Galátziabeliekhez írt levél 2. rész
1. Azután tizennégy esztendő mulva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is.
2. Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen.
3. De még a velem levő Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala,
4. Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek:
5. Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra.
6. A tekintélyesektől pedig, (bárminők valának régen, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az embernek személyét: mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
7. Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé;
8. (Mert a ki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között).
9. És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között prédikáljunk:
10. Csakhogy a szegényekről megemlékezzünk; a mit is én igyekeztem megcselekedni.
11. Mikor pedig Péter Antiókhiába jött, szemtől szembe ellene állottam, mivel panasz volt rá.
12. Mert mielőtt némelyek oda jöttek Jakabtól, a pogányokkal együtt evett; mikor pedig oda jöttek, félrevonult és elkülönítette magát, félvén a körülmetélkedésből valóktól.
13. És vele képmutatóskodtak a többi zsidók is, úgy hogy Barnabás szintén elcsábíttatott az ő tettetésök által.
14. De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek?
15. Mi, természet szerint zsidók és nem pogányok közül való bűnösök,
16. Tudván azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem.
17. Ha pedig Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bűnösöknek találtatunk, avagy Krisztus bűnnek szolgája-é? Távol legyen.
18. Mert, ha a miket elrontottam, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem bűnössé.
19. Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek.
20. Krisztussal együtt megfeszíttettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; a mely életet pedig most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, a ki szeretett engem és önmagát adta érettem.
21. Nem törlöm el az Isten kegyelmét; mert ha a törvény által van az igazság, tehát Krisztus ok nélkül halt meg.
Pál ezen írása nyomán, sokakban az a tévképzet alakult ki, hogy Pál-valami egészen más evangéliumot hirdetett mint Péter...
Hovatovább: Ezen rendkívül és alapjaiban félreértett idézet alapján azt is gondolják-sőt "tanítják" Hogy Pál, mintegy: "felettese" lett Péternek...
Ezen többévszázados félreértés megdöntésére tennék ezúttal kísérletet, mert igen is fontosnak tartom e kérdésnek tisztázását, hiszen pont ez az alapja sokakban, az egységre
való eljutás akadályának, úgymint Zsidók-és nem zsidók között.
Tehát ebben az ominózus jelenetben annak lehetünk tanui, hogy a Görög tanítványok előtt, Pál "lenullázza"-megalázza Pétert, és ezt még büszkén hirdeti is, és Pétert abba az irányba vezeti, hogy neki is "pogányként" kell élnie!
Ugye tehát a 14-es től, a 16-ig, mintha erre utalna... de biztos???
Elsőként vennék egy alapvető problémát, amit azért észre kellene venni!
Tehát ennek atévelygésnek a hirdetői azt állítják a 14-es Igére hivatkozva, hogy a Görögök előtt esett neki Pál-Péternek, és így szégyenítette meg őt...
akkor vegyük csak sorjában:
Pálról tudjuk, hogy Tárzusi volt, tehát Törökországi Zsidó...Ez magában hordozza azt is, hogy tudott mind Törökül, mind pedig Héberül. Vegyük hozzá, hogy Római provinciában élt,
és ezért tudott Rómaiul is. (ezt később bizonyította is ) . Tegyük azt is hozzá a rend kedvéért, hogy Yessívát végzett( Rabbi képző), a kor egyik leg nevesebb iskolájában, névszerint Gamaliél Iskolájába.
Vélhetőleg tehát megtanulta az Arám, és a Görög nyelvet is...
Pál részéről tiszta a dolog, de mi van Péterrel?
Egyszerű halász lévén, nem valószínű hogy tudott Görögül.
Ha ez így van, akkor érdekes fejmosás lehetett az ominózus történet...
Pál beszél Görögül, hogy a tanítványok értsék, míg Péter tettetett figyelemmel bólogat...
Vagy akkor Pál-Héberül beszél, és így érti őt Péter, ám akkor meg a "szemtanúk" nem értenek egy mukkot sem...
Tehát ez a nyilvános megszégyenítés nem egészen úgy alakult, ahogyan azt ma sokan sejtik...
Erre a pontra még visszatérünk,
Ám nézzünk meg egy ennél valóban fontosabb érdekességet:
Figyeljük meg hogy "állítólag" mit mond Pál: " 14. De mikor láttam, hogy nem egyenesen járnak az evangyéliom igazságához képest, mondék Péternek mindnyájok előtt: Ha te zsidó létedre pogány módra élsz és nem zsidó módra, miként kényszeríted a pogányokat, hogy zsidó módra éljenek? "
namost ezt, vessük össze egy másik Páli írással:
Effezosz 2,11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat...
Tessék nekem megmondani: Valóban Igaz lehet hogy Pál azt propagálta volna, hogy a Messiásban hívő zsidóknak, vagy a nemzetekből megtérteknek: "Pogány módra" kellen élniük?
Mert mit jelent az hogy Pogány?
Egyértelmű válasz erre: BÁLVÁNY IMÁDÓ!
Erre vezetne Pál? vagy csak a Galácia belieket akarta bálványimádókká tenni? Akkor miért is ment oda? hiszen addig is azok voltak!
