse tartalmazza a zuluk halottakkal kapcsolatos egyik legendáját. Ez beszámol az első emberről, Unkulunkuluról, aki e mítosz szerint a legfőbb lénnyé vált. Ő küldte el a kaméleont az emberiséghez a következő üzenettel: Az embereknek nem kell meghalniuk! A kaméleon lassú volt és útközben feltartóztatták. Unkulunkulu elküldött hát egy gyíkot egy másik üzenettel: Az embereknek meg kell halniuk! A gyík érkezett meg először, és azóta egyetlen ember sem kerülhette el a halált. Ugyanez a legenda, csak némileg más formában, megtalálható a bechuana, a basuto és a baronga törzsek között is.
Napimádat és emberáldozatok

Az egyiptomi mitológia az istenek és istennők sokaságát ismeri. Mint oly sok más ősi társadalom tagjai, Isten keresése közben az egyiptomiak is annak az imádatához jutottak el, amitől mindennapi életük függött - azaz a Napnak az imádatáhóz. A Rá (Ámon-Rá) név alatt tehát az ég szuverén urát tisztelték, aki csónakján mindennap átevezett keletről nyugatra. Éjszaka pedig egy veszélyes utat tett meg az alvilágon át.

Az aztékok, az inkák és a maják napimádatának közös jellemzője volt az emberáldozat. Az aztékok a vallási ünnepek egy állandó körét ünnepelték, s ezen alkalmakkor emberáldozatokat mutattak be különböző isteneiknek, elsősorban a napistennek, Tezcatlipocának. A tűzisten, Xiuhtecutli (Huehueteotl) ünnepén a hadifoglyok együtt táncoltak azokkal, akik foglyul ejtették őket; majd ... a foglyokat meglóbálták egy káprázatos tűz fölött; utána bedobták őket a parázs közé, azután még élve kivették onnan, s dobogó szívüket kivágták, hogy felajánlják az isteneknek (The Ancient Sun Kingdoms of the Americas).

Még délebbre, az inkák vallásának is megvoltak az ősi időkben a saját áldozatai és mítoszai. Ők a szertartásaik során gyermekeket és állatokat ajánlottak fel a napistennek, Iminek és a teremtőnek, Viracochának.
Mitikus istenek és istennők

A legismertebb egyiptomi istentriód tagjai a következő istenek voltak: Ízisz, az isteni anyaság szimbóluma; Ozirisz, a bátyja és hitvese; valamint Hórusz, kettőjük fia, akit rendszerint sólyomként ábrázoltak. Néhány egyiptomi szobron úgy látható Ízisz, mint egy asszony, aki a mellét nyújtja gyermekének; ez nagyon emlékeztet a kereszténységnek azokra a csaknem 2000 évvel később készült szobraira és festményeire, amelyeken hasonló helyzetben figyelhetjük meg a szüzet gyermekével. Idővel Ozirisz, Ízisz férje, a halottak isteneként vált népszerűvé, mert a meghaltak lelke számára egy örökké tartó boldog életet helyezett kilátásba a másvilágon.

Hathor volt a szerelem, az öröm, a zene és a tánc egyiptomi istennője. Ő lett a halottak királynője, aki segített nekik egy létrán át feljutni az égbe. A New Larousse Encyclopedia of Mythology beszámolója szerint nagy ünnepségeket rendeztek a tiszteletére, elsősorban újévkor, amikor a születésnapja volt. A papnők még napfelkelte előtt kivitték Hathor képmását a teraszra, hogy a felkelő nap első sugarai érjék azt. Az ezt követő örvendezéssel megkezdődött a farsang; a nap énekléssel és lerészegedéssel ért véget.

Az egyiptomiak panteonjában sok állatisten és -istennő is szerepelt például Ápisz, a bika; Banaded, a kos; Heket, a béka; Hathor, a tehén; Szobek, a krokodil (Róma 1:21-23). Ebben a vallási környezetben éltek az izraeliták rabszolgaként az i. e. XVI. században. Izrael Istenének azért, hogy a fáraó kemény szorításából kiszabadítsa őket, tíz különböző csapást kellett Egyiptomra küldenie (2Mózes 7:14-12:36). Ezeknek a csapásoknak az volt a céljuk, hogy megalázzák Egyiptom mitikus isteneit.

Róma az ókori Görögországtól sok istent vett át, azok erényeivel és hibáival együtt. Venus és Flora például szemérmetlen prostituált volt; Bacchus részeges duhaj; Mercurius útonálló; Apolló pedig nőcsábász. Úgy tartják, hogy Jupiter, az istenek atyja, mintegy 59 nővel követett el házasságtörést vagy vérfertőzést! (Mennyire emlékeztet ez azokra a lázadó angyalokra, akik földi asszonyokkal éltek vadházasságban a Vízözön előtt!) Mivel az emberek arra törekedtek, hogy utánozzák azokat az isteneket, akiket imádtak, nincs mit csodálkozni azon, hogy a római császárok, például Tiberius, Néró és Caligula kicsapongó életet éltek, házasságtörők, paráznák és gyilkosok voltak.

Vallásukba a rómaiak sok más kultúrából is vettek át isteneket. Imádták például Mithrast, a fény perzsa istenét - ő lett a napistenük, és a szíriai Atargatisz (Istar) istennőt. A görög Artemiszt, a vadászat istennőjét Dianává változtatták, és megvolt náluk az egyiptomi Ízisz megfelelője is. A termékenység kelta istentriádját szintén átvették (Cselekedetek 19:23-28). Nyilvános szertartásaikat a szentélyek és templomok százaiban papok sokasága vezette; ezek fölött állt a pontifex maximus [főpap], aki az államvallás feje volt (Atlas of the Roman World). Ugyanebből a könyvből megtudjuk azt is, hogy a római szertartások közé tartozott a taurobolium; ennél az imádó egy áldozati veremben állt, és megfürdött a felette föláldozott bika vérében. E rítus által megtisztult és megszabadult a bűneitől.
Keresztény mítoszok és legendák?

Néhány modern kritikus szerint a keresztény hit is tartalmaz mítoszokat és legendákat. Valóban így van? Sok tudós számára Jézus szűztől születése, csodái és a feltámadása nem több, mint legenda. Sőt, néhányan azt állítják, hogy Jézus soha nem is létezett, a róla szóló legendákat az ősi mítoszokból és a napimádat vették át. A mitológia területének egyik szakértője, Joseph Campbell ezt írta: Több tudós felvetette már, hogy nem létezett se [Alámerítő] János, se Jézus - csak egy vízisten és egy napisten. De figyelembe kell venni azt, hogy sokan e tudósok közül ateisták, következésképpen mindenfajta istenhitet elutasítanak.

Ez a kétkedés azonban szöges ellentétben áll a történelmi tényekkel. A zsidó történész, Josephus (kb. i. sz. 37-100) például ezt írta: Néhány zsidó számára Heródes seregének pusztulása isteni bosszúnak tűnt, és feltétlenül igazságos bosszúnak azén, ahogyan Jánossal, az Alámerítővel bánt. Heródes ugyanis halálra adta őt, bár János jó ember volt (Márk 1:14; 6:14-29).

Ugyanez a történész igazolta azt is, hogy Jézus létezése történelmileg hiteles, amikor ezt írta: Élt egy bizonyos Jézus, egy bölcs ember, ha ugyan szabad ót embernek nevezni ..., akit a tanítványai Isten fiának hívtak. Majd így folytatta: Pilátus elítélte ... De még ma sem tűntek el a róla elnevezett messianisták (Márk 15:1-5, 22-26; Cselekedetek 11:26).

