Szerző Téma: versek  (Megtekintve 18091 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
versek
« Dátum: 2015 Július 07, 20:46:20 »
Ahol Isten van :317: :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #1 Dátum: 2015 Július 08, 09:43:45 »
NE NYUGODJ BELE!


Ha azt látod, hogy lelki életed
örömhiányos, kiüresedett,
fogytán hited és hálád is vele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy gyülekezeted
tagjaiban is hűl a szeretet,
nagyrésze fásult, közönnyel tele,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy egyházadban is
akad kór, s némely tanítás hamis,
hogy alig látszik KRISZTUS élete,
ne nyugodj bele!

Ha azt látod, hogy fáj e nép, e föld
hogy magad sem vagy senkinél különb,
s nincs újulás itt, bárhogy kellene,
ne nyugodj bele!

Mert könyörögni, sírni lehet itt!
Maga a LÉLEK is esedezik.
S minden megbánt bűn semmivé lehet,
Ha az ÚR veled.

Füle Lajos
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #2 Dátum: 2015 Július 12, 17:59:19 »
EGY ÉLETEN ÁT FOLYTON TÁVOLODNAK

28
JÚN
Egy életen át folyton távolodnak,
huncut, parányi léptekkel elébb,
sokszor léptük, útjuk, vágyuk egyre hosszabb.

Érzékeikbe gyűjtve messze visznek
sok-sok meleg színt, mint hamubasűlt
emlékpogácsát, hazai derűt…
Más illatokkal, színekkel telik meg

mégis a szívük, és lassanként lekoptat
róluk idő, kor sok-sok otthonit,
szeretetük is részvétté kopik,
s egy életen át folyton távolodnak…

Füle Lajos
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #3 Dátum: 2015 Július 14, 19:01:33 »
Füle Lajos: Fényjáték



A napraforgók nem egymásra néznek,
egész valójuk feltárják a fénynek,
mert fényre vágynak és a fényből élnek.
Nem a virág, a fény tehát a lényeg,
a napraforgók nem egymásra néznek.
De jó,hogy tőlük tanulni lehet még!
Elnézem őket, én is így szeretnék...
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Versek
« Válasz #4 Dátum: 2015 Július 14, 19:08:35 »
Kincsesbánya

Nem tudjátok iskolázott,
könyvolvasó emberek,
Biblia két fedele közt,
lelki kincsek rejlenek?
Biblia nagy kincsesbánya,
drága kincsekkel tele,
A koldus, herceggé válhat,
ha megleli s él vele.
Bánya tulajdonos Neve
jól ismert, mert,Alkotónk,
bár nem látjuk, de létezik,
gondviselőnk, gondozónk.
A hit bányászlámpájával,
mint bányászok, jöjjetek,
munkánkat bár nehezítik
néhol, nagy bazalt kövek.
De azokat megkerülve,
egyre mélyebbre jutunk,
felragyog az első gyémánt,
mit számunkra rejt, Urunk.
Munkaközben, napok - évek,
egymásután tűnnek el,
bányászlámpánk fénye mellett,
szemünk újabb kincsre lel.
Kincsesbánya kijárata,
egyre fénylőbben ragyog,
Tulajdonos jóvoltából,
várnak ránk, az angyalok.
Csodálatos gazdagságban
részesülünk, odafent,
Atyánk birtokunkba adja,
mit gyűjtöttünk idelent.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2015. VII. 4.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #5 Dátum: 2015 Július 16, 08:16:20 »
Szabó István:

Próbatétel az út

Próbára tette Isten a lelkemet.
Adott számomra testet, szellemet.
Adott szülőt, földi életet.
Szólt az Úr, s útnak engedett.
Tiéd a vágy, a gondolat!
"Szeresd felebarátodat, mint magadat!"
Tiéd a sorsod, tégy amit akarsz,
szabad vagy, jó s rossz közül választhatsz.
De vigyázz, mert egyszer mindenről számot adsz!
Foghatod a kezem. S ha jót kérsz, kaphatsz,
de el is engedhetsz, nélkülem is haladhatsz.
Segíthetsz azon, ki porba hullt,
ki feléd kiállt, mert nyomorult.
De ott is hagyhatod, kikerülheted.
Adtam széles utat és keskenyet.

