Semmit magunkból,
mindent Belőled
Ó, a keserű fájdalom és bánat,
Ami valaha csak volt a múltban,
Akkor büszkén mondtam Jézusnak:
"Semmit se Veled,
Mindent csak önmagam által."
Ő mégis megtalált engem; s megláttam Őt,
Ahogy vérzett a fán, amelyet megátkoztak,
így szólt szomorúan sóvárgó szívem:
"Egy kis részt Belőled,
A másik részt általam."
Napról-napra, gyengéd irgalommal
Gyógyítva, szabadságot adva segített, hogy
Egyre lejjebb szálljak, miközben súgtam halkan:
"Többet Belőled
És kevesebbet magam által."
Szereteted magasabb, mint a legmagasabb hegyek,
És mélyebb, mint a legmélyebb tengerek.
Uram, ez győzött bennem!
"Semmit sem magamból,
Mindent csak Belőled!"
Nagy B. Zsanna
