Téma: Félredobott testvérkapcsolat

[Antee]

Sajnos sűrűn tapasztalt jelenség ez, erről viszont beszélni kell.
Miért van az, hogy kicsiny dolgok miatt rengetegen félredobják a testvéri kapcsolatot, mint ha szemét lenne?

Nagyon elkeserítő és borzasztó ez a bánásmód, tudom hogy ezen Isten lelke nagyon megszomorodik.
Ha nincs valamiben egység, akkor legtöbbször nem az alázat és a szeretet diadalmaskodik, hanem a széthúzás és a "köpködés", miközben Isten igéjével vágják egymást fejbe, mint ha Isten igéje csupán fegyver lenne.

Miért van az, hogy könnyen feledésbe megy egy-egy nézetkülönbség miatt a testvériség és átmegy ellenségeskedésbe?
Ha a test és vér szerinti kötelék általában nehezen szakad meg, hogy lehet akkor az, hogy a lelki kapcsolatokat amelyek nagyobbak mindezeknél, nem óvják és féltik hanem félredobják?

A közös egységre kell törekednünk és ezért ebben is Isten szerint kell előrébb jutnunk.

[Zsotza]

Köszönöm  Antee,hogy  Megnyitottad  a  Topikot!

>>" Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted,
az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!
Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz,
én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek. "<<

(Mózes  első  könyve, 13.fejezet,8.,és 9. versei)



Én is  tapasztaltam  azt,amiről  Írsz  Antee.
Vannak  helyzetek,amikor nem tudjuk az  ideális jót  választani,
csak  jól: a  kevésbé  fájdalmas, és a fájdalmasabb  megoldások  között.

Én  el  tudom  fogadni,hogy ha  valaki  nem  fogad  el  engem,
mert  tudom: ez  nem  von le  semmit  abból  az Isten előtti értékből,
 és  elfogadottságból,amit  kaptam  a Krisztus  áldozata  által.

Az  igazi  kudarcot  én  abban  látom,hogy ha  egy  kapcsolat  nem  csak
"elalszik", hanem  elmérgesedik,és a  testvérek  nem  tudják  elengedni  egymást,
 és a  sérelmeiket   békében  elengedni -arra  emlékezve,hogy  minden  megváltott
az Úr  Jézus  bűnbocsánatából,kegyelméből  él.
Minden  Krisztus-tanítvány  útitárs a  Jézusi Keskeny Úton.
Megtörténhet,hogy  sérülések, elesések  vannak a  "Útközben": 
ez  elkerülhetetlen,mint  a  túrázásnál.

Ha  nem  is  tudom  megelőzni a  bajt , a  sérülést/sértődést,
arra  törekszem  minden  erőmmel, figyelmemmel,hogy  kész  legyek
a  sérült  Útitársat(fel)segíteni, a  feszültséget  oldani,
a  konfliktust megoldani: a  legjobb  tudásom  szerint.
Vállalva  akár az   elutasítást  is.  De  emlékeznünk  kell  arra, és  készülni:
Nem  jó  a  sértődéseket  ápolni. 
Lehet,hogy  az Úr  Jézus  asztalánál nem  ülnek egymás  mellett
az egymással  rendezetlen, vagy  durván  megszakított  kapcsolatban levő hívők,
de  egy  asztal-közösségben  kell  élni  örökké.
Minden  kapcsolatnál, ha  "be  is  zárulnak  az  ajtók", soha  ne  deszkázzuk  be
a  sértődés, és a  vádolás  szegeivel. 
Kegyelemből  élünk!

[Elisabeth]

Kedves Testvéreim!

Most inkább arról teszek bizonyságot, hogy sok  testvérem itt  a testvéri kapcsolatot nagyon értékesnek tartja. Közöttük én is. Ami pedig értékes, arra vigyázunk. Bármilyen félreértést a legrövidebb idön belül öszintén tisztázni tudunk, akár priviben is, és így semmilyen feszültség nem tud kialakulni. A szeretet mindig öszinte, és mivel egy Atyánk van, hisz ezért is vagyunk testvérek, minden nehézség nélkül törekszünk arra, hogy egyre jobban megismerjük Isten Ígéjének a mélységeit. Ehhez viszont szükség van arra, hogy összefüggéseiben és pontosan olvassuk az Ígét.

Jézus Krisztusban az egy akarat, egy értelem és egy vélemény az alpja a közösségnek.

19. Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.
20. Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.
Mt 18,20

9. Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,
10. Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.
1Kor 1,9-10

 

[Antee]

Ámen!

[Antee]

Köszönöm  Antee,hogy  Megnyitottad  a  Topikot!

