Szerző Téma: Bibliai régészet  (Megtekintve 4219 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Bibliai régészet
« Dátum: 2019 November 29, 10:13:23 »
A bibliai történetek valóságízét érzékeltetik a régészetnek, az ásatásoknak mind jobban szaporodó eredményei, a leletek között egyre több minden van ami a Szentírással kapcsolatba hozható. Én örülök az ilyen felfedezéseknek, de számomra a Biblia megbízhatósága természetesen eddig sem ettől függött és ezek után sem ettől függ.

filiszteus templom
Az egykori filiszteus „ötváros” (pentapolisz) egyike volt Gát, ahol a híres óriás, a Dávid által legyőzött Góliát született. A Tel Aviv-i Bar Ilan Egyetem kutatói a napjainkban héberül Tel Tsafit, arabul Tell es-Safit névre hallgató lelőhelyen megtalálták az egyik filiszteus templom maradványait. (Az Askelón és Jeruzsálem között félúton fekvő Tel Tsafit/Gát az egyik legnagyobb kiterjedésű régészeti lelőhely a mai Izrael területén.) A most felfedezett templomot és a hozzá tartozó rituális tárgyakat a régészek a Kr. e. 10. századra keltezik. Aren Maeir (Bar Ilan Egyetem), aki tizenhárom éve irányítja a Gátban folyó ásatásokat, így nyilatkozott a leletek jelentőségéről: „Legérdekesebb a templom szerkezete, amelynek mennyezetét két központi oszlop támasztja alá. Ez emlékeztet Sámson jól ismert történetére, amely a Bírák könyvében olvasható. Eszerint Sámson halála előtti utolsó hőstettként ledöntötte Dágon isten templomának oszlopát, és az épület maga alá temette őt az ott mulatozó filiszteus főemberekkel együtt.” Maeir hozzátette: a mostani felfedezés azt jelezheti, hogy a Sámson történetében szereplő templom egy valóságosan létező épület volt, mintegy száz esztendővel a most előkerült templomnál korábban. A régész úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy egy hatalmas, a Richter-skála szerinti 8-as erősségű földrengés nyomait is sikerült kimutatniuk a Kr. e. 8. századi rétegben: a város falai kártyavárként omlottak össze. Ez valószínűleg az a pusztító erejű földrengés lehetett, amelyről Ámosz könyvének első versében olvashatunk (vö. Zak 14:5). Maeir nyári feltárásai további bizonyítékot szolgáltattak arról, hogy a várost Hazaél, Arám-Damaszkusz királya Joás király idejében elfoglalta és megszállva tartotta (2Kir 12:17). Maeir szerint arra nézve is bizonyítékok kerültek elő, hogy a filiszteusok Kr. e. 1200 körül alapították első településüket Kanaán földjén, bár ezen bizonyítékok mibenlétét a régész nem részletezte.

forrás: bibliairegeszet.blog.hu


Nem elérhető Guti Tünde

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 4365
    • www.gutitunde.eoldal.hu
Re:Bibliai régészet
« Válasz #1 Dátum: 2019 November 30, 14:07:38 »
 :311:
"Ez valószínűleg az a pusztító erejű földrengés lehetett, amelyről Ámosz könyvének első versében olvashatunk (vö. Zak 14:5)"
Mennyi minden van, amiről ír a Biblia, és történelmileg is nagy fontosságú.
„Vezéreld utamat Igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjon rajtam!
Gyönyörködöm beszédedben, mint aki nagy nyereséget talált.”
Zsoltárok 119:133, 162.

