Szerző Téma: Zsidó hagyományok  (Megtekintve 14342 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #45 Dátum: 2012 Május 15, 13:11:13 »
Nida törvény szülés után

III. Mózes 12.
"Azután igy beszélt Mózeshez az Úr: Igy szólj Izrael fiaihoz: Ha egy asszony fogan, és fiút szül, tisztátalan lesz hét napig, ugyanolyan tisztátalan, mint a havi tisztulás idején. A nyolcadik napon metéljék körül a fiú szeméremteste bőrét. MÉg harminchárom napig maradjon otthon az anya, mig megtisztul a vértől. Semmiféle szent dolgot nem érinthet, a szent helyre sem mehet be, mig el nem telnek tisztulásának a napjai. Ha pedig leányt szül, két hétig lesz olyan tisztátalan, mint a havi tisztuláskor, és hatvanhat napig kell otthon maradnia, mig megtisztul a vértől. Amikor eltelnke a fiú vagy leány miatti tisztulásának napjai, akkor vigyen el egy esztendős bárányt égőáldozatul, egy galambfiókát vagy egy gerlicét pedig vétekáldozatul a kijelentés sátrának a bejárata elé, a paphoz. Az pedig mutassa be az Úr szine előtt, és végezzen engesztelést az asszonyért, akkor tisztává lesz vérfolyása után. Ez a törvény vonatkozik a fiút vagy leányt szülő asszonyra. De ha nem telik neki bárányra, akkor fogjon két gerlicét vagy két galabfiókát: egyet égőáldozatul, egyet vétekáldozatul. A pap pedig végezze el az engesztelést az asszoynért, és az tiszta lesz."

Innen is tudhatjuk például azt, hogy Jeshua szülei Mirjám és Joszef igen-igen szegények voltak.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #46 Dátum: 2012 Május 15, 13:19:40 »
LUKÁCS 2/21-32

"Amikor a nyolc nap elmúlt, és körül kellett őt metélni a Jeshua nevet adták neki, ahogyan az angyal nevezte őt, mielőtt még anyja méhében megfogant. Amikor leteltek a tisztulásnak a Mózes törvényében megszabott napjai felvitték Jeshuát Jeruzsálembe, hogy bemutassák az Úrnak, amint meg van irva az Úr törvényében, hogy minden elsőszülött fiú magzat az Úrnak szenteltessék, és hogy áldozatot adjanak az Úr törvényében foglalt rendelkezés szerint: egy pár gerlicét vagy két galambfiókát." ......

Nem elérhető E.Edit

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1427
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #47 Dátum: 2012 Május 15, 13:48:52 »

Drága Edit!
Lenne egy kérdésem hozzád, ha a kereszténység számára fontos, hogy vért ne egyen, miért nem tanulják veszik át a kasrut azon részét, hogy hogyan is kell kóserolni egy húst? Nem kekeckedni akarok, tudod ez engem nagyon régóta foglalkoztat annál is inkább mert jártam teológiai főiskolára. Én tanittatnám. Tudod ha a népnek nincs tanitva hogy hogyan nem lehet vért enni, milyen technikai megoldásai vannak, akkor hogyan fog vér nélküli ételeket késziteni?


Kedves Dafna!
A koser dolgokrol nemigazan vannak ismereteim.Ehhez szerintem az is kozrejatszik amilyen kulturaba szulettem.
Annyira nem boncolgattam ezeket a dolgokat.Amennyit en tudok,ahogy tanultam es gyakorlom,az a kovetkezo:
Varoson,tombhazban lakom,tehat nem vagok semmilyen allatot,hanem a meszarszekbol veszem. A vernek a nem eveset en arra ertem,amit hagynak kifolyni,nem ami az izomzatba marad.Ugyanis az itt elo emberek (ebben a kulturaban),egy talban gyujtik ossze a vert es hagymasan keszitik el.Azt mondjak,nagyon finom. Aki falun el es disznot vag,az pedig csinal veres hurkat. Na ez az amit en (mi hivok,itten) kerulok. A vasarolt hust jol megmossuk es ennyi.Nem gondolnam,hogy tovabbi problemat kene csinaljak belole.

Nem tudok erre jobban valaszolni. Sajnalom.
 :2smitten:
"Ne félj, csak higgyj!"  Márk ev.5:36/b

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #48 Dátum: 2012 Május 15, 14:03:05 »
Kedves Edit!

