"Aki magától szól, a maga dicsőségét keresi; aki pedig annak dicsőségét keresi, aki küldte őt, igaz az, és nincs abban hamisság."
János Evangéliuma:7:18
Úgy vélem, hogy a gyülekezetekben elhangzó bizonyságok nagy részében az van kiemelve, hogy mit tett a bizonyságtevő.
Csupa jó dolgot. Tizedet fizetett, támogatta a szegényeket, a rászorukókat, éjjel nappal imádkozott, stb.
Ez biztosan tetszeni fog az Úrnak, hiszen nem olyan, mint akik lopnak, csalnak, hazudnak és Isten nélkül élnek.
De ne feledjük el, a farizeus is ezt tette.
10
Két ember méne fel a templomba imádkozni; az egyik farizeus, és a másik vámszedő.
11
A farizeus megállván, ily módon imádkozék magában: Isten! hálákat adok néked, hogy nem vagyok olyan, mint egyéb emberek, ragadozók, hamisak, paráznák, vagy mint ím e vámszedő is.
12
Bőjtölök kétszer egy héten; dézsmát adok mindenből, amit szerzek.
Lukács 18, 10-12
Istennek nem kedves az öndícséret. Istennek nem tetszik amikor valaki önelégült és a saját docsőségét keresi.
Az Úrnak az tetszik, ha alázattal fordulunk hozzá, nem szépítve hibáinkat, hiányosságainkat.
13
A vámszedő pedig távol állván, még szemeit sem akarja vala az égre emelni, hanem veri vala mellét, mondván: Isten, légy irgalmas nékem bűnösnek!
14
Mondom néktek, ez megigazulva méne alá az ő házához, inkább hogynem amaz: mert valaki felmagasztalja magát, megaláztatik; és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.
Lukács 18, 13-14