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #2 Dátum: 2019 December 04, 13:16:18 »
Jeriko
Jerikó eleste olyan esemény volt, mely nemcsak a kortárs kánaániták tudatában hagyott nyomot, hanem a város romjain is. Ezek a romok szolgáltatják a legerősebb bizonyítékokat a kivonulásról és Kánaán elfoglalásáról. John Garstang professzor kiterjedt ásatásai 1930 és 1936 között feltárták a városfalakat, melyeket természetfölötti erők pusztítottak el Józsué idejében. Garstang arra az eredményre jutott, hogy a várost Józsué korában kettős fal vette körül, és mindkét fal leomlott annak a dombnak lejtőjére, melyen Jerikó épült. Garstang ezt az eseményt földrengésnek tulajdonította, ami igazolja, hogy a várost Józsué korában nem rohammal vették be, hanem isteni beavatkozás pusztította el. Azt is megállapította, hogy a várost olyan sűrűn lakták, hogy falának tetején magánházak is álltak. Gerendákat fektettek le a két fal között, és ezekre építettek. Palesztina egyetlen más feltárt városában sem találták nyomát annak, hogy a városfal tetején házak épültek volna. Ráhábról, aki a kémeket háza ablakából eresztette le, említi a Biblia, hogy az ő háza a kőkerítés falán volt, és ő a kőkerítésen lakott (Józsué 2:15). Garstang ásatásai azt is igazolták, hogy szándékosan, tervszerű előkészületek után gyújtották fel a várost, és a pusztító tüzet még táplálták is. A szokatlanul vastag hamuréteg és a roppant hőség nyomai azt a benyomást keltik, hogy a tüzet előkészítették és tüzelőanyaggal még jobban felszították. A hamu között elszenesedett nád és fa nyomait találták, és bár tény, hogy ugyanilyen anyagot használtak a helybeliek tetőfedésre, de itt az arra a célra szükséges mennyiség tízszerese volt.  Bőségesen találtak ilyen nyomokat a házakon kívül és belül is. Ugyanez a helyzet a városfalak közötti területen, ahol az elégett anyag magassága néhol a másfél métert is eléri. A fő fal belső oldalán  a feltárás után évekig tisztán látszottak a tűzvész nyomai. A jelek szerint tehát Jerikót a megfelelő előkészületek után felégették. A tények azt mutatják, hogy tűzáldozatnak szánták, pontosan úgy, ahogy Józsué könyve megörökítette: "A várost pedig megégették tűzzel, és mindazt, ami benne volt." (Józsué 6:24) Jerikó lakosságát mindennapi tevékenységük közben érte a pusztulás. Ez világosan látszik a lerombolt házakban talált háztartási eszközök tömegéből, amelyekben elszenesedve ugyan, de minden tévedést kizáróan ottmaradtak az utolsó étkezés nyomai. A család élelmiszerkészletét képező datolyát, répát, zabot, olajbogyót, hagymát és borsot találtak a kenyéren kívül, és nagy mennyiségű kelt tésztát, amit a másnapi sütéshez készítettek elő. Mindez mutatja, milyen váratlanul érte a katasztrófa Jerikó lakosságát, és milyen hitelesen örökítette meg a város pusztulását a Biblia.

Forrás: Siegfried Horn: "A bibliai régészet XX. század eleji feltárásai" c. könyve


Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #3 Dátum: 2020 Január 04, 09:25:22 »
Kánaán, kánaániták
A Biblia a kánaániták vallását erkölcsi elhajlásnak, bálványimádásnak nevezi. Isten századokon át kegyelmet gyakorolt irántuk, míg végül megsemmisítette őket. Amikor haragja pohara betelt, felszólította a hébereket, hogy ne kegyelmezzenek ezeknek a népeknek, mert csak megrontaná az ő erkölcsüket, ha bármilyen kapcsolatba kerülnének velük. Néhány évvel ezelőttig nagyon keveset tudtunk a kánaánita vallásról azon kívül, amit a Bibliában olvashatunk. 1929-ben az ugariti (a mai Rasz-Shamra) ásatások során az i.e. XV. századból származó mitológiai szövegek százai kerültek elő, melyeket kánaáni írástudók jegyeztek agyagtáblákra, számunkra addig ismeretlen ékírással. Ezt az írást aztán hihetetlenül gyorsan megfejtették, így ma módunk van képet alkotni a kánaánita vallásról. Ismerjük isteneiket, hitüket, szertartásaikat. Egyik vallásos szertartásuk abból állt, hogy az áldozatra szánt kecskegödölyét megfőzték az anyja tejében, ezt Isten az Izraelitáknak megtiltotta (2Mózes 23:19).
Ezek a szövegek világos képet adnak a kánaániták elfajult erkölcseiről is. Isteneikről szóló történeteik különösen erkölcstelenek. újra és újra elmondják, hogyan erőszakolta meg Baál isten saját húgát, Anathot, aki a vérontásban, a kegyetlenkedésben lelte legfőbb örömét. Megtudhatjuk a feljegyzésekből, hogy általános volt a kígyóimádat, az emberáldozat, és hogy a templomokban rendezett vallásos szertartások a nemi kicsapongás, bujálkodás alkalmai voltak. Ez a néhány megjegyzés világosan mutatja, hogy vallási elképzeléseik és gyakorlatuk milyen visszataszító volt abban a korban, amikor Mózes elrendelte az izraelitáknak, hogy irtsák ki a kánaánitákat, és semmilyen kapcsolatot se tartsanak velük. Kevés felfedezés nyújtott olyan sok ismeretet az i.e. II. évezred közepének kánaáni szokásairól, mint ezek az ugariti táblák.

