Téma: Új verseim

[Árvai Emil]

ELSŐ SZERETET

Szentlélekre szomjazunk most is,
újra a legelső dózist,
dopping nélkül nem megy a verseny:
szoríts nem múló szeretetben.

........................................

ÉN OKOZTAM

Jézus halálát én okoztam
bűnömmel.
Ruhámat már fehérre mostam
vérével.

.........................................

EKLÉZSIA

Verseny van, keskeny az utunk;
csapat-maratoni kétezer éve.
Testvéreim, mi együtt futunk
a győztes Bárány menyegzőjére.

Nemzedékek váltófutása:
láncszemek vagyunk e sorban még.
Nem bot a kézben: inkább fáklya
égő szívben, amit átadnék.

[Árvai Emil]

MIATYÁNK

Szenteltessék meg a neved,
Téged mindenki imádjon.
Jöjjön el a Te országod,
mindenki Néked szolgáljon.

Legyen meg az akaratod,
ne legyek én akaratos;
mint a Mennyben,
úgy szívemben.

Minden napra add meg étkünk,
hisz máról holnapra élünk.
Bocsássad meg bűneinket;
bizony sok és nagy a vétkünk.

Kísértésbe ne vígy minket,
túlhaladja az erőnket.
Gonosztól megszabadítsál,
bűn az ajtónk előtt itt áll.

Dicsőség csak Tiéd legyen,
mindenható Úr és Király!
Ámen.

[Árvai Emil]

URAM!

Kik sírva vetnek,
vígan aratnak.
Közönytől ments meg!
Ím, magasztallak.

[Árvai Emil]

TÉKOZLÓ FIÚ

Hogy meneküljek az éhség elől,
hova meneküljek magam elől?
Összedől a világ, beáldoz;
visszamenekülök Apámhoz.

[Árvai Emil]

KÉR, KERES, ZÖRGET

Bartimeus kiabált,
Mester amíg meg nem állt.
Pogány asszony kihasználta,
Megváltót hogy megtalálta.

Úr Jézus, nem tágítok,
ajtót gyakran rád nyitok.

[Árvai Emil]

VISSZHANG

Vége, barátaim! - szakadt ki hangosan
a tékozló fiúból;
nem hallotta senki, csak a disznók,
meg a visszhang.

Várnak, barátom! - felelte a visszhang.
Nem hallotta senki, csak a vályú,
üres vályú.

Messze járt már;
sós csöppek jelezték az útját
hazafelé.

.............................


IRGALOM

Ádám és Éva, megbuktunk!
Elment mellettünk pap és lévita;
megállt mellettünk Isten Fia
s vérével mosta le bűneink.

[Árvai Emil]

HITHŐS

Hitből él,
bátran lép,
nem félve oson;

egy megállóért is
jegyet kezel
a villamoson.

[Árvai Emil]

AZ ÉBREDÉS
.
Az ébredés olyan,
mint egy gyönyörű álom.
Éltető folyam
lelkemben lép túl a gáton.

[Árvai Emil]

HÁBORÚ

Amikor a szó a fegyvereké lesz,
meghal a remény a békítő beszédhez.
Vége szakad minden szépnek és jónak,
süllyed a csónak.

BÉKE

Amikor az Úr jön vízen járva,
rémült tanítványokkal billeg a bárka.
Szól az Úr: Én vagyok, ne féljetek,
megyek értetek!

AZ ÉN HÁBORÚM

Az én személyes háborúm
megtérésemmel kezdődött el:
amíg csak élek, harcban állok
a bűneimmel.

HADÜZENET

Jézus keresztje hadüzenet,
érdekünkben, a bűn ellen.
Jézusra nézve, Isten szeretetében
nem kételkedem.

JÖJJÖN EL

Míg a világban háború dúl,
Isten országában béke honol.
Mondjuk is buzgón az imádságot:
Jöjjön el, Urunk, a Te országod!