Szerző Téma: Gyógyulásról-betegségről  (Megtekintve 79074 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető krisztuskovetoje

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 69
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #15 Dátum: 2007 Augusztus 09, 17:49:27 »
GYÓGYÍTÁS

   „Tanít vala pedig szombatnapon egy zsinagógában. És ímé vala ott egy asszony, kiben betegségnek lelke vala tizennyolc esztendőtől fogva; és meg volt görbedve, és teljességgel nem tudott felegyenesedni. És mikor azt látta Jézus, előszólítá, és monda néki: Asszony, feloldattál a te betegségedből! – És reá veté kezeit; és azonnal felegyenesedék, és dicsőíté az Istent.” (Lk. 13:11)
   Mit tanít a betegségről a Biblia? Annyi nyomorúságunk, annyi bajunk van! Borzalmas csapások is érnek minket! Hogy lehetnek ezek? Mindenki volt már beteg, s előbb-utóbb mindenki lesz, még a fiatalabbak is. Ezért nézzük most a betegségnek a teológiai értelmezését. Mit tanít a Szentírás a betegségről? Ennek az asszonynak a testi betegségét Lukács evangélista, aki orvos volt és evangéliumi író, olyan alaposan leírja, hogy amikor elolvassuk, hajlamosak vagyunk azt képzelni, hogy ez az asszony csak testileg beteg. Pedig lelkileg is az.
   Amikor a történet folytatásában a 16. vershez érünk, akkor derül ki az asszony lelki betegsége. Amikor Jézus vitatkozik a zsinagógafővel, azt mondja: „Ábrahám lányát, akit a Sátán tizennyolc éve megkötözött, nem kell-e feloldani?” – Innen tudjuk, hogy a Sátán is tevékenykedett ott. Ha Jézus nem mondaná, nem tudnánk, mert mi a Sátán őkelmét nem látjuk
   Hogyan tevékenykedett a Sátán? Egyáltalán, mi a Sátán szerepe a betegségekben, a bennünket ért csapásokban? Sokan úgy gondolják, hogy a Sátán csak lelkileg tevékenykedik. Ketté is választják a dolgokat: Vannak testi és vannak lelki bajok. A testi bajokat meggyógyítja az orvos, ad rá pirulát, a lelki bajokat pedig imádsággal is lehet gyógyítani, meg aztán, jöjjön a pszichológus. A Biblia azonban ezeket nem választja szét.
   Egy amerikai orvos a hetvenes években felállított egy új betegségmodellt, nevéről Alexander-modellnek nevezik. Ma már nálunk is tanítják. Azt mondja ez az Alexander, hogy nem lehet mechanikusan elválasztani a betegséget testivé és lelkivé. Nem úgy van, hogy az ember csak testileg beteg. Az ember testileg, lelkileg beteg. Mindig az egész ember beteg. Az egész embert kell gyógyítani. Nem úgy van az, hogy a testet meggyógyítja az orvos, a lelket meg az imádság is. Hanem, miként az ember testileg, lelkileg beteg, úgy Isten testileg, lelkileg gyógyít. Istennek az eszköze az orvos. Ki teremtette azt az orvost? És ki adott neki talentumot az egyetem elvégzéséhez? Ha az orvos hitetlen, akkor is Isten eszköze. Isten az orvoson keresztül és néha orvos nélkül is gyógyít. Néha meg az orvos sem tud gyógyítani. Az orvos nem egy mindenható faktor. Isten kezében ő egy hasznos eszköz, de mindenképpen ő is az  Isten kezében van. Nem úgy van az, hogy vagy Isten gyógyít, vagy az orvos. Meg úgy sem, hogy testileg az orvos, lelkileg meg az Úr Isten. Egy ilyen képlet kiszorítaná Istent. Az anyagi világból visszaszorítaná Őt a lelki világba. Ez ellen a biblikusan hívő embernek tiltakozni kell. Az orvos Isten eszköze, a gyógyszer pedig Isten ajándéka. Épp ezért kell imádkozva bevenni.
   Azért tértem ki erre, mert itt végletek vannak a gyógyítás terén is. A racionális véglet, és a misztikus véglet. A racionalisták mindent ésszel akarnak megmagyarázni. Ezért azt mondják: amit megértünk, ott nincs Isten. Aztán amit nem értünk, valahol a homályban, lehet, hogy van Isten. Szerintük Isten csak az általuk meg nem értett területen uralkodhat. S mivel egyre több területet ért meg az ember a világból, ahogy kutat, a racionalisták istenképe egyre hátrább szorul. Nem veszik észre, hogy a rációjukat, az eszközüket is Istentől kapták. A teremtett világot, azt amit kutatnak, azt is Isten teremtette. Nem lehet az Urat így kiszorítani. Mindent az Úr adott. Az orvost, a gyógyszert, mindent. Amit csak