Szeretnék egy kicsit foglakozni Jákob történetével.
De itt az elején egy kicsit szeretnék Ézsauról is szólni.
Itt mindjárt az elején megtudunk egy pár dolgot a családról.
Izsák – Ézsaut szerette
Rabeka – Jákóbot
Egy kis családi személyválogatás ami megosztotta a testvéreket. Elkerűlhetettlen következménye, a testvéri szeretetlenségnek, és a testvér viszálynak.
Ézsau vadász volt, keménynek és bátornak kellet lennie, mivel minden nap veszélyben volt az élete. Naponta szembe nézet a halállal. A történet végén megtudjuk, hogy Ézsau nem tartotta nagyra (megvetette) az elsőszülöttséget.
Jákób ennél szelídebb volt, az anyuka kedvence, akiről az ígéret szólt.
Olyan könnyen belénk rögződött az, hogy Ézsau volt a rossz, Jákob a jó. Ézsau volt a gonosz nagy testvér, Jákob az áldozat, akinek majd menekülnie kell.
Egy néhány gondolat Ézsauról.
Nem volt ő olyan gonosz mint első látásra tűnik, sőt Jákob sokkal alattomosabb volt, számító, és szeretettlen. Ézsaunak egy nagy bűne volt, nem értékelte az örökséget, az elsőszülöttséget. Lehet nem csak az ő, hibája volt ez, lehet szülei, Izsák nem mondta el micsoda ígéret, mennyi áldás rejlik az elsőszülöttség mögött. De az is lehet, hogy egyszerűen, nem vette komolyan, nem érdekelte, hisz csak a jelennek élt, ahogy most is sokan tesznek. Itt keresztyénekről szólok, akik tudják és hallottak róla, hogy Isten követése, az Isten akarata szerinti élet, a szentség, mennyi áldással jár, de mégse törődnek vele, mert minden nap inkább a világias, a világ szerinti életett válasszák, lemondva azokról az áldásokról amiket Isten akar adni. Többre értékelik a világ áldásait, azt amit a világ tud nyújtani, mint a pénz, szórakozás, a testiesség ... , mint azokat az áldásokat amik Isten szolgálatából, az Isten szerinti életből fakadnak.
Mégis szerintem Ézsau emberi szemmel nézve sokkal jobb szívű volt mint testvére Jákóbb.
Gondolkozz el azon ha, látnád, hogy testvérem hazajön hozzám fáradtan, lehet 24 órát kellet dolgozzon, egy kemény gyárban. Nagyon éhes, mivel nem volt mikor készítsen ennivalót. Én otthon épp finom ennivalót készítek. Megjön a testvérem és azt mondja: - Kérlek adj egy kis ennivalót mert nagyon éhes vagyok, nem ettem már egy napja. Én erre azt felelem neki, - Figyelj adok neked enni, de lemondasz az örökség rád eső részéről.
Milyen véleményed lenne rólam. Milyen testvér vagyok ha így cselekszek. Vegyük lazábbra, csak eladnám neki az ebédet. Te eladnád az ebédedet a testvérednek? Ha jó testvér vagy, semmi képen.
Jákob pedig ezt tette. Kihasználta testvérét, testvére gyengeségét, éhségét.
Jákob se volt különb, ő se bízott Isten ígéretében, ugyan úgy ahogy Ézsau sem. Jákob maga akarta megoldani azt, amit Isten ígéretben akart neki adni. Jákobnak kellet volna hagynia, hogy Isten töltse be az ígéretet. De Jákob úgy gondolta, jobb ha megragadja a kínálkozó alkalmat, és nem bízik a jövőben, kétes ígéretekben. Tulajdon képen, ugyan úgy lekicsinyelte Istent, és az Ő igéretét mint testvére Ézsau. Nemcsak Isten ellen vétkezet, hanem testvére ellen, sőt édesapja ellen is vétkezet. Borzasztó fájdalmat okozva, apjának, testvérének, édesanyának. A következmény az lett, hogy elvesztette családját, édes anyát már nem láthatta élve.
Még egy gondolt Ézsauról. Évek múlva, mikor jön hazafele, Jákob családjával, meglepő Ézsau viselkedése. Teljes szeretettel viseltetik testvérével szemben. Nem csak megbocsájtott, de még elé is megy, nem csak elé megy kész segítséget küldeni neki. Megbocsájtó, segítő kész szívvel megy Jákób elé. Nincs harag, nincs gyűlölet, hanem azzonal megy Ézsaú a testvére elé, nyakéba borul és sírnak.
