Szerző Téma: Zsidó hagyományok  (Megtekintve 12915 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #105 Dátum: 2012 Október 16, 16:58:57 »
Most hogy meg melyebben belelatok a zsidosag vallasos gondolkodasmodjaba, nekem ugy tunik, hogy azert lett tomenytelen mennyisegu parancsolatok betartasa, mert a Tanachon kivul Isteni kijelentes rangra emeltek a szobeli Torat. Pedig csak a Tanach az, amit ennyire komolyan kell venni. De mielott barki is megkovezne oket, ne felejtsuk el, hogy a keresztenyseg sem csinalt mast, ok is letrehoztak dogmakat, olyan dogmakat, amikhez talan nem kellene ragaszkodni. Es azt se felejtsuk el, sok hivo kereszteny is fontosabbnak tartja ennek vagy annak a pasztornak, ironak a muveit, mint magat a Bibliat.Szoval nekunk is van vaj a fulunk mogott boven...
Sot, valahogy a zsidosagban sokkal jobban tisztelik az eloljaroikat meg akkor is, ha nem értenek vele egyet. Van mit tanulni toluk, mi hajlamosak vagyunk egymasnak esni, nekik meg valahogy a Talmudban megfer mindenfele kovetkeztetes. Nem tudom hogy csinaljak, de mukodik naluk.
Itt van pld. a dohányzás kérdése, szabad-e, vagy nem? Üdvösség kérdése vagy nem? A Bibliában nincs ilyen Ige egyetlen egy sem. Mégis valahogy a lelkiismeretünkben érezzük, hogy a dohányzás azért nem jó, mert önpusztást végez. A dohányosok a mennybe jutnak? Jó kérdés. Az Ige azt mondja, ha valaki hisz és megkeresztelkedik, üdvözül. Mégis felállitottunk egy dogmát, ami semmilyen Igén nem alapszik, hogy a cigarettások elkárhoznak, sőt, odáig eljutottunk, hogy azok a Szent Lelket szomoritják meg. A Szent Lelket pedig nem feltétlenül a dohányzással lehet megszomoritani, a dohányzástól csak egy fekete tüdőt, vagy esetleg rákot kapunk. A Szent Lélek akkor szomorodik meg, ha felfaljuk egymást, ha nem szeretjük egymást és ha a jót rossznak mondjuk, a rosszat pedig jónak. Az ilyen magatartáson nincs áldás. Én is csak tanulok, próbálok megfelelni,elsősorban nem másoknak, hanem a Mindenható Jó Istennek.

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2938
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #106 Dátum: 2012 Október 16, 17:18:30 »
Áldott Testvérem, Isten áldjon téged. Kérem az Örökkévalótól, hogy nagyon sokan olvassák el soraidat, és térjenek az ötleteléseik helyett inkább Istenhez, e sorok által. Nagyon Igaz amit írtál. kol ha kavod.   ( minden tiszteletem.)
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7142
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #107 Dátum: 2012 Október 16, 19:12:41 »
Teljesen egyetértek én is kedves Dafna!

Tájékoztatásként felrakom Jurek Schulz írását, aki az ortodoxiában nevelkedett és egyetemi évei allat ismerte fel Jézusban a Messiást és azóta szolgál mint Messiáshivö teológiai elöadó több országban is. Ebben az írásban a Jeruzsálemi templommal való kérdéseidre is megtalálod a választ, kedves Dafnám. Benne vannak az évszámok.

Miként vezetett a Talmud a zsidó identitáshoz

 

Jurek Schulz

 

A Tenach, a héber Biblia, melyet a keresztények Ószövetségnek neveznek, a következő részekből tevődik össze:

 

Tóra (Parancsolatok) Mózes öt könyve

Nevím (Próféták) Józs., Bír., Sám., Kir., Ézs., Jer., Ez., Hós., Jóel, Ám., Abd., Jón., Mik., Náh., Hab., Zof., Hag., Zak., Mal.