De az Ítéletre minden "út"- Hozzám vezet!
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #6 Dátum: 2015 Július 20, 19:10:11 »
 

 Ezt a  verset  2010 július 20 án tettem fel az internetre  most újra  elolvastam :

Azt, ami fájt...

forrás: internet
Lukátsi Vilma:
            Azt, ami fájt…

Azt, ami „plusz” volt az életemben,
Ma azt szeretném megköszönni.

Nem a vidám, nagy harsonákat,
Akkor magamnak jó voltam magam.
Azt sem, amikor elégedett voltam,
Megdicsért akkor a saját agyam.
Sem azt, amikor mint fény, ragyogtam,
Mert szerettem, s engem is szerettek,
Minden embert jónak, szépnek láttam,
Mert nem bántottak, ki sem nevettek.

Nem!

Ma azt szeretném megköszönni,
Ami fájt nekem nyersen, nagyon.
Amikor azt kezdtem énekelni:
„Uram, irgalmad szomjazom!”

Amikor búcsúztam vonatnál
Vagy koporsónál nagy keservesen,
S húsomba mart, mert úgy fájt a búcsú,
Elakadt tőle a lélegzetem.
Én azt hittem, a nap is megáll most
S engem sajnál az egész világ,
De csak közömbös arcokat láttam,
Esetleg gúnyt: „Lám, letört az ág!”
Mikor rádöbbentem arra – saját káromon -,
Hogy mi a tévedésem, Te hallottad csak, Uram,
Hogy egész éjjel zokogtam nagyon.
De másnap reggel mégis énekeltem:
„Uram, irgalmad szomjazom!”

Énekeltem… hang és dallam nélkül,
És Rád kapcsolódott tekintetem,
S a könnyeken át fényesebben láttam:
Mindenség Ura! Atyám vagy nekem!
A szenvedésben néven szólítottál,
A szenvedésben ott voltál velem!
S hogy oltókésed elevenbe vágott,
És úgy fájt, hogy a lelkem is kiáltott,
Az volt számomra épp a kegyelem!

Ez a „plusz” az ember életében,
A megtisztító, áldott fájdalom.
És ezt szeretném ma mind megköszönni,
Két karommal Téged átölelni,
S könnyek között újra énekelni:
„Uram, irgalmad szomjazom!”
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
versek
« Válasz #7 Dátum: 2015 Július 23, 18:10:08 »
Szivünkböl
Ha tehetném,

bejárnám az országot

Mindenkinek adnék

egy szál virágot.

Mindenütt hagynék

szívemből egy darabot,

A szeretetnek nyitnék

ajtót és ablakot!

Nagyon sok szeretettel küldöm mindenkinek  :2smitten: :2smitten: :2smitten:
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #8 Dátum: 2015 Július 30, 16:42:56 »
Ady Endre - Az Úr érkezése
Mikor elhagytak,
Mikor lelkem roskadozva vittem,
Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten.

Nem harsonával,
Hanem jött néma, igaz öleléssel,
Nem jött szép tüzes nappalon,
De háborús éjjel.

És megvakultak
Hiú szemeim. Meghalt ifjúságom,
De őt, a fényest, nagyszerűt,
Mindörökre látom.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #9 Dátum: 2015 Július 30, 16:57:33 »
AKI ÉJSZAKA MENT JÉZUSHOZ
 
(Vas István)

Éjszaka, hogy meg ne lássák.
Elvégre nem akárki volt.
Főember a zsidók között.
De Nikodémusz nem ügyeskedő ész,
Okosságtól korlátolt értelem:
 
Tudta, hogy csak Istentől jöhet
Az új tanító. Hallani akarta.
Tanulni tőle ment éjszaka hozzá.
De nem tudta, hová tegye,
Hogy aki meg nem születik ujonnan,
Isten országát nem láthatja meg.
 
„Hogyan szülessen az ember, ha vén?
Anyjának méhébe másodszor is
Bejuthat-e, újjászületni onnan?”
És kóválygott a feje a szavaktól.
 
Hogy test az, ami testtől született,
De ami a lélektől, lélek az,
És szél fú, ahová akar, zúgását
Hallod, de nem tudod, honnan hová,
S ahogy a pusztában Mózes a kígyót
Bottá emelte, az ember fiának
Emeltetnie úgy kell fölfelé,
És mindezt szeretetből – a Fiú
Nem kárhoztatni jött el a világot,
De megtartani.

