Téma: Miért van szükség a próbákra?

[Batiszrael]

Nem véletlen, hogy a szegény szokott a szegényen segiteni. 

[petya1962]

Áldott testvéreim!

Jó olvasni benneteket!

A próba témában talán jó lenne egy-két kérdést tisztázni. (Ez azt jelenti, hogy definiálni, megfogalmazni, pusztán azért, hogy egy nyelven beszéljünk a fogalmakat illetően.

Engem például nagyon foglalkoztat az a kérdés, hogy :Mi a próba?
Aztán jó lenne ismerni azt is, hogy Mi a próba célja?
A könnyebb felismerhetőség kedvéért fontos lenne tudni, hogy Mit jelent megpróbáltnak lenni?

Talán ennyi egy időre...

[petya1962]

A próba kapcsán fontos tisztázni, hogy mi is a próba.
A hétköznapokban találkozunk ezzel a fogalomban, talán értjük is. De a helyzet a Bibliában található próba fogalommal?

A próba a terhelhetőségnek a mérésére szolgál. Például ahhoz, hogy egy drótkötelet "élesben" használhassanak, különböző mérési teszteknek, erőpróbáknak vetnek alá, azért, hogy amikor a tényleges terhelésnek lesz kitéve, akkor nehogy pórul járjanak vele, nehogy elszakadjon.

Isten hasonlóképpen akar bennünket megpróbálni, bizonyos terheléseknek kitenni, vajon alkalmasak vagyunk-e nehezebb feladatra.

A próbatétel gyakorta kísértés formájában jelenik meg az életünkben. Hogyan tudjuk kezelni az indulatainkat, hogyan viszonyulunk a testvéreinkhez, mennyire indul meg a szívünk, ha pl. egy hajléktalannal találkozunk... S lehetne ezeket sorolni.

Lehet-e egy embert "alkalmazni" hajléktalanok közötti szolgálatban, aki ha lát egy elhanyagolt, büdös, éhes koldust, s inkább átmegy az út túloldalára, mintsem segítene?

Ézs 48:10 Ímé, megtisztítottalak, de nem úgy, mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomor kemenczéjében.

Egy olyan ember, aki maga is megtapasztalta, mit jelent éhezni, otthon nélkül lenni, meg tud indulni hasonló ember láttán. Próbatétel ez, ami esetleg egy szolgálatnak az előkészítése.

De vajon mit jelent megpróbáltnak lenni?

Róm 14:18 Mert a ki ezekben szolgál a Krisztusnak, kedves Istennek, és az emberek előtt megpróbált.

[Elisabeth]

Kedves Testvérem!

A próbatétel gyakorta kísértés formájában jelenik meg az életünkben. Hogyan tudjuk kezelni az indulatainkat, hogyan viszonyulunk a testvéreinkhez, mennyire indul meg a szívünk, ha pl. egy hajléktalannal találkozunk... S lehetne ezeket sorolni.

Erröl beszél az Íge is:

Titeket pedig Isten hatalma őriz hit által az üdvösségre, amely készen van, hogy nyilvánvalóvá legyen az utolsó időben. 6. Ezen örvendeztek, noha most, mivel így kellett lennie, egy kissé megszomorodtatok különféle kísértések között, 7. hogy a ti megpróbált hitetek, amely sokkal értékesebb a veszendő, de tűzben kipróbált aranynál, Jézus Krisztus megjelenésekor méltónak bizonyuljon a dicséretre, dicsőségre és tisztességre. 8. Őt szeretitek, pedig nem láttátok, őbenne hisztek, bár most sem látjátok, és kimondhatatlan, dicsőült örömmel örvendeztek, 9. mert elértétek hitetek célját, lelketek üdvösségét.
!Pt 1,5-9

 

[petya1962]

Így van. S ezeknek a kísértéseknek a mértéke pontosan akkora, mint amit képesek vagyunk elhordozni. Ezt mondja az Ige:

1Kor 10:13 Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni.

[Elisabeth]

Kérdezted Testvérem, mi a próba célja... Úgy gondolom, hogy az ÚR ismer minket, Neki nincs arra szüksége, hogy megirmerje terhelöképességünket. Pont ezért is tudja a megpróbáltatást olyan mértékben adni, hogy az ne legyen erönk felett. A megpróbálásra nekünk van szükségünk. Mert minden diadal Jézus Krisztusban növeli és elmélyíti a mi hitünket, mert megismerjük, hogy csak az Ö ereje által van gyözelem!

Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: én meggyőztem a világot.
Jn 16,33

És ezt mondá nékem: Elég néked az én kegyelmem; mert az én erőm erőtlenség által végeztetik el. Nagy örömest dicsekeszem azért az én erőtelenségeimmel, hogy a Krisztus ereje lakozzék én bennem.
2Kor 12,9

 

[E.Edit]

Nagy batoritas azt tudnunk,hogy nem hagy eronkon felul kiserteni.Mikor elkezdodik egy ilyen megprobaltatasi folyamat,talan eszre se veszem elsore,hogy ez most tulajdonkeppen az. Majd tudatosul bennem...ugy erzem,hogy ezt en nem birom ki...azt erzem,ebbe belerokkanok...feltor belolem,hogy ezt most miert,Uram?...vagy, meddig meg?   vagy,mar megint?...ezt most miert erdemeltem ki?...pedig annyira igyekeztem...de hat azt igerted,hogy....
Megannyi ehhez hasonlo gondolat. Kifogyok a kerdesekbol,az erom elhagy...megadom magam. Na most nagyon fontos,hogy merre indulok tovabb. Mi az amibe elkezdek kapaszkodni.Nekem elsosorban megkellett tanuljak egyaltalan segitseget kerni. Higgyetek el,nagyon sokan nem tudjak ezt megtenni,szegyelik magukat. Es ez egy ujjabb csapda! Evekig vergodtem ebbe a csapdaba. Ugyanugy beletud esni a hivo ember is. Tehat kerjunk segitseget! Na de nem mindegy kitol-kiktol. Most kapasbol jon a valasz:hogy Istentol. Ez igaz,csakhogy Isten embereken keresztul is tud segiteni. Aztan fordulok valakikhez...mondjak az okoskodasaikat...en meg egy lepcsofok haladasa utan,visszazuhanok harmat...es csak pislogok. Majd jon egy Ero...ujra kezdek kapaszkodni...elkezdek igekbe fogodzot keresni...egybe,kettobe,haromba...erdekes modon ujjabb es ujjabbakat talalok...az a zugas a fejembe meg nyomas...szoritas...meg a mellkasomba is...  egyszercsak szunni kezd. Valaki kozben mondott valamiket amik csak ugy belemhasitottak...probalom ujra felidezni oket. Aztan mar csak azt veszem eszre,hogy oszlani kezd a kod,ujra latom,hogy az eg kek,sut a nap,es megjelent az elso mosoly az arcomon. Ekkor valami melegseg onti el a szivem tajekat...melyseges halat erzek.Es ahogy par nap elteltevel visszatekintek,az osszefuggeseket es mierteket is megertem. A probak alatt en is vizsgazom,de szerintem a korulottem levok is. Aztan telik az ido,ujra jon egy proba,es meg egy,es meg egy,es meg egy...csakhogy mar konnyebben megkapom a kapaszkodot,vagy esetleg nem akkora nagy kod  van elottem. Mindenesetre sok ido eltelik,amig eljutok oda,hogy meg is koszonjem a probakat. Hogy ugy tudjam tekinteni,mint Isten munkajat az eletemben. Sot! Meg kerjem is,hogy" probalj meg,Uram!".
Egy biztos! Ha az Orokkevaloba kapaszkodom,biztos,hogy megszabadit.Raadasul meg a javamra is forditja az egeszet.

A temaval kapcsolatban ezek a gondolatok jutottak eszembe es gondoltam leirom.Szerintem mas is erzett ehhez hasonlokat.Hatha valakinek segitenek.Ha csak egy embernek is...egyszer valamikor...mar megerte.

 

[petya1962]

Köszönöm szépen Edit! Szükségünk van rá, hogy épüljünk egymás hite által...

[ditte]

A próbákból Isten segítségével, megerősödve jövünk ki.

[Elisabeth]

Most valahogy a próba szóról a zenészek jutnak eszembe.

Egy egy komolyabb mü elöadásához hónapokon át kitartóan próbálnak. Hosszú idön át addig, amíg a hibák, a hamis hangok eltünnek, és teljes lesz a harmónia.