Ketuvim (Írások) Zsolt., Péld., Jób, Ruth, Énekek., Préd., J.Sir., Eszt., Dán., Ezsd., Neh., Krón.

Az egyes részek kezdő betűi alkotják a TeNaCh nevét. Miként vésődött be a zsidó nép életébe a Tóra, azt a Bibliából olvassuk. Az Isten akarata szerinti élet a parancsolatok alapján mutatkozik meg.

 

A szíve-lelke


A jeruzsálemi Templom Kr.e. 967-ben készült el és Isten jelenlétét képviselte. Salamon király építtette. Itt imádták Istent és itt mutatták be áldozatukat. Ám Kr.e. 586-ban a babiloniak Nebukadneccar uralma alatt lerombolták a Templomot, ami az Istenben hívő zsidóknak nagy megpróbáltatást jelentett. Hogy engedelmeskedjenek Isten parancsolatainak? Nem volt tovább lehetséges a bűnökért való véres áldozat bemutatása. Ezért a Babiloni száműzetés ideje alatt megalapították a „kis Templomot”, a zsinagógát. Itt tisztelték és imádták mostmár Istenüket.

 

A centrumban

A száműzetésből való visszatérés után Kr.e. 515-ben felszentelték a második Templomot. A 24 focipálya nagyságú építmény a legimpozánsabb épület volt az akkori világban. Majd Izráel perzsa, görög, ptolemai és szeleukidai uralom alá került, ám a megaláztatás tetőfokát az Antiochus IV Epiphanes szeleukidai uralkodó alatt érte el. Kr.e. 167 dec. 6.-án a Templom Zeus Olympus istennek lett szentelve. A zsidókat kényszerítették a görög kultúra átvételére, többek között disznót és más tisztátalan állatot kellett áldozniuk Zeus isten oltárán a templomban. Egy véres felkeléssel válaszoltak a zsidók, ahol igen sok mártírnak a vére folyt, de eredménnyel járt. Kr.e. 164 dec.14.-én felavatták a Templomot újra, amire mai napig a „Chanuka” ünnepe emlékeztet.

 

Fordulópont

Ebben a korszakban alakult meg a farizeusok pártja, akik az emberek megigazulását és szentségét az Isten által kapott parancsolatok megtartásában látták. Megpróbálták az egész életet szisztematikusan alávetni az Isteni rendeleteknek. Felállítottak egy általános papságot: a zsinagógai Bibliatanulmányozás és az imádság nemcsak a papi arisztokrácia feladata, hanem minden zsidó személyé.

Az asszimiláció veszélyének elkerüléséhez, mint a hellenizmus korában, egy olyan rendszerre volt szükség, amely az egész világon elkötelezte a zsidókat. Kibővítették a szóbeli törvényeket, az írott parancsolatok mellett, magába foglalva a mindennapi élet legkisseb területeit. Természetesen a 613 parancsolatból igen sok vonatkozik a Templomi teendőkre, melyek még ma is többször alkotják a különböző diszkussziók támáját. E rendeletek érvényesek az étkezésre, a Shabbat és az ünnepek megtartására, az esküvőre, a temetésre és a tisztasági parancsolatokra is. Célja, hogy az Ige magyarázata Isten Igéjét tisztán adja tovább. A tóra vallásos betartására konzentráltak a farizeusok.

 

A lényeg

A római birodalom kezdetével Kr.e. 64-ben megalakult egy tobábbi csoport, a Zéloták pártja, akik fegyveres ellenállást tanúsítottak. Bezavarták Izráelt a háború borzalmaiba, amely Kr.u. 70-ben a város és a Templom teljes lerombolásával végződött. Kr.u. 70 aug. 6.-án betiltották a napi áldozatot, Aw hó 9.-én, a zsidó időszámítás szerint, pedig leégették a Templomot. Pontosan ugyanazon a napon, amikor Nebukadneccar uralma alatt Kr.e. 586-ban lerombolták a Templomot!

