Orbán Béla:
Ádvent üzenete
„…és nevezd annak nevét Jézusnak, mert Ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből.” (Mt.1,21)
Máté evangéliumának beszámolója Jesua születéséről i.u. kb.70 körül íródott, így az egyik leghitelesebb beszámoló arról. Mária fogantatása előtt elhangzott kijelentés ezért így jobban megérthető számunkra, mert ennek az evangéliumnak az írója az akkori kor zsidó életformáját, szokásait jól ismerhette.
Ebben a korban a Jézus név a zsidóságon belül sokszor előforduló személynév volt. Mint minden korban vannak nevek, melyek kifejezik annak a kornak vágyait. Vagy kimagasló tetteket véghezvivő emberek miatt mások is egyazon nevet választják gyermekeiknek.
Mint tudjuk, a Megváltó születése előtt a zsidó nép római tartomány volt, önálló államisággal nem rendelkezett és felette Heródeshez hasonló megalkuvó kényurak és hamis főpapok uralkodtak.
A vallási helyzet úgyszintén a viszályt és a pártoskodást tükrözte.
Maga Joseph Flavius is e korban írásaiban mintegy 20 Jézusról számol be, de az Újszövetségben is hárman hordozzák a Jézus nevet. Mindez jelzi, hogy a zsidó nép szabadulni akart e történelmi helyzet minden elnyomása alól, és mindenki szívében élő vágy volt, hogy legyen végre Szabadító (Jézus), aki az ország uralmát átveszi, és a népet megszabadítja minden ránehezedő elnyomástól.
Ezért volt szükséges a fogantatás előtt az a kijelentés, hogy a megígért Jézus nem ugyanaz, mint az emberi vágyak remélt szabadítója.
E bibliai versben határozottan hangzik el a kijelentés: „Ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből”
Most, majd 2000 évvel később körülöttünk mindenhol szerte e világban egyre erősödik a szabadulás vágya. Egyre többen szeretnének elnyomott helyzetükből felszabadulni, a rájuk nehezedő terhek alól kiszabadulni, így egyre többet hangzik el: szabadságra van szükségem.
A mindennapok malomtaposásától, az adósságok terheitől, a legkülönbözőbb uralmaktól, azoknak elnyomásától, láncaitól és köteleitől szenvedők az akkori, izraeli néptömeg szenvedését élik át.
A probléma akkor és ma is ugyanaz. Akkor és ma is a változást szeretné mindenki megélni, mely nem más, mint mentesülni a nehéz helyzetéből. Mert valamennyi állapot nem más, mint a bűnök következménye, melyek egymáshoz kapcsolódva egy mindent megkötöző láncot alkotnak.
A mai állapotunk sem más. Az emberiség, népünk, családunk, vagy személyes bűneink természetes következményében szenved és vergődik.
Annak idején az ország vezetése a maga hasznát kereste és ahhoz görcsösen ragaszkodott, miközben ennek érdekében behódolt hűbérese volt a Nagy Birodalomnak.
A vallási vezetők semmiben sem különböztek tőlük. Számukra is csak a hatalom és a gazdagság volt fő céljuk.
Jézus születése előtt Jézus és Megváltó személye születésének kijelentése, így mindennel ellentétes értelmet kapott.
A próféták 400 éve hallgattak, a helyzet elviselhetetlen, és az emberek változást remélnek.
Ez a kijelentés azonban több, sőt, ellentétes az emberek vágyainál. Ugyanakkor veszélyes figyelmeztetés mindazoknak, akik bűneik által kerültek hatalomra, vagy törvénytelenül uralkodtak.
Úgy gondolom, hogy a mostani Ádvent félelmetesen hasonlít arra a korra, amikor ez az angyali kinyilatkoztatás elhangzott.
Nem célom, nem feladatom, hogy ostorozzam a mai „Nagy Birodalom” vagy más világi vezetők tevékenységét. Ugyanígy nem célom és nem feladatom, hogy a mai zélóták, farizeusok, szadduceusok, szabadosok és egyéb vallási ágazatok szellemiségét leplezzem le.
Most, Ádvent idején újra el kell, hogy hangozzék: ma is van szabadítás, ma is van Szabadító, ma is van megváltás, ma is él a Megváltó, aki a helyzetükből szabadulni akaró embereket Krisztus uralma alá vezeti.
Ma is érvényes, hogy ne a következmények ellen harcoljunk, ne azok alól akarjunk szabadulni! Ma is ugyanaz érvényes, mint akkor. A ma emberének is szükséges bűneiből szabadulni.
