A folt
Utolsó pillanatok, az idő elérkezett,
mindjárt kiáltják, a Vőlegény megérkezett!
Nő a feszültség, vajon minden készen?
Tiszta-e a ruhám, ha nem voltam résen,
vagy nem figyeltem, akkor bajba jutok,
szennyes gyolcsommal vajon hova futok?
Nézem az ajtót, és boldogan várom,
izzó lelkem sarkig Ő eléje tárom…
de ekkor meglátok egy aprócska foltot,
szívemben azonnal mindent kioltott,
derűt, jó reményt, tiszta békességet,
elfeledtet nyomban minden nyereséget…
Ezt a csúnya foltot hogy nem vettem észre,
végső pillanatban hogyan mossam készre!?
Ennyi idő után, míg Uramat vártam,
szorosan Ővele, kéz a kézben jártam,
most kell hát elvesznem, folt miatt elbuknom!?
Magamba roskadva tudnom kell ezt, tudnom,
honnan jött, miből lett ruhámon a folt,
mely makacsul, napfényt, örömöt kiolt…
Bántásból született, meggondolatlan?
Sértettség, búbánat, feldolgozatlan?
Érzelem, indulat áradt kéretlenül?
Patyolat gyolcsomra fröccsent véletlenül?
Akkor vagyok erős, mikor gyenge vagyok,
bűnbánó bensőmben foltot nem hagyok,
mert Krisztusban vagyok, Ő mos hófehérre,
értem folyt kereszten a Szent Bárány vére!
2023. március 25. Guti Tünde