Megint nem lehetett a Templom Jeruzsálemben az Isten-imádat központja, így ezt a feladatot újra a zsinagógák vették át. A Temlom papi tisztségét a „szellemi papok”, illetve rabbik végezték, akik elsősorban tanítók voltak.

A „Minján”-ban írták elő, hogy mikor, hol és hogyan kell imádkozni. A „Tíz-személy-ima” azt mondja, hogy ha tíz férfi imádságra összejön, akkor egy „kis Templom” lett az imádsághoz létrehozva. A „S’ma Israel” (Zsidó hitvallás) és a „S’mone Eszre” (Tizennyolckérő-ima) is pontosan meg lett határozva.

 

A rendszer

Ami ma is érvényes az ortodox zsidóknál, az nagyrészben Kr.u. 70-ben az írástudó Hillel iskolájában, Javnében lett eldöntve, ahol fontosnak tartották rendszerezni a Templom nélküli zsidóság formáját. A Hillel iskola leszármazottjai egészen az ötödik századig tagjai voltak a zsidó tanács elöljáróságának, a Szanhedrin utódjának, amely a főtanács volt. Hillel maga apai részről Dávid házából származott, Júda törzséből, anyai részről pedig Benjamin törzséből. Tekintélye olyan nagy volt, hogy ma azt mesélik róla: „Amikor a Tórát Izráel elfelejtette, eljött Ezsdrás, az írástudó Babilonba a népet a tórára emlékeztetni. Amikor azonban újra megfelejtkeztek, akkor Hillel volt az aki Babilonba jött megmenteni a Tórát a felejtés elől”(„Die Weisheit des Talmud”, Elie Wiesel, 19 oldal).

Hillel fia, Jochanan ben Zakkai lett a bibliát követő korszak Judaismusának vezető személyisége. Az ő érdeme, az összes ma is érvényes fejtegetések , a Tóra rendszerezése és magyarázata. Ebből a szóbeli Tórából keletkezett a második században a „Misna” (ismétlések). Jehuda ha Nasi volt a Misna utolsó főszerkesztője, aki végül is hat rendszert fejlesztett ki, amely komplett előírja a zsidó ember teljes életének szabályait, a bölcsőtől a koporsóig, azonkívül a családi élet kapcsolatát.

 

Gyűjtemény

A Misnát is különféleképpen értelmezték és magyarázták. Ezeket az értelmezéseket (Midrasim) és magyarázatokat(Aggadot) Gemarának (Beteljesült) nevezik.

A Talmud (szószerint: tanítás) egy monumentális mű, melyen kb. 2800 személy dolgozott több évszázadon keresztül. Német nyelven majdnem 10 000 oldla van 12 kötetben. A Talmud ma is világszerte kötelező az ortodox zsidóknak. Két változata van: a jeruzsálemi Talmud (Talmud Jerushalmi, kb. 250-1450 Kr.u.), és a babiloniai Talmud (Talmud Bawli, 200-1520 Kr.u.). A babiloniai Talmud háromszor olyan terjedelmes, mint a jeruzsálemi Talmud.

 

Tartalom

A Talmud tartalma a Tóra szövegéből és a hozzátartozó értelmezésekből, Misna, Gemara és egyébb fejtegetésekből tevődik össze, mint a francia rabbi Shlomo ben Jitzak (11. század) kommentárjai, akit egyébbként Rasinak is neveznek, melyet a babiloni Talmud tanításaiban található. Így a Talmud egy oldalán megtalálható a Misna, a megfelelő Gemarával és a hozzátartozó kommentárral.

Ebben a terjedelmes műben találjuk meg a törvényes előírásokat (Halacha), és az elmesélő, lelki épülésre alkalmas fejtegetéseket (Haggada).

