MUTATOK JÉZUSRA
Nem voltam, nem vagyok
s nem leszek elég jó,
mindhiába,
hogy saját jogon
legyen jogom
a mennyei vacsorára.
Tán angyal faggat ott:
Ki hívott, mi hozott,
honnan van a szép fehér ruhád?
Mutatok Jézusra,
mosoly a válasza,
így lépek a gyöngykapun át.
Mert Jézus azért jött,
kiket bűn fertőzött,
bennünket megmentsen mind.
Oly nemes gesztus ez,
hálára kötelez,
balga, ki félvállról legyint.
"Vagy magunkban hiszünk,
vagy Istenben hiszünk."
- mondta egy kolléganőm.
"Higgyetek Istenben
és higgyetek énbennem!"
- szólt Jézus, nagy megmentőnk.
"Ki vagy Te? Mit tegyek?"
- hullt térdre Saul, s lett
később Pál apostol.
"Nem csapsz be? - kétkedsz tán -,
Nem bízom, mert van ám
sok huncut ál-apostol!"
Nincs nagyobb szeretet,
mint aki életet
ad önként másokért.
Lásd, Jézus szenvedett,
kegyetlen szenvedett:
kegyelmet kínál, hogy élj.
Tudsz jobbat Jézusnál?
Nem bírok élni már
Nélküle értelmesen.
Jöjj hát, csodáljuk Őt,
irgalmas Megmentőnk,
egyetlen reményem.
