Az első pontról írnék.
1. "Fogadd el az okos intést..."
Itt az okos intésről van szó és nem a leuraló intésről. Az előbbi örvendetes az utóbbi már közel sem az.
Ha valaki okosan int, az vigyáz a szavára, nem indulatos, kellően bölcs hozzá és mindezt szeretetben teszi.
Aki nem fogadja el a jogos intést, az véleményem szerint nem tanítható.