feltalálhattak, az Istentől kapott ésszel találták fel. Az orvostudomány az anyagát az Istentől teremtett világból kéri kölcsön. A vegyészek értelme, a gyógyszerészek esze Isten adománya. Meg kell azokat Istennek köszönni. A racionalisták erre képtelenek. Azt hiszik, hogy övék e dolog. Aztán az orvos tehetetlensége megcáfolja a racionalistákat, mert van, amikor nem segít a gyógyszer sem. Tudjuk-e hány olyan csodás gyógyulás van világszerte, amikor a legnagyobb professzorok jelentették ki, hogy itt megáll a tudomány, és a beteg mégis meggyógyult. Akkor mi van? Nem tudjuk. Ez tehát az egyik véglet, hogy csak az orvos gyógyít.
   A gyógyítás terén a másik véglet a misztikusok véglete. Több szekta mindenféle orvosi segítséget elutasít. Azt mondják, aki orvoshoz megy, az nem hisz. Ezért aztán nem mennek orvoshoz, mert szerintük egyedül Isten gyógyít. Nem engedik bevenni a cukorbeteg gyógyszerét, azt mondják: te nem vagy igazi hívő. Imádkozz! Ezzel a túlzással szemben le kell szögeznünk, hogy emberi eszközök által is gyógyít a mi Urunk. Aki megveti az emberi eszközöket, az az Isten adományát veti meg. Ezért kell minden gyógyszert imádkozva bevenni. Ha Isten nem akarja, nem fog használni. Szedhetjük reggeltől estig. Ha Isten nem áldja meg, az orvos nem tud gyógyítani. Felállít egy olyan diagnózist, hogy attól koldulunk. A teljes ember beteg és a teljes gyógyítás Isten uralma alatt áll.
   Mi a szerepe akkor a Sátánnak, ha azt kérdezzük: Honnan van a betegség? Nos, akkor azt mondják, hogy a vírusoktól, a baktériumoktól, a bacilusoktól. És honnan vannak ezek? Honnan jönnek a különböző törzseik, egyre erősebb fajtájuk, annyira, hogy a fél iskola beteg, és már egy szimpla nátha is hónapokig tart? Honnan jönnek ezek a kórokozók? Nemde egy emberellenes erő bizonyítéka még egy egyszerű nátha is? Arra utal, hogy működik itt egy olyan emberellenes erő, amely deformál, fertőz, nyomorít, mindent tönkre tesz. Honnan van ez az erő?
   A teremtéstörténetben nem olvassuk, hogy Isten a betegséget teremtette volna. Nem teremtett Ő sem gyászt, sem halált, sem fájdalmat. Így betegséget sem. Azt olvassuk, hogy a teremtett világra ránéz Isten, és azt mondja: „Ímé, igen jó.” Ez a megállapítás hatszor hangzik el. Isten Ádámot nem olyan görbének teremtette, mint az Igében olvasott asszonyt! Akkor honnan van ennek az asszonynak ez a betegsége? A Sátán teremtené a betegséget? Nem. A Sátán nem tud teremteni. Nincs két Istenünk. Teremteni csak Isten tud. A Sátán a teremtett világot csak  deformálni, összezavarni tudja, s ebből a zavarból jönnek aztán a bajok, betegségek.
   Kedves Olvasóm, a halál, a betegség, a gyász, a fájdalom az ősbűn óta van. Előtte nem volt. Ezt engedte be Ádám, amikor engedett a Sátánnak. Ezt igei alapon így kell látni.
   Ismerünk olyan betegséget is, hogy valaki a hitéletében beteg. Van ilyen. Van beteges hit. Bálványimádó hit. Hitetlenség. Ez mind a hit betegsége. Hitetlenek is az ősbűn óta vannak. A bálványimádók szintén. Ezek mind, hitéleti betegségek. Vannak emberek, akik hitben és lelkileg úgy meggörbülnek, hogy  csak a földet látják. Csak a földieket. Soha nem tudnak felnézni Jézusra. Nem tudnak ránézni sem! Úgy járják az életútjukat, hogy tekintetük a földre szegezett, csak az orrukig látnak. Nem látják a távoli utat, amely a mennybe vezet. Meg vannak görbítve. Vajon nem ilyen az emberiség, olyan, mint ez a meggörbedt asszony az Igében? És miért ilyen az emberiség? Mert az ősbűnben a Sátán a nyakunkra ült. Ezt ilyen képszerűen és egyszerűen láthatjuk. Odaült a nyakunkba, mert mi fölvettük az igáját, aztán ledobni már nem tudjuk. Ilyen görbén járjuk az életutat,. Nézegetjük a földet, meg az anyagot, és gyártjuk az ideológiákat, hogy ilyen meggörbülten is milyen jó! Aztán vánszorgunk. Meggörnyeszt minket a pesszimizmus, a gyász, az öregség, a rossz tapasztalat.  Ezek a Sátán csomagjai. Így vánszorog az emberiség a bűneset óta. Ilyen görbén. És milyen jó látni az Evangéliumot, hogy Jézus azért jött, hogy bennünket ebből az állapotból