1Móz 33:4 Ézsaú pedig eleibe futamodék és megölelé őt, nyakába borúla, s megcsókolá őt, és sírának.
Ézsaú szívében nincs semmi gonosz gondolat Jákob iránt, csak testvéri szeretett. Viszont ha megfigyeljük Jákóbot a találkozás előtt, teljes volt félelemmel, viszont az ige azt mondja, (1Ján 4:18 A szeretetben nincsen félelem; sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár: a ki pedig fél, nem lett teljessé a szeretetben)
Léhet, hogy a nagy küzdelem, egyik oka ez volt ott a Jabbok révénél, az áldás, mert ha megvan az Úr részéről az áldás, akkor Ézsau nem tehet semmit. Küzd Jákob az érdekeiért, ez volt ott a baj, még mindig csak az áldás kellet Jákobnak, nem az Úr, ezért nem tudta adni az Úr az áldást. Jákob meg erőszakos, mert csak az van a szeme előtt, hogy életét mentse, mert akié az áldás, azé az ígéret, ha viszont megvan az ígéret, hogy ő nagy népé lesz akkor ez a biztosíték arra, hogy ő életben marad. Milyen szomorú, Jákob még mindig nem tanult meg bízni az Úrban.
Nézzük meg Jákob szívét, hogy még ezek után sem volt tiszta. Nem tudta lerendezni a múltat, lehet még nem tudott tiszta szívből bocsánatott kérni, és megbocsájtani. Megígéri Ézsaunak, hogy utána megy, hogy haza megy, de ő nem tartja be az ígéretét, és onnan más irányba indul, majdnem ellenkező irányba, mint ahogy kellet volna mennyen. Ennek ismét beláthatatlanul rossz következménye lett. Elgondolkoztatok azon, mit gondolhatott Ézsau, mikor látta, hogy Jákob, megint hazudott neki. Hiába várja, nem érkezik meg. Ott az édes apa, Izsák, ő is várja Jákóbot, de ő nem jön. Mennyire fájdalmas volt ez. Jákob az élete során, nagyon sok fájdalmat okozzott azoknak akik körülötte éltek. Ennek következtében ő is nagyon sok fájdalmat kapott.
Mielőtt Jákobbal foglakoznék, azért szerettem volna hogy lássuk, ne ítéljünk hamar, mind a két testvérnek megvoltak a hibái. Sőt Jákob sokkal nehezebb eset volt mint Ézsau. Kicsi hit, kemény szív, a megbánás hiánya, nem tudott felelőséget vállalni döntéseiért, és meglátjuk, hogy még bálvány imádás is volt Jákobéknál. Mégis az Úr Jákóbot, válassza. Ilyen az Úr kegyelme, hogy megmutassa, hogy nem az érdem szerint, nem az ember alkalmas volta szerint, hanem egyszerűen a kegyelem választássa szerint választ. Jákobnak nem volt nagyobb hite, nem volt nagyobb szeretette, nem volt megbocsájtóbb mint Ézsau. Sőt ilyen szempontból Ézsau sokkal jobb volt. De az Úr Jákobbal akarta üdvtervét tovább vinni. Miért? Mert Ő így döntött.
Nem azért választ bennünket Isten mert látott bennünk valami jót, mert jobbak vagyunk mint mások, mert több hitünk van. Nem, egyszerűen kellünk neki, és ennyi. Egyszerűen, téged és engem választott. Mit látott bennem? Megmondom, az Ő haragjának tárgyát. Semmi jó nem volt bennem, és semmi jó nincs bennem, egyedűl Krisztus. Ő adta az életét értem , Ő váltott meg, Ő vette el Isten haragját, ami engem kellet volna érjen.
Miért választotta Jákóbot, nem azért mert ő jobb volt, sőt ő rosszabb volt mint testvére, azért választotta Isten, hogy mégjobban megmutassa kegyelmét, szeretetét,jóságát, türelmét. Miért választott téged, és engem, azért mert mindenkinél gonoszabbak voltunk, mert semmi jó nem volt bennünk. Ami jó van bennünk most, az, Krisztus bennünk.