Ezért írhatta a keresztény Péter apostol - mint Jézus átváltozásának egyik szemtanúja - szilárd meggyőződéssel a következőket: Nem, nem ravaszul kitalált hamis történetekkel [görögül: my'thos] ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és jelenlétét, hanem azzal, hogy szemtanúivá lettünk a felmagasztalásának. Mert tiszteletet és dicsőséget kapott Istentől, az Atyától, amikor ilyen szavakkal illette őt a magasztos dicsőség: 'Ez az én szeretett fiam, akit én helyeslek.' Igen, ezeket a szavakat hallottuk az égből, amikor vele voltunk a szent hegyen (2Péter 1:16-18).

Az emberi szakértők véleménye és az Isten Szava közötti ilyesfajta ellentét esetén a már korábban emutett alapelvet kell alkalmaznunk: Mi a helyzet tehát? Ha némelyek nem hittek, hitetlenségük talán hiábavalóvá tette Isten hűségét? Távol legyen! Sőt, Isten legyen igaz, még ha minden ember hazug lenne is, amint meg van írva: 'Hogy igaznak bizonyulj a beszédben és győzedelmes légy, amikor vádolnak téged' (Róma 3:3, 4).

Ez a rövid bepillantás a világ néhány mitológiájába megmutatta azokat a közös vonásokat, amelyek közül sok egészen Babilonig (Mezopotámia), a legtöbb vallás bölcsőjéig visszavezethető. Közös szálakat találunk a teremtésről szóló beszámolókban éppúgy, mint azokban, amelyek arról az időszakról beszélnek, amikor félistenek és óriások laktak a földön, s özönvíz pusztította el a gonoszokat. Felismerhető a hasonlóság a napimádattal kapcsolatos vagy a halhatatlan lélekre vonatkozó alapvető vallási elképzelésekben is.

Ha a bibliai álláspontból indulunk ki, meg tudjuk magyarázni ezeket a közös szálakat. Emlékezzünk vissza arra, hogy a Vízözön után, több mint 4200 évvel ezelőtt az emberiség Isten parancsára a mezopotámiai Bábelből szóródott szét. Bár egymástól elválasztva, különböző nyelvű családokat és törzseket alkottak, de ismereteik az addigi történelemről, valamint vallási elképzeléseik kezdetben azonosak voltak (1 Mózes 11:1-9). Az évszázadok folyamán ezek az ismeretek és elképzelések az egyes kultúrákban eltorzultak, kiszíneződtek, s ez számos mondát, legendát és mítoszt eredményezett, amelyek máig fennmaradtak. Ezek a mítoszok, amelyek messze eltávolodtak a bibliai igazságtól, nem vitték közelebb az emberiséget az igaz Istenhez.


Felhasznált irodalom: E.H.Broadbent:Zarándok gyülekezet; Az emberiség Isten keresése
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #182 Dátum: 2010 Június 28, 11:03:00 »
Biblia és ateizmus //1//

Isten az emberek számára többé már nem az, ami korábban volt. Egyre kevesebbet gondolnak rá, akár mindennapjaikat élik, akár döntések előtt állnak ... Istent más értékekkel cserélték fel: a bevétellel és a termelékenységgel. Egykor úgy tekintették őt, mint valamennyi emberi tevékenység értelmének forrását, mára azonban száműzték a történelem titokzatos tömlöcébe ... Isten eltűnt az emberek tudatából (The Sources of Modern Atheism).

Nem is oly régen Isten még nagyon jelentős szerepet játszott a nyugati világ emberének életében. Aki társadalmilag elismert akart lenni, annak ki kellett mutatnia Istenbe vetett hitét, még akkor is, ha nem aszerint cselekedett,amit állítólag hitt. A kétségeket és bizonytalanságokat az emberek lehetőleg magukban tartották. Megbotránkoztató lett volna azokról nyilvánosan beszélni, és talán meg is bélyegezték volna érte az illetőt. Mára azonban fordult a kocka. Azt, akinek szilárd vallási meggyőződése van, sokan szűk látókörűnek, dogmatikusnak, sőt fanatikusnak tekintik. Sok országban általános közömbösség és érdektelenség figyelhető meg Isten és a vallás iránt. A legtöbb ember már nem keresi Istent, mert vagy nem hisz a létezésében, vagy nincs meggyőződve arról. Sőt, egyesek a kereszténység utáni jelzővel illetik korunkat.
A reformáció következményei

A XVI. századi protestáns reformáció észrevehetően megváltoztatta az emberek szemléletét a hatalom, a vallás és egyéb dolgok tekintetében. A magabiztosság és a szabad véleménynyilvánítás foglalta el a konformizmus és az alázatosság helyét. Bár a legtöbb ember megmaradt a hagyományos vallás keretein belül, néhányan radikálisabb irányvonalakat követtek, megkérdőjelezve az egyházak dogmáit és alapvető tanításait. Akik pedig felismerték, milyen szerepet játszott a vallás a háborúkban, mennyi szenvedést okoztak és mennyi jogtalanságot követtek el a nevében a történelem folyamán - hallani sem akartak többé a vallásról.

Már az 1572-ben megjelent, Discourse on the Present State of England című beszámoló megjegyezte: A birodalom három részre szakadt: a pápistákra, az ateistákra és a protestánsokra. Mindhárom egyformán elismert: az első és a második azért, mert ők olyan sokan vannak, hogy közülünk senki nem mer szembeszállni velük. Párizsban becslések szerint mintegy 50 000 ateista volt 1623-ban; bár ezt a szót akkoriban meglehetősen pontatlanul használták. Mindenesetre nyilvánvaló, hogy a reformáció azon erőfeszítésének nyomában, amellyel meg akarta törni a pápai tekintély uralmát, megjelentek azok is, akik kétségbe vonták a vallások állításait. Amint Will és Ariel Durant The Story of Civilization: Part VII-The Age of Reason Begins című művében megállapítja: Európa gondolkodói - az európai szellem élcsapata - már nem a pápa tekintélyéről vitatkoztak; Isten létezését vitatták.
A tudomány és a filozófia támadása

A kereszténység pozícióját a belső szakadásokon túl más erők is gyengítették. A tudomány, a filozófia, az egyházi tulajdonok államosítása és a materializmus szkepticizmushoz vezetett, valamint kétséget ébresztett Istennel és a vallással szemben. A növekvő tudományos ismeret megkérdőjelezte az egyház sok olyan tanítását, amely a Biblia egyes részeinek hibás értelmezésén alapult. Kopernikusz és Galilei csillagászati felfedezései például közvetlen kihívást jelentettek az egyház geocentrikus tantételével szemben, amely szerint aFöld a világegyetem középpontja. Ezenkívül az anyagi világ működését irányító természeti törvények megértése után már nem volt szükség arra, hogy Isten vagy a Gondviselés kezének tulajdonítsanak olyan, addig rejtélyes jelenségeket, mint a mennydörgés, a villámlás vagy bizonyos csillagok és üstökösök feltűnése. A csodák és az emberi ügyekbe történő isteni beavatkozások szintén gyanússá váltak. Isten és a vallás hirtelen idejétmúltnak tűnt sokak számára; néhányan, akik modern gondolkodásúnak tartották magukat, gyorsan hátat fordítottak Istennek, és a tudomány szent tehenének imádatához pártoltak.

