Elfáradtam, Uram!
Elfáradtam, Uram, megpihenni vágyom,
áldott békém nálad, tudom, megtalálom,
annyi mindent írnék,
miközben csak sírnék,
elfáradnak a legkülönbek is.
Nem mintha én legkülönb lennék,
s országodért mindent megtennék,
bizony, már sok mulasztás terhel,
hányszor indultam tűzzel, tervvel,
s gyötrődöm, mint Lót Sodomában.
De még Gomoránál is rosszabb e világ,
vajúdik a föld, a víz, a mező s virág,
kegyetlenek, kevélyek az emberek,
néha még belegondolni sem merek,
hogy ez az aposztázia… csak mélyül.
Elfáradtam, Uram, megpihenni vágyom,
áldott békém nálad, tudom, megtalálom,
vigasztalj meg, kérlek, emelj fel Igéddel,
Igazsággal, éltető Szóval – Tiéddel!
Mert Igéd éltet, Lelked bátorít,
s ha futásom lankad is, el nem tántorít
senki és semmi Tőled.
Uram, kegyelmed jobb, mint az élet!
Guti Tünde – 2024. április 14.