Szerző Téma: Válás és az újraházasodás  (Megtekintve 71311 alkalommal)

0 Felhasználó és 1 vendég van a témában

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #15 Dátum: 2009 Március 26, 16:54:30 »
A Jézussal kezdődő evangéliumi időszak

Az Újtestamentumban Jézus kifejezetten beleegyezett a házastársi hűtlenség miatti válásba:
„Én pedig azt mondom nektek, hogy mindenki, aki a feleségét elbocsátja a cédaság esetét kivéve, házasságtörővé teszi és aki elbocsátottat (elbocsátott asszonyt ) vesz el, házasságot tör.” (Máté 5,32, Vida Sándor)„Mondom pedig nektek, hogy aki elbocsátja a feleségét (esetleges) cédaságon kívül, és mást vesz el, házasságot tör és aki elbocsátott nőt vesz feleségül, házasságtörő.” (Máté 19,9, Vida Sándor)

A paráznaságnak fordított szó a görög eredetiben porneia. Hagyományosan - pl. a magyar Károk fordítás is - „paráznaság”-ot használnak az ilyen esetekben. A porneia szó a tiltott, nem természetes szex minden fajtájára vonatkozott.

A következőkben közöljük a porneia néhány szaktekintélytől származó meghatározását:

„Tervezett vagy kivitelezett házasságtörés.” Expository Dictionary of New Testament Words (W. E. Vine)
„Prostitúció, erkölcstelenség törvénytelen közösülés minden fajtája, a férjes asszony szexuális hűtlensége házasságtörése...” A Greek-English Lexicon of the New Testament (Arndt and Gingrich)
„Általában tiltott közösülés” Thayer's Greek-English Lexicon

Az Újtestamentumban a porneia igei alakja a porneuó. Ezt használták többek között a következő példákban, ahol láthatóan a szó többet takar, mint a nem-házas partnerek szexuális bűnét.

Az Apostolok Cselekedetei 15,20-29-ben nem zsidó keresztényeknek parancsolják, hogy tartózkodjanak a porneia-tól. Nyilvánvaló, hogy ez nem csak a házasfelek szexuális bűnére vonatkozott.
Az 1. Korintus 5,1-ben Pál leírja, ha a férfi az apja feleségével hál az porneia. Ebben benne van a vérfertőzés és a házasságtörés is.
Az 1. Korintus 5,9-11-ben Pál azt parancsolja a hívőknek, ne társalogjanak a hittestvérrel, ha az porneia-ban bűnös. Magától értetődik, hogy ezt nem korlátozza csak nőtlen illetve hajadon személyekre. Pál hasonlóan használja a porneia-t és aporneuó-t az 1. Korintus 10,8. és a 2. Korintus 12.21-ben.
Júdás levelének 7. verse a porneia-t Szodoma és Gomora szexuális tevékenységére használja. Ezeknek a városoknak a homoszexualitás volt a fő bűne. De nincs megemlítve, hogy ez házas vagy független személyekre vonatkozik.
Világos, hogy a porneia magában foglalja a fajtalankodást, homoszexualitást, állatiasságot, vérfertőzést és házasságtörést. Jézus beleegyezett a válásba ott, ahol ezek közül az esetek közül bármelyik előfordult.

Így mind a törvény, mind a kegyelem ugyanarra a következtetésre jut a porneia-val kapcsolatban: felmenti az ártatlan partnert a házassági kötelezettségek alól.
 

Van azért egy különbség

A törvény idején a kötelékek alól való szabadulást a kötelező halálbüntetés tette lehetővé, mivel a bűnös felet ki kellett végezni. A kegyelem idején az ártatlan fél szabadulása a válás kimondásával történik meg. A válás lehetőséget ad arra, hogy a bűnös fél bűnbocsánatot nyerjen, és a felek kibéküljenek, ha a bűnbánat megfelelő.
Szabad-e ezek után a bibliai alapokon elvált ember számára az újbóli házasságkötés? Sem a Biblia nyelvezete, sem kultúrája nem utal arra, hogy ez a személy nem házasodhat újra. Ellenkezőleg, a szabadság az újraházasodással kapcsolatban nyíltan meg van említve mind az Ó-, mind az Újszövetségben.