A vallásra mért legsúlyosabb csapás kétségtelenül az evolúciós elmélet volt. Az angol természettudós, Charles Darwin (1809-1882) 1859-ben adta ki A fajok eredete című munkáját, s ez közvetlen kihívást jelentett az isteni teremtésről szóló bibliai tanítással szemben. Vajon mi volt az egyházak válasza? Kezdetben a papság Angliában és másutt is elítélte ezt az elméletet. De az ellenállás hamarosan alábbhagyott. Sok pap számára Darwin feltevései éppen megfelelőnek tűntek arra, hogy kétségeit - amelyek titokban már régen felmerültek benne - igazolja. Így még Darwin életében a legkomolyabb és legtisztább gondolkodású papok arra a következtetésre jutottak, hogy az evolúció teljes mértékben összeegyeztethető a Szentírás felvilágosult megértésével - írja a The Encyclopedia of Religion. A kereszténység ahelyett, hogy a Biblia védelmére kelt volna, engedett a tudományos elképzelés nyomásának és a népszerű véleményhez csatlakozott. Ezzel aláásta az Istenbe vetett hitet (2Timótheus 4:3, 4).

A XIX. század előrehaladtával a valláskritikusok támadásai egyre merészebbek lettek. Nem elégedtek meg azzal, hogy rámutattak az egyházak hibáira, a vallás tulajdonképpeni alapját is kezdték kétségbe vonni. Olyan kérdéseket vetettek fel, mint például: Mi Isten? Miért van szükség Istenre? Hogyan hatott az Istenbe vetett hit az emberi társadalomra? Ludwig Feuerbach, Karl Marx, Sigmund Freud és Friedrich Nietzsche például filozófiai, pszichológiai és szociológiai jellegű érveket sorakoztatott fel. Isten nem több az emberi képzelet vetületénél; a vallása nép ópiuma; Isten halott - az ilyen és ezekhez hasonló elméletek újnak és izgalmasnak hangzottak az egyház unalmas és érthetetlen dogmáihoz és hagyományaihoz képest. Úgy tűnt, sok ember megtalálta végre annak a lehetőségét, hogy a tudata mélyén rejlő kétségeket és aggályokat kifejezésre juttassa. Ők gyorsan és készségesen elfogadták ezeket az eszméket, mintegy új evangéliumként.

Hogyan válaszoltak az egyházak a tudomány és a filozófia támadásaira és kritikáira? Ahelyett, hogy kiálltak volna a Biblia tanításai mellett, engedtek a nyomásnak és engedményeket tettek még az olyan alapvető hittételeket illetően is, mint az isteni teremtés és a Biblia hitelessége. Mi lett ennek a következménye? A kereszténység egyházai kezdték hitelüket veszteni, és sok ember lassan elvesztette a hitét. Az egyházak nem tudták megvédeni magukat, s ez szélesre tárta a kaput az őket elhagyó tömegek előtt. Sokak számára a vallás már csupán az a társadalmi maradvány volt, ami egy ember életének legfőbb állomásait jelezte: a születést, a házasságot és a halált. Sokan csaknem teljesen feladták az igaz Isten keresését.
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #183 Dátum: 2010 Június 28, 11:04:37 »
//2//
Az istenhit alapja

Azt mondják, két olyan könyv létezik, amely felvilágosítást ad számunkra Istenről - a teremtés, a bennünket körülvevő természet könyve és a Biblia. Ezek képezték az alapját több millió ember hitének a múltban és a jelenben. Egy királyt például az i. e. XI. században annyira megragadott a csillagos ég látványa, hogy ezekkel a költői szavakkal kiáltott fel: Az egek hirdetik Isten dicsőségét; és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés (Zsoltárok 19:3) A XX. században egy asztronautát a Föld csodálatos látványa a következők idézésére indított, miközben űrhajójával megkerülte a Holdat: Kezdetben teremté Isten az eget és a földet (1Mózes 1:1).

Ezt a két könyvet azonban hevesen támadják azok az emberek, akik saját bevallásuk szerint nem hisznek Istenben. ók azt mondják, hogy a körülöttünk lévő világ tudományos vizsgálata bebizonyította: az élet nem egy intelligens Teremtő munkájának eredménye, hanem a vak véletlen és az esetleges evolúciós folyamat útján jött létre. Azt állítják, hogy nem volt Teremtő, következésképpen az egész Isten-kérdés szükségtelen. Ezenkívül sokuknak az a véleménye: a Biblia elavult és logikátlan, ezért nem méltó arra, hogy higgyenek benne. Számukra tehát nincs többé semmiféle alap az Isten létezésébe vetett hitre. De vajon helytállóak az állításaik? Mit mutatnak a tények?
Véletlen vagy tervezés által?

Ha nem volt Teremtő, akkor az életnek spontán, a véletlen által kellett létrejönnie. Ahhoz, hogy az élet létrejöhessen, a megfelelő kémiai anyagoknak valami módon a kellő mennyiségben kellett volna találkozniuk, megfelelő hőmérsékleten és nyomáson, valamint megfelelő egyéb befolyásoló tényezők mellett; és mindennek pontosan a megfelelő idő alatt kellett volna lezajlania. Ráadásul ahhoz, hogy az élet létrejöhessen és fennmaradhasson a földön, ezeknek a véletlen eseményeknek több ezerszer meg kellett volna ismétlődniük. De mi a valószínűsége annak, hogy egy ilyen esemény akár csak egyszer is bekövetkezik?

Még maguk az evolucionisták is elismerik: annak a valószínűsége, hogy a megfelelő atomok és molekulák véletlenül éppen ugyanott legyenek és csupán egy egyszerű proteinmolekulát alkossanak 1:10'113 (az 1 után 113 nulla következik). Ez a szám nagyobb annál, mint amennyire a világegyetem összes atomjának számát becsülik! A matematikusok minden olyan eseményt soha meg nem történőnek tartanak, amelynek a valószínűsége kisebb 1:10'50-nél. Az élethez azonban egy egyszerű proteinmolekulánál sokkal többre van szükség. Körülbelül 2000 különböző protein kell ahhoz, hogy mindössze egyetlen sejt működőképessége fennmaradjon; és annak a valószínűsége, hogy a véletlen útján valamennyi létrejön, 1:10'40000! Akit a közvélemény, vagy az élet [spontán] földi kialakulását meggyőződéssé formáló tudományos nevelés nem tesz elfogulttá, az ezen egyszerű számítás alapján egyszer s mindenkorra elutasítja ezt az elképzelést - írta Fred Hoyle csillagász.

A tudósok az anyagi világot vizsgálva - az atomok parányi részecskéitől kezdve az óriási galaxisokig - arra a megállapításra jutottak, hogy minden ismert természeti jelenség bizonyos alaptörvényeket követ. Más szóval mindenben,ami a világegyetemben történik, logikát és rendet fedeztek fel, s ezt a logikát és rendet képesek voltak egyszerű matematikai fogalmakkal kifejezni. Némely tudós képtelen kivonni magát ezen törvények szinte hihetetlen egyszerűségének és formai tökéletességének hatása alól.