A látogató
Felelt-e rá? Néhányszor bizonyára
Közbeszólt, mert bátor elme volt,
Csak öreg már s nem látta be, mi szükség
Víztől és lélektől újjászületni.
De nem jegyezték föl a szavait,
Nincs nyoma, hogyan lépett ki az éjbe:
Nem érdekelte őket Nikodémusz.
 
De felbukkan megint egy pillanatra
A főemberek között,
Mielőtt megindul a hajtás.
Nem jegyezték föl, csak egy mondatát:
„A mi törvényünk kárhoztatja-e
Az embert, ha meg nem hallgatja őt,
Kitudni, mit cselekszik?”
De kifizették: „Csak tudakozódj,
Támadt-e próféta Galieából?”
Leszavazták őt, aztán hazementek.
 
És aztán a történet folyt tovább,
Ahogy kellett, és megmaradt a holttest,
És titkon eljött, aki éjszaka
Járt Jézusnál, és mirhát, aloét
Hozott magával, holtaknak valót,
S eltűnt, nem kérdezték, honnan hová:
Nem érdekelte őket Nikodémusz.
És aztán folyt a történet tovább.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Versek
« Válasz #10 Dátum: 2015 Augusztus 02, 19:23:46 »
A BIBLIA ISTEN SZAVA!

Szerző: Pecznyík Pál

Fájdalom, hogyan kezelik
sokan, Isten szent szavát,
a rádiós reklámokban,
idézik a Bibliát.
Pedig abban: Isten szava,
napi lelki kenyerünk,
üzleti célra használják,
holott, drága minekünk!
Döbbenetes, miként bánnak
Bibliával emberek,
melyből erőt, áldást nyernek
felnőttek és gyermekek.
Jaj akinek a Biblia,
csak reklám és semmi más,
hogyan áll meg Isten előtt,
ha eljön a számadás?
Mert ott, tűzre kerül minden,
ami silány, ami rossz,
kárhozat vár arra, akit
bűnre csábít a Gonosz.
A Biblia Isten szava,
mely megmozdít hegyeket,
reklámmá nem válhat soha,
a mennyei szeretet!

                  Pecznyík Pál
                  Celldömölk
                      2008
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #11 Dátum: 2015 Augusztus 07, 16:49:13 »
Dr. Papp Lajos szívsebész :
 Az én Miatyánk om

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!


Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #12 Dátum: 2015 Augusztus 07, 21:57:30 »
Dr. Papp Lajos szívsebész :
 Az én Miatyánk om

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád, soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!


Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a "rossz", - erre van Istene!
Ó "lélek", ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

 Most kaptam meg a teljes  verset egy  kedves  testvértől  nagyon hálás  vagyok  neki érte


Az én Miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele,
Mikor nem csönget rád soha senki se,
Mikor sötét felhő borul életedre,
Mikor kiket szeretsz, nem jutsz az eszükbe.
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, reményteljesen,
S fohászkodj:
MIATYÁNK, KI VAGY A MENNYEKBEN!

Mikor a magányod ijesztőn rád szakad,
Mikor kérdésedre választ a csend nem ad,
Mikor körülvesz a durva szók özöne,
Átkozódik a „rossz” – erre van Istene!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne roppanj bele!
Nézz fel a magasba, és hittel rebegd:
Uram!
SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED!

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág”,
Mikor elnyomásban szenved az igazság,
Mikor szabadul a Pokol a Földre,
Népek homlokára Káin bélyege van sütve,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne törjél bele!
Nézz fel a magasba – hol örök fény ragyog,
S kérd: Uram!
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD!

Mikor beléd sajdul a rideg valóság,
Mikor életednek nem látod a hasznát,
Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve,
Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne keseredj bele!
Nézz fel a magasba – hajtsd meg homlokod,
S mondd: Uram!
LEGYEN MEG A TE AKARATOD!

Mikor a „kisember” fillérekben számol,
Mikor a drágaság az idegekben táncol,
Mikor a „gazdag” milliót költ: hogy „éljen”,
S millió szegény a „nincstől” hal éhen,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne roskadj bele!
Nézz fel a magasba – tedd össze két kezed,
S kérd: Uram!
ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET!

