Lelkipásztori elhivás
Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, akik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.
Jeremiás 23/2
Mert oktalanok voltak a pásztorok, és nem keresték az Urat; ezért nem lettek szerencsésekké, és minden nyájuk szétszóratott.
Jeremiás 10/21
Azért ezt mondja az Úr, Izráel Istene a pásztoroknak, akik legeltetik az én népemet: Ti szélesztettétek el az én juhaimat és űztétek el őket; és nem néztetek utánok; ímé, én megbüntetem a ti cselekedeteiteknek gonoszságát, azt mondja az Úr.
Jeremiás 23/2
Embernek fia! prófétálj Izráel pásztorai felől, prófétálj és mondjad nékik, a pásztoroknak: Így szól az Úr Isten: Jaj Izráel pásztorainak, akik önmagokat legeltették! Avagy nem a nyájat kell-é legeltetni a pásztoroknak?
Ezékiel 32/42
És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangyélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul:
Efézusi levél 4/11
Példabeszédek könyve 16/28
Példabeszédek könyve:18:8
A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Sámuel I. 24/7
És monda az ő embereinek: Oltalmazzon meg engem az Úr attól, hogy ily dolgot cselekedjem az én urammal, az Úrnak felkentjével, hogy kezemet felemeljem ellene, mert az Úrnak felkentje ő.
Lukács 4/18
Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
,
Milyennek kell lenni egy pásztornak?
Elsősorban ez egy szolgálat, amit nem emberektől kapunk, hanem maga Isten adja. Ezért a pásztornak felkentnek kell lennie, méghozzá az Úr felkentjének. Manapság ez nagyon sok egyházban hiányzik, mert nem veszik komolyan. Illetve vannak olyan pásztorok, akik önmagukat teszik azzá, nem az Isten küldi őket.
A pásztor feladata a nyájjal való foglalkozás. A nyáj embereket jelent, ezért ezt a feladatot csak úgy tudja ellátni, ha ismeri az embereit. Az ismerni szó a Bibliában nagyon bensőséges kapcsolatot jelent, például a házassági szerződésen belül a szexualitásra is vonatkoztatják, hiszen elvileg csak két embernek van ilyen bensőséges, intim kapcsolata egymással.
A pásztornak ismernie kell az embereit, testüket és lelküket egyaránt. Tudnia kell mi történik velük.
A pászor eledelt ad az embereinek, tehát elengedhetetlenül szükséges a tanitói szolgálata is. Mivel az Ige maga mondja, hogy kétféle módon étkezünk fizikailag és szellemileg, ezt a törvényszerűséget a pásztornak be kell töltenie. Készülnie kell a mennyei mannával és adott esetben akár fizikailag is segitségre szoruló testvérét megetetni. De hogyan tudja egy pásztor hogy valamelyik embere szükséget szenved, ha nem ismeri őt?
A pásztornak általában a közösségében kell forgolódnia, mert ez az elhivása. Ez nem jelenti azt, hogy néha nem mehet szabadságra, de a fő tevékenységi köre a bárányok legeltetése, ami nem megy másképpen, csak ha általában a nyájjal van és minden dolgoról értesül, ami a nyájában történik.
A jó pásztor együtt tud sirni és örülni a testvérével. A jó pásztor mindig tudja milyen lelki szinten van a báránykája és azt is tudja, hogy fizikailag nincs-e szüksége segitségre.
A jó pásztor azonnal észreveszi, ha egy bárányka eltéved, vagy valami oknál fogva például nem jelenik meg az Istentisztelen.
A jó pásztor imádkozni tud az embereiért, és ezt jó szivvel teszi, mert a gyülekezete olyan mint a saját családja, amiben ő a családfó.
A pásztort támogatni kell, és tisztelni, engedelmeskeni neki. A jó pásztornak nincs szüksége tekintélye megőrzésére, mert önmagában hordozza azt. Régen rossz, ha egy pásztornak a tekintélyéért kell harcolni, akkor ott valami nagyon nincs rendben.
A pásztornak élő kapcsolattal kell rendelkeznie az Úrral, hiszen hogyan is vehetné át Istentől a mennyei mannát? Nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy saját tanitásait adja át, neki az Úr üzenetét kell továbbadnia.