A legérdekesebb ezeknél a törvényeknél mégis az, hogy vannak bizonyos tényezőik, amelyek számértékének mai ismereteink szerint mindig pontosan a meghatározottnak kell lennie a világegyetemben. Ezen alapvető állandók közé tartozik a proton elektromos töltésének egysége, bizonyos elemi részecskék tömege és Newton gravitációs állandója, amit egységesen g betűvel jelölnek. Néhány számérték esetében már a legcsekélyebb eltérés is drasztikusan megváltoztatná a világegyetem összképét. Ha a nukleonok (protonok és neutronok) közötti erő csupán néhány százalékkal lenne nagyobb, a világegyetemben nem lenne hidrogén. A Nap és a hozzá hasonló csillagok - nem is beszélve a vízről - nem létezhetnének. Az élet, legalábbis mai formájában, lehetetlen lenne. Amennyiben a G értéke akár csak a lehető legminimálisabb mértékben megváltozna, valamennyi csillag kék óriássá vagy vörös törpévé válna, s ennek mindenképpen szörnyű következményei lennének az életre nézve. Elképzelhető tehát, hogy csak egyetlen világegyetem létezik. Ha ez így van, akkor figyelemre méltó az a gondolat, miszerint tudatos lénykémi létezésünk a logika elkerülhetetlen következménye.

Mire következtethetünk mindebből? Először is: ha a világegyetemet törvények szabályozzák, akkor lennie kell egy intelligens törvényalkotónak, aki megfogalmazta vagy felállította ezeket a törvényeket. Továbbá: a célszerűség is megfigyelhető, mivel azok a törvények, amelyek a világegyetem működését irányítják, úgy tűnik az eljövendő élet és az annak fenntartásához szükséges kedvező feltételek figyelembevételével készültek. Tercezés és célszerűség - ezek nem a vak véletlen jellemzői: ezek pontosan azok a jellemzők, amelyek intelligens Teremtőre vallanak. És éppen erre utal a Biblia, amikor kijelenti: Mert ami az Isten felől tudható, az nyilvánvaló őközöttük, mert az Isten kinyilvánította előttük. Mert az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtése óta világosan láthatók, mert a megalkotott dolgokból felfoghatók, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is (Róma 1:19, 20; Ésaiás 45:18; Jeremiás 10:12).
Bőséges bizonyíték vesz körül

A tervezés és a célszerűség természetesen nemcsak a világegyetem összehangolt működésében fedezhető fel, hanem az egyszerűbb és bonyolultabb élőlények mindennapi életében is, valamint abban, ahogyan egymásra és a környezetükre hatnak. Például az emberi test szinte valamennyi része - az agy, a szem, a fül, a kéz - olyan bonyolult tervezésről tanúskodik, amit a modern tudomány képtelen teljes mértékben megmagyarázni. Aztán ott van az állat- és növényvilág. Bizonyos madarak évenkénti vándorlása, amelynek során több ezer kilométert repülnek szárazföldek és tengerek felett; a növények fotoszintézise; a millió és millió differenciálódott, specifikus működésű sejtből álló bonyolult szervezet, amely egyetlen megtermékenyített petesejtből fejlődött ki! És ez csupán néhány kiemelkedő példája az intelligens tervezésnek.

Néhányan azonban úgy érvelnek, hogy a tudomány a megnövekedett ismeret alapján e mesteri alkotások közül sokra magyarázatot adott. Az igaz, hogy a tudomány bizonyos mértékben képes megmagyarázni sok olyan dolgot, ami korábban rejtélyes volt. Am az, ha egy gyermek rájön, hogyan működik az óra, még nem bizonyítja azt, hogy az óra nem tudatos tervezés és elkészítés eredménye. Hasonlóképpen az a tény, hogy az anyagi világban lejátszódó csodálatos események közül sokat már megértünk, nem bizonyítja azt, hogy nem áll mögöttük intelligens tervező. Épp ellenkezőleg: minél többet tudunk a körülöttünk levő világról, annál több bizonyítékunk van egy intelligens Teremtő, Isten létezésére. Elfogulatlanul egyetérthetünk tehát a zsoltáros elismerő szavaival: Mily számosak a te alkotásaid, ó Uram! Mindazokat bölcsességben hoztad létre. A föld tele van alkotásaiddal (Zsoltárok 104:24).

Azonban az Isten létezésébe vetett hit önmagában még nem indít senkit arra, hogy keresni kezdje őt. Milliók vannak ma, akik nem utasítják el teljesen az istenhitet, de ez még nem indítja őket Isten keresésére. Sokan nem látnak túl nagy különbséget az egyházi és a világi értelemben vett csalás, adócsalás és tolvajlás között, nagyrészt azért, mert rengeteg társadalmi vallás van. Sokan csupán azért hoznak létre egy vallást, mert ez kényelmes számukra, izgatja őket, és nem késztet feltétlenül állásfoglalásra. A kereszténység fő gyengesége ma az, hogy nincs igazi ereje a hitnek.

Ez a fő gyengeség elsősorban a bibliaismeret és a Bibliába vetett hit hiányára vezethető vissza. De milyen alapja van a Bibliába vetett hitnek? Először is figyeljük meg, hogy egyetlen más könyvet sem kritizáltak, gyaláztak, gyűlöltek és támadtak oly igazságtalanul az évszázadok során, mint a Bibliát. A Biblia mégis túlélte mindezt, és mára a legtöbb nyelvre lefordított és a legszélesebb körben elterjedt könyvnek bizonyult. Ez már önmagában is kiemelkedő könyvé teszi a Bibliát. De további bőséges, meggyőző bizonyíték van arra, hogy a Biblia Istentől ihletett, és méltó a bizalmunkra.

Bár sok ember többé-kevésbé elfogadja, hogy a Biblia tudománytalan, ellentmondásos és elavult, a tények mást mutatnak. Egyedülálló szerzősége, történelmi és tudományos pontossága, valamint tévedhetetlen próféciái alapján mindenképpen azt a következtetést kell levonnunk: a BibliaIsten ihletett Szava. Amint azt Pál apostol megfogalmazta: A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos (2Timótheus 3:16).

Milyen következtetésre juthatunk, ha figyelembe vesszük a teremtés könyvének és a Bibliának a bizonyítékait? Egyszerűen arra, hogy mindkét könyv éppoly helytálló ma, mint amilyen mindig is volt. Ha készek vagyunk arra, hogy a dolgot tárgyilagosan, tehát előítéletektől mentesen vizsgáljuk meg, azt fogjuk tapasztalni, hogy logikus érvekkel bármely ellenvetés legyőzhető. A válaszok léteznek; csupán késznek kell lennünk arra, hogy megkeressük azokat. Jézus azt mondta: Folyton keressetek, és találtok (Máté 7:7; Cselekedetek 17:11).

Végeredményben a legtöbb ember, aki feladta Isten keresését, nem azért tette ezt, mert gondosan megvizsgálta a bizonyítékot és úgy találta, hogy a Biblia nem az igazságot tartalmazza. Sokan azért hagyták abba a kutatást, a kereszténység nem mutatta meg a Biblia igaz Istenét. P. Valadier francia író ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: A keresztény hagyomány gyümölcse az ateizmus lett; általa törölték ki Istent az emberek tudatából, mivel hihetetlen Istennek mutatta őt. Bárhogy is van a dolog, Pál apostol szavaiból vigaszt meríthetünk: Mi a helyes tehát? Ha némelyek nem hittek, hitetlenségük talán hiábavalóvá tette Isten hűségét? Távol legyen! Sőt Isten legyen igaz, még ha minden ember hazug lenne is (Róma: 3,4).