Effezosz 2,11. Annakokáért emlékezzetek meg arról, hogy egykor ti a testben pogányok, kiket körülmetéletlenségnek nevez vala amaz úgynevezett s a testen kézzel megcsinált körülmetélkedés,
12. Hogy ti, mondom, abban az időben Krisztus nélkül valók voltatok, Izráel társaságától idegenek, és az ígéret szövetségeitől távolvalók, reménységetek nem vala, és Isten nélkül valók voltatok e világon;
13. Most pedig a Krisztus Jézusban ti, kik egykor távol valátok, közelvalókká lettetek a Krisztus vére által.
14. Mert Ő a mi békességünk, ki egygyé tette mind a két nemzetséget, és lerontotta a közbevetett választófalat...
Valahol a fordítások között, átalakult és elveszett a lényeg Testvérek, és ezt azért észre kellene venni ám!
Péter, a Legfőbb Apostol nem éppen tapintatos magatartásával, megakasztotta-zavarba hozta Pál Tanítványait, és a Nyáj védelmében szólalt fel Pál, és azt is meg kell látnunk,
hogy Péter, ezt felismerve, Pál odaadó szolgálata előtt fejet hajtott, és nem élt a jogával, mint LEGFŐBB APOSTOL, hanem helyben hagyta Pál, egységre irányuló törekvését!
Ne felejtsük el, hogy Pál nem volt a tizen kettő közül való! Ő nem tartozott az Úr által választott: Legfőbb vezetők közé. És ennek Pál is tudatában volt, és enek ő alá is rendelte magát,
hiszen pont itt, ebben az Ominózus írásában, bizonyságot is tesz erről: Galátziabeliekhez írt levél 2. rész
1. Azután tizennégy esztendő mulva ismét fölmentem Jeruzsálembe Barnabással együtt, elvivén Titust is.
2. Fölmentem pedig kijelentés következtében és eléjök adtam az evangyéliomot, melyet hirdetek a pogányok között, de külön a tekintélyeseknek, hogy valami módon hiába ne fussak, avagy ne futottam légyen.
3. De még a velem levő Titus sem kényszeríttetett a körülmetélkedésre, noha görög vala,
4. Tudniillik a belopózkodott hamis atyafiakért, a kik alattomban közénk jöttek, hogy kikémleljék a mi szabadságunkat, melylyel bírunk a Krisztus Jézusban, hogy minket szolgákká tegyenek:
5. Kiknek egy pillanatra sem adtuk meg magunkat, hogy az evangyéliom igazsága megmaradjon számotokra.
6. A tekintélyesektől pedig, (bárminők valának régen, azzal nem törődöm; Isten nem nézi az embernek személyét: mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek;
7. Sőt ellenkezőleg, mikor látták, hogy én reám van bízva a körülmetéletlenség evangyélioma, mint Péterre a körülmetélésé;
8. (Mert a ki erős volt Péterben a körülmetélkedés apostolságára, bennem is erős volt a pogányok között).
9. És elismervén a nékem adatott kegyelmet, Jakab és Kéfás, meg János, kik oszlopokul tekintetnek, bajtársi jobbjukat nyujták nékem és Barnabásnak, hogy mi a pogányok között, ők pedig a körülmetélés között prédikáljunk:
Áldott Testvérek, mielőtt felülnétek az ehhez hasonló, az Igazságtól elrugaszkodott tanításoknak, miszerint Pál-Jakab és Péter között ellentétek lettek volna, Lássátok meg,
vegyétek észbe, hogy : TELJES ÖSSZHANGBAN SZOLGÁLTAK-EGYMÁS ELHÍVÁSÁT ELISMERVE-EGYMÁST TÁMOGATVA!
A Tanítások összegzésénél is napnál világosabb, hogy mindenben egyértelemben voltak-és egyképpen tanítottak!
Ezen kívül, Péter a levelében nyíltan is kijelenti, hogy mindenben egyetért Pállal!
II.Péter 3,14.
Annakokáért szeretteim, ezeket várván, igyekezzetek, hogy szeplő nélkül és hiba nélkül valóknak találjon titeket békességben.
15.
És a mi Urunknak hosszútűrését idvességnek tartsátok; a miképen a mi szeretett atyánkfia Pál is írt néktek a néki adott bölcsesség szerint.
16.
Szinte minden levelében is, a mikor ezekről beszél azokban; a melyekben vannak némely nehezen érthető dolgok, a miket a tudatlanok és állhatatlanok elcsűrnek-csavarnak, mint egyéb írásokat is, a magok vesztére.
Ez persze nem azt jelenti, hogy Péter rendelte volna alá magát Pálnak, hanem azt hogy egy vezetés alatt, egy szellemben jártak.
Azért tartottam fontosnak ezeket megírni, mert sajnos azt kellett hallanom több esetben is, hogy egynehány "tökéletes" felekezet azt tartja, hogy rájuk "CSAK" Pál Tanításai érvényesek, és a többi írással (szerintük) nem kell törődniük...