Szerintem a legtöbben itt a fórumon, hasonlóan, mint Te, megvesszük a húst a hentesnél, vagy a boltba. teljesen elég, ha megmossuk és úgy elkészítjük. Nem is igen lenne lehetöség arra, hogy kóser módon vágott húst fogyasztjunk. Izraelben pedig fordítva van. Ott csak kóser módon vágott és elkészített húst lehet kapni. Ugy érzem, hogy a legföbb, hogy hálaadással vegyük Isten kezéböl, hogy gondoskodik a mindennapi eledelünkröl!

 :2smitten:

Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Shomer ayin

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3040
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #49 Dátum: 2012 Május 15, 14:26:40 »
TÁLIT ÉS CICIT

IV. Mózes 15/37-41
"Azután ezt mondta Mózesnek az ÚR: Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik, hogy csináljanak bojtokat a ruhájuk szegélyére nemzedékről nemzedékre és tegyenek a szegélyen levő bojtokra kék bibor zsinórt. Arra való ez a bojt, hogy valahányszor ránéztek, emlékezzetek az Úr minden parancsolatára, teljesitsétek azokat, és ne csábitson el titeket sem a szivetek, sem a szemetek, amelyek paráznaságba vihetnek benneteket, ha ne emlékezzetek, és teljesitsétek minden parancsolatomat, és szentek legyetek Istenetek előtt. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek, aki kihoztalak benneteket EGyiptomból, hogy Istenetek legyek. Én, az Úr vagyok a ti Istenetek!"

A kék bibor szálhoz egy tengeri állat, a chilazon véréből nyerik a festéket. A szine az ég kék jét hivatott felidzéni, mert aza tisztaságot jelképezi. Mivel ez igen-igen drága, általában fehér cicit-szálakat használnak. A cicit négy végén lévő bojton pontosan 613 csomózás van.
Ez a felsőruhája meggyőződésem, Jeshuának, Messiásunknak is volt.

Áldott testvéreim. Én úgy tudom azért fehér a cicett, ( bojt), mert ez a gyász színe... hiszen a gyász, mert lerombolták a Templomot, minden Örömben,( Esküvőn a fehér kendőbe csavart pohár törése) és Imában ( Talesz-Imasál) is képviseli magát...Erről mindenkor megemlékeznek,(ruházat) és gyászukat ily módon is kimutatják.

Ám én is használom természetesen ezt a cicett-et, és bár az ami nekem van, az is fehér... én nem a gyász miatt, hanem azért mert más színűt jelenleg nem lehet kapni Magyar o-n. Úgy tudom Israél-ben is csak a Jemeniek használják a kéket-vagy a karmazsint...De igazából csak abban vagyok biztos hogy csupán egy földrész Judaitái használnak más (Eredeti) színt... nem biztos hogy a Jemeniek azok...
Ézs 60,19    
Nem a nap lesz néked többé nappali világosságod, és fényességül nem a hold világol néked, hanem az Úr lesz néked örök világosságod, és Istened lesz ékességed,

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #50 Dátum: 2012 Május 15, 15:20:35 »
Szia Shomer Ájin!
A fehér bojt az itt Izraelben nem a gyász miatt van, egyszerűen a másik nagyon drága, mert a kék zsinórt csak a biborcsiga szinéből lehet nyerni, és nagyon sok kell hozzá.
A Bét há Mikdás Templom miatti gyász miatt van valóban az esküvőkön a pohártörés és még valami, a bejárati ajtó felett nem szokták lefesteni a falat, de ez is csak a háredi vallásos családoknál fordul elő.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #51 Dátum: 2012 Május 15, 15:23:14 »
Kedves Edit!

Szerintem a legtöbben itt a fórumon, hasonlóan, mint Te, megvesszük a húst a hentesnél, vagy a boltba. teljesen elég, ha megmossuk és úgy elkészítjük. Nem is igen lenne lehetöség arra, hogy kóser módon vágott húst fogyasztjunk. Izraelben pedig fordítva van. Ott csak kóser módon vágott és elkészített húst lehet kapni. Ugy érzem, hogy a legföbb, hogy hálaadással vegyük Isten kezéböl, hogy gondoskodik a mindennapi eledelünkröl!

