BIOLÓGIA, EVOLÚCIÓ
A biosz görög szó, azt jelenti: élet. A logosz pedig tudomány, illetve értelmes beszéd. Így tehát a biológia szó az élet tudománya, illetve az életről való értelmes beszéd. Ennek tudatában tegyük most fel a kérdést: Mi a biológia tudományának a tárgya?
Günter Vogel és Harmut Angermann biológiai atlasza, egy nemzetközileg is elismert szakkönyv. E könyv bevezetőjében a szerzők arról panaszkodnak, hogy a biológiatudomány állításait az emberek nagyon gyakran félreértik. Sokan nem tudják, hogy a biológiának megvannak a korlátai. Ez a tudomány sem mindenható. – Mondják ők.
No, de akkor mi a biológia tudományának tárgya? Azt mondják: A biológia – mint minden tudomány –, csak a valóságot vizsgálja. A valóságnak a létét. Az eredetét nem vizsgálja, és nem is tudja bizonyítani – írják a szerzők. Akkor mi a biológia korlátja? Nagyon egyszerűen fogalmazva, a biológia nem azt kutatja, hogy honnan van az élet, hanem azt, hogy amikor már megvan, az milyen törvényszerűségek között zajlik, miket produkál, hogyan működik. Jól jegyezzük meg: A biológia mindig a már meglévő életet kutatja és soha nem azt, hogy honnan van az élet.
Mikroszkóp alatt meg lehet vizsgálni az életjelenséget, de magát az életet nem. Próbáljuk meg nyugodtan. És mi az élet? Nos, vizsgáljuk meg azt is és azonnal rájövünk, hogy nem tudjuk. Csak azt tudjuk megvizsgálni, hogy az élő sejt mit csinál. Sajnos tele van a televízió, a rádió, az újságok, sőt a gyerekeink tankönyve is ilyen irányú tudománytalan fejtegetésekkel. Ezért nem lehet erről tovább hallgatni. Túl sok biológus lépi át az illetékességi körét, és olyan dologról nyilatkozik, amit nem tud vizsgálni, és mindenki meghajol előtte, mert mindezt fehér köpenyben mondja.
Korunk legveszélyesebb tanítása az úgynevezett evolúciós elmélet. A biológia gyönyörűséges tudományát teljesen megfertőzte ez az elképzelés. Az evolúció egy olyan fejlődéselmélet, amely a jelenleg ismert 1.188 000 körüli állatfajról állítja, hogy önmagától és egymásból fejlődött ki. A szemléletesség kedvéért képzeljünk el egy lépcsősort, ami egymillió-száznyolcvan-nyolcezer lépcsőből áll. Az evolúció elmélet olyat tanít, hogy ezen a hosszú lépcsősoron a víz, mint az élet, csak úgy, önmagától fölfelé folyik. Nagyon egyszerűen így lehet megragadni az evolúció elmélet tévtanának lényegét.
Nagy zavar van e körül. Annak idején nagy vihart kavart a televízió által közrebocsátott klónozás témája. Mondogatták az emberek, hogy: no lám, az ember mindent létre tud hozni, és a tudatlan emberek még azt is mondták, hogy: az evolúció elmélet ezzel be van bizonyítva. Ez óriási tévedés! Mert, ha emberi sejtből emberi sejtet kreálunk, ez egyáltalán nem evolúció. Tudniillik, ezáltal az élet nem megy fölfelé. Az evolúció útja mindig alacsonyból magasba vezet. Ha egy halféléből egy majmot, vagy egy emberi sejtből mondjuk angyalt tudnánk létrehozni, az egy evolúciós bizonyíték lenne. Az már evolúció lenne. Mert ez fölfelé vezet. Ezért hoztam ezt a példát, a lépcsőn fölfelé folyó vízről. Mi azt mondjuk rá, hogy ez képtelenség. Sokan – akik úgy vélik, hogy az evolúció elmélete egy stabil és tudományos rendszer –, azt állítják, hogy ezzel be is van bizonyítva.
Márpedig nem stabil, nem tudományos és nincs bebizonyítva. Hogy mennyire labilis, csak röviden. Mindenek előtt rengeteg evolúciós elmélet van, nem csak a darwini. Sorolom: Amikor Darwin fellépett, már volt a Lamark féle a Geoffry Hilary féle, a Cuvier féle, a Wagner féle elképzelés. Aztán lett a Vries féle elképzelés, amelyből később lett a posztmutációs, a kromoszóma-, a ploida, a rekombinációs,a szelekciós, az izolációs, a migrációs, és a hibridációs elmélet. Később lett a preformációs feltevés. Ismert a Mendeli populációs elv, az ideális populációs feltevés. Itt nem fejezem be, csak abba hagyom, mert ezekből az elvekből és feltevésekből némelyik biológus kettőt-hármat kiragad és szerkeszt egy újabb elméletet. Van olyan is, aki az egészet megpróbálja összehozni. Ez egy totális dzsungel, és nincs semmi eredménye. Egyik sem tudja bebizonyítani tudományosan, hogy neki igaza van. Ráadásul egyik evolúciós tudós a másikkal vitatkozik is, miközben – és erről nem írnak a magyar tankönyvek –, egyre nő azon biológusok száma, akik az evolúciós feltevést elutasítják. Ezek is nagyon neves biológusok.