Ma is vannak Jézusokká tett emberek, sőt, Jézusokká önmagukat kinevezők. Sokan kihasználják e helyzetben a szabadulásra vágyókat, és sokszor maguk kínálják, hogy szabadítanak, hamis autoritásukkal „Jézus nevében”, jézusi szabadítással kínálják önmagukat.
Ők, akik a következmények és a körülmények megváltozását, jobbra fordulását ígérik, miáltal a bennük hívő emberek életében valódi újjászületés alapvető, krisztusi változás nem következik be. A felületi, tüneti kezelés ideig-óráig enyhet adhat, aztán egy idő után a harcok, a békétlenség és a rabságok újra láthatóvá lesznek életükben.
Ádvent lényege a ma keresztényének, hogy mindazon bűnöket, mely életeinket, a gyülekezeteket és a társadalmat romlott állapotba, sőt, vészhelyzetbe hozta, kell, és van lehetőség rendezni.
Végre szembesülnünk kell azzal, hogy Jézus nem azért jött, hogy kívánságainkat teljesítse. A Megváltó sem a bűnök következményeitől akar megváltani. Újra hallani kellene az angyali üzenetet: Ő megment bűneinktől.
Fel kellene ismernünk, hogy a ma keresztény embere sok esetben ugyanazt a Jézust várja, mint az akkori zsidó. Őt, aki rendbe teszi földi életünk minden elrontott vagy nehéz dolgát. Őt, akit megzsarolhatunk, úgynevezett imáinkkal irányíthatunk.
Sokan nem értik, hogy Jézustól tovább kell jutni Krisztusig.
Ádvent üzenete: Isten olyan Szabadítót adott e világnak, aki minden rossz előidézőjétől, a bűneinktől akar megszabadítani. Olyan Jézust, aki ezért, valamennyiünkért megfizette a váltságdíjat, megváltott. De meg kell azt is érteni, hogy a Szabadító, aki Megváltó azért jött, hogy Felkent Királyként, Messiásként ÚR legyen az életünkben. Ő az, akinek Úrnak és Királynak kell lenni családunkban, közösségünkben, gyülekezeteinkben, hogy Krisztus Testének tagja lehessenek.
Tegyük teljessé Ádvent üzenetét!
Ádvent üzenete: Jézus megszabadít, a Megváltó megvált a Sátán uralmától, hogy Krisztus uralma alatt újra Isten népe lehessünk. Tegyük ez valóssággá, mely bűnbánatunkkal kezdődik. Megtérésünkkel fogadjuk el a megváltást, és újjászületve Krisztus mindenre kiterjedő uralmát.
Karácsonykor ennek a teljességnek a kezdetét élhette meg a világ, és Húsvétkor ennek teljességét és megbonthatatlan egységét kapta lehetőségként minden ember.
Most Ádventkor mi mit várunk?
Helyzetünk javulását? Terheink csökkenését? Jézus segítségét a mi elképzeléseinkhez?
Hangozzék el tehát újra az angyali üzenet! Ma is azt üzeni számunkra: van lehetőség régi és minden bűneinket rendezni és letenni. Ez az egyetlen út, hogy mi és környezetünk, valamint e világ megváltozzon és békességben éljünk emberrel, Istennel egyaránt.
Akkor élhetjük meg mi is, hogy a harcokból béke lesz, miképpen Láchumból Beit-Lechem lett. Hiszen Láchum egy kananeus hadvezér neve volt és e névből lett a Kenyér Háza, Beit-Lechem.
Ha megértjük Ádvent üzenetét, rendezzük bűneinket, valóságban és mindenben megéljük a megváltást, és életünk felett Úrrá tesszük a Messiás Királyt, megszűnnek a harcok. Többé nem lehetünk elégedetlenek. Mert a Kenyér Házában minden nap meg lehet törni a kenyeret. Krisztus uralmával nemcsak szövetségünk rendeződött Istennel, hanem békénk is. Hiszen a megtört kenyér Krisztus váltságművére, Isten és ember közötti béke szövetségére emlékeztet. A naponta megtört kenyér pedig nem engedi, hogy a bűn gyökeret eresszen, újra megbénítson, megkötözzön, a régi rabság többé nem térhet vissza. Mert a Király ma is szabadít.
Az üzenet ma is ugyanaz: „Ő az, aki megszabadítja az ő népét bűneiből”
Így lehet a Karácsony Isten szeretetének és Isten békéjének ünnepe.
Ezt az örömhírt add tovább másoknak!
Copyright © 2005-2007 SÓFÁR, Jesua HaMassiah-ban hívő ZSIDÓ KÖZÖSSÉG
JHVH NISSZI Szolgálat