 :2smitten:

Ezzel nem értek egyet, mert ha nem is kóser módra van levágva az állat, nagyon sokat jelent az előkészületeknél a hús vértől való kikóserolása. Éppen ezért mondtam, hogy a kasrut ezen részét tanitanám, legalább a teológusok legyenek tisztában azzal, hogy mi is az a vértelenités. A kasrut többi része amúgy sem vonatkozik a népekre, de ezt nem ártana megtanulni. Tudom hogy ezzel a felfogással olyan vagyok mint a fehér holló.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #52 Dátum: 2012 Május 15, 15:35:14 »
Szia Elisheva!

Még az előző hozzászólásomhoz csatolnám ezt. Én úgy vagyok ezzel a vérevés tiltással, ha már valóban a kasrutot úgy tekintik a hivők hogy teljesen felesleges dolog, akkor legalább az, amit komolyan vesznek, komolyan is gyakorolják. Mert nem elég az, hogy tudom azt, hogy tilos vért ennem, hanem tudnom kell azt is, hogy milyen módon tudom azt megoldani, hogy minél kevesebb vér legyen egy húsban. Ezt pedig csak a júdaizmus által tudom megtanulni, nem szégyen tanulni a zsidóságtól, ha van bibliai alapja. A háziasszonyok pedig azért nem veszik ezt komolyan, mert a tanitók az egyházban sem veszik komolyan. Ha komolyan vennék, akkor nem lennének hivők, akik véres hurkát esznek, és lenne éhség valóban arra, hogy a húsok vérmentesen kóserolva legyenek. És igenis, ha valakinek van családi háza és mondjuk disznót ölnek, ők is tudják a disznónak a vérét a földre engedni, ahogy a Bibliában irva vagyon. Ez akarat kérdése csupán. De nem itélekezem senki felett, csak egy kicsit ezen a területen megreformálnám úgy az egyetemes egyházat, hogy vissza az Igéhez, ha nem is a Tanachhoz, de az Új-szövetséghez mindenképpen! Mert aki azt mondta, hogy ne paráználkodj, azt is mondta hogy ne egyél vért.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #53 Dátum: 2012 Május 15, 15:38:19 »
Még valamit. Kérdezem, hány lelkipásztornak a felesége tudja, hogy hogyan kell elkésziteni az Úrvacsorát úgy, hogy az ne legyen hámec? Érdekli őket egyáltalán? Nem az Isten megcsúfolása az ilyen? És ők tehetnek róla? Nem a tanitók, akik nem tanitják őket meg rá?

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #54 Dátum: 2012 Május 15, 15:54:27 »
Szia Elisheva!

Még az előző hozzászólásomhoz csatolnám ezt. Én úgy vagyok ezzel a vérevés tiltással, ha már valóban a kasrutot úgy tekintik a hivők hogy teljesen felesleges dolog, akkor legalább az, amit komolyan vesznek, komolyan is gyakorolják. Mert nem elég az, hogy tudom azt, hogy tilos vért ennem, hanem tudnom kell azt is, hogy milyen módon tudom azt megoldani, hogy minél kevesebb vér legyen egy húsban. Ezt pedig csak a júdaizmus által tudom megtanulni, nem szégyen tanulni a zsidóságtól, ha van bibliai alapja. A háziasszonyok pedig azért nem veszik ezt komolyan, mert a tanitók az egyházban sem veszik komolyan. Ha komolyan vennék, akkor nem lennének hivők, akik véres hurkát esznek, és lenne éhség valóban arra, hogy a húsok vérmentesen kóserolva legyenek. És igenis, ha valakinek van családi háza és mondjuk disznót ölnek, ők is tudják a disznónak a vérét a földre engedni, ahogy a Bibliában irva vagyon. Ez akarat kérdése csupán. De nem itélekezem senki felett, csak egy kicsit ezen a területen megreformálnám úgy az egyetemes egyházat, hogy vissza az Igéhez, ha nem is a Tanachhoz, de az Új-szövetséghez mindenképpen! Mert aki azt mondta, hogy ne paráználkodj, azt is mondta hogy ne egyél vért.

Shalom, kedves Dafna!

Gondolom ez a köszöntés is a zsidó hagyományhoz tartozik! :089:

Testvérem, sehol nem mondja az Íge, hogy a rav döntse el, hogy a húst miként vértelenítjük. Lényege az, hogy follyon ki az állat vére.
A húst pedig minden háziasszony meg szokta mosni, márcsak a higénia miatt is.

23. Csakhogy a vérét meg ne edd, hanem a földre öntsd azt, mint a vizet.
5Móz 15,23

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #55 Dátum: 2012 Május 15, 16:01:09 »
Szia Elisheva!