Felhasznált irodalom: E.H.Broadbent:Zarándok gyülekezet; Az emberiség Isten keresése
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #184 Dátum: 2010 Június 28, 11:34:11 »
http://www.krisztus.ro/index.php
A Biblia tanulmányozása
És azért imádkozom, hogy a ti szeretetetek még jobban bővölködjék ismeretben és minden értelmességben; Hogy megitélhessétek, hogy mi a rossz és mi a jó; hogy legyetek tiszták és botlás nélkül valók a Krisztusnak napjára... (Fil 1:9-11)


Oldal ajánló--Tisztelt vendég!--részletek.
Weboldalunkkal próbálunk segítségére lenni minden jóakaratú embernek, aki szeretné megismerni Isten terveit és akaratát. Próbáljuk olvasóinkat segíteni a rendszeres Biblia tanulmányozásban, hogy hitünk és reménységünk az igazságban nővekedjen. Tanulmányainkban szigorúan a Bibliához ragaszkodunk, minden vallástól, irányzattól, filozófiától függetlenűl. Próbálunk teljes mértékben tartozkodni a dogmáktól, babonáktól, olvasóinkat a Szentírás részletes és gondos megvizsgálására serkenteni. Nem bocsátkozunk vitákba és személyes dolgok megtárgyalására.

"Menjetek ki belőle én népem, hogy ne legyetek részesek bűneiben, és a rámért csapások, ne érjenek titeket ..."(Jel 18:4)

...mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint a kik szemlélői voltunk az ő nagyságának...és igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben; Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei. (2Peter 1:16-21)

Adatbázisunk folyamatosan bővül, naponta jelenhetnek meg új cikkek, képek. Kérdéseit e-mailba várjuk. Ha tanulmányaink felkeltették érdeklődését, iratkozzon fel hírlevelünkre, ahol levelet kap az újonnan megjelent cikkéről, vagy fontos idézetekhez, tanulmányrészletekhez juthat hozza.

Az Isten saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert. (1Móz 1:26)

ÁBRAHÁM
1Móz 17,5  És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.
 1Móz 17,9 Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megőrizzed, te és a te magod te utánad az ő nemzedékei szerint.
1Móz 17,15 És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az ő neve.
1Móz 17,17 Ekkor arczára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az ő szívében: vajjon száz esztendős embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilenczven esztendős lévén, szűlhet-é?

   Rm 4,3  Mert mit mond az írás: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttaték az ő néki igazságul.
Gal 3,6  Miképen Ábrahám hitt az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul.
Gal 3,7 Értsétek meg tehát, hogy a kik hitből vannak, azok az Ábrahám fiai.
Jak 2,23  És beteljesedett az Írás, a mely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, és tulajdoníttatott néki igazságul, és Isten barátjának neveztetett.


Ábrahám

Ábrahám, (sokaság Atyja). Táré fia és Sém leszármazottja, akit az Ur kihívott a káldeabeli Úr városából, és Izráel népének ősatyjává tett (1Móz 12,1-6). Először unokaöccsével, Lóttat és Táréval, atyjával együtt a mezopotámiai Háránba (3) vándorolt. Atyja halála után Kánaánba (2) ment, majd rövid sikembeli (3) tartózkodás után Bételt (1) és a déli földet, Egyiptomot kereste fel (Negev). Éhínség kényszerítette őt erre.

Később visszatért Hebronba (1). Abban a reményben, hogy így ajándékozza meg őt az Ur a megígért fiúutóddal, egyiptomi szolgálóját, Hágárt ágyasává tette, aki Izmáelt {1) szülte neki (1 Móz 16).

Később felesége, Sára Izsákot szülte, az ígéret örökösét (1 Móz 15,4). 175 éves korában halt meg, Hebronban (1) temették el, Makpelá barlangjában (1Móz 25,7-10).
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3835
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #185 Dátum: 2010 Június 28, 20:11:30 »
 :061:
Hű, ermaha! Ez aztán jó kis oldal! Van bőséges olvasnivaló!  :afro:  Megnéztem a kínálatukat!  :169:
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #186 Dátum: 2010 December 13, 05:29:40 »
http://biblia.hu/bibliaforditasok_a_reformacio_korabol/

Bibliafordítások a reformáció korából
     
Forrás:   Cserbik János - Tonhaizer Tibor "A Biblia évszázada" c. könyve (Bp., 2008.)

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a szerzői jogok tulajdonosainak,
hogy hozzájárultak a biblia.hu oldalain történő közzétételhez.

A Biblia évszázada
Természetesnek vesszük, hogy a Bibliát a saját nyelvünkön olvashatjuk. Azonban ez nem mindig volt így. A magyar nép is csak a kereszténység felvétele után hosszú-hosszú idővel lapozhatta fel a bibliai könyveket. Még 1590-ben is csupán 800 példányban jelenhetett meg első teljes Szentírás-fordításunk, Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliája.
Sok viszontagsággal teli történet a Biblia-fordítások históriája. Ha Dante egykor azt írhatta magáról a Szentírásról, hogy sokan „Nem gondolják meg, mennyi vérrel ázva hullt földre magva”, a fordítások küzdelmes sorsáról is hasonlóképpen fogalmazhatunk. Jó, hogy ezt a történetet most Magyarországon is megörökíti, és fiatalok vagy idősek, a Bibliát még nem ismerők vagy éppen naponta olvasók kezébe adhatja egy kiadvány. Örülhetünk e hézagpótló könyv megjelenésének, amelyet képek sokasága tesz szemléletessé. A Biblia örök – történelmének legparányibb részlete is valamiképpen az örökkévalóság pecsétjét viseli magán. Hála és tisztelet a Szentírás fordítóinak, kiadóinak, és szenvedéssel teli küzdelmük megörökítőinek.

Dr. Reisinger János
irodalomtörténész

Cserbik János lelkész, pedagógus. Tanulmányait a Sola Scriptura Lelkészképző Főiskolán és a Károli Gáspár Református Egyetemen végezte (1997, 2004). Európa számos nevezetes egyháztörténeti helyszínét bejárva – Erfurttól Ferraráig, Slimbridge-től Vilvoordén át Vizsolyig – gyűlt össze az a képi, írásos és élményanyag, amely e könyv szerkesztésére ösztönözte. Írásai a talán legismertebb, Luther nevéhez fűződő német Szentírás-fordítás, valamint a francia anyanyelvű változat megjelenésének és elterjedésének korabeli eseményeiről adnak képet.

Dr. Tonhaizer Tibor történész, főiskolai tanár. A Debreceni Egyetem történelem-filozófia szakán végzett (1999), majd szerzett tudományos (PhD) fokozatot (2002). Egyháztörténet tudománykörben rendszeresen publikál, számos cikke és tanulmánya olvasható elismert hazai szaklapokban, folyóiratokban; egyház- és vallástörténet, valamint filozófiatörténet témában négy könyve jelent meg. E kötetben társszerzőként az angol és a magyar anyanyelvű Biblia-fordítások megszületésének történetét dolgozta fel.

-------------------------------------------------------------------------------
Bibliafordítások a reformáció korából
     
Forrás:   Cserbik János - Tonhaizer Tibor "A Biblia évszázada" c. könyve (Bp., 2008.)

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a szerzői jogok tulajdonosainak,
hogy hozzájárultak a biblia.hu oldalain történő közzétételhez.