 

A középpontban

A mai napig azt vallják a rabbik, hogy ők az igazi útódai Mózesnek, a prófétáknak és a farizeusoknak. Az általuk értelmezett Talmud a Misnából és Gemarából a gyülekezet részére kötelező. Ez a bibliai kor után keletkezett ortodoxia napjainkban is létezik. A zsidó nép a többi néptől való elkülönülésének a parancsolata és ezek a törvényes rendeletek segítettek abban, hogy Isten népe a következő kétezer évben a diaszpórát is túlélték. Ugyanakkor feltűnő, hogy a Talmud theologiai tanulmányozása a Tórára (Mózes 5 könyve) konzentrál és a Tenach többi könyveit kevésbbé tartja fontosnak.

http://www.amzi.org/html/talmud1.html

 :2smitten:
 
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető E.Edit

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1427
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #108 Dátum: 2012 Október 17, 09:26:51 »
Köszönöm Erzsike,hogy betetted ezt az írást ide. Jó volt így röviden és tömören,történelmileg olvasni erről.

 :rozsa: :016:
"Ne félj, csak higgyj!"  Márk ev.5:36/b

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #109 Dátum: 2012 Október 18, 16:10:44 »
Szombat

39 fele fo munkat tilos vegezni szombaton.
Miert?
Mert ezek a tevekenysegek a szentelybeli szolgalathoz voltak nelkulozhetetlenek.

I. Peter level 2/9

Ti pedig valasztott nemzetseg, kiralyi papsag, szent nemzet, megtartasra valo nep vagytok, hogy hirdessetek Annak hatalmas dolgait, aki a sotetsegbol az o csodalatos vilagossagara hivott el titeket.

Szia Shomer Ajin!
Hoztam szamodra egy kerdest:
Ha azert tilos 39 munkat vegezni szombaton, mert az a papi szolgalathoz tartozott * mert ugye a papok a szolgalattal nem szentsegtelenitettek meg a szombatot* akkor ha mi is papsag vagyunk es kiralyi nemzetseg Jeshua vere altal, akkor mi is olyanok vagyunk  mint a cohenok? Vagyis nem vetkezunk ha olyan dolgot teszunk amit az Isten dicsoitesere hasznaltak? (Jo kerdes, ugye? - majd meg hozok ilyeneket.)

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #110 Dátum: 2012 Október 18, 16:20:24 »
Szombat

Hoztam meg egyet Shomer Ajin:

Ha szombaton tilos utazni es autot vezetni, mert a gyertyat be kell gyujtani hozza, mi fontosabb:
- Megtartani a tuzgyujtasra vonatkozo parancsolatot? vagy
- Gyulekezetbe jarni?

Melyik a fontosabb szerinted?

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #111 Dátum: 2012 November 11, 17:55:22 »
Csak a Szentélyben lehetett hangszert használni. A női hang is tilos, mert "erotikus kisugárzásával megzavarja a férfiakat, és vágyakat kelt bennünk."
Hoztam egy halachikus törvényt.
Miért nincs a zsinagógákban hangszer használat? Mert csak a Szentélyben szabadott szombaton zenélni.
Miért nincsenek női kántorok? Mert a női hang "erotikus kisugárzásával megzavarja a férfiakat, és vágyakat kelt bennük."

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #112 Dátum: 2012 December 01, 10:45:28 »
Kardos Péter főrabbi: Egy el nem hangzott beszéd

Fáj, nagyon fáj!

Fáj, hogy nem tudták megvárni, míg elmegy az utolsó közülünk… már csak négy- vagy ötezren vagyunk… sokan kórházi ágyakon, leépült emlékezettel vegetálnak.


Fáj, nagyon fáj.

Alig vagyunk már, akik emlékezünk arra a napra. 1944. április 3-ára, amikor a család felnőttei ráhajoltak a Singer varrógépre, mások kézzel varrták kabátjainkra, ingeinkre – a sárga csillagot.

Fáj, nagyon fáj.