Tényleg nem irja, hogy a rabbi döntse el, de azért ebben a kérdésben a zsidóságnak sokkal nagyobb a tapasztalata mint a népeknek. Több ezer éve csinálják, valahogy eldöntötték hogy hogyan is lehet vérteleniteni a húst vagy pld. a májat. Ha tanitanák, még mindig ott a lehetőség, hogy valakit ez akkor sem érdekel, de akit meg igen, az tudná hogy hogyan is csinálja. Meg mondom az igazat, nekem sem volt fogalmam róla hogy mit kell csinálni a hússal, mig nem szembesültem a júdaizmussal. Nekem sem tanitotta senki, csak azt hogy ne egyek vért. Mert az tilos. Eddig azt hiszem minden egyház eljut. Az pedig hogy nem kóser módra van levágva egy állat, nem menti fel a háziasszonyt, hogy ezt félválról vegye. Nagyon sok szegény zsidó család is van, akik mivel nem élnek Izraelben, nem tudnak olyan húst megvenni, ami eleve kóserul lett levágva. Akkor is kóserolják.
Nekem egyébként valószinűleg egy rabbi elájulna a konyhámtól, mert a rabbinátus által igen csak nem nevezhető kósernak, nekem az a lényeg, hogy az Isten szerint legyen az.

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #56 Dátum: 2012 Május 15, 16:08:21 »
DIETETIKUSOK TOLLÁBÓL
Az ételkészítés törvényei az Ószövetségben I.

Az Ószövetségben olvasható mózesi törvények között fontos helyet foglalnak el a kasruttörvények, azaz az étkezési előírások. Ezeket a napjainkban élő hithű zsidók is kötelezően betartandóknak tekintik. Mi lehet a célja Istennek az étkezési előírásokkal? Vajon van bármiféle egészségre nevelő hatása?

Az étkezési szabályok az alábbiak:
1. Csak tiszta állat húsa fogyasztható. A Szentírás a zsidó nép számára különbséget tesz tiszta és tisztátalan állatok között. Az előbbiek közé tartozik a szárnyasok közül a csirke és a pulyka, a szárazföldi állatok közül pedig a hasított körmű (villás patájú) szarvasmarha, kecske és juh, míg a vízi állatok közül az a tiszta, amelynek pikkelye és uszonya is van (pl. ponty és busa).
2. A húst vérteleníteni kell. A hús vértelenítésére szolgáló eljárás a kóser állatvágás, illetve a maradék vér eltávolítására szolgáló kóserolás. A kóser állatvágásnak szigorú szabályai vannak. A műveletet csak képzett, hivatásos mészáros (sochet) hajthatja végre, a chalefnak nevezett vágóeszközzel, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy az éle sehol sem lehet kicsorbulva.
3. Tejes étel nem fogyasztható együtt húsos étellel.

A kóserolásra két módot ír elő a zsidó törvény:
1. Az első a fél órán át tartó vízben áztatás, majd ezt a kisózás, végül a háromszori vízzel való öblítés követi.
2. A második eljárás a tűzön sütés.

Vizsgálatokkal próbáltuk alátámasztani az ételkészítéshez felhasznált kóser (azaz zsidók által fogyasztható) és nem kóser hús közti különbséget. Arra kerestünk választ, hogy az előírásoknak van-e bármiféle táplálkozástudományi vonatkozásuk.

A vizsgálatokat csirkén végeztük. Egy kóser vágással is foglalkozó húsfeldolgozó üzemből szereztük be az iparilag vágott húst és a kóser húst, amelyet rituálisan vágtak és vértelenítettek. A vágás ugyanazon a napon történt, tehát egy állományból származtak az ugyanolyan korú és táplálású állatok. Mind a kóser, mind az iparilag vágott állatokból öt–öt csirke teljes mellehúsát vásároltuk meg.
A méréseket az Országos Húsipari Kutatóintézet munkatársai végezték. A vizsgálati mintákat különféle programoknak vetettük alá; sor került pH-mérésre, műszeres színvizsgálatra, az összpigmenttartalom és a vágási ellenállás mérésére, a csepegési veszteség megállapítására, valamint különböző kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi vizsgálatokra.