Mikor életedbe lassan belefáradsz,
Mikor hited gyöngül – sőt –, ellene támadsz,
Mikor: hogy imádkozz, nincs kedved, sem erőd,
Minden lázad benned, hogy – tagadd meg „ŐT”,
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne egyezz bele!
Nézz fel a magasba, s hívd Istenedet!
Uram! Segíts!
S BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET!

Mikor hittél abban, hogy téged megbecsülnek,
Munkád elismerik, lakást is szereznek,
Mikor verítékig hajszoltad magad,
Később rádöbbentél, hogy csak kihasználtak…!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe!
Nézz fel a magasba, sírd el Teremtődnek:
Uram!
MEGBOCSÁTOK AZ ELLENEM VÉTKEZŐKNEK!

Mikor a „nagyhatalmak” a BÉKÉT TÁRGYALJÁK,
MIKOR A BÉKE SEHOL! csak egymást gyilkolják,
Mikor népeket a vesztükbe hajtják,
S kérded: miért tűröd ezt, ISTENEM, MI ATYÁNK?!
Ó, „lélek”, ne csüggedj! Ne pusztulj bele!
Nézz fel a magasba, s könyörögve szólj!
Lelkünket kikérte a „rossz”, támad s tombol!
URAM! MENTS MEG A KÍSÉRTÉSTŐL!
MENTS MEG A GONOSZTÓL!
AMEN!

UTÓHANG

S akkor megszólal a MESTER, keményen-szelíden,
Távozz, Sátán – szűnj, vihar!
BÉKE s CSEND legyen!
Miért féltek, kicsinyhitűek?
BÍZZATOK! Hisz’ én megígértem Nektek!
Pokoli hatalmak rajtatok erőt nem vesznek
Hűséges kis nyájam, ÉN PÁSZTOROTOK vagyok,
S a végső időkig – VELETEK MARADOK!
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #13 Dátum: 2015 Augusztus 25, 09:36:04 »

Rácz Margit
Ne hagyd veszni...

Úgy él, nyüzsög földünk népe,
mintha sose halna meg,
testi vágyak szegény rabja,
az ifjú és az öreg.
Húzza a talp alá valót,
a sátáni zenekar,
végül kidől a sok táncos,
vár rá, síri ravatal.
Testnek élni mindhalálig,
ez a Sátán módszere,
a kegyelmes Isten arcát,
ne lássa meg, senkise.
Az ős gonosz, azt hazudja,
csak sírig tart itt a lét,
Drága lélek: ne hagyd veszni,
végtelent: a végesért.
Térj az Úrhoz, földünk népe,
mert a lelked: végtelen,
nem közömbös, hol élsz egykor,
fénybe, vagy az éjbe, lenn.
Ne hallgass a csábítóra,
elrabolná lelkedet,
célja: kárhozatba vonjon
felnőttet és gyermeket.
Kegyelemből, érted is áll,
Golgotán a szent kereszt,
Fia által, Atyád vár rád,
indulj: s nem bánod meg ezt!

Pecznyík Pál
Celldömölk
2015. VIII. 18.
Kevesebb megtekintése
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25

Nem elérhető torokildiko46

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4531
    • http://ildiko-torok.blogspot.com/
Re:versek
« Válasz #14 Dátum: 2015 Szeptember 03, 08:12:48 »
Bocsánatkérés!

Istenünk, szégyentől
pirul, bűnös arcunk,
Lélekben előtted,
még térdet sem hajtunk.
Te vég nélkül szeretsz,
mégis bántunk téged,
naponta okozunk,
sok fájdalmat néked.
Pedig fel sem fogjuk,
amit értük tettél,
mi játszva vétkeztünk,
s helyettünk szenvedtél!
Te a szent, bűntelen,
bűnt pártolók helyett,
erre nem volt képes
más, csak a szeretet!
Amely Megváltónkban,
sugározott felénk,
Atyánk e sugárban,
szíved tárult elénk.
A sok vádat, bántást,
bocsásd meg, Istenünk,
cseréld új életre,
megromlott életünk.
Lehessen jól tevő,
igaz, bűntől mentes,
síron innen és túl,
Néked, engedelmes.

Pecznyík Pál
Celldömölk
2015. VIII. 20.
Mert én tudom, hogy az én megváltóm él, és utoljára az én porom felett megáll.! Jób:19:25