            
    Előszó
    A Biblia évszázada - Szentírás-fordítások a reformáció korából
 
    Bevezetés
    A reformátori küldetés - A reformáció előzményei - A reformátorok szolgálatának igazi értéke és alapja - A Szentírás Isten beszéde
 
    A Biblia keletkezése és elterjedése
    Az evangélium elterjedése - A Bibliafordítások keletkezése - A középkori egyház viszonyulása a Bibliához - A könyvnyomtatás szerepe
 
    John Wyclif, az evangélium doktora
    A „reformáció hajnalcsillaga” - Történelmi háttér: 100 éves háború, Watt Tyler mozgalma - A wyclifi Bibliafordítás hatása.
 
    Márton testvér Bibliája
    Wulfia gót fordítása és a valdensek tevékenysége - Luther 95 pontja - A Wartburgi látszatfogság gyümölcse: a Luther-Biblia - A fordítás alapelvei
 
    William Tyndale, „az angol Biblia atyja”
    Tyndale az „angol Luther” - Tyndale száműzetése, fordítói és irodalmi munkássága - Tyndale imájának és óhajának teljesülése
 
    Pierre-Robert Olivétan
    Lefèvre, a francia reformáció előfutára - Olivétan a francia protestáns Biblia atyja - A valdensek Bibliája - A genfi Biblia
 
    Károlyi Gáspár, az „istenes vén ember”
    Károlyi fiatalkori tanulmányai, Melanchton szerepe - A fordítás körülményei - Vizsoly lett a központ Gönc helyett - A Károlyi Biblia jelentősége
 
    Irodalomjegyzék
    A felhasznált és ajánlott irodalmi művek listája


Tartalmilag ezek találhatók benne,a teljes könyv olvasható.
Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető ermaha

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2797
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #187 Dátum: 2010 December 13, 05:36:14 »
http://biblia.hu/az_oszovetseg_a_muveszetekben/

Az Ószövetség a művészetekben

Forrás:   Szabó Attila "Az Ószövetség a művészetekben" c. könyve (Bp., 1991.)

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a szerzői jogok tulajdonosainak,
hogy hozzájárultak a biblia.hu oldalain történő közzétételhez.

Szabó Attila: Az ószövetség a művészetekben

Miről szól az Ószövetség? Mit tartalmaz az a 39 irat, melyeket több mint egy évezredig írtak, és i.e. 400 körül egyetlen könyvvé formálódtak?

Mit tanít a Biblia a világ teremtéséről, az élet kezdetéről? Miért kellett elhagynia az első emberpárnak az Édent?

Miért választotta ki Isten a zsidó népet, és milyen megbízatást adott neki? Kik voltak a pátriárkák? Miként lett a csaló Jákóbból „Isten harcosa”, Izráel? Hogyan történt a zsidó nép honfoglalása Kánaánban? Mi volt a bírák feladata, majd miért lett királyság Saul idejében? Miért léptek fel a próféták, és Istentől kapott üzenetük saját népükön kívül miben adott oly sok embernek és népnek azóta is útbaigazítást?

A kérdéseket lehetne sorolni tovább. AZ ÓSZÖVETSÉG A MŰVÉSZETEKBEN hetven témája nemcsak a legszebb műalkotásokat vonultatja fel, hanem magyar nyelven először ad részletes magyarázatot sokak kérdéseire. Az album használható az általános és középiskolai tanárok számára a Biblia iskolai oktatásában, a hittanórákon, valamint a családoknak és a gyermekeknek is érdekfeszítő olvasmány.

Szabó Attila második bibliai és képzőművészeti tárgyú könyvét szeretettel ajánlja minden érdeklődő figyelmébe

„Újjászületésre van szükség... És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a világnak az igazság tiszta fölfogásával: akkor megszületik az új, eleven élő hit, mely lélekben és igazságban megtalálja a mindent megmagyarázó és harmóniába hozó világfölfogást.”
(Móricz Zsigmond)

-------------------------------------------------------------
Az Ószövetség a művészetekben

Forrás:   Szabó Attila "Az Ószövetség a művészetekben" c. könyve (Bp., 1991.)

Ez úton is köszönetünket fejezzük ki a szerzői jogok tulajdonosainak,
hogy hozzájárultak a biblia.hu oldalain történő közzétételhez.

                 Előszó
    Az Ószövetség a művészetekben: teremtés, Éden, választott nép, pátriárkák, Kánaán, bírák, próféták
 
    Gondolatok az olvasóhoz
    Az Ószövetség a művészetekben c. könyv szerkezeti felépítése, tanácsok az olvasókhoz.
 
    A Szentírás
    Isten beszéde. A Szentírás önvallomása. A kinyilatkoztatás fogalma. Igekutatás. Üdvösségszerzés.
 
    „Kezdetben teremtette Isten...”
    A Biblia tanítása a Föld és az élet keletkezéséről: a hatnapos teremtés. Utalások a Földön kívüli életre és élőlényekre.
 
    A növények és az állatok teremtése
    A természetben rejlő üzenet. Isten teremtő és fenntartó munkája. Teremtett Isten ragadozó állatokat, mérgező növényeket?
 
    Az ember teremtése
    Mit jelent, hogy Isten az embert „az Ő képére és hasonlatosságára” teremtette? Mit ért a Biblia az „uralkodás” fogalma alatt?
 
    A férfi és a nő
    „Nem jó az embernek egyedül lenni”... Isten megoldása. A házasság célja és a házasfelek szerepe a Biblia szerint.
 
    A bűneset I.
    A „jó és gonosz tudásának fája”. Tudhattak-e ősszüleink a rájuk leselkedő veszélyről? A Kísértő módszerei.
 
    A bűneset II.
    „A bűn hármas gyökere” Miben állt Ádám és Éva bűne? A félelem és a mezítelenség érzésének megjelenése.
 
    A bűn következménye
    Isten és ember kapcsolatának megváltozása a bűneset után. Milyen változások mentek végbe a természetben? Az ószövetségi áldozati rendszer.
 
    Kain és Ábel
    Káin és Ábel áldozata közötti különbség. Káin útja. Sértődöttség és gyűlölet. Az első testvérgyilkosság. Az őszinte és a hamis bűnbánat.
 
    Az özönvíz I.
    Miért volt szükség az egész földet érintő ítéletre? Váratlanul érte-e az emberiséget a csapás? Noé 120 évig tartó küldetése.
 
    Az özönvíz II.
    Az özönvíz végének jelei. Isten ígérete és a szivárvány. Az özönvíz bizonyítékai. A „kegyesség” látszata.
 
    A bábeli torony
    Miért volt Isten elleni lázadás a bábeli torony építése? A nyelvek összezavarása és a népcsoportok eredete. Babilon mint jelkép a Bibliában.
 
    Jób I.
    Honnan van a szenvedés, és miért az igazakat éri legfőképp? Nehézségeink elfogadása. A helyes magatartás bajba jutott embertársainkkal szemben.
 
    Jób II.
    Milyen „per” zajlik minden ember felett a mennyben? Kitől származnak az áldások, és kitől a rossz, a szenvedés?
 
    Ábrahám elhívása
    Miért pont Ábrahámot választotta Isten népe ősatyjául? Jó és rossz jellemtulajdonságok. A Messiás ígérete.
 
    Ábrahám áldozata, a hit próbája I.
    Izsák születése. Miért volt szükség Ábrahám hitének megpróbálására? Ábrahám Isten ígéretébe és szabadításába vetett hitének bizonyítéka.
 
    Ábrahám áldozata, a hit próbája II.
    Miért kérte Isten Ábrahámtól fia feláldozását? Az áldozat mint előkép; a történet párhuzama az Atya és a Fiú áldozatával.
 