megszabadítson.
     

Nem elérhető krisztuskovetoje

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 69
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #16 Dátum: 2007 Szeptember 11, 19:55:18 »
BIOLÓGIA, EVOLÚCIÓ

   A biosz görög szó, azt jelenti: élet. A logosz pedig tudomány, illetve értelmes beszéd. Így tehát a biológia szó az élet tudománya, illetve az életről való értelmes beszéd. Ennek tudatában tegyük most fel a kérdést: Mi a biológia tudományának a tárgya?
   Günter Vogel és Harmut Angermann biológiai atlasza, egy nemzetközileg is elismert szakkönyv. E könyv bevezetőjében a szerzők arról panaszkodnak, hogy a biológiatudomány állításait az emberek nagyon gyakran félreértik. Sokan nem tudják, hogy a biológiának megvannak a korlátai. Ez a tudomány sem mindenható. – Mondják  ők.
   No, de akkor mi a biológia tudományának tárgya? Azt mondják: A biológia – mint minden tudomány –, csak a valóságot vizsgálja. A valóságnak a létét. Az eredetét nem vizsgálja, és nem is tudja bizonyítani – írják  a szerzők. Akkor mi a biológia korlátja? Nagyon egyszerűen fogalmazva, a biológia nem azt kutatja, hogy honnan van az élet, hanem azt, hogy amikor már megvan, az milyen törvényszerűségek között zajlik, miket produkál, hogyan működik. Jól jegyezzük meg: A biológia mindig a már meglévő életet kutatja és soha nem azt, hogy honnan van az élet.
   Mikroszkóp alatt meg lehet vizsgálni az életjelenséget, de magát az életet nem. Próbáljuk meg nyugodtan. És mi az élet? Nos, vizsgáljuk meg azt is és azonnal rájövünk, hogy nem tudjuk. Csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy az élő sejt mit csinál. Sajnos tele van a televízió, a rádió, az újságok, sőt a gyerekeink tankönyve is ilyen irányú tudománytalan fejtegetésekkel. Ezért nem lehet erről tovább hallgatni. Túl sok biológus lépi át az illetékességi körét, és olyan dologról nyilatkozik, amit nem tud vizsgálni, és mindenki meghajol előtte, mert mindezt fehér köpenyben mondja.
   Korunk legveszélyesebb tanítása az úgynevezett evolúciós elmélet. A biológia gyönyörűséges tudományát teljesen megfertőzte ez az elképzelés. Az evolúció egy olyan fejlődéselmélet, amely a jelenleg ismert 1.188 000 körüli állatfajról állítja, hogy önmagától és egymásból fejlődött ki. A szemléletesség kedvéért képzeljünk el egy lépcsősort, ami egymillió-száznyolcvan-nyolcezer lépcsőből áll. Az evolúció elmélet olyat tanít, hogy ezen a hosszú lépcsősoron a víz, mint az élet, csak úgy, önmagától fölfelé folyik. Nagyon egyszerűen így lehet megragadni az evolúció elmélet tévtanának lényegét.
   Nagy zavar van e körül. Annak idején nagy vihart kavart a televízió által közrebocsátott klónozás témája. Mondogatták az emberek, hogy: no lám, az ember mindent létre tud hozni, és a tudatlan emberek még azt is mondták, hogy: az evolúció elmélet ezzel be van bizonyítva. Ez óriási tévedés! Mert, ha emberi sejtből emberi sejtet kreálunk, ez egyáltalán nem evolúció. Tudniillik, ezáltal az élet nem megy fölfelé. Az evolúció útja mindig alacsonyból magasba vezet. Ha egy halféléből egy majmot, vagy egy emberi sejtből mondjuk angyalt tudnánk létrehozni, az egy evolúciós bizonyíték lenne. Az már evolúció lenne. Mert ez fölfelé vezet. Ezért hoztam ezt a példát, a lépcsőn fölfelé folyó vízről. Mi azt mondjuk rá, hogy ez képtelenség. Sokan – akik úgy vélik, hogy az evolúció elmélete egy stabil és tudományos rendszer –, azt állítják, hogy ezzel be is van bizonyítva.
   Márpedig nem stabil, nem tudományos és nincs bebizonyítva. Hogy mennyire labilis, csak röviden. Mindenek előtt rengeteg evolúciós elmélet van, nem csak a darwini. Sorolom: Amikor Darwin fellépett, már volt a Lamark féle  a Geoffry Hilary féle, a Cuvier féle, a Wagner féle elképzelés. Aztán lett a Vries féle elképzelés, amelyből később lett a posztmutációs, a kromoszóma-, a ploida, a rekombinációs,a szelekciós, az izolációs, a migrációs, és a hibridációs elmélet. Később lett a preformációs feltevés. Ismert a Mendeli populációs elv, az ideális populációs feltevés. Itt nem fejezem be, csak abba hagyom, mert ezekből  az elvekből és feltevésekből némelyik biológus kettőt-hármat kiragad és szerkeszt egy újabb elméletet. Van olyan is, aki az egészet megpróbálja összehozni. Ez egy totális dzsungel, és nincs semmi eredménye. Egyik sem tudja bebizonyítani tudományosan, hogy neki igaza van. Ráadásul egyik evolúciós tudós a másikkal vitatkozik is, miközben – és erről nem írnak a magyar tankönyvek –, egyre nő azon biológusok száma, akik az evolúciós feltevést elutasítják. Ezek is nagyon neves biológusok.
   Criswell biológiai doktor, akinek könyve elejére John N. Moore természettudományok professzora írt előszót. Nos, e könyv 75. oldalán ezt írja: Ahány evolucionista, annyi teória van. Ezt ő írja, nem én. Más neves emberek is kimondják, hogy: az evolúció elmélet csődbe jutott. S erről Magyarországon mélyen hallgatnak. Úgy tanítják, mint egyetlen és támadhatatlan igazságot.
   Mi lehet ennek az oka? Nagyon egyszerű. Mint láttuk, az evolúció elméletet hirdető tudósok túllépték a biológia tudományának korlátait. Nem az életjelenséggel foglalkoztak – ami a korlátokon belül van –, hanem az élet okával – amely kifürkészhetetlen –, akartak  foglalkozni. Ebben a pillanatban a biológus áttévedt a filozófia szakterületére. Azt pedig tudni kell, hogy az okság, transzcendens. Az okság emberi ésszel kikutathatatlan. Aki nem tud ennyit filozófiából, azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiai tanszékén azonnal megbuktatják. Én nagyon becsülöm a susztert a kaptafánál, de ha e suszter verseket is ír, akkor Petőfivel vetem össze, és ne mondja nekem, hogy ő suszter. Akkor ő költő, akkor teljesítsen úgy, és viselje el a kritikát. Becsülöm a biológust, de ha filozofál, akkor a filozófia mércéjével fogom megmérni, és akkor viselje is el azt.
   Az evolúció tehát nem egy szilárd elmélet, és mint látjuk, nem természettudomány, hanem spekuláció. Sohasem lehet bebizonyítani. Talán ez az oka, hogy 1999. augusztusában Amerika déli államaiban a bíróságok az iskolai tanórákon betiltották az evolúció elmélet tanítását. Más államokban az evolúciót tartalmazó könyveket lehet ugyan használni, de figyelmeztető jelzést kell rányomtatni, hogy: „figyelem, tudománytalan dolog van benne!” Ezt nem teológusok tették, hanem a szövetségi bíróságok 2001-ben.