>>" Azért Abrám ezt mondta Lótnak: Ne legyen viszály köztem és közted,
az én pásztoraim és a te pásztoraid között, hiszen rokonok vagyunk!
Hát nincs előtted az egész ország? Válj el tőlem! Ha te balra tartasz,
én jobbra megyek, ha te jobbra mégy, én balra térek. "<<

(Mózes  első  könyve, 13.fejezet,8.,és 9. versei)



Én is  tapasztaltam  azt,amiről  Írsz  Antee.
Vannak  helyzetek,amikor nem tudjuk az  ideális jót  választani,
csak  jól: a  kevésbé  fájdalmas, és a fájdalmasabb  megoldások  között.

Én  el  tudom  fogadni,hogy ha  valaki  nem  fogad  el  engem,
mert  tudom: ez  nem  von le  semmit  abból  az Isten előtti értékből,
 és  elfogadottságból,amit  kaptam  a Krisztus  áldozata  által.

Az  igazi  kudarcot  én  abban  látom,hogy ha  egy  kapcsolat  nem  csak
"elalszik", hanem  elmérgesedik,és a  testvérek  nem  tudják  elengedni  egymást,
 és a  sérelmeiket   békében  elengedni -arra  emlékezve,hogy  minden  megváltott
az Úr  Jézus  bűnbocsánatából,kegyelméből  él.
Minden  Krisztus-tanítvány  útitárs a  Jézusi Keskeny Úton.
Megtörténhet,hogy  sérülések, elesések  vannak a  "Útközben": 
ez  elkerülhetetlen,mint  a  túrázásnál.

Ha  nem  is  tudom  megelőzni a  bajt , a  sérülést/sértődést,
arra  törekszem  minden  erőmmel, figyelmemmel,hogy  kész  legyek
a  sérült  Útitársat(fel)segíteni, a  feszültséget  oldani,
a  konfliktust megoldani: a  legjobb  tudásom  szerint.
Vállalva  akár az   elutasítást  is.  De  emlékeznünk  kell  arra, és  készülni:
Nem  jó  a  sértődéseket  ápolni. 
Lehet,hogy  az Úr  Jézus  asztalánál nem  ülnek egymás  mellett
az egymással  rendezetlen, vagy  durván  megszakított  kapcsolatban levő hívők,
de  egy  asztal-közösségben  kell  élni  örökké.
Minden  kapcsolatnál, ha  "be  is  zárulnak  az  ajtók", soha  ne  deszkázzuk  be
a  sértődés, és a  vádolás  szegeivel. 
Kegyelemből  élünk!

Egyetértek Testvérem. Sok esetben odáig fajulnak a dolgok, hogy a kapcsolat nem csupán elalszik, hanem igen elmérgesedik.
Sajnos sokszor tapasztaltam és sokszor láttam is már, hogy többen semmibe veszik azt, hogy a másik testvérrel egy az Atyájuk.
Kicsiny dolgokon múlhat a testvéri kapcsolat, mint például hogy egyet értünk-e az egyik neves prédikátor tanításával.
A fókuszt olyan könnyen áthelyezik az értékesről a szinte már értéktelenre, hogy hagyják veszni az amúgy kincsnek becsült értékeket.

[Antee]

Kedves Testvéreim!

Most inkább arról teszek bizonyságot, hogy sok  testvérem itt  a testvéri kapcsolatot nagyon értékesnek tartja. Közöttük én is. Ami pedig értékes, arra vigyázunk. Bármilyen félreértést a legrövidebb idön belül öszintén tisztázni tudunk, akár priviben is, és így semmilyen feszültség nem tud kialakulni. A szeretet mindig öszinte, és mivel egy Atyánk van, hisz ezért is vagyunk testvérek, minden nehézség nélkül törekszünk arra, hogy egyre jobban megismerjük Isten Ígéjének a mélységeit. Ehhez viszont szükség van arra, hogy összefüggéseiben és pontosan olvassuk az Ígét.

Jézus Krisztusban az egy akarat, egy értelem és egy vélemény az alpja a közösségnek.

19. Ismét, mondom néktek, hogy ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, a mit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám.
20. Mert a hol ketten vagy hárman egybegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.
Mt 18,20

9. Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre,
10. Kérlek azonban titeket atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztus nevére, hogy mindnyájan egyképen szóljatok és ne legyenek köztetek szakadások, de legyetek teljesen egyek ugyanazon értelemben és ugyanazon véleményben.
1Kor 1,9-10

 

Teljesen egyetértek Testvérem!

Csodálatosnak tartom azt, hogy ebben a pici közösségben Istennek hatalmas munkája látható a testvérek életében.
Ez az egység amely néhányunk között van, példa lehetne bármelyik közösségnek.

De ezeket nem úgy írom, mintha saját magunkat akarnám dicsőíteni! Szó sincs róla... Ez egy határtalan öröm, hogy Isten kimunkálta közöttünk.
Ha kellően megbecsüljük azt, hogy testvérek vagyunk, akkor nem lesz nehéz szem előtt tartani mindazt, ami valóban érték és fontos a testvériség kötelékéhez.

