Elolvastam a két írást a bölcsekről, és gondoltam, leírom, ami bennem van.
Azt tudjuk, hogy az Úr Jézus nem decemberben született, nem volt fagy, és nem volt hó. De szerintem ez lényegtelen.
Bölcsek mentek imádni a megtestesült Istent, - ott van Máté evangéliumában.
Isten földre jött. Ez is ott van az Igében.
A karácsony egy pogány szokás, de számunkra, hívőknek egy olyan ünnep, amikor a Megtestesült, Emberré lett Istent imádjuk, és hódolunk Neki. Az tény, hogy a keresztet nem homályosíthatja el a karácsonyfa, és az egyéb emberi ajándékok, mert mi sokkal nagyobb Ajándékot kaptunk, magát az Élő Istent, Aki minden hatalmát hátrahagyva, emberré lett, hogy közöttünk éljen, példát mutatva nekünk, és, hogy értünk adja életét. Miértünk szenvedett, és halt meg!
Ez a lényeg, szerintem, mert ez van az Igében.
Bocsánat, ha túl erős voltam.
Én is állítok fenyőfát, és veszek kisebb ajándékokat a kisfiamnak is, de számunkra ez az Ünnep az Úr Jézus Krisztusról szól. Nem a Jézuskáról, hanem Arról a Fiúról, Aki bennünket annyira szeretett, hogy életét adta értünk.
Egyébként valamelyik esti áhítatkor a kisfiammal a bölcsekről beszélgettünk. Arról, hogy messziről jöttek ezek a bölcsek, és eljutottak a célig, eljutottak Isten Fiáig, és nagy örömük volt emiatt. Ebből fakadóan tették le ajándékaikat Elé.
Én is messziről jöttem, nagyon messziről, de hála Mennyei Atyámnak, hogy végül eljutottam én is az Úr Jézus Krisztushoz, és én is másik úton indulhattam el.
Áldott az Úr mindörökké!