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #4 Dátum: 2020 Január 31, 09:30:50 »
Feltárták Pontius Pilatus utcáját
A 2000 éves, Dávid városában azonosított utat zarándokok használhatták.
Az Izraeli Régiségek Hatóságának és a Tel-Avivi Egyetem csapata nagyjából száz érmét talált az időszámítás szerinti 31 körül létrehozott utca burkolata alatt. A felfedezés igazolja, hogy az utcát Pontius Pilatus építtette.
A szakértők hat éven át tárták fel az ókori utca 220 méteres szakaszát. A lelőhelyet brit régészek azonosították a 19. század végén. A gyalogút a Templom-hegy déli oldalánál indul, a korszakban ez egy igen forgalmas városrész volt.
A legrégebbi érmék az időszámítás szerint 17-31 közötti időszakból származnak, ez alapján feltételezik, hogy az utat Pontius Pilatus helytartósága alatt építették. Donald T. Ariel, az Izraeli Régiségek Hatóságának munkatársa szerint az érmék segítségével meglehetősen pontos kormeghatározást lehet végezni.
Az utca egyébként korabeli mércével impozáns lehetett, 8 méter széles és 600 méter hosszú volt, és hatalmas kőlapok fedték. Az utca Jeruzsálem két igen fontos pontját, a Siloám tavát és a Templom-hegyet kötötte össze. A gyalogutat valószínűleg zarándokok is nagy számban használták.
Az utat egy vastag törmelékréteg alatt fedezték fel, amely az időszámítás szerint 70-ben zajló római ostromból maradt fenn.

forrás: https://ng.hu/tag/regeszet

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #5 Dátum: 2020 Február 17, 08:23:24 »
Ékírásos henger
Nabú-naid (i. e. 555–539) az Újbabiloni Birodalom utolsó királya volt. Neve és tetteinek krónikája fennmaradt, így sokáig érthetetlen volt a tudomány számára, hogy Dániel könyve szerint azon az estén, amikor a perzsák elfoglalják Babilon városát, miért egy Belsazár nevű uralkodó körül zajlanak az események. 1854-ig Belsazár neve csupán a Bibliából és Xenophón egyik művéből volt ismeretes, míg végül egy ékírásos hengeren rá nem bukkantak a Bél-sar-uszur névre és arra, ki is volt ő valójában: Nabukodonozor unokája, Nabú-naid legidősebb fia, s a király távollétében régensként uralkodott Babilonban. Ez magyarázatot ad arra, hogy Dánielnek, az akkor 85 éves prófétának miért a birodalom harmadik legelőkelőbb pozícióját ajánlhatta fel a falra írt titokzatos szöveg megfejtéséért (lásd Dániel könyve 5. fejezetét).

forrás: http://bibliakiallitas.hu/bibliai-regeszet/

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #6 Dátum: 2020 Február 17, 08:25:56 »
Círusz henger
II. Nagy Kürosz-Bibliából ismert nevén Círusz-perzsa uralkodó i. e. 539-ben elfoglalta az Újbabiloni Birodalom fővárosát, Babilont, ahol fogva tartották az évtizedekkel korábban Jeruzsálemből elhurcolt héber foglyokat. Ezekről az eseményekről Dániel és Ezsdrás próféta könyve egyaránt beszámol. A Biblia feljegyez egy Círusz által kiadott vallási türelmi rendeletet, amely szabad vallásgyakorlást és hazatérést engedett a birodalom lakói számára. 1879-ben egy ásatáson régészek megtalálták ennek a rendeletnek az eredeti, ékírásos dokumentumát, mely jelenleg a British Museumban található. A Círusz-hengeren olvasható Babilon elfoglalásának a története és az a rendelet, amelyet ma az emberiség elsőként megfogalmazott és lejegyzett egyetemes emberi jogi nyilatkozataként tartanak számon.