Fáj mint rabbinak, hogy néhány órával ezelőtt hazudnom kellett. Hazudni a 91 éves Klári néninek, aki kórházi ágyán azzal fogadott: Rabbi úr! Igaz, hogy visszajöttek a nyilasok?
Ugyan, Klári néni. Honnan veszi ezt?
Hát mondják… Meg hogy össze is akarnak írni bennünket. A parlamentben mondták…
Ugyan, Klári néni! Maga elhiszi, hogy 2012-ben a magyar parla¬mentben ilyen elhangozhat???
Ezután rám nézett, és önkéntelenül lejjebb húzta hálóinge ujját – de azon így is átütött egy szám, egy tetovált szám.
Szégyenből vagy félelemből takarta el… ki tudja?

Fáj, nagyon fáj.

Fáj az is, hogy hazudtam. De mostantól MINDEN Klári néninek hazudni fogok.
TŐLEM ne tudják meg az igazságot. Legalább életük alkonya legyen nyugodt és tiszta.
Mi meg szégyelljük magunkat, hogy lehetővé tettük, hogy nem akadályoztuk meg, hogy rég elfeledni remélt mondatok időről időre ismét elhangozhatnak az ország házában.
És EZT hagyjuk gyermekeinkre és unokáinkra - örökségül.

Kedves Barátaim!

Ránézve erre az épületre, nekünk, túlélőknek nemcsak a tervező, Steindl Imre neve ugrik be – de az első zsidótörvények szülőházának is tekintjük.
Ennek a háznak falai 70 évvel ezelőtt már hallottak hasonló felszólalásokat.
Akkor büdös zsidók voltunk, ma nemzetbiztonsági kockázat vagyunk!
Bennünket már egyszer FELMÉRTEK!
Bennünket utána MEGJELÖLTEK.
Bennünket utána elhurcoltak, megkínoztak és meggyilkoltak.
Bennünket nem a nyilas politikus szavai borzasztottak el, hanem a többiek reagálása. A levezető elnök párttársé, akinek csupán annyi mondanivalója volt: Képviselő úr! Önnek 1 perce van…
A többiek aludtak rá egyet…
Végül.
Nekem csak egyetlen kérdésem van a kormány felé. Minden ha¬sonló alkalommal kiadnak egy azonos szövegű közleményt, amelyben van egy mondat: MINDENT megteszünk azért, hogy ne ismétlődhessenek meg… stb.
Kérdésem: MI AZ A MINDEN?

Fáj, nagyon fáj!

Köszönöm, hogy eljöttetek!
Köszönöm, hogy meghallgattatok!
A mai délután jelmondata legyen: MINDANNYIAN EGYÜTT JERUZSÁLEMÉRT – MINDANNYIAN EGYÜTT MAGYARORSZÁGÉRT!

(Elhangzott volna a december 2-i tüntetésen, a Kossuth téren.)

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7142
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #113 Dátum: 2012 December 01, 19:29:15 »
 :pityereg: :ima02:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető bacsipista

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 5969
    • Keresztény kincskereső
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #114 Dátum: 2012 December 04, 22:13:40 »
Örökölt gyűlölet. Nem tudják, hogy miért. Csak, mert ezt hallották otthon, a szüleiktől, az irigyektől. Szégyen, hogy ilyesmi megtörténhet.
"Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává." 1Korintus 6,12

Nem elérhető torokildiko46

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4452
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #115 Dátum: 2012 December 05, 09:03:26 »
 :( :(
 valóban ez nekem is nagyon fáj! :(
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető Harang

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 242
    • Isten szeret
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #116 Dátum: 2013 Június 20, 09:45:28 »
A Siloám taváról és a Templom mikvéiről szóló film, ha nem értitek is érdemes végig
  :2smitten: Dafna Ben Yakov http://youtu.be/-kqwSkH8lr8
:afro:

"Jézus az út, az igazság és az élet." János 14:6.

