Szia Tünde.
Felsoroltál néhány ígét, gondolom amiket ismersz, de szeretném ha elmondanád hogyan értelmezed ez igéket:
2Kor 5:1 Mert tudjuk, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.
2Kor 5:2 Azért is sóhajtozunk ebben, óhajtván felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat;
2Kor 5:3 Ha ugyan felöltözötten is mezíteleneknek nem találtatunk!
2Kor 5:4 Mert a kik e sátorban vagyunk is, sóhajtozunk megterheltetvén; mivelhogy nem kívánunk levetkőztetni, hanem felöltöztetni, hogy a mi halandó, elnyelje azt az élet.
2Kor 5:5 A ki pedig minket erre elkészített, az Isten [az], a ki a Lélek zálogát is adta minékünk.
2Kor 5:6 Azért mivelhogy mindenkor bízunk, és tudjuk, hogy e testben lakván, távol vagyunk az Úrtól.
2Kor 5:7 (Mert hitben járunk, nem látásban );
2Kor 5:8 Bizodalmunk pedig van, azért inkább szeretnénk kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz.
2Kor 5:9 Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk.
hasonló reménysége volt péternek:
2Pét 1:13 Méltónak vélem pedig, a míg ebben a sátorban vagyok, hogy emlékeztetés által ébresztgesselek titeket;
2Pét 1:14 Mint a ki tudom, hogy hamar leteszem sátoromat, a miképen a mi Urunk Jézus Krisztus is megjelentette nékem.
Van még egy érdekes dolog, kíváncsi vagyok ezt hogyan érted:
1Kor 5:3 Mert én távol lévén ugyan testben, de jelen lévén lélekben, már elvégeztem, mintha jelen volnék, hogy azt, a ki ekként ezt cselekedte,
1Kor 5:4 Ti és az én lelkem a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében egybegyűlvén, a mi Urunk Jézus Krisztus hatalmával
1Kor 5:5 Átadjuk az ilyent a Sátánnak a testnek veszedelmére, hogy a lélek megtartassék az Úr Jézusnak ama napján.
Kérdésedre "
Ha minden ember a mennybe megy, ki fogja örökölni a földet?" - a választ megtalálod a Jel.22 - ben