A pH-mérést huszonnégy órával az állatok levágása után kezdtük. A három sózott és három kontrollcsirkemellen három–három pH-mérést végeztünk, s ezeknek az átlagát használtuk a számításoknál. A hagyományos és a kóserra vágott csirkemell nem különbözött egymástól a pH tekintetében. Ezt matematikai-statisztikai vizsgálattal, egyutas varianciaanalízissel támasztottunk alá. A kapott átlagos pH-értékek csaknem azonosak voltak.

A műszeres színvizsgálattal a bőr alatti felület metszéslapján mértük a felületi színt. Egy csirkemellen tíz mérést végeztünk, így a hat mintán összesen hatvan mérésre került sor. A méréseket Chromameterrel végeztük diffúz megvilágítás mellett. Megállapítottuk, hogy a kóser csirkemell sötétebb, a színe pirosabb és kevésbé sárga volt.

1. táblázat  Csirkemellek színjellemzői

 
L*
a*
b*
H
43,959
2,313
2,274
K
42,219
4,242
0,941
H: hagyományos vágású csirke húsa
K: kóser vágású csirke húsa
L* = világossági fok (értéke 1 és 100 közötti, minél nagyobb az érték, annál világosabb a felület);
a* = piros szín intenzitása; b* = sárga szín intenzitása. (E két utóbbi színjellemző is 1 és 100 között lehet, minél nagyobb az érték, annál pirosabb, illetve sárgább a felület).

Az összpigmenttartalom a húsban levő hemtartalmú komponensekből állapítható meg. A hemet szerves oldószerrel extraháltuk, majd tízórás állás után leszűrtük. A hagyományos és a kóserra vágott csirkemell mioglobintartalma a matematikai-statisztikai értékelés alapján nem különbözött érdemben egymástól. Miután a mioglobin sötétbordó színű alkotója a húsnak, ezért a nagyobb mioglobintartalom sötétebb és pirosabb színt eredményez. Ezt kaptuk előzőleg is, a műszeres színmérés során (2. táblázat).

2. táblázat  Csirkemellek mioglobin-tartalma (mg/g hús)

 
 
átlag
H1
0,15
 
H2
0,17
0,167
H3
0,18
 
K1
0,19
 
K2
0,18
0,183
K3
0,18
 
 
A vágási ellenállást állományvizsgáló berendezéssel, Warner–Bratzler-mérőfejjel vizsgáltuk. A hagyományos csirkemellek vágási ellenállásának értéke szignifikánsan nagyobb, tehát az ilyen állat húsa keményebb, rágósabb és szívósabb, mint a kóserra vágott húsé.
A csepegési veszteség vizsgálatakor a bemért szeleteket polietilén tasakban 4 oC-on, felfüggesztve tároltuk úgy, hogy a felületük nem érintkezett a fóliával. A húsdarabot öt nap után lemértük, így a csepegtetés utáni tömeget kaptuk. A matematikai-statisztikai kiértékelés alapján a kétféle minta csepegési vesztesége között nem volt szignifikáns eltérés. Ez azt jelenti, hogy a vágás és az előkészítés módja nem befolyásolta a hús víztartó képességét.
A kémiai vizsgálatok során mindkétféle hús esetén három–három méréssel vizsgáltuk a víz-, a zsír-, a fehérje- és a sótartalmat. A kóser hús nagyobb víztartalmának az az oka, hogy a sózás után vízben áztatják, így a só vízkötő képessége révén a víz nagy része a szövetek között marad. A zsírtartalom a hagyományos csirkénél kissé nagyobb, de nem számottevő az eltérés. Ezt feltehetően a vágás előtti állatok válogatása okozhatja, mert az ugyanabból az állományból származó, kóserra vágott csirkék némileg kisebb méretűek voltak. A fehérjetartalomban a kétféle vágás között nem volt érdemi különbség. A legnagyobb eltérést a sótartalomban figyeltük meg. Ez a különbség szignifikáns, s az az oka, hogy a kóserra vágott csirkét sóban tartják, így az beleivódik a hússzövetbe (3. táblázat).
3. táblázat: Csirkemellek kémiai összetétele (%)

 
víz
zsír
fehérje

H1
72,3
2,78
24,54
0,18
H2
72,4
2,56
24,8
0,17
H3
73,51
1,9
24,34
0,08
átlag
72,74
2,41
24,56
0,14
K1
73,62
1,48
24,06
0,83
K2
74,65
1,84
22,59
0,82
K3
73,85
0,96
24,03
1,07
átlag
74,04
1,41
23,56
0,91
 