Nem elérhető torokildiko46

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4452
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #117 Dátum: 2014 Január 17, 14:44:42 »
A fák újéve
Egyik kevésbé kiemelkedő, ám mégis oly kedves, manapság egyre népszerűbb ünnepünk, héber neve szerint Tu bisvát, svát hónap 15-ike, a fák újéve.

Hajdan, az ősi Izraelben, ilyenkor ültették a fákat, mert a törvény előírta, hogy az első három évben nem volt szabad enni a fa gyümölcséből, a negyedik évben pedig fel kellett vinni a termést Jeruzsálembe, hogy — amint azt a Talmud előírta — "elárasszák friss gyümölccsel az ország fővárosát". A fa gazdája csak az ötödik esztendőtől kezdve fogyaszthatta szabadon termését.

A gyümölcsfák tisztelete igen nagy volt már Mózes korában is, hiszen törvény írta elő: termő gyümölcsfát kivágni tilos, még háború esetén is. Az ostromlók nem építhettek sáncot a gyümölcsfák kivágásával: "Hát ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?" - olvassuk Mózes ötödik könyvében.

A Talmud szerint a világon négyféle teremtmény található: az élettelen (szó szerint: domém = hallgatag), a virágzó (poréách), az élő (cháj) és a beszélő (mödabér). Ebből a sorrendből kivételt képeznek a fák, amelyek bizonyos mértékig azonos fokon állnak a beszélővel, az emberrel. Sőt, "ha kivágnak egy élő fát, a Nap és a Hold is elsötétül". Holott őseink - kétezer évvel ezelőtt még nyilván nem hallottak az ózonréteg elvékonyodásáról...

Mi a fák újévén tizenötféle, fán termő (lehetőleg Izraelben is honos) gyümölcsöt fogyasztunk. Izraelben a gyerekek az iskolából kirándulnak a természetbe, és mindegyikük egy fát ültet a nevére.

Az ősi Szentföldön ilyenkor már vége az esős időszaknak, a fák virágozni kezdenek, elsőként a mandulafa - erről szól az egyik, az ünnepen énekelt kedves dal. Lélekben mi is ott vagyunk ezen az ünnepen az ősi-új földön, Izraelben.

Újabban szokássá lett, különösen iskolákban, óvodákban, hogy ezen a napon a fiatalok számára kisebb műsoros összejövetelt, úgynevezett tu bisváti szédert tartsanak, ahol együtt fogyasztják el a különféle, finom gyümölcsöket.

A Tu bisvát ünnepét megelőző szombatot "a dal szombatjának" (sabat sírá nevezzük, mert ekkor olvassuk fel a Tórából Mózes diadalénekét, )

A dal szombatja

          A fák újévét megelőző szombatot nevezik így hagyományosan. (Héberül: sabat sirá.) Ilyenkor olvassák fel a Tórából Mózes diadalénekét, amelyet a Nádas-tengeren való csodálatos átkelés után írt. A felolvasás mindmáig ősi, hagyományos dallammal hangzik el a zsinagógában. Ugyancsak ekkor olvassák a prófétai szakaszok közül Debóra énekét, amely időszámításunk előtt 1200 körül keletkezett az észak-izraeli Hacor városa félelmetes seregének legyőzése alkalmából.

            Ilyenkor nálunk, Európában, ahol még - az izraeli időjárással ellentétben - még jócskán tart a zimankós tél, szokássá lett, hogy a szombatot megelőzően némi élelmet készítsenek ki az énekes madarak számára. A kedves szokást jó lenne, ha ma is sokan gyakorolnák...


forrás:http://www.zsido.hu/vallas/tubisvat.htm
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4452
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #118 Dátum: 2014 Január 17, 16:03:13 »
A fák újéve
Egyik kevésbé kiemelkedő, ám mégis oly kedves, manapság egyre népszerűbb ünnepünk, héber neve szerint Tu bisvát, svát hónap 15-ike, a fák újéve.

