Ézsaiás 25, 6. És szerez a seregek Ura minden népeknek e hegyen lakodalmat kövér eledelekből, lakodalmat erős borból; velős, kövér eledelekből, megtisztult erős borból;
"Kövér" eledel az az "zsíros"... semmiképpen sem gondolnám hogy a "helev" lenne a helyes értelmezése a mássalhangzóknak.
Másban azt gondolom hibát követtek el, de ez véleményem szerint abban adódott, hogy általánossá tették a hús és a tej egyidejű fogyasztására vonatkozó tilalmat. Ezt pedig erre alapozom: Mózes I. könyve 18. rész
1.
Megjelenék pedig ő néki az Úr a Mamré tölgyesében, és ő űl vala a sátor ajtajában, a hő napon.
2.
És felemelé az ő szemeit, és látá, hogy ímé három férfiú áll ő előtte. És látván, eléjök siete a sátor ajtajából, és földig meghajtá magát.
3.
És monda: Jó Uram, ha kedves vagyok te előtted, kérlek, ne kerüld el a te szolgádat.
4.
Hadd hozzanak, kérlek, egy kevés vizet, és mossátok meg a ti lábaitokat, és dőljetek le a fa alatt.
5.
Én pedig hozok egy falat kenyeret, hogy erősítsétek meg a ti szíveteket, azután menjetek tovább, mert azért tértetek be a ti szolgátokhoz. És mondának: Cselekedjél, a mint szólál.
6.
És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát.
7.
A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni.
8.
És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjök tevé: és ő mellettök áll vala a fa alatt, azok pedig evének.
És bár ez a jelenet valóban a törvényadás előtt történt, ám tudjuk hogy az Örökkévaló ugyan az, és nála nincs változás!
Ugye Testvérem, te voltál aki arra is rámutattál, hogy a héber szövegben a hús helyett: "Gdi" szerepel, ami lehet talán zerge, vagy antilop... a Fordításokban :"Kecske" szerepel.... ám valamiért a rabbínikus tanítások, mindenféle húsra vonatkoztatják a tilalmat, a tejjel történő egyidejű fogyasztására irányulóan...