Szerző Téma: Húsvét  (Megtekintve 29233 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Árvai Emil

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2614
Re:Húsvét
« Válasz #90 Dátum: 2023 Április 05, 19:45:43 »
Füle Lajos:   FÉLELMETES

Tartottál tőle magad is,
tanúja lett a Gecsemáné:
véres verejtékcsöppjeid
jelezték a tiltakozásod.

Mert félelmetes a halál
akkor is, ha "Igen ATYÁM!"
És halálunkkal szemben élünk.

Véres verejtékcsöppjeid
szólaljanak meg újra értünk,
ellenségünk ha ránk talál.

............................................


Szabó Magdolna:  FELTÁMADOTT

Jézus, emlékezzél meg rólam,
Amikor eljössz királyságodba...
Mondom néked,
Ma velem leszel a paradicsomban...
Az óra üt.
A földre sötétség borul,
A nap is elhomályosul...
Én Istenem,
Miért hagytál el engemet...
A templom kárpitja megrepedt.
Levéve onnan sírba helyezték,
S másnap az Úr testét hiába keresték.
Két angyal pedig megjelenve
Így erősíti a remegve félőt:
Mit keresitek a holtak között az élőt?

Nem elérhető Árvai Emil

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2614
Re:Húsvét
« Válasz #91 Dátum: 2025 Április 19, 16:47:26 »
RAJONGÓK
(Jézus megkenetése Betániában)

Túlzó pazarlás volna
talán a kiöntött drága kenet
lábamra, homlokomra?
Ím, temetésemre készítenek!

*

PASSIO

Amikor meghalt a királyok Királya,
reszketett a föld, szemet hunyt a nap. -
Elmentek a nézők. Három halott maradt,
s fuldokló csend. Feltámadásra várva.

*

NAGYPÉNTEK UTÁN

Bár sziklasír várta végső pihenésül,
s őrök vigyázták, pecsét, félelem;
már győztesnek járó koszorúja készült,
hervadhatatlan és tövistelen.

*

MERT HARMADNAPON
(I.Péter 2:23)

"Gyaláztatván, viszont nem gyalázott;
szenvedvén is, nem fenyegetőzött:
bízta az igazán ítélőre." - S látod,
sírját már hiába őrizték az őrök!

(Á.E.)

Nem elérhető Árvai Emil

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 2614
Re:Húsvét
« Válasz #92 Dátum: 2025 Április 19, 17:30:42 »
ELVESZTETT PARADICSOM

...S elzárták az Éden kapuját;
Ádám, s minden ember kinn rekedt.
Bejutni magunktól nem tudnánk;
belülről van egy kulcs: a kereszt.

Így döntött a Mennyei Tanács,
nem volt könnyű döntés, gondolom:
Isten Fia áldozza magát
fel bűneinkért a vérpadon.

S elérkezett az a nehéz nap,
amire az egész világ várt:
kulcs fordult... a Messiás meghalt...
s kinyitotta Éden kapuját!

Halott volt a harmadik napig.
S akkor, mint egy új "ős-robbanás",
mely minden átkot s gúzst szétszakít,
robbant a hír: van feltámadás! -

Az emberiség ősi álma
beteljesült. Hála az Úrnak!
Elvesztett Paradicsomába
Jézussal ki-ki visszajuthat.

(Á.E.)