Mózes törvényei azt mondják, ha a férfi elválik feleségétől hivatalosan, és elküldi őt, a nő megteheti, hogy „más férfié lesz.” (5. Mózes 24,1-2.) Nyilvánvaló, hogy itt nem a házasságtörést engedélyezi a törvény.

Az 5. Mózes 24,3-4-ben Mózes azt mondja, ha a nőt második férje is elbocsátja vagy meghal, az első férj nem veheti el újra. Mivel Mózes azt a férfit, akinek a nő előzőleg a felesége volt ,.első” férjnek nevezi, ezzel világosan utal arra, hogy legálisan köttetett azóta új házasság, és az „első” házasság hivatalosan ért véget.

Az Újtestamentumban Pál azt mondja:
„Asszonyhoz vagy kötve, ne keress feloldást! Fel vagy oldva asszonytól? Ne keress asszonyt! De akkor sem vétkezel, ha megházasodol…” (1. Korintus 7,27-28, Csia Lajos)

Az a személy, aki felmentést kapott (bibliai módon) a házastársával kapcsolatos kötelezettségek alól, majd később újraházasodik, nem vétkezik. Nincs semmiféle megbélyegzettsége, és nem kell, hogy alacsonyabb rendűnek érezze magát; később pedig joga van újraházasodni. Az ilyen személy nem „másodosztályú” keresztény.

A világi életben a válásokat a bíróságok mondják ki hívőkre és hitetlenekre egyaránt. A világi szempontokon túl azonban léteznek az igazságnak nem változó, szent törvényei is. Az egyik ilyen törvény, amely végigvonul az egész Biblián, hogy nem szabad az ártatlant úgy kezelni, mint a bűnöst, a bűnösnek pedig nem az a sorsa, mint az ártatlané.

Az 5. Mózes 25,1. tömören összegzi a bírák felelősségét: felmentik az ártatlant, és elítélik a bűnöst. A Példabeszédek könyvének 17,15-ös versében Salamon arra utal, hogy bármilyen elhajlás ettől az elvtől Isten erőteljes helytelenítésével fog találkozni: „Aki fölmenti a bűnöst, és elítéli az igazat, mind a kettőt egyaránt utálja az ÚrIsten.” Ézsaiás, amikor felsorolja azokat, akik magukra vonták Isten haragját, hasonló dolgot mond: „Jaj azoknak,... akik vesztegetés fejében igaznak mondják (felmentik) a gonoszt, és attól, akinek igaza van, elveszik igazát.” (Ézsaiás 5,22-23.)

Ezeket az elveket teljesen kézenfekvő módon alkalmazhatjuk a válásra is. Ugyanazzal a büntetéssel sújtani a porneia-ban vétkes házasfelet, mint azt, aki semmi ilyet nem tett, az igazak igazának eltorzítását jelentené.

Gyakori érv, hogy a házasságtörésnek is két oldala van, és nem lehet tudni, ki is okozta valójában a bűn elkövetését. De ez a szemlélet csak elhomályosítja a kérdést. Nem az a lényeges, előfordult-e önzés, érzéketlenség vagy veszekedés a felek között, hanem egyszerűen az: elkövetett-e valamelyikük porneia-t vagy sem. Ma már gyakori, hogy az egyik fél nyíltan elismeri bűnösségét.

Isten magától értetődőnek tartja, hogy az egyik személy bűnösségének megállapítása automatikusan felmenti a másikat. Mózes törvénye pedig halált rendelt el arra, aki a házasságtörést elkövette.