Criswell biológiai doktor, akinek könyve elejére John N. Moore természettudományok professzora írt előszót. Nos, e könyv 75. oldalán ezt írja: Ahány evolucionista, annyi teória van. Ezt ő írja, nem én. Más neves emberek is kimondják, hogy: az evolúció elmélet csődbe jutott. S erről Magyarországon mélyen hallgatnak. Úgy tanítják, mint egyetlen és támadhatatlan igazságot.
Mi lehet ennek az oka? Nagyon egyszerű. Mint láttuk, az evolúció elméletet hirdető tudósok túllépték a biológia tudományának korlátait. Nem az életjelenséggel foglalkoztak – ami a korlátokon belül van –, hanem az élet okával – amely kifürkészhetetlen –, akartak foglalkozni. Ebben a pillanatban a biológus áttévedt a filozófia szakterületére. Azt pedig tudni kell, hogy az okság, transzcendens. Az okság emberi ésszel kikutathatatlan. Aki nem tud ennyit filozófiából, azt az Eötvös Loránd Tudományegyetem filozófiai tanszékén azonnal megbuktatják. Én nagyon becsülöm a susztert a kaptafánál, de ha e suszter verseket is ír, akkor Petőfivel vetem össze, és ne mondja nekem, hogy ő suszter. Akkor ő költő, akkor teljesítsen úgy, és viselje el a kritikát. Becsülöm a biológust, de ha filozofál, akkor a filozófia mércéjével fogom megmérni, és akkor viselje is el azt.
Az evolúció tehát nem egy szilárd elmélet, és mint látjuk, nem természettudomány, hanem spekuláció. Sohasem lehet bebizonyítani. Talán ez az oka, hogy 1999. augusztusában Amerika déli államaiban a bíróságok az iskolai tanórákon betiltották az evolúció elmélet tanítását. Más államokban az evolúciót tartalmazó könyveket lehet ugyan használni, de figyelmeztető jelzést kell rányomtatni, hogy: „figyelem, tudománytalan dolog van benne!” Ezt nem teológusok tették, hanem a szövetségi bíróságok 2001-ben.
Hogy miért nem stabil ez az elmélet, azt már láttuk. De miért nem tudományos? Nos, a bíróság döntése azt mondta, hogy három ponton ellenkezik az evolúciós elképzelés több természettudománnyal. Nem a Bibliával! Először is: az evolúciós elképzelés azt tanítja, hogy az élet spontán kezdődött el. Csak úgy, önmagától. A természettudós Pasteur pedig azt tanította, hogy minden élet csak élőből származhat.
Az evolúció azt is tanítja, hogy a fajok egymásból fejlődnek ki. Ezzel szemben van egy másik biológiai tudomány, a genetika, amely azt tanítja, hogy: a fajok korlátja áttörhetetlen. A gének meghatározzák a faj korlátját.
Azt is állítja az evolúciós elmélet, hogy a fajok felfelé fejlődnek, ahogyan a víz fölfelé folyik. A kibernetika pedig azt tanítja, hogy: minden folyamat lefelé bomlik. Ez pedig az entrópia elve. A mai korszerű számítógép ipar például az entrópia elvén alapul. Míg a kibernetika bizonyít, számítógépek működnek, a genetika eredményes, a génsebészet folyik, addig az evolúció elmélet egyetlen egy bizonyítékot nem produkált évszázadok alatt. Mi tehát az evolúció elmélet? Nem természettudomány, hanem egy olyan hit, amelynek nincs bibliája. Én pedig amikor az állatok teremtéséről beszélek, illetve írok, a hitem arra a Szentírásra épül, amelyben beteljesedett próféciák százai vannak.
Most vizsgáljuk meg e kérdést szótanilag. Teremtés, vagy Evolúció? Már a kérdés feltevése is téves. Ugyanis, ha az élet keletkezését két nézetre akarjuk osztani, úgy mint vallási és tudományos, akkor már az evolúció szó is téves.
Ezért nézzük meg mit mond az Idegen szavak és kifejezések szótára magáról az evolúció szóról.
„- Fejlődés (latin) nyelvileg
-(filozófiailag) a természet és a társadalom egyik mozgási formája:
szüntelen, fokozatos, ugrás nélküli mennyiségi változás.
-(élettanilag) a magasabb rendű szervezeteknek az alacsonyabbakból való
kifejlődése fokozatos átalakulása.”
Tehát: mint látjuk, a meghatározásban még csak nyomokban sem találjuk az előállást, azaz a létrejövést. Azt, hogy valami soha nem volt és egyszer valamikor előállt, lett.
Fejlődni, mozogni, fokozatosan átalakulni, kizárólag a már létező képes. Így azután az evolúció nem tesz mást, mint a teremtett létezőt fejleszti, mozgásban tartja, fokozatosan alakítja. Ilyenformán az evolúció is - mint olyan -, Isten teremtése, akarata, hogy az általa teremtett élet tovább fejlődjön. A fenti cím tehát akkor lenne helyes, ha úgy fogalmaznánk, hogy „Teremtés után evolúció?”