[Elisabeth]

Kedves Antee Testvérem!

Úgy érzem, megtaláltad most az egyik legfontosabb kifejezést.... 

Ha kellően megbecsüljük azt, hogy testvérek vagyunk, akkor nem lesz nehéz szem előtt tartani mindazt, ami valóban érték és fontos a testvériség kötelékéhez.

Megbecsülés.... Pontosan erröl van szó! Nem tartjuk természetesnek a testvéri kapcsolatot, mert ezért a mi URunk kimondhatatlan árat fizetett, ezért nagyon is értékes. Ami pedig értékes, azt meg kell becsülnünk. Ezen minden közösségnek dolgoznia is kell, mert a sátán sem alszik. Ám ha a közösségnek Krisztus a feje, akkor biztosak vagyunk abban, hogy az Ö szeretete képessé tesz minket Istent teljes szívböl szeretni és  egymást és a közösséget megbecsülni.

 

[Antee]

Ámen!

[torokildiko46]

Sajnos sűrűn tapasztalt jelenség ez, erről viszont beszélni kell.
Miért van az, hogy kicsiny dolgok miatt rengetegen félredobják a testvéri kapcsolatot, mint ha szemét lenne?

Nagyon elkeserítő és borzasztó ez a bánásmód, tudom hogy ezen Isten lelke nagyon megszomorodik.
Ha nincs valamiben egység, akkor legtöbbször nem az alázat és a szeretet diadalmaskodik, hanem a széthúzás és a "köpködés", miközben Isten igéjével vágják egymást fejbe, mint ha Isten igéje csupán fegyver lenne.

Miért van az, hogy könnyen feledésbe megy egy-egy nézetkülönbség miatt a testvériség és átmegy ellenségeskedésbe?
Ha a test és vér szerinti kötelék általában nehezen szakad meg, hogy lehet akkor az, hogy a lelki kapcsolatokat amelyek nagyobbak mindezeknél, nem óvják és féltik hanem félredobják?

A közös egységre kell törekednünk és ezért ebben is Isten szerint kell előrébb jutnunk.

   Sajnos ezt már sokszor tapasztaltam én is , pedig ez nagyon fájdalmas ahol testvérek között történik ez,

ha ezt a példát elolvasnánk mindenki és igy lenne megjelenne az Úr ahol viszály van és harag akkor hogyan állnánk meg előtte? mit tudnánk mondani a mentségünkre?


Apostolok Cselekedetei:7:26
   Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?


én biztos ha ebben a helyzetbe kerülnék inkább én aláznám meg magam még  ha nem is én tévedtem , csak ne legyen harag , törekedjünk tehát békességre:
Máté Evangéliuma:5:9
   Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.

Róma levél:14:19   
Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók.

én mindig  más testvért különbnek tartom mint magam , először , az Úr aztán  a család, a testvérek aztán majd én mert meg van irva: Filippi levél:2:3
   Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.
 
Az Úr kegyelme őrizze meg a testvéri kapcsolatokat

[julika]

Sajnos sűrűn tapasztalt jelenség ez, erről viszont beszélni kell.
Miért van az, hogy kicsiny dolgok miatt rengetegen félredobják a testvéri kapcsolatot, mint ha szemét lenne?

Nagyon elkeserítő és borzasztó ez a bánásmód, tudom hogy ezen Isten lelke nagyon megszomorodik.
Ha nincs valamiben egység, akkor legtöbbször nem az alázat és a szeretet diadalmaskodik, hanem a széthúzás és a "köpködés", miközben Isten igéjével vágják egymást fejbe, mint ha Isten igéje csupán fegyver lenne.

Miért van az, hogy könnyen feledésbe megy egy-egy nézetkülönbség miatt a testvériség és átmegy ellenségeskedésbe?
Ha a test és vér szerinti kötelék általában nehezen szakad meg, hogy lehet akkor az, hogy a lelki kapcsolatokat amelyek nagyobbak mindezeknél, nem óvják és féltik hanem félredobják?

A közös egységre kell törekednünk és ezért ebben is Isten szerint kell előrébb jutnunk.

   Sajnos ezt már sokszor tapasztaltam én is , pedig ez nagyon fájdalmas ahol testvérek között történik ez,

ha ezt a példát elolvasnánk mindenki és igy lenne megjelenne az Úr ahol viszály van és harag akkor hogyan állnánk meg előtte? mit tudnánk mondani a mentségünkre?


Apostolok Cselekedetei:7:26
   Másnap meg olyankor jelent meg köztük, mikor összevesztek, és inté őket békességre, mondván: Férfiak, testvérek vagytok ti; miért illetitek egymást bosszúsággal?


