Téma: Egyéni dalok, versek és egyéb szerzemények.

[Guti Tünde]

Búcsúzó tanácsok

Ha elszólít az Úr e földről,
és felemel e siralom völgyről,
fel, magához, áldott egeibe,
hol alázattal állok eleibe…
Fiaim, ne essetek kétségbe!

Ha véget ér e földi létem,
kérdéseimmel, sok miértem,
és befejezhetem e harci pályát,
látni szeretném az Élet fáját!
Fiaim, ne ijedjetek meg!

Ha utolsó lehelet hagyja el a szám,
az Úr szolgájaként gondoljatok rám,
bár sokat hibáztam, olykor elestem,
de mindig Isten akaratát kerestem…
Fiaim, meg ne tántorodjatok!

Ha végleg lehunyom csendben a szemem,
ölelésre nem tárul többé a kezem,
sírjatok az Úr előtt, de ne szánakozzatok,
hanem hitből élve, mennybe vágyakozzatok!
Fiaim, énekelve készüljetek!

Guti Tünde – 2025. dec. 8.

[Guti Tünde]

Fiaimnak – II.

Annyi mindent szerettem volna
még mondani,
amit – talán – nem akartatok
meghallani,
fontos a tapasztalat átadása,
megélt bölcsességek áradása,
ami tanít, nevel, felkészít,
sötét, rossz napokra elkészít,
hogy ne érjenek váratlanul,
bár mind jönnek hívatlanul,
de ha él a hit, szeretet, remény,
valós az alázat és az erény,
akkor nem dönt le páni félelem,
nem csap be pénz vagy kényelem.
Fiaim, mindig csak az Igét kövessétek,
az Urat s egymást kitartóan szeressétek!
Ó, mennyi mindent szerettem volna
még mondani…

Guti Tünde – 2026. január 23.

[Guti Tünde]

Mint felgyulladt szérű,
az ég lángokat ont,
sejlő, bágyadt fényű
a téli horizont...
Bizony, Isten így is üzen.
Az ítélet lovainak dobogása hallik...

Guti Tünde - 2026. február 24.

[Guti Tünde]

Rendületlenül

Ím, eltelt az időnk,
tikkadt szívünk fáj,
nézd, remeg a bensőnk,
ahogy nő a homály,
kívül dúl a harc,
s lelkünkben a félelem…
de nincs hátra arc,
a hit az nem kényelem!
Végig kell járni ezt a pusztát,
hűséggel az Igazság útját,
s majd a célban megpihenünk!
A lábunk ugyan roskad, fárad,
a gúny és közöny is ránk árad,
de kitartunk rendületlenül.

Guti Tünde - 2026. március 3.