Nagyon jól érzékelteti ezt a 3. a (filozófiai) meghatározás, miszerint „a magasabb rendű szervezetnek az alacsonyabbakból való kifejlődése.” Ha ez igaz, akkor az a kérdés adódik, hogy vajon hogyan jött létre az a bizonyos alacsonyabb rendű szervezet, melyből azután evoluálódott a magasabb rendű szervezet? Vagy talán az alacsonyabb rendű szervezetnek nincs alacsonyabb rendűsége amiből az fejlődhetett ki? Mert ha igen, akkor annak is kell, hogy legyen még alacsonyabb rendű őse! S ha a sort így folytatjuk, visszafelé, akkor eljutunk az atomi világba és innentől fogva belép a gondolatsorba az a tudományos megállapítás, miszerint az anyag legvégső állapota az információ. Márpedig az információ sem képes csak úgy magától előállni (megteremtődni). Ehhez teremtő erőre, intelligenciára van szükség, amely (Aki) mozgásba hozza az információt, hogy az evoluálódva, anyaggá rendeződjön. És itt elértük azt a pontot, amikor kimondhatjuk, hogy maga a tudomány is az evolúcióval együtt teremtődött. Azaz Valaki azt is megteremtette. S ha erre a pontra elérkezünk, megértjük azt, hogy az élet előállása csak a teremtés által lehetséges. Az evolúció pedig e teremtés folytatása, és nem az ellen-párja. Így a lét, az élet, csak egy módon jöhetett létre: Teremtés, (mozdítás) által. Mozdítani, teremteni pedig csak élő intelligencia képes. S ezt az élő intelligens valakit nevezzük ISTEN – nek. Ám az evolúciónak is nagyon fontos szerepe van az életben, mégpedig a szótári megfogalmazás szerint a már meglévőnek továbbfejlesztése, azaz evoluálása formájában.
Ám ez a fejlesztés (evoluálás) nem azt jelenti, hogy libából kacsát, kutyából macskát, majomból embert kell fejleszteni, azaz evoluálni, hanem a megteremtett egyszerű (primitív) lényt, minőségileg kell magasabb rendű lénnyé formálni. Nos, a megteremtett ember kezdetben a primitív körülményei miatt valóban szegényesebb életet élhetett, akár a mai Pápua-Újguineai őserdő bármelyik lakója, de hiszem, hogy az agyának szürke állománya rendelkezett olyan képességgel, mint a mai emberé. Ezt még bizonygatni sem nagyon kell, hiszen napjainkban is megtörténik, hogy ha egy primitív közegben született csecsemőt, mai korszerű körülmények között nevelnek fel, egészen kiváló képességű felnőtté formálódhat (evoluálódhat).
Az emberek az élet keletkezésének tekintetében két táborra oszlanak. Nevezetesen: a teremtést elismerőkre, azaz (hívőkre) és akik az élet véletlen létrejöttében (hisznek). Tehát nem evolucionistákra, hiszen az evolúciót, mint valaminek továbbfejlődését mindkét tábor elismeri (hiszi). Úgy vélem, hogy az élet véletlen létrejöttében hívőknek azért tompul el a látása az igazságra nézve, mert valamilyen oknál fogva tiltakozik az „ego”-juk, az „én”-jük elismerni azt, hogy létezik egy Valaki, aki ezt a világra szóló eseményt a teremtést képes volt megtenni. Ez a valamilyen ok pedig nem más, mint az ember egyik legnagyobb bűne az irigység. Már a pici emberke a homokozóban azért veszi el a másiktól a kis lapátját, mert irigyli azt, hogy a másiknak van. S ha neki is van, akkor azért veszi el, mert a másiké szebb színű. Ismerjük a mondást, miszerint „a szomszéd fűje mindig zöldebb.” Ezért tennie kell valamit ez ellen. Három dolgot tud tenni. Az egyik az, hogy rombol, netán öl. Lerombolja, tönkreteszi, megöli a másikét, csak azért, hogy a szebb megszűnjön és ezáltal a sajátja lesz a legszebb, legjobb, stb.
A másik az, hogy lop, plagizál. Jelen esetben Istentől elplagizálja a teremtés valóságos megtörténtét. S most ismét forduljunk az Idegen szavak és kifejezések szótárához és nézzük meg mit mond a plágium szóról. „Plágium (latin) idegen szellemi alkotás részbeni vagy teljes eltulajdonítása.
Nos, azt nem meri mondani, hogy „én az EMBER” teremtettem a világot, de azt sem, hogy Isten teremtette azt. Ezért csúsztat, ködösít. Azt mondja, hogy ennyi és ennyi millió évvel ezelőtt (ködös távoli múlt, amit az ember agya be sem képes fogadni), véletlenül állt elő. Mint ahogyan azt sem tudják sokan, hogy véletlen nem is létezik, de akaratlan igen.
A harmadik dolog pedig, amit a hitetlen gyarló ember tehet(ne) az, hogy leborul e hatalmas Isten előtt.
Ám neki, éppen ez a legnehezebb.