   Hogy miért nem stabil ez az elmélet, azt már láttuk. De miért nem tudományos? Nos, a bíróság döntése azt mondta, hogy három ponton ellenkezik az evolúciós elképzelés több természettudománnyal. Nem a Bibliával! Először is: az evolúciós elképzelés azt tanítja, hogy az élet spontán kezdődött el. Csak úgy, önmagától. A természettudós Pasteur pedig azt tanította, hogy minden élet csak élőből származhat.
   Az evolúció azt is tanítja, hogy a fajok egymásból fejlődnek ki. Ezzel szemben van egy másik biológiai tudomány, a genetika, amely azt tanítja, hogy: a fajok korlátja áttörhetetlen. A gének meghatározzák a faj korlátját.
   Azt is állítja az evolúciós elmélet, hogy a fajok felfelé fejlődnek, ahogyan a víz fölfelé folyik. A kibernetika pedig azt tanítja, hogy: minden folyamat lefelé bomlik. Ez pedig az entrópia elve. A mai korszerű számítógép ipar például az entrópia elvén alapul. Míg a kibernetika bizonyít, számítógépek működnek, a genetika eredményes, a génsebészet folyik, addig az evolúció elmélet egyetlen egy bizonyítékot  nem produkált évszázadok alatt. Mi tehát az evolúció elmélet? Nem természettudomány, hanem egy olyan hit, amelynek nincs bibliája. Én pedig amikor az állatok teremtéséről beszélek, illetve írok, a hitem arra a Szentírásra épül, amelyben beteljesedett próféciák százai vannak.
   Most vizsgáljuk meg e kérdést szótanilag. Teremtés, vagy  Evolúció? Már a kérdés feltevése is téves. Ugyanis, ha az élet keletkezését két nézetre akarjuk osztani, úgy mint vallási és tudományos, akkor már az evolúció szó is téves.
   Ezért nézzük meg mit mond az Idegen szavak és kifejezések szótára magáról az evolúció szóról.
„- Fejlődés (latin) nyelvileg
-(filozófiailag) a természet és a társadalom egyik mozgási formája:
   szüntelen, fokozatos, ugrás nélküli mennyiségi változás.
-(élettanilag) a magasabb rendű szervezeteknek az alacsonyabbakból való
  kifejlődése fokozatos átalakulása.
   Tehát: mint látjuk, a meghatározásban még csak nyomokban sem találjuk az előállást, azaz a létrejövést. Azt, hogy valami soha nem volt és egyszer valamikor előállt, lett.
   Fejlődni, mozogni, fokozatosan átalakulni, kizárólag a már létező képes. Így azután az evolúció nem tesz mást, mint a teremtett létezőt fejleszti, mozgásban tartja, fokozatosan alakítja. Ilyenformán az evolúció is -  mint      olyan -, Isten teremtése, akarata, hogy az általa teremtett élet tovább fejlődjön. A fenti cím tehát akkor lenne helyes, ha úgy fogalmaznánk, hogy „Teremtés után evolúció?”
   Nagyon jól érzékelteti ezt a  3. a (filozófiai) meghatározás, miszerint „a magasabb rendű szervezetnek az alacsonyabbakból való kifejlődése.” Ha ez igaz, akkor az a kérdés adódik, hogy vajon hogyan jött létre az a bizonyos alacsonyabb rendű szervezet, melyből azután evoluálódott a magasabb rendű szervezet? Vagy talán az alacsonyabb rendű szervezetnek nincs alacsonyabb rendűsége amiből az fejlődhetett ki? Mert ha igen, akkor annak is kell, hogy legyen még alacsonyabb rendű őse! S ha a sort így folytatjuk, visszafelé, akkor eljutunk az atomi világba és innentől fogva belép a gondolatsorba az a tudományos megállapítás, miszerint az anyag legvégső állapota az információ. Márpedig az információ sem képes csak úgy magától előállni (megteremtődni). Ehhez teremtő erőre, intelligenciára van szükség, amely (Aki) mozgásba hozza az információt, hogy az evoluálódva, anyaggá rendeződjön. És itt elértük azt a pontot, amikor kimondhatjuk, hogy maga a tudomány is az evolúcióval együtt teremtődött. Azaz Valaki azt is megteremtette. S ha erre a pontra elérkezünk, megértjük azt, hogy az élet előállása csak a teremtés által lehetséges. Az evolúció pedig e teremtés folytatása, és nem az ellen-párja. Így a lét, az élet, csak egy módon jöhetett létre: Teremtés, (mozdítás) által. Mozdítani, teremteni pedig csak élő intelligencia képes. S ezt az élő intelligens valakit nevezzük ISTEN – nek. Ám az evolúciónak is nagyon fontos szerepe van az életben, mégpedig a szótári megfogalmazás szerint a már meglévőnek továbbfejlesztése, azaz evoluálása formájában.
   Ám ez a fejlesztés (evoluálás) nem azt jelenti, hogy libából kacsát, kutyából macskát, majomból embert kell fejleszteni, azaz evoluálni, hanem a megteremtett egyszerű (primitív) lényt, minőségileg kell magasabb rendű lénnyé formálni. Nos, a megteremtett ember kezdetben a primitív körülményei miatt valóban szegényesebb életet élhetett, akár a mai Pápua-Újguineai őserdő bármelyik lakója, de hiszem, hogy az agyának szürke állománya rendelkezett olyan képességgel, mint a mai emberé. Ezt még bizonygatni sem nagyon kell, hiszen napjainkban is megtörténik, hogy ha egy primitív közegben született csecsemőt, mai korszerű körülmények között nevelnek fel, egészen kiváló képességű felnőtté formálódhat (evoluálódhat).
   Az emberek az élet keletkezésének tekintetében két táborra oszlanak. Nevezetesen: a teremtést elismerőkre, azaz (hívőkre) és akik az élet véletlen létrejöttében (hisznek). Tehát nem evolucionistákra, hiszen az evolúciót, mint valaminek továbbfejlődését mindkét tábor elismeri (hiszi). Úgy vélem, hogy az élet véletlen létrejöttében hívőknek azért tompul el a látása az igazságra nézve, mert valamilyen oknál fogva tiltakozik az „ego”-juk, az „én”-jük elismerni azt, hogy létezik egy Valaki, aki ezt a világra szóló eseményt a teremtést képes volt megtenni. Ez a valamilyen ok pedig nem más, mint az ember egyik legnagyobb bűne az irigység. Már a pici emberke a homokozóban azért veszi el a másiktól a   kis lapátját, mert irigyli azt, hogy a másiknak van. S ha neki is van, akkor azért veszi el, mert a másiké szebb színű. Ismerjük a mondást, miszerint „a szomszéd fűje mindig zöldebb.” Ezért tennie kell valamit ez ellen. Három dolgot tud tenni. Az egyik az, hogy rombol, netán öl. Lerombolja, tönkreteszi, megöli a másikét, csak azért, hogy a szebb megszűnjön és ezáltal a sajátja lesz a legszebb, legjobb, stb.
   A másik az, hogy lop, plagizál. Jelen esetben Istentől elplagizálja a teremtés valóságos megtörténtét. S most ismét forduljunk az Idegen szavak és kifejezések szótárához és nézzük meg mit mond a plágium szóról. „Plágium (latin) idegen  szellemi alkotás részbeni vagy teljes eltulajdonítása.
   Nos, azt nem meri mondani, hogy „én az EMBER” teremtettem a világot, de azt sem, hogy Isten teremtette azt. Ezért csúsztat, ködösít. Azt mondja, hogy ennyi és ennyi millió évvel ezelőtt (ködös távoli múlt, amit az ember agya be sem képes fogadni), véletlenül állt elő. Mint ahogyan azt sem tudják sokan, hogy véletlen nem is létezik, de akaratlan igen.
    A harmadik dolog pedig, amit a hitetlen gyarló ember tehet(ne) az, hogy leborul e hatalmas Isten előtt.