    Jákób és Ézsaú
    Jákób és Ézsaú jellemének különbségei. Az elsőszülöttségi jog jelentősége. Valóban igaz, hogy „a cél szentesíti az eszközt”?
 
    Jákób álma
    „Jákób létrája”. Kit jelképez a kép, és mit jelentett Jákób számára? A Lábánnál töltött húsz év: Jákób nevelése.
 
    Jákób harca az Angyallal
    Miért hagyta ott Jákób apósa házát? Kivel küzdött a Jabbók révénél? Hogyan vált a „csaló” Jákóbból „győztes” Izráel?
 
    József és testvérei
    A helytelen szülői magatartás, a kivételezés és eredménye. József álmai és jelentésük. Hogyan fordította jóra Isten József testvérei rosszindulatát?
 
    József és Potifárné
    Isten áldása József munkáján és Potifár házán. József kitartása és győzelme a próbában. A Biblia tanácsa a bűn csábításával szemben.
 
    József a börtönben, a fáraó álma
    József helytállása a börtönben, jellemének alakulása. Az álmok megfejtése. József bizalma Isten kegyelmében a nehézségek közepette.
 
    József találkozása testvéreivel
    Hogyan kapcsolja össze Isten gyermekei személyes boldogulását a közösség érdekeinek előmozdításával? József történetének réhészeti emlékei.
 
    Mózes születése
    Izráel sanyargatása Egyiptomban. A gyermekek elpusztítására kiadott rendelet valódi szerzője. Az anya szerepe gyermeke életében.
 
    Mózes gyilkossága és száműzetése
    Mózes felkészítése a szolgálatra: tanulmányok a fáraó udvarában; 40 éves pusztai nevelés. A szabadjára engedett indulatok veszélyei és következményei.
 
    Az égő csipkebokor
    Isten nevének jelentése. Mózes megkapja küldetését. Hogyan teljesíthető a mások javát szolgáló, de erőnket meghaladó megbízatás?
 
    Az egyiptomi tíz csapás
    A fáraó lázadása Isten akaratával szemben. Miért sújtotta Isten csapásaival Egyiptomot? A „szív megkeményedése” fogalom jelentése.
 
    A páskavacsora
    A páskavacsora jelképes cselekedetei. A páskabárány mint az eljövendő Messiás előképe. Mit jelképez a kovász a Bibliában?
 
    A kivonulás
    Isten maga vezeti népét, közöttük lakik. A nép viselkedése a veszedelemben. Isten szabadítása a reménytelennek tűnő helyzetben: a ketté nyílt tenger.
 
    A mannahullás
    A nép nevelése, újra és újra ismétlődő zúgolódásai. Hogyan elégítette ki Isten szükségleteiket? A szombat napi nyugalom elrendelése.
 
    A Tízparancsolat
    Érvényes-e az Újszövetségben is a Tízparancsolat? Bibliai kulcs a nehezen érthető ill. félreérthető parancsolatok megértéséhez.
 
    Az aranyborjú
    Miért volt bármely más bűnnél súlyosabb Izráel bálványimádása? Mózesnek népe iránt érzett feltétlen szeretete. Mi Isten dicsősége?
 
    A Szent Sátor
    A szent sátor építésének célja. A berendezési tárgyak és jelképeik. Hogyan lehetséges a bűnös embernek Istennel kapcsolatot teremteni?
 
    Mózes és a pusztai vándorlás
    A nép magatartásának jellemzői a pusztában. Mózes lelki fejlődésének útja. Mi történt Mózessel halála után?
 
    Józsué
    Józsué Isten által rendelt felkészítése feladatára. Munkája, a honfoglalás vezetése közben elkövetette hibái. Jellemének nemes tulajdonságai.
 
    Sámson
    A testi és jellembeli erő közötti különbség. Sámson az elfecsérelt élet pélája. Miért tiltotta meg Isten a bálványimádó népekkel való házasságkötést?
 
    Ruth története
    Miért ragaszkodott Ruth Naómihoz? Amózesi törvények a szegényekkel és özvegyekkel kapcsolatban. Naómi, Ruth és Boáz jelleme.
 
    Sámuel próféta
    Éli főpap eltávolodása Istentől, fiainak bűne. Sámuel hármas tisztsége, élete jellemzése: „semmit az Ő igéiből a földre esni nem hagyott”
 
    Saul király
    Miért akart Izráel népe királyt? Saul uralkodásának jó kezdete. Jellemének torzulása helytelen döntése után. Dávid szolgálata Saul udvarában.
 
    Dávid és Góliát
    Mi alapján ítélünk meg egy embert és mi alapján ítéli meg Isten? Dávid győzelmének titka, bátorságának és erejének forrása.
 
    Dávid menekülése
    Miért üldözte Saul Dávidot? Dávid és Jonathán barátsága. Dávid hibái üldözése közben. Hitét kifejező zsoltárai ebből az időszakból.
 
    Saul és Jonathán halála
    A Biblia tanítása a halottidézésről, a csillagjóslásról, a jövendőmondásról. Jézus tanítása és Dávid Saul iránti magatartása közötti párhuzam.
 
    Dávid bűne
    Miért vált Dávid könnyű prédájává a kísértésnek? Kibúvási kísérletei a felelősség alól. Helyesen tette-e Joáb, hogy végrehajtotta felettese parancsát?
 
    Dávid bűnbánata
    Hogyan ébresztette fel Isten Dávid lelkiismeretét? Dávid viselkedése a bűnnel való szembesülésekor. A rendezetlen bűnök okozta gyötrelem.
 
    Absolon lázadása, Dávid halála
    Miért és hogyan veszítette el Dávid négy fiát? A bűnnel szembeni következetlenség eredménye. A hívő ember igaz életének titka.
 
    Salamon bölcsessége
    Miért választotta Isten Salamont királlyá? Salamon kérése Istentől, bölcsességének eredete. Salamon bölcs ítélete a két parázna nő között.
 
    Salamon bukása és megtérése
    A mózesi királytörvények. Salamon bukásának okai. Helytelen tetteinek következményei. Prédikátor könyve tanulságai és tanácsai.
 
    Az ország kettészakadása
    Az ország kettészakadásának okai. Roboám uralkodásának kezdete. Jeroboám elfordulása Istentől, hamis vallás létrehozása és meghonosítása.
 
    Illés próféta
    Akháb és Jézabel bűne, a Baál és Astarte kultusz. 3 és fél éves szárazság Izráelben. Istenítélet Kármel hegyén. Illés mint előkép.
 
    Elizeus próféta
    Elizeus és Illés szolgálatának különbségei. Párhuzamok Elizeus és Jézus csodái között. Elizeus munkája Izráel lelki fejlődéséért.
 
    Jónás próféta
    Az Úr célja Jónás küldetésével. Miért nem akarta követni Jónás Isten parancsát? Jónás három napja a cethal gyomrában, bűnbánata és szabadulása.
 
    Ninive megtér
    Isten könyörülete a megtérő bűnös iránt. A valósi szeretet jellemzése. Jónás haragja és az Úr tanítása az elszáradt tökkel.
 
    Ésaiás próféta I.
    Ésaiás próféta személye. Elhívásának körülményei, Isten bátorítása szolgálatához. Történelmi dokumentumok Ezékiás királyról és Jeruzsálem ostromáról.
 