én biztos ha ebben a helyzetbe kerülnék inkább én aláznám meg magam még  ha nem is én tévedtem , csak ne legyen harag , törekedjünk tehát békességre:
Máté Evangéliuma:5:9
   Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.

Róma levél:14:19   
Azért tehát törekedjünk azokra, amik a békességre és az egymás épülésére valók.

én mindig  más testvért különbnek tartom mint magam , először , az Úr aztán  a család, a testvérek aztán majd én mert meg van irva: Filippi levél:2:3
   Semmit nem cselekedvén versengésből, sem hiábavaló dicsőségből, hanem alázatosan egymást különbeknek tartván ti magatoknál.
 
Az Úr kegyelme őrizze meg a testvéri kapcsolatokat

Mennyire Igaz ez!

[Elisabeth]

Kedves Testvéreim!

Ehhez a témához kapcsolódott a mai skype alkalmunk tanítása is.

Egyek lenni az IGE alapján Jézus Krisztusban. Többek között elhangzott a következö Ige is, de ajánlom minden testvéremnek olvasásra, ha Shomer Testvér felteszi.

 42. És foglalatosok valának az apostolok tudományában és a közösségben, a kenyérnek megtörésében és a könyörgésekben.
  43. Támada pedig minden lélekben félelem, és az apostolok sok csudát és jelt tesznek vala.
  44. Mindnyájan pedig, a kik hivének, együtt valának, és mindenük köz vala;
  45. És jószágukat és marháikat eladogaták, és szétosztogaták azokat mindenkinek, a mint kinek-kinek szüksége vala.
  46. És minden nap egyakarattal kitartva a templomban, és megtörve házanként a kenyeret, részesednek vala eledelben örömmel és tiszta szívvel.
  47. Dícsérve az Istent, és az egész nép előtt kedvességet találva. Az Úr pedig minden napon szaporítja vala a gyülekezetet az idvezülőkkel.
Apcsel 2, 42-47

Egységünknek az Ige az alapja, és Jézus Krisztusra épül és Benne is teljesedik be.

 

[Elisabeth]

Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: "Abbá, Atya!" 16. Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk.
Róm 8,14-16

Ezért vagyunk Testvérek, közösen mondhatjuk ki: "Abbá", ami édesapának felel meg magyarul.

Isten Lelke pedig minket az egységre vezet, hiszen maga Jézus Krisztus imádkozott ezért:

Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi! ....
 "De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; 21. hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem.
Jn 17,11;20-21

 

[Antee]

Az ige szerint hol van az a pont, ahol meg kell szakítani a testvérkapcsolatot?

[Elisabeth]

Timóteus, őrizd meg a rád bízott kincset. Fordulj el a hazug módon ismeretnek nevezett szentségtelen, üres beszédektől és ellenvetésektől, 21. amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől. A kegyelem veletek!
1Tim 6,20-21

..... Az ilyenek a kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj el tehát ezektől.
2Tim 3,5

Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levélbeni intésünknek, azt jegyezzétek meg magatoknak: ne tartsatok vele kapcsolatot, hogy megszégyenüljön. 15. De ne tekintsétek ellenségnek, hanem intsétek, mint testvéreteket. 16. Maga a békesség Ura adjon nektek mindig, minden körülmények között békességet.
2Thessz 3,14-16



Tehát nem haragszunk, nem tartjuk ellenségnek, de bizonyos esetekben erre szólít fel az ÚR. Mindenképpen érdemes elötte egy-két mérföldet megpróbálni... De ha az sem segít, nem kell nekünk szolgaság alatt élni. Van ahol csak az ima segít....   

 

[petya1962]

Egy érdekes történetet olvastam az Igében, talán segít megvilágítani (vagy összezavarni) Antee kérdését:

Az ige szerint hol van az a pont, ahol meg kell szakítani a testvérkapcsolatot?

Szóval íme az Ige:

Lk 13:6 Azután ezt a példázatot mondta: "Egy embernek volt egy fügefája a szőlőjében, és kiment, hogy gyümölcsöt keressen rajta, de nem talált.
Lk 13:7 Azt mondta erre a vincellérnek: Íme, három éve, hogy idejárok gyümölcsöt keresni ezen a fügefán, de nem találok. Vágd ki, miért foglalja a földet hiába?
Lk 13:8 De az így válaszolt neki: Uram, hagyd meg még ebben az évben, míg körülásom és megtrágyázom,
Lk 13:9 hátha terem jövőre, ha pedig nem, akkor vágd ki."

Az viszont egy megfontolandó kérdés, hogy hány évig vár ilyen türelmesen a gazda... Nagyon sokat segíthet annak a meghatározása, hogy mi az a bizonyos második mérföld valakivel szemben.