                                 Ám neki, éppen ez a legnehezebb.     

 

kövecske

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #17 Dátum: 2007 Szeptember 13, 13:32:36 »
Kedves Testvérek!

Nekem az is CSODA, hogy élek...  :05:
Nekem nem természetes, hogy minden reggel (ez idáig) fölébredek...
Hogy Isten szeretete, kegyelme minden reggel megújjúl rajtam...
Nekem csoda az, amikor látom Isten teremtett világában a  rendet, a szépséget, az isteni bölcsességet.
Nem várok rendkívüli csodákat (bár tudom, vannak ilyenek)...
Nekem elég látványos, szemet gyönyörködtető csoda ha látom az éjszakai tenger fölött a teliholdat, amint ezüst utat "tör" a víz tükrében...  :05:
Amikor látom a természetben, a vizekben élő teremtmények "értelmes" életét... különös kedvencem a delfin...
Igen... ilyenkor eltölt egy végtelen boldogság, egy megfogalmazhatatlan csodálatos érzés... és nem győzök hálát adni Istennek azért a csodáért amit teremtet... hogy ennek a CSODÁNAK részese lehetek... hogy ÉLHETEK...  :05:

Köszönöm, Uram!

Szeretettel:
kövecske

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22847
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #18 Dátum: 2007 Október 10, 19:50:45 »
Így van...ez az igazi csoda! Isten millió és millió ajándékot helyezett körénk.
Istennek sok ajándékát természetesnek vesszük és azt hiányoljuk, amit még nem tudunk magunkévá. :04:

Vegyük észre, amit Isten már körénk helyezett! :05:

Isten áldását!
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

maria

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #19 Dátum: 2007 November 28, 09:21:24 »
Egy tanítás részlet a gyógyulásról:
http://www.istenigyogyulas.extra.hu/index_elemei/Page353.htm

Nem elérhető sion42

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 73
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #20 Dátum: 2008 Január 14, 13:53:48 »
Kedves Testvérek!



Megfigyeltem, hogy manapság nagy divat Krisztusból egy gyógyító automatát fabrikálni.
Bedobnak egy olcsó imát, figyelmeztetik Krisztust a kötelezettségeire ezzel kapcsolatban és várják, hogy azonnal
kidobja a kért gyógyulást.
Magam is rendíthetetlenül hiszem, hogy Krisztus ma is gyógyít. Ellenben gyalázatnak és istenkísértésnek tartom, amit
az ugynevezett gyógyító összejöveteleken folyik.
Én Krisztusban nem tudok egy gyógyítógépet látni. Nekem Krisztus elsősorban megváltóm, akit szeretek.
Én úgy érzem, hogy a legtöbb ember azért nem gyógyul meg valóságosan, mert helytelen a beállítódásuk és nincsenek készen arra, hogy átvegyék a gyógyulásukat.
Nem Isten szeretete motiválja őket, amikor Istenhez fordulnak. Nem csendes alázattal ülnek Krisztus lábaihoz és nem hagyják, hogy Krisztus úgy adja át a gyógyulást, ahogyan Ő akarja. Akaratlanul is azt fejezik ki, hogy nem bíznak Istenben, ezért megszablyák, hogy Isten hogyan és mikor cselekedjen. Legyen előttünk Jób példája.


Gábor :Simon02:
 
A bölcsesség kezdete az Urnak félelme.

maria

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #21 Dátum: 2008 Február 12, 13:40:36 »
Kenneth E. Hagin Isten akarata, hogy meggyógyítson téged, mert a gyógyulás szerepel az Ő megváltási tervében

Az Írás kinyilatkoztatja nekünk Isten természetét. Azt is felfedi, hogyan viszonyul Isten a bűnhöz, a betegséghez és az erőtlenséghez. Isten természete semmit sem változott az idők folyamán. A bűnhöz, betegséghez és erőtlenséghez való viszonya sem változott. Ezt tudnod kell, ha meg akarod érteni a szent gyógyulást. Valójában hét alapvető tényt kell ismerned a szent gyógyulással kapcsolatosan. Az első:

ISTEN AKARATA, HOGY MEGGYÓGYÍTSON TÉGED, MERT A GYÓGYULÁS SZEREPEL AZ Ő MEGVÁLTÁSI TERVÉBEN.

A Biblia azt mondja, hogy két vagy három tanú vallomásával erősíttessék meg minden szó. (Máté 18:16) A következő részek Ésaiás könyvéből, Máté evangéliumából és Péter első leveléből megegyeznek abban, hogy „Ő [Jézus] vette el a mi betegségünket, és a mi fájdalmainkat hordozta.”

Ésaiás 53:4 Pedig BETEGSÉGEINKET Ő viselte, és FÁJDALMAINKAT hordozá, és mi azt hittük, hogy ostoroztatik, verettetik és kínoztatik Istentől! És Ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az Ő SEBEIVEL GYÓGYULÁNK MEG.

Máté 8:17 Hogy beteljesedjék, amit Ésaiás próféta mondott, így szólván:  PEDIG BETEGSÉGEINKET Ő VISELTE, és FÁJDALMAINKAT HOZDOZÁ.
Jézus valóságosan – szó szerint – elvette a betegségünk és erőtlenségünk okát. Ő elvette a mi erőtlenségeinket, és elhordozta a mi betegségeinket. Tudjuk, hogy Jézus bűnné lett értünk. Azért vette magára a bűnt, hogy mi szabadok lehessünk a bűntől, és azért vette magára a betegséget, hogy mi szabadok lehessünk a betegségtől.