Hajdan, az ősi Izraelben, ilyenkor ültették a fákat, mert a törvény előírta, hogy az első három évben nem volt szabad enni a fa gyümölcséből, a negyedik évben pedig fel kellett vinni a termést Jeruzsálembe, hogy — amint azt a Talmud előírta — "elárasszák friss gyümölccsel az ország fővárosát". A fa gazdája csak az ötödik esztendőtől kezdve fogyaszthatta szabadon termését.

A gyümölcsfák tisztelete igen nagy volt már Mózes korában is, hiszen törvény írta elő: termő gyümölcsfát kivágni tilos, még háború esetén is. Az ostromlók nem építhettek sáncot a gyümölcsfák kivágásával: "Hát ember-e a mező fája, hogy ellene hadat viselj?" - olvassuk Mózes ötödik könyvében.

A Talmud szerint a világon négyféle teremtmény található: az élettelen (szó szerint: domém = hallgatag), a virágzó (poréách), az élő (cháj) és a beszélő (mödabér). Ebből a sorrendből kivételt képeznek a fák, amelyek bizonyos mértékig azonos fokon állnak a beszélővel, az emberrel. Sőt, "ha kivágnak egy élő fát, a Nap és a Hold is elsötétül". Holott őseink - kétezer évvel ezelőtt még nyilván nem hallottak az ózonréteg elvékonyodásáról...

Mi a fák újévén tizenötféle, fán termő (lehetőleg Izraelben is honos) gyümölcsöt fogyasztunk. Izraelben a gyerekek az iskolából kirándulnak a természetbe, és mindegyikük egy fát ültet a nevére.

Az ősi Szentföldön ilyenkor már vége az esős időszaknak, a fák virágozni kezdenek, elsőként a mandulafa - erről szól az egyik, az ünnepen énekelt kedves dal. Lélekben mi is ott vagyunk ezen az ünnepen az ősi-új földön, Izraelben.

Újabban szokássá lett, különösen iskolákban, óvodákban, hogy ezen a napon a fiatalok számára kisebb műsoros összejövetelt, úgynevezett tu bisváti szédert tartsanak, ahol együtt fogyasztják el a különféle, finom gyümölcsöket.

A Tu bisvát ünnepét megelőző szombatot "a dal szombatjának" (sabat sírá nevezzük, mert ekkor olvassuk fel a Tórából Mózes diadalénekét, )

A dal szombatja

          A fák újévét megelőző szombatot nevezik így hagyományosan. (Héberül: sabat sirá.) Ilyenkor olvassák fel a Tórából Mózes diadalénekét, amelyet a Nádas-tengeren való csodálatos átkelés után írt. A felolvasás mindmáig ősi, hagyományos dallammal hangzik el a zsinagógában. Ugyancsak ekkor olvassák a prófétai szakaszok közül Debóra énekét, amely időszámításunk előtt 1200 körül keletkezett az észak-izraeli Hacor városa félelmetes seregének legyőzése alkalmából.

            Ilyenkor nálunk, Európában, ahol még - az izraeli időjárással ellentétben - még jócskán tart a zimankós tél, szokássá lett, hogy a szombatot megelőzően némi élelmet készítsenek ki az énekes madarak számára. A kedves szokást jó lenne, ha ma is sokan gyakorolnák...


forrás:http://www.zsido.hu/vallas/tubisvat.htm



és most csatolok egy képet amit ma kaptam  a facebook on a föld körüli utazás  lapomon : a leirás  a képról van!


United With Israel
13 órája

This week soldiers of the Gaza Division planted trees with children as part of the Tu B'shevat holiday tradition. January 13, 2014
Photo: Israel Defense Forces


Ezen a héten katonák a Gázai övezett  ültetettek fákat  gyerekekkel részeként a Tu B'shevat ünnep hagyománya. szerint 2014. Január 13.
Fotó: Izraeli védelmi erők


 a link a képhez vezet:
https://fbcdn-sphotos-a-a.akamaihd.net/hphotos-ak-prn2/t1/1604508_692587974107514_1451018908_n.png
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25