Bizonyos értelemben a házasság egy hivatalos szerződés, amelybe esküvel lépnek a felek. A szerződés komolyságát a letett eskü határozza meg. A manapság általánosan használt házassági eskü kb. a következő: „Szavamat adom, hogy nem hagylak el (ez jelenti a szexuális kapcsolatot)..., amíg a halál el nem választ tőled.”

Ebben az esküben két fő elem van:

A használati faktor (nem hagylak el) és idő faktor (amíg a halál el nem választ tőled).

 Ezt a két kikötést együtt kellene gyakorolni, és nem szabadna erőszakolni, hogy külön érvényesüljenek. Így ha az egyik személy megszegi a porneia-kikötést, a másikat automatikusan fel lehet menteni az idő-kikötés alól.

Hadd mondjak szemléltetésképp egy egyszerű, mindennapi analógiát. Smith bérbe ad egy ingatlant Brown-nak. A bérlet öt évre szól, de a szerződésbe belefoglaltak egy cikkelyt: Brown nem használhatja az ingatlant kocsmának. Ha Brown eleget tesz ennek a kitételnek, akkor Smith nem szegheti meg az időtartamot, nem mondhatja fel a bérletet a szerződés határidejének lejárta előtt. De ha Brown megszegi a szerződést, kocsmát nyit az ingatlanban, akkor Smith is automatikusan megszegheti az idő-kikötést és felmondhatja a bérletet.

Hasonlóképp, ha a házastársak egyike megszegi a porneia-val kapcsolatos részt, a másik fél felszabadul az idő-korlát - amíg a halál el nem választ tőled - alól.
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)

maria

  • Vendég
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #16 Dátum: 2009 Március 26, 17:56:20 »
Sándor írta: Már a házasságkötések is vitatémák lehetnek, hogy kell-e gúnyt üzni, hogy nem hívő embereket oda állítunk Isten elé - mert ez nem egyszerű.

Nos ez, mindig gondot fog okozni. Mi köze van egy nem hívőnek a templomi esküvőhöz? Vajon Isten egybeszerkeszti ezeket a házasságokat? Násznagya lesz a sátánnak? Mi köze a világnak a sötétséghez? Hát ezek jó kérdések.

Nem elérhető gyermek

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 212
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #17 Dátum: 2009 Március 26, 22:14:52 »
Antee! kitértél a homoszexualitásra.  Engem egyszerűen elborzaszt ez a mai világ. A franciák több, mint 60%-a leváltaná a pápát, mert nem támogatja a homoszexualitást. Hova fajul ez a világ? A JÓISTEN tulajdonképpen a saját konokságuk miatt engedi meg az embereknek ezeket a dolgokat. De hiszek Isten kegyelmében, hogy megvilágosítja a gondolkodásukat.
Boldog az az ember, akinek a lelkében Isten hangját nem harsogja túl a világ hangja

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #18 Dátum: 2009 Március 27, 09:11:08 »
Kicsit vázoljuk fel a helyzetet igei alapon mielőtt belevágunk a közepébe. Isten a bűn alá rekesztette a világot és a Sátán benyomult, hogy megrontsa azt, amiben az ember boldog lehetne és örvendezhetne a Teremtőjének. Ebben a teljesen reménytelen helyzetbe Isten megoldást készített - és a megbékélést (Vele) elkészítette és küldi a Szent Lelkét, hogy ezt megértesse. Minden bűn alá rekesztett ember - ebbe születik - a megromlott értékbe, a teljes kiforgatott valóságba és tévelyítésben kezdi "életét". Ebben próbál meg boldogulni, ahogy tud. A pogány is érzi, hogy hiányzik valami - és ha már a pornónál tartunk, - legyen ez a példa - az igazira képtelen, ezért kényszer-cselekedetekkel próbálja ezt pótolni. Szeretni nem tud, vágyai vannak. Megbecsülés alatt mást ért - és önző. Csupa olyan dolog motiválja ami lehetetlenné teszi, hogy megtapasztalhassa azt, amit Isten készített. A kényszercselekedetek soha nem adnak megoldást, a pornó sem. Nem technikai kérdés a boldogság és nem az élvezet jelenti a boldogságot.
Amit Isten egybeszerkeszt - nem ügyesség kell, nem lepedő akrobatika - hanem egy olyan egység, egy olyan összetartozás - ami ajándék, egybeszerkesztés - minden más kevesebb ennél. Nem azért nem csalom meg a feleségem, mert betartom a törvényt, hanem mert nem kell kevesebb, mint amit csak vele élhetek át. A kereszténység nem törvényvallás.
Ennyit - úgy elöljáróban - tudom, hogy kicsit felszínes, de a fontosabb pontokat azért fel akartam vázolni, hogy komolyan bele tudjunk menni a részletekbe.
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