1 Péter 2:24 Aki a mi bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalván, az igazságnak éljünk: akinek sebeivel GYÓGYULTATOK MEG.

Tehát Ésaiás, Máté és Péter – három tanú – elmondja nekünk, hogy Jézus nem csupán a bűneink eltörléséért ontotta ki a vérét, hanem az Ő sebeivel meg is gyógyultunk. Sokan nem hiszik ezt. Olvastam egy magyarázó jegyzetet, amelynek szerzője szerint az „akinek sebeivel gyógyultatok meg” nem fizikai gyógyulást jelent, hanem szellemi gyógyulást.
Isten azonban nem meggyógyítja a bűnös szellemét. Az Írás szerint újjáteremti azt, és az embert új teremtéssé teszi. Jeremiás és Ezékiel így prófétált az Ószövetségben: „Ímé, eljönnek a napok, azt mondja az Úr; és új szövetséget kötök az Izrael házával…” (Jeremiás 31:31) „…és új SZELLEMET adok belétek, és eltávolítom a kőszívet az ő testükből, és adok nékik hússzívet.” (Ezékiel 11:19) Akik azt hiszik, hogy Isten meggyógyítja az ember szellemét, nem hiszik, hogy az ember valaha is elbukott. Nem! A bűnösnek újjá kell születnie és új emberré kell válnia.

2 Kor. 5:17 Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az; a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden.
 
Amikor valaki meggyógyul, e régi dolgok nem múlnak el és nem lesz újjá minden; csak a betegség múlik el. Csak a beteg rész lesz újjá. (Ha van egy kelés az orromon és az a kelés meggyógyul, ettől még nem lesz új orrom. Ugyanaz az orrom van, mint azelőtt. Csak a beteg rész tűnik el.) Ezért az 1 Péter 2:24 nem szellemi gyógyulást jelent, hanem pontosan azt jelenti, amit mond. Eszembe jutott egy eset, ami az Oklahomában tartott összejöveteleim alatt történt. Elhoztak egy nyomorék asszonyt, - aki hét éve egyetlen lépést sem tett – hogy imádkozzam érte. Leültem az asszony mellé az oltárnál, kinyitottam a Bibliámat ennél az igeversnél, az ölébe tettem a Bibliát és megkértem, hogy olvassa fel. Majd feltettem neki a kérdést:

-   Az a szó, hogy meggyógyultatok, múlt időben, jövő időben vagy jelen időben van? Úgy villant át az arcán a felismerés, ahogy a neonfény felgyullad a sötétben.
-Hiszen – mondta -, ez múlt időben van! Ha pedig mi MEGGYÓGYULTUNK, akkor én is MEGGYÓGYULTAM!
-Testvérnő, megteszed, amit mondok neked? – kérdeztem.
-Hát – felelte -, megteszem, ha nem nehéz. Azt mondtam neki:
-Ez a legegyszerűbb dolog, amit valaha is megtettél az életedben. Egyszerűen csak emeld fel a kezed és kezdd el dicsérni Istent, mert te már gyógyult vagy- nem csak leszel – az VAGY!


Bárcsak láttad volna ezt a nyomorék asszonyt! Semmi bizonyítéka nem volt a gyógyulásáról – még mindig nem tett egyetlen lépést sem – mégis felemelte a kezét, felnézett és széles mosollyal az arcán azt mondta:

-Ó, drága Mennyei Atyám! Olyan boldog vagyok, hogy meggyógyultam! Ó, Uram, te tudod, hogy mennyire belefáradtam már az állandó üldögélésbe az elmúlt évek során. Annyira örülök, hogy nem vagyok már magatehetetlen és többé senkinek sem leszek terhére. Felálltam és így szóltam a gyülekezethez:

-Mindannyian emeljük fel a kezünket és dicsérjük vele együtt Istent, mert ő meggyógyult! Miután befejeztük a dicséretet, az asszonyhoz fordultam és ezt mondtam:
-Testvérem, most kelj fel és járj, Jézus nevében!


Isten és több száz ember az örök tanúm rá, hogy ez az asszony azonnal felugrott és talpra állt, ugrándozott, futott és táncolt, úgy mint az a férfi, aki bement a templomba járkálva és szökdécselve, és dicsérve az Istent. (Ap.Csel. 3:8)
Örömünkben mindannyian együtt kiáltoztunk és sírtunk vele. Azután valaki elment és mondott rólam egy hazugságot! Azt állította: „Ez a Hagin tegnap este meggyógyított egy nyomorék asszonyt.” Semmivel sem volt több közöm a gyógyulásához, mint amennyi neked vagy bárki másnak lehetett volna. Jézus gyógyította meg őt közel 2000 évvel ezelőtt, aznap este pedig egyszerűen csak tudomást szerzett erről! Arra szeretnék rámutatni, hogy bár ez a szolgálónak nevezett egyén azt állította, hogy az 1 Péter 2:24 nem fizikai gyógyulást jelent, én csupán ezt az egyetlen verset adtam annak a nyomorék asszonynak! Azt gondoltam magamban, ha ez az igevers csak a szellemi gyógyulásra vonatkozik, akkor Isten eltévesztett valamit. Szellemileg kellett volna meggyógyítania ezt az asszonyt, nem pedig testileg!