Valahogy így látom az életünkben is. Ha minden tökéletes lenne bennünk, nem lenne szükség a próbákra. Ám a mennyei Dirigens meghall minden hibát és diszharmóniát az életünkben és addig próbál velünk, amíg megjelenik a tökéletes harmónia. Ezt nevezi az Íge megigazításnak.

Rm 8,33    
Kicsoda vádolja az Isten választottait? Isten az, a ki megigazít;

 

[Antee]

Mennyire igaz!

[torokildiko46]

áldott testvérem, a próbák által:
 megtisztulunk , megszabadulunk a régi bűnöktől , most eszemben jutott az arany:

 1 Péter : 1:6-7:
Amelyben örvendeztek, noha most kissé, ha meg kell lenni, szomorkodtok különféle kísértések között,
7
Hogy a ti kipróbált hitetek, ami sokkal becsesebb a veszendő, de tűz által kipróbált aranynál, dícséretre, tisztességre és dicsőségre méltónak találtassék a Jézus Krisztus megjelenésekor,
 hát igen , nehezek ezek a próbák ,

de van reménységünk:
Jakab levél:1:3   Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.

 és ha kitartunk a próbákon , bár nagyon nehéz sokszor és fájdalmas:

 1 Péter: 5:10:
A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket, akik rövid ideig szenvedtetek, ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosokká,
 1 Péter:4:13
Sőt, amennyiben részetek van a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is vígadozva örvendezhessetek.

[Elisabeth]

A próbák legtöbb esetben szomorúsággal is együtt jár. Van úgy, hogy megfedd bennünket az Íge. Ilyenkor nem a sértödöttség, az ajtók becsapása a megoldás, hanem az öszinte bünbánat. Az Isten szerinti megszomorodás hatalmas áldást jelent!

Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke.
Zsolt 11,5

Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orczának szomorúsága által jobbá lesz a szív.
Préd 7,3

Mert ha megszomorítottalak is titeket azzal a levéllel, nem bánom. Bántam ugyan, látva hogy az a levél, ha egy kis időre is, megszomorított titeket, 9. de most már örülök. Nem annak, hogy megszomorodtatok, hanem hogy megtérésre szomorodtatok meg: mert Isten szerint szomorodtatok meg, és miattunk semmiben nem vallotok kárt. 10. Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez. 11. Mert éppen az, hogy Isten szerint szomorodtatok meg, mekkora buzgóságot keltett bennetek, sőt mentegetőzést, sőt méltatlankodást, sőt félelmet, sőt vágyódást, sőt ragaszkodást, sőt a vétkes megbüntetését! Mindenképpen igazoltátok, hogy tiszták vagytok az ügyben. 12. Ha tehát írtam is nektek, nem a sértő miatt, és nem is a sértett érdekében írtam, hanem azért, hogy nyilvánvalóvá legyen buzgóságotok, amely az Isten színe előtt van bennetek irántunk.
2Kor 7,8-12

Kérjük az URat a Zsoltáríróval együtt:

Próbálj meg, Uram, és kisérts meg, és vizsgáld meg veséimet és szívemet.
Zsolt 26,2

 
   

[Antee]

Ámen

Hatalmas ajándéknak kell tekintenünk azt, ha megfedd az ige. Mert ha így van, akkor épp tanúja leszünk Isten gondviselésének, aki nem akarja hogy eltévelyedjünk/elvesszünk.

Jézus nem csupán egy szerető Isten! Ő a jó pásztor. És bizony nem hiába adatott a pásztorbot sem.
A jó pásztor nem engedi, hogy a nyáj arra menjen amerre lát, hanem a jó pásztor tereli a nyájat.

[Elisabeth]

Így van kedves Anti Testvérem, tökéletesen egyetértek.

És hozzá tenném még, hogy Isten a mi Mennyi Atyánk, Édesapánk!

Mert a kit szeret a Úr, megdorgálja, és pedig mint az atya az ő fiát, a kit kedvel.
Péld 3,12

6. Mert a kit szeret az Úr, megdorgálja, megostoroz pedig mindent, a kit fiává fogad.
7. Ha a fenyítést elszenveditek, akkor veletek úgy bánik az Isten, mint fiaival; mert melyik fiú az, a kit meg nem fenyít az apa?
8. Ha pedig fenyítés nélkül valók vagytok, melyben mindenek részesültek, korcsok vagytok és nem fiak.
Zsid 12,6-8

Szerintem ez a megigazulás útja.