forrás: http://bibliakiallitas.hu/bibliai-regeszet/

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #7 Dátum: 2020 Április 16, 08:43:12 »
Holt-tengeri vagy Qumrani tekercsek
„A Holt-tenger nyugati partjához közel, Jerikótól mintegy tizenöt kilométerrel délre fekszenek a Khirbet Qumran néven ismert település romjai. A forró és terméketlen Júdeai-sivatag peremén, a föld egyik legmélyebb pontján található hely ma élettelen, néma és kietlen vidék, amelynek csendjét csak az időről időre ideérkező turistabuszok utasainak lármája veri fel. Évszázadokkal ezelőtt egy napon erről a helyről indultak el sietve egy ősi zsidó közösség tagjai, akiknek itt volt a központjuk, és a környező sziklákat megmászva, az ott lévő tizenegy barlangban rejtették el a számukra oly értékes tekercseket. A tekercsekért azonban senki nem jött vissza, így az elkövetkező közel két évezred folyamán elfeledve porosodtak a kumráni barlangokban” – olvasható Vermes Géza 1994-ben írt, A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek története című, meghatározó könyvében.

A kumráni tekercsek a legkorábbi bibliai kéziratok. Ezek az iratok egy külső forrásokból is ismert, zsidóságon belüli csoport létezéséről tanúskodnak. A tekercsek által megismerhetjük a csoport életmódját, teológiáját és világképét. A Héber Biblia könyvei mellett a második szentély korában (Kr. e. 6. – Kr. u. 1. sz.) keletkezett szövegek is előkerültek (pl. Jubileumok könyve, Henok könyve). Továbbá olyan iratok, amelyeket a telepen élő közösség saját iratainak tekintenek.

Az egyik legjelentősebb megtalált dokumentum a nagy Ézsaiás-tekercs, amely egy teljes egészében épségben fennmaradt 17 pergamenlapból összevarrt bibliai irat. Eszter könyve kivételével a teljes jelenlegi protestáns kánon szerinti Ótestamentum szövegét megtalálták, bár sajnos sok esetben ezek a szövegek apró darabokra estek szét. Ézsaiás próféta az i. e. VIII. században jegyezte le jövendöléseit. A holt-tengeri Ézsaiás-tekercsen ennek másolata olvasható. Az irat keletkezését a modern kormeghatározási eszközök segítségével az i. e. 335 és 107 közötti időszakra tették, a szövegben foglalt események megtörténte előtt közel 200 évvel. A nagy Ézsaiás-tekercs az Izrael Múzeum erre a célra kialakított termében található. Ézsaiás könyvének 53. fejezete különösen érdekes, hiszen Jézus Krisztus kereszthaláláról tartalmaz jövendöléseket.

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #8 Dátum: 2020 Június 07, 08:07:19 »
Péter és András apostol faluja

Izraeli régészek megtalálhatták Péter és András apostol faluját

Jeruzsálem – Izraeli régészek úgy vélik, megtalálták az újszövetségi Bétszaidát (Betesda), Péter és András apostol falvát – jelentette a Háárec című újság honlapja.

A régészek úgy gondolják, hogy az Apostolok templomára bukkantak, amely a keresztény hagyomány szerint Jézus két apostolának, Péternek és Andrásnak a háza fölé épült Bétszaida egykori halászfaluban, a Kinneret-tó (a Bibliában Genezáreti-tó)  északi partvidékénél.

Az észak-izraeli Kinneret Főiskola és a New York-i Nyack College közös ásatásán talált leletek alapján a szakemberek úgy vélik, hogy az eddig gondoltnál jóval nagyobb lehetett Bétszaida, amelyre később a Julias nevű római várost építették.

Noha még csak a déli részei kerültek elő, de már egyértelműen megállapítható, hogy a jellegzetes bizánci kori mozaikpadlóval és fallal díszített templom igen jelentős volt. Tájolása alapján bizonyosan keresztény templomra bukkantak, ugyanis keletre néz, miközben a zsinagógákat Észak-Izraelben észak-déli tengelyre építették, hogy délre, Jeruzsálem felé fordulva imádkozhassanak.

Az ásatásokat vezető egyik régész, Steven Notley szerint csakis az Apostolok templomát találhatták meg, mert 725-ben egy Willibald nevű bajor püspök szentföldi útján leírta, hogy Capernaumból (Kapernaum) Kursiba gyalogolt, és út közben látta szent Péter és testvére, András templomát.