A mai egyházak legnagyobb problémája, hogy sok bölcs ember úgy gondolja, ha kapott Isteni bölcsességet a tanitásra, onnantól kezdve pásztor is. Ezért vannak olyan szolgállók ezen a területen, akiknek nem is pásztori elhivásuk van, de önmaguk sem igazán látják ezt be, a nyáj pedig tehetetlenül elszenvedi a pásztor botlásait, merthát nem szabad ellene mondani. A jó pásztornak kenete van. Nem emberektől kapja a kenetet, hanem az Úr Lelke által. Ez egy nagyon komoly szolgálati terület, ezért nagyon komolyan is kell venni. Nemcsak áldást de átkot is vonhat maga után az, aki az Úr dolgát trehány módon végzi. A pásztortól ugyanis a nyájának tagjai mind számon lesznek kérve, akár jól végezte dolgát, akár nem.
Nézzük meg milyen szolgálati területeket emlit az Ige:
- apostol
- próféta
- evangélista
- pásztor
- tanitó
Akkor történik meg a baj, ha egy adott ember nincs tisztában a saját elhivásával. A tanitói szolgálat és a pásztori szolgálat nagyon hasonló, ám mégis különböző. De mondhatnám a többi szolgálatra is ugyanezt. Ha egy apostol csupán lelkipásztori teendőit végzi, akkor betöltetlenül marad az Úr munkája, és forditva is, ha mondjuk egy evangélista lelkipásztori teedőket végez, úgyszintén.
A szolgálati területek között igazából a legkötöttebb helyhez, az a pásztori szolgálat. Ezután jön a tanitó, aki szintén lehet egy adott gyülekezet tanitója, és mehet máshová is tanitani.
Ezekkel ellentétes az evangélista munkája és az apostolic szolgálat, hiszen ezek nemhogy nem helyhez kötöttek, hanem egyenesen olyan szolgálatok, ahol az adott embernek szülőhelyét, lakhelyét, tartózkodási helyét el kell hagynia. Ezekben a szolgálatokban nem vétek a magára hagyott nyáj, hiszen nem a legeltetés a feladatkörük.
Múlt heti példámban utaltam egy nem jó pásztorra, amit mai napig is fenntartok. Véleményem az, hogy egy pásztor nem hagyhatja felelőtlenül magára saját nyáját hónapokig presbitériumra bizva őket. Főként nem szabad ebből divatot csinálni. Én úgy gondolom, hogy az ilyen ember vagy nem pásztori elhivással rendelkezik, vagy ha igen, akkor tévuton jár.
Volt példa jó oldalról is, egy másik pásztorról, aki bölcsen igazgatta a nyájat, köztük engem is. Mai napig is lelki apámként tekintek az illetőre, és jó lenne mindannyiunknak ha ilyen gyülekezeti vezetőnk lenne. Aki meglátja ha megsérülünk lelkileg, ha fizikailag, ha felemel, ha kiemel a sárból, ha megfogja a kezünket ha rossz fele megyünk, aki szellemi imatágatást nyújt, aki rögtön észreveszi ha egy gyülekezeti alkalmon nem vagyunk jelen, ha valaki rögtön rank csörög hogy nincs-e baj, ha segitséget küldd a számunkra ha szükségben vagyunk.
Nem nagyobb példa van előttünk mint Jézus, noha Ő elsősorban nem pásztorként lett felkenve a Mindenható Jó Istentől, hanem a messiási szolgálatra. Mégis semi sem fejezheti ki jobban hogyan is kell gondolkodnia, éreznie és cselekednie egy jó pásztornak:
Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat,
Könyörület és irgalom, minden amit egy szóban úgy foglalhatnánk össze: az Isteni szeretet, az Agapé. Az a szeretet, amely képes volt Önmagát feláldozni a barátaiért, értünk. Nincs ennél nagyobb szeretet.
Óva intenék mindenkit attól hogy saját pásztorát susárló módon saját gyülekezete ellen hangoljon. Ez méltatlan a mi Urunkhoz, de azt hiszem, hogy egymás hibáiból is épülhetünk, tehát egyáltalán nem baj az, ha élő példával szolgálunk akár jó, akár rossz viselkedési módokkal kapcsolatosan. Itélni úgysem mi itélünk, hiszen ez egyedül az Élő Isten joga.
Legyetek áldottak, köszönöm hogy meghallgattatok!