Mikrobiológiai vizsgálatokkal a nulladik és a negyedik napon is elvégeztük a mikrobák mennyiségének meghatározását. A mikrobaszám a kóserra vágott csirkemell esetében egy nagyságrenddel kisebb volt; ez azt jelenti, hogy a kóserra vágott csirkemell élelmiszer-biztonsági szempontból jobb, mert kisebb a csíraszáma. Ez a vágást követő sóban tartásnak köszönhető, ezért a hús tovább eltartható. Sajnos, az eredmények azt mutatták, hogy mind a hagyományos, mind a kóserra vágott csirkemellek pozitívak voltak szalmonellára, s a kóliszámuk felette volt a megengedett határértéknek. A többi mikrobiológiai jellemző megfelelt az előírásnak (4. táblázat).
4. táblázat: Csirkemellek mikrobiológiai eredménye


A szubjektív érzékszervi vizsgálatok során a rágósságot, a lédússágot és az ízt ellenőriztük. Az alábbi megállapítást tehetjük:
- a kóserra vágott hús puhább, porhanyósabb, könnyebben rágható, mint ezt a vágási ellenállás mérési eredménye is alátámasztja,
- a kóserra vágott hús szaftosabb, lédúsabb, mint ezt a a nagyobb víztartalom is bizonyítja,
- a kóserra vágott hús harmonikusabb, teltebb ízű (azaz ízletesebb); ez a nagyobb sótartalommal magyarázható,
- a kilenc vizsgálatot végző személyek egyöntetűen szárazabbnak, szálkásabbnak találták a hagyományos húst.
Összefoglalva az mondható, hogy a kóserra vágott csirkemell állományi, érzékszervi és mikrobiológiai tulajdonságai sokkal jobbak, mint a hagyományos csirkemelléi.
További kutatásokat igényel, hogy a nátriumszegény étrendben adható-e kóserolt hús.
 

Nem elérhető Elisabeth

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 7155
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #57 Dátum: 2012 Május 15, 16:09:08 »
Shalom, kedves Dafna!

Európában nagyon sok zsidó él, aki megveszi a húst, és legfeljebb megsozza, majd lemossa. Itt nincs lehetöség a sarkon kóser húst venni. Lehet, hogy az ultra ortodoxok megengedhetik maguknak, de ez nem jellemzö az európai zsidókra. Nem mindenki él az ultra ortodox hagyomány szerint. Legkevésbbé tartom jó dolognak, ha ebböl törtvénykezést alakitunk ki. Nekünk Isten Ígéje a fontos. Maradjunk meg mégegyszer kérlek ennél.

Informatívnak indult ez a topik, és nem pedig kioktató céllal.

Kérlek vedd ezt figyelembe!

Szeretettel

 :2smitten:
Taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem! A te jó lelked vezéreljen az egyenes úton!
Zsolt 143,10

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864

Nem elérhető Batiszrael

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1864
Re:Zsidó hagyományok
« Válasz #59 Dátum: 2012 Május 15, 16:14:35 »
Shalom, kedves Dafna!

Európában nagyon sok zsidó él, aki megveszi a húst, és legfeljebb megsozza, majd lemossa. Itt nincs lehetöség a sarkon kóser húst venni. Lehet, hogy az ultra ortodoxok megengedhetik maguknak, de ez nem jellemzö az európai zsidókra. Nem mindenki él az ultra ortodox hagyomány szerint. Legkevésbbé tartom jó dolognak, ha ebböl törtvénykezést alakitunk ki. Nekünk Isten Ígéje a fontos. Maradjunk meg mégegyszer kérlek ennél.

Informatívnak indult ez a topik, és nem pedig kioktató céllal.

Kérlek vedd ezt figyelembe!

Szeretettel

 :2smitten:

Szia Elisheva!

Ha számodra ez kioktatás, akkor nekem ezen a fórumon semmi helyem sincsen. Ha már Te sem érted amit mondok, akkor kár itt bármit is hozzászólnom. Részemről elhagytam a topikot, és gondolkodom a fórumon is. Nekem nincsen tálentumom tanitásra, nem áll szándékomban senkit oktatni, kioktatni. Véleményt meg ezek szerint nem nyilvánithatok. Légy áldott! Antee, kérlek töröld ezt a topikot! Köszönöm! BOCSÁNATOT KÉREK MINDENKITŐL, HOGY EZ AZ ÖTLETEM TÁMADT. NAGYON NAGYOT TÉVEDTEM.