Nem elérhető Jules

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1609
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #19 Dátum: 2009 Március 27, 09:26:41 »
Amikor Izrael szövetséget kötött Gibeonnal Isten megkérdezése nélkül, az Úr akkor is számon kérte rajtuk a megkötött szövetséget, még Saul idejében is.

Szerintem Isten előtt érvényes a világban kötött, vagy felemás házasság is, hiszen ugyanúgy két fél közötti szövetségkötés, még akkor is, ha nem ez az Úr tökéletes akarata.
J.
"Jól látszik a szívünk állapota abból, ahogy egy olyan valakivel bánunk, aki viszonzásul semmit nem tud tenni értünk."

Magda

  • Vendég
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #20 Dátum: 2009 Március 27, 09:34:08 »
Amikor Izrael szövetséget kötött Gibeonnal Isten megkérdezése nélkül, az Úr akkor is számon kérte rajtuk a megkötött szövetséget, még Saul idejében is.

Szerintem Isten előtt érvényes a világban kötött, vagy felemás házasság is, hiszen ugyanúgy két fél közötti szövetségkötés, még akkor is, ha nem ez az Úr tökéletes akarata.
J.

Igen én is így látom

Zsolt 15,4 A megbélyegzett útálatos az ő szemeiben, de az Urat félőket tiszteli: a ki kárára esküszik, és meg nem változtatja.

maria

  • Vendég
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #21 Dátum: 2009 Március 27, 09:36:33 »
Jules! A világ a világ előtt köt szövetséget, a hívő Isten előtt. A felemás igával van gondom. Mi köze egy hívőnek a hitetlenhez? Ha egy hívő hitetlent vesz el, abban milyen szerepe van az Úrnak? Nem lenne jobb ha megvárná még megtér és akkor kelnének egybe? Erről mi  a véleményed?

Nem elérhető Jules

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1609
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #22 Dátum: 2009 Március 27, 09:41:03 »
Alapjaiban véve egyet értek. Senki hívőnek nem javasolnám, hogy világi embert vegyen el azzal, hogy "majd megtér". Erre nincs semmi garancia, viszont sok problémát okozhat a világnézetbeni különbség.

Mondjuk az igazsághoz hozzá tartozik, hogy látok magam körül jól működő felemás igás házasságot is, de azért ez mégiscsak lutri.

Amit írtam, azt arra értettem, hogy nem fogadom el a válás indokául azt, hogy "hát úgyis csak polgári esküvő volt". Szövetséget kötöttek, vagy sem? Ez itt a kérdés.

Hogy Isten szemében az a szövetség mennyire volt kedves, az meg egy másik dolog.

J.
"Jól látszik a szívünk állapota abból, ahogy egy olyan valakivel bánunk, aki viszonzásul semmit nem tud tenni értünk."