Barátaim, ez az Ige pontosan azt jelenti, amit mond és az ránk vonatkozik most. Áldott legyen Isten, az Ő sebeivel meggyógyultunk. Ő nem csupán a bűntől váltott meg minket; Ő megváltott minket a betegségtől is. Isten akarata az, hogy meggyógyítson téged. Ebben soha ne kételkedj, mert ez része az Ő megváltási tervének.

maria

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #22 Dátum: 2008 Február 12, 13:47:51 »
Kenneth E. Hagin A mi gyógyulásunk bevégzett dolog

A II. világháború idején Londonban, amikor a légvédelem szirénái egy-egy újabb légitámadást jeleztek, mindenki a legközelebbi óvóhelyre rohant. Mindenki, aki mozgott, kivéve egy idős asszonyt.
A szomszédai napközben a törmelék eltakarításával voltak elfoglalva, és a bombák által okozott károkat javítgatták. Éjjelre pedig behúzódtak az óvóhelyre.
Egy-két ilyen éjszaka után valaki felfigyelt arra, hogy az idős asszony hiányzik. Találgattak. Néhányan úgy vélték, hogy megsérülhetett, és bizonyára kórházban van. Volt, aki azt gondolta, meghalt az egyik támadásban. Mások pedig, hogy a bombázások miatt vidékre menekült.
Nemsokkal ezután az egyik szomszéd napközben szembetalálkozott vele az utcán, és megszólította:
-   Úgy örülünk, hogy előkerült, és épségben van!
-   De hát nem mentem én sehova – felelte.
-   Esténként nem jött le velünk az óvóhelyre. Hol töltötte az éjszakát?
-   Otthon aludtam – felelte csendesen.
-   Aludt? – kérdezte csodálkozva. – Hogyan tudott aludni ilyen állapotok közt?
Nem félt?
-   Nem. Amikor minap a Bibliámat olvastam, azt találtam ott, hogy „Isten nem szunnyad el, sem nem alszik” (Zsoltárok 121:4), úgy véltem, nem szükséges mindkettőnknek virrasztania.
Hasonlóan, ha Jézus viselte a mi betegségeinket – és az Ésaiás 53 azt mondja, hogy Ő ezt megtette, akkor arra sincs szükség, hogy mi viseljük. Ha az ’elviselte’ szót szemügyre vesszük a héberben, a pontos, szótörténettel bővített jelentése: ’felemelni’, ’magunkra venni’, ’elvinni’ vagy ’eltávolítani’. Tehát, amikor az Ige azt mondja, hogy „Ő viselte a mi betegségeinket”, akkor az azt jelenti valójában, hogy Ő magára vette, és eltávolította őket rólunk.
Ez a kifejezés a 3 Mózes-ben az áldozati bakra vonatkozik, ami viselte a nép bűneit. Ezt a héber szót használja a 3 Mózes 16:22 is: „hogy vigye el magán a bak minden ő hamisságukat…” A főpap rátette kezét a bakra, és hit által áthelyezte a bakra Izrael gyermekeinek bűneit és vétkeit. Utána kivitték a bakot „kietlen földre, és elbocsátották a pusztába.” Ahogyan a bak Izrael bűneit viselte, Isten Igéje azt tanítja, Jézus ugyanígy viselte az én bűneimet és betegségeimet. A bűn és betegség eltávozott tőlem a Kálváriára, és üdvösség és egészség érkezett hozzám a Kálváriáról.
Ennek az üdvösségről szóló fejezetnek (Ésaiás 53), a negyedik versében nemcsak a ’viselte’ szót találjuk, hanem a ’hordozta’ szót is: „Pedig betegségeinket viselte, és fájdalmainkat hordozá.” E két szó ugyanaz, amit az 53:11 és az 53:12 használ, amelyek Jézus helyettesítői bűnelhordozására vonatkoznak: „és vétkeinket Ő viseli… pedig Ő sokak bűnét hordozá…”
A héberben az igék: ’viselte’ és ’hordozta’, nehéz teherre utalnak. Valóságos helyettesítést jelentenek – Ő valóban magára vette a mi bűneink terhét, azaz a mi bűntermészetünket. Ugyanígy igaz, hogy Jézus a betegségeinket viselte és a fájdalmainkat hordozta. Ezek az igék a héberben teljes eltávolítást jelentenek. Amikor Jézus a mi bűneinket, a mi betegségeinket és a mi fájdalmainkat viselte, akkor Ő elhordozta ezeket. Teljességgel eltávolította!
Minkét ige helyettesítésre utal. Azt jelentik, hogy valaki a más terhét hordozza. Ez az, amit Jézus tett értünk. Mint a mi Helyettesítőnk, elhordozta a mi bűneinket és betegségeinket. Ez az oka annak, hogy a szent gyógyulás Isten minden gyermekét megilleti. Ha ezt tudjuk, nem kérdőjelezhetjük meg Isten erre vonatkozó akaratát.
HA JÉZUS VISELTE A BETEGSÉGEINKET ÉS A FÁJDALMAINKAT HORDOZTA, AKKOR NINCS SZÜKSÉG ARRA, HOGY MI IS HORDOZZUK.
Ez a szellemi igazság valósággá vált egy asszony életében, aki eljött az egyik alkalmunkra. Lilára színeződött rosszindulatú rákos elváltozás volt az arcán.
Arra utasítottam, hogy mondja hangosan:
-   Isten Igéje szerint meggyógyultam. Hiszem, hogy ebből a rákos megbetegedésből kigyógyultam.
-   Isten Igéje szerint a rákból felgyógyultál. Mondd ki, amikor lefekszel, mondd ki, amikor felkelsz, amikor a padlót söpröd, mondd hangosan! Mondogasd mosogatás közben, mondd minden egyes alkalommal, amikor csak eszedbe jut! Az Úr vezet arra, hogy mondjam neked: tedd ezt tíz napon át!
A tizedik napon megcsörrent a parókia telefonja. Ez az asszony volt a vonal másik végén, de alig tudott megszólalni az izgatottságtól. Végül aztán megtörte a csendet:
-   A rákos kinövés egyszerűen csak lejött az arcomról! Szerteágazó gyökerei voltak. Mind kijött, és nyoma sincs az arcomon! Olyan, mint egy csecsemő bőre.
Mikor gyógyult meg ez az asszony? A tizedik napon? Nem, hanem a Kálváriánál gyógyult meg, de a gyógyulása csak akkor nyilvánult meg, amikor ezt hitte.
Úgy történt, ahogy kimondta: „Isten Igéje szerint meggyógyultam!” Úgy jött valóságba, hogy hitte: Jézus, a Helyettesítője már elviselte a betegségeit. Megfizette az árat az ő rákjáért, ezért neki már nem kell többé hordoznia!
 

Nem elérhető Évus

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 544
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #23 Dátum: 2008 Február 12, 13:51:32 »
Nagyon áldott bizonyságtételek Mária köszönöm!  :026: :thanks:
Dicsőség az Úrnak!