Capernaum és Kursi bizánci korból származó templomainak ismerjük a pontos helyét, a most fellelt épület pedig a kettő közötti útvonalon található, és a két település útvonalán nem találtak több templomot.

A leletek pontos datálását még nem végezték el, de a mintegy száz, ott talált érme alapján az ötödik században építhették és a hetedik-nyolcadik században hagyhatták sorsára.

Az épületet mindeddig csak elméleti úton azonosították, de a régész szerint könnyen elképzelhető, hogy az ásatások folytatása közben találnak bizonyító erejű feliratot is, amely az ebben a korban szokásos módon megnevezi, hogy kinek az emlékére emelték.

A templomtól mintegy száz méterre egy római kori házra leltek, benne zsidók használta kőedényeket és olajmécseseket, korabeli pénzérméket és halászati eszközöket leltek.

Az ásatások vezetői szerint az egykori zsidó halászfalura Heródes Fülöp zsidó fejedelem, Nagy Heródes fia egy római poliszt építtetett az első században, amit Juliasnak nevezett el.

Ezt az elméletet Rami Arav, a Hebrew Union College professzora azonban vitatja, ugyanis szerinte nem Juliast, hanem a Josephus Flavius leírta római legionárius tábort találták meg, amit a zsidó felkelés leverésekor hoztak létre ezen a területen.

Az írásos és a régészeti emlékek alapján úgy tűnik, hogy az első századi település egyelőre ismeretlen okokból a harmadik században eltűnt, majd az ötödik században, a bizánci korban újjászületett a nagyszabású templomépítkezéssel.

forrás: https://www.evangelikus.hu/peter-andras-faluja

Nem elérhető Sofia

  • Moderátor
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 341
Re:Bibliai régészet
« Válasz #9 Dátum: 2020 Szeptember 20, 15:34:40 »
Egy, az ókorban szándékosan megrongált és megszentségtelenített kapu melletti imahelyet tártak fel régészek egy i. e. nyolcadik századi város ásatásánál Izraelben – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.

A Bét Semes nevű várostól délre, a Tel Lakis nevű ásatáson előkerült leletek megerősítették Ezékiás júdai királynak a Bibliában, a Királyok Könyvében leírt vallási reformja tényét, ugyanis alátámasztották, hogy megpróbálta felszámolni a korabeli bálványimádást, amikor Jeruzsálembe próbálta összpontosítani a vallási szertartásokat.

A Bibliában leírt események történeti megalapozottságának legfontosabb bizonyítéka egy, a kapuban megtalált mintegy 2700 éves, kőből készült árnyékszék. Ezt a király azért vitethette egykor a kapu melletti imahelyre, hogy megszentségtelenítse azt, és ezzel biztosítsa a jeruzsálemi szentély kultikus egyeduralmát.

Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) szakemberei egy szándékosan megrongált oltárt is találtak. Ezékiás korában ennek közelébe vitték az illemhelyet, amelyet azonban az alatta talált föld elemzése szerint soha nem használtak ezzel a rendeltetéssel: ennek elhelyezése szimbolikus volt. A két lelet együttesét az archeológusok “rendkívüli felfedezésnek” értékelték.

A monumentális, 24,5 méter széles és 24,5 méter hosszú, négy méter magas kapuépítmény teljes feltárását csak idén végezték el. Abban az időben a Biblia tanúsága szerint a városkapukban zajlott a közösségi élet, ott ültek a padokon a városok öregei, bírái, hivatalnokai. A régészek ezeknek a padoknak a maradványait is feltárták.

A kapuban szentély is volt, a leletek alapján ezt rongálták és szentségtelenítették meg, éppen abban a korban és úgy, ahogy a Biblia megírta, amikor Ezékiás király Jeruzsálembe összpontosítva a kultikus szertartásokat felszámolta a fővároson kívüli imahelyeket.

Az ásatásokat vezető Saar Ganor a lapnak elmondta, hogy Lakis városa Jeruzsálem után a júdai királyság második legfontosabb települése volt, amelynek feltárását már évtizedekkel ezelőtt megkezdték.
A kapunak egykor hat kamrája volt, mindkét oldalán három-három, s a kettő között húzódott a település főutcája. Az építészeti maradványokon túl korsókat és lepecsételt gabonatároló edényeket is találtak.

Forrás: hirekizraelbol.hu