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #23 Dátum: 2009 Március 27, 09:47:52 »
Kedves Jules,

Ahogy már korábban írtam is, a pogányok házasságát is házasságnak nevezi a biblia - csak egészen más "igéretekkel". Isten az Őt szeretőknek készített egészen mást. A házasság is bűn alá van rekesztve - de a boldog mondások között sem szerepel, hogy boldogok a házasságban élők. (Pálhegyi Feri bácsitól vettem).
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

maria

  • Vendég
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #24 Dátum: 2009 Március 27, 09:49:22 »
Jules! Igen, szövetséget kötöttek, mert eskü az eskü. A világ ezt gyorsan megszegi, de a probléma ott van, hogy már a hívők is megszegik mert nem tudják elviselni tolerálni egymást. Hiányzik a megbocsátás és egy idő után a szeretet is kihal. Valamikor régen nem is volt világi esküvő, hanem csak egyházi. Pl a reformátusok csak akkor esküdhetett katolikussal és fordítva, ha áttértek a vallásukra. Persze ez is borzasztó, mert nem egyházasdi Isten, egyek kellene legyünk Krisztusban, de ez volt, vagy van -e még azt se tudom. De feltételezem igen, mert az egyik ismerősünk azon gondolkodik, hogy át térjen e mert nem adja őket össze így a pap.

Nem elérhető Jules

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1609
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #25 Dátum: 2009 Március 27, 09:54:20 »
Kedves Sándor,

Jól mondod, Isten egész mást, sokkal többet és jobbat készített az Őbenne házasodók számára, mint amit a világ adni képes.  :afro:

Mária, a vicc(?) az, hogy a pap, aki nem hajlandó megesketni egy "másvallásút", amig át nem tér, lehet, hogy a következő vasárnap bőszen hirdeti az igét az ökumené jegyében. Mert most az a trendi...  :118:
"Jól látszik a szívünk állapota abból, ahogy egy olyan valakivel bánunk, aki viszonzásul semmit nem tud tenni értünk."

maria

  • Vendég
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #26 Dátum: 2009 Március 27, 10:00:40 »
Sándor írta: A házasság is bűn alá van rekesztve - de a boldog mondások között sem szerepel, hogy boldogok a házasságban élők. (Pálhegyi Feri bácsitól vettem).

A világ van a bűn alá rekesztve és nem a keresztény. Én már nem, mert megváltott vagyok és nem élek a bűn alatt, hanem kegyelem alatt. Nem e világból való vagyok hanem felülről születtem. Az én házasságomat nem a bűn kötötte össze, hanem Isten, így alá van vetve. A mi házasságunkat a szeretet vezeti. A hústestünk időnként előbukkan, de a kegyelem és a szeret alá van vetve, mert Isten előtt szent. A bűn nem az. A testem a bűn alatt van még, így nem is kedves Isten előtt a testiségem.

Érdekelne amit Sándor írt: Ahogy már korábban írtam is, a pogányok házasságát is házasságnak nevezi a biblia - csak egészen más "igéretekkel".

Ezt hogy látjátok és tudjátok? A pogányok házasságát Isten szerkeszti egybe? Ahhoz nem elé kell járulni? Kérdezem, mert ha ez igaz, akkor minek kötünk házasságot Isten előtt is? Köszi a válaszokat hiszen jó ha ezekben is tisztán látunk.

Nem elérhető tothg

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 3053
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #27 Dátum: 2009 Március 27, 10:02:20 »
Nézzétek, mindenki azt eszi, amit főzött. Ha valaki felemás igába megy, akkor ott kell hűségesnek lennie (lásd Izrael szövetségét a Gibeonitákkal). Isten komolyan veszi a szövetséget, mindegy, hogy ki és kivel köti.
"Ha nem elégít meg ez a világ, akkor valószínű, hogy nem e világ számára lettél teremtve."
(C. S. Lewis)

Nem elérhető Sándor

  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 1214
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #28 Dátum: 2009 Március 27, 11:03:32 »
A pogányok házasságkötése - amit szintén írtam már - nem a gyülekezetünk gondja. Ezért sok problémát, vitát is okoz nálunk, hogy minek összeadni azokat a templomban, akiknek ez egy hamis romantika, amolyan