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #24 Dátum: 2008 Február 13, 17:20:53 »
Kedves Testvérek,

Mikor Isten az utunkba tesz (engedi a gonosznak) betegséget - mindíg célból teszi. Olvasom ezeket a cikkeket - és nincs kétségem abban, hogy Jézus ma is csodákat tesz. Nem kaptam ebben világosságot, vagy elhívást, vagy feladatot - de azt gondolom, hogy célja van a próbáknak mindenképpen, mivel szeret minket. Nem tudok ebben a témában többet - de ezt azért le kellett írnom.
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

Nem elérhető Évus

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 544
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #25 Dátum: 2008 Február 13, 17:32:00 »
Igazad van Sándor a betegségnek többféle célja is lehet, és ha elérte a célját akkor jöhet a gyógyulás. Akkor pedig akár csodálatos módon is, hogy nyilvánvalókká legyenek benne az Isten dolgai.
Dicsőség az Úrnak!

Nem elérhető Anikó ANCSI

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 111
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #26 Dátum: 2008 Február 13, 23:28:22 »
Személyes bizonyságom van :05:
Hirtelen bekövetkezett hosszú 4-évig tartó komoly belgyógyászati betegségből.... gyógyultam meg . Áprilisban lesz 2-éve :05: Sajnos pont ez idő volt  s már előtte is........... meglankadtam belefáradtam! Lelkileg és testileg is egyaránt megviselt. Isten kegyelméből .... meggyógyultam. Teljesen egézséges vagyok! Krisztus kegyelmében, szeretetben és Istennel való személyes imakapcsolatban élni szeretnék!  ..s élek s szeretném.... :2smitten: Magamról többet :075: Fontos volt leírnom! Meggyógyultam .... Köszönöm Istenem :05:

Szeretettel: Anikó :05: :044:


Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #27 Dátum: 2008 Február 15, 13:43:25 »
Kedves Ancsi,

Szerintem, ha komolyan akarunk vizsgálódni - és nem érzelmi alapon, akkor nézzük végig a bibliai gyógyításokat. Mikor, hogy, miért gyógyított Jézus - mi volt a célja, hol tette, mit mondott, miért mondta - és mi az oka, hogy néha titokban, hogy ne lássák, egy két alkalommal pedig plénum előtt. Egyébként nekem sem ártana ez a tanulmány, mivel foglalkoztatni kezdett ez a kérdés. Fontos lenne a pontos és igei felelet mindenki számára. Akkor szabad elkezdeni - ha mindenkinek a bibliája van a kezében.
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

maria

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #28 Dátum: 2008 Február 15, 13:57:31 »
Jézus a szolgálatában elkezd gyógyítani. Ézsaiás próféciájának beteljesedése történik meg. Jézus sebei árán gyógyultunk meg, olvassuk a próféciában. Ha megbetegszel, jó ha ezt közlöd a betegségeddel. Magára vette, viselte a betegségünket. Ő már elhordozta. Szeretne Isten fizikai értelemben is meggyógyítani? Igen. Megengedi a betegséget az életünkben? Igen. Meggyógyul mindenki? Nem. Az Ő céljai szerint tesz mindent. Isten meggyógyít betegségeket. Mégsem gyógyulsz meg? Találkozunk ilyennel. Akkor vádoljunk téged a hitetlenséggel? Nem. Nem szabad, hacsak ki nem jelenti az Úr miért nem gyógyultál meg, de akkor sem vádolhatunk. Van amikor mi nem tudunk magyarázatot adni, de ne is találgassunk. Bízzunk meg az Úrban, mert Ő aztán tudja mit tesz. Sokszor tapasztaltad, hogy ma is gyógyít az Úr. Ha nem gyógyulsz meg, akkor Istennek van valami oka. Kérdezd meg Tőle, de ha nem jön azonnal válasz ne keseredj el. Jézus szolgálata az, hogy Ő hordozza a betegségedet és neked gyógyulást hozzon! Te még mindig a fájdalmadban kapaszkodsz? Akkor nem hagyod, hogy Jézus elvégezze benned a szolgálatot. A te szolgálatod, hogy átadd neki. Hogyan teheted meg? Valld meg az Igét és higgy. Minden lehetséges annak, aki hisz!

maria

  • Vendég
Re: Gyógyulásról-betegségről
« Válasz #29 Dátum: 2008 Február 15, 13:58:07 »
Kezdjük el az Igéket vizsgálni, ahol az Úr gyógyít. Vizsgálujk meg tüzetesen!

“Mikor leszállt a hegyről, nagy sokaság követi Őt. És ímé eljön egy bélpoklos, leborula Őelőtte, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem.” Máté 8:1-2

Jézus abba hagyta a hegyen a tanítást és eléjött egy leprás ember. Átverekedte magát a tömegen. Neki nem volt szabad az emberek közelébe menni. Azt kellett mondania, hogy tisztátalan, tisztátalan... Egyáltalán nem félt a következményétől. Elszánt volt ez a férfi. Lesz ami lesz. Ez nem csak egy nátha volt, hanem szörnyűséges betegség. Ki voltak rekesztve az egészséges emberektől. Közösségben nem lehettek a törvény szerint. A lepra halálos betegség volt, átvette az uralmat a test fölött. Féltek az emberek tőlük, hiszen a közelében is elkaphatta bárki. Vajon a tanítványok miképpen reagáltak arra, amikor a leprás odalépett hozzájuk? Hátra léptek, vagy megjegyzéseket tettek? Ne feledjük el, hogy Jézus még csak a szolgálata elején volt, a tanítványok meg még csecsemők a hitben, ismeretben. Tehát a félelmük nem lenne alapozatlan. Figyeljétek meg mit mond: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem. Nem azt mondja, hogyha megtudsz gyógyítani. Nem kételkedő szavakkal megy oda, hanem határozott kéréssel, ha akarsz bármit is tenni, tedd meg. Ma ne mondja ezt senki: Uram, ha akarod. Ne felejtsd el, ekkor még nem viselte Jézus a fájdalmainkat, betegségeinket. Azt gondoljuk, hogy csak másokkal történik ámulatra méltó csoda. Biztosíthatlak, téged is úgy szeret Isten, mint bárki mást.