    Ésaiás próféta II.
    Ésaiás könyve, a „vigasztalások könyve”. A jövendölések középpontja. Miért nem értették Jézus cselekedeteit az akkori vallási vezetők?
 
    Jeremiás próféta I.
    Az Istentől való eltávolodás Júdeában. Az elkerülhetetlen fogságra utaló jelképes cselekedetek. (len öv, tömlő, 2 kosár füge, járom, megvásárolt mező)
 
    Jeremiás próféta II.
    A fogság három lépcsője. A végső, a megsemmisítő ostrom. A hamis próféták lázadásra uszítása. A nép nyakassága, menekülési kísérlet Egyiptomba.
 
    Ezékiel próféta I.
    Ezékiel feladata a foglyok között. A templom és a város elkerülhetetlen pusztulásának bemutatása. Megbünteti-e Isten az atyák vétkét a fiakban?
 
    Ezékiel próféta II.
    A foglyok szeme előtt beteljesülő ezékieli próféciák. Isten szándéka száműzött népével. Minek az előképe a csontmezőről való látomás?
 
    Nabukodonozor álma az emberi történelem végéről
    Mi lesz az idők végén, az utolsó napokban? A „kő”, a „kőszikla” jelképe a Bibliában. Kapcsolódó próféciák Dániel könyvében.
 
    Dániel társai a tüzes kemencében
    Miért állíttatta fel a király az aranyszobrot? Az ifjak bizalma Izráel Istenében. Szabad-e másra ráerőltetni személyes meggyőződésünket, vallásunkat?
 
    Belsazár lakomája
    Miért ítélte meg Isten Belsazárt visszavonhatatlanul? A falra írt szavak értelme. Mi alapján ítéli meg Isten az ember tetteit?
 
    Dániel az oroszlánok vermében
    Dániel híre a királyi udvarban. Mit tegyen az ember, amikor a földi hatalom parancsa Isten törvényével ütközik?
 
    Hazatérés a fogságból
    Próféciák a fogság időtartamáról, és Círusz személyéről. Hogyan foglalta el Círusz Babilont? Isten munkája a népének adott ígéretek megvalósításáért.
 
    A templom építése, Aggeus és Zakariás próféta
    A samaritánusok. A külsőségeket hangsúlyozó vallásosság veszélyei. Szünetelhet-e valamikor is „Isten házának”, azaz művének építése?
 
    Eszter könyve
    Eszter könyve történelmi háttere. Miért nem borult le Márdokeus Hámán előtt? Márdokeus és Eszter magatartása a válságban.
 
    Márdokeus és Hámán
    Miért nem tárta fel azonnal Eszter a király előtt kérését? Isten munkája az események menetének alakításában; „a bajt elfordítja”.
 
    Hámán és Eszter, a Purim ünnepe
    Eszter viselkedése a válság alatt. Az ítélet visszafordulása Hámánra. Milyen különleges szerepe és mondanivalója van Eszter könyvének a Biblián belül?
 
    Ezsdrás és Nehémiás
    Ezsdrás szerepe a lelki megújulásban. Nehémiás feladata Jeruzsálem újjáépítésben, Artaxerxes rendelete. A nép a törvényt újra megismeri.
 
    Malakiás próféta könyve
    Az igazi és a hibás áldozat közötti különbség. A könyv tartalma és a Jézus korabeli vallási vezetők felfogásának kapcsolata.Az „útkészítő”
 
    Időrendi táblázat (i.e. 1951 – 457)
    Az Ószövetség kronológiája.
 
    Az Ószövetség a zenetörténetben
    (Válogatott bibliográfia)
 
    Ábrahám vándorlásai
    I. térkép
 
    Izráel vándorlásai Egyiptomból kánaánba
    II. térkép
 
    Izráel honfoglalása
    III. térkép

Mert nem a félelemnek szellemét adta nekünk
az Isten,hanem az erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét/Tim:1,7/

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #188 Dátum: 2011 Január 13, 05:39:25 »
Idézet
„Újjászületésre van szükség... És ennek az újjászületésnek újra csak a Biblia lesz a forrása és keresztvize. Ha lesz, aki fel tudja olvasni a világnak az igazság tiszta fölfogásával: akkor megszületik az új, eleven élő hit, mely lélekben és igazságban megtalálja a mindent megmagyarázó és harmóniába hozó világfölfogást.”
(Móricz Zsigmond)

Köszönöm Ermaha, hogy betetted  az idézetet, eddig nem tudtam, hogy Móricz Zsigmond is a hit útján járt.
 :2angel:
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Irma

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1935
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #189 Dátum: 2011 Január 25, 11:37:14 »
Egy másik fórumon azt a kijelentést olvastam, hogy a karizmatikus mozgalom a sátántól ered. Számomra ez teljesen megemészthetetlen kijelentés, ti mit gondoltok róla?
„Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsása jut?”

Ézsaiás könyve 51:12

Nem elérhető Kamilla

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1727
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #190 Dátum: 2011 Január 25, 11:47:03 »

 Bizony, igen veszélyes kijelentés ez, drága Irma, nem csodálom, hogy nem tudsz napirendre térni felette!  :088:

 Mivel a karizmákat a Szent Szellem adja, ezért, aki azt mondja, hogy ez a sátántól ered, hááát   :02:

  Máté 12:

31.  Azt mondom azért néktek: Minden bűn és káromlás megbocsáttatik az embereknek; de a Lélek káromlása nem bocsáttatik meg az embereknek.
32.  Még a ki az ember Fia ellen szól, annak is megbocsáttatik; de a ki a Szent Lélek ellen szól, annak sem ezen, sem a más világon meg nem bocsáttatik.

    :2smitten:    :117:

Nem elérhető Irma

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1935
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #191 Dátum: 2011 Január 25, 12:00:21 »
Kamilla testvérem felhívta a figyelmemet, hogy már megint beleestem egy csapdába, amikor azt írtam, hogy megemészthetetlen ez a kijelentés. Ennek a kijelentésnek az erejét megtöröm azzal, hogy a Szent Szellem világosságába hozom és Jézus Krisztus Vére alá helyezem.
Tehát újra fogalmazom, az a kijelentés, hogy a karizmatikus mozgalom a sátántól ered, szellemileg megterhelő, és Igeileg elfogadhatatlan.

„Én, én vagyok vigasztalótok! Miért félsz halandó embertől, olyan embertől, aki a fű sorsása jut?”

Ézsaiás könyve 51:12

Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3835
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #192 Dátum: 2011 Január 25, 12:11:47 »
"Minden jó és tökéletes ajándék onnan felülről ered, a Világosság Atyjától."

Van egy régi mondás: Nem kell a vízzel együtt a gyereket is kiönteni!

A karizmák jók, csodálatosak és építőek.
Az a baj, amikor az emberek "izmusokat" gyártanak, szeretet és Szent Szellem nélkül.  :061:
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Magda

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2531
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #193 Dátum: 2011 Január 25, 12:16:35 »
Igen ez a leggyakoribb tévelygésünk,
aztán jó példa, belső tartalom nélkül,
erőből,
ahogy én mondani szoktam csípőből.
 :060:
Fil 2,11 És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére

:)

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re:Apológia (hitvédelem)
« Válasz #194 Dátum: 2011 Január 25, 13:37:19 »
Szomoru kijelentes. Aki ezt mondta, az egyben Isten szemebe is mondta.
Ez mar nem csak tudatlansag, hanem Isten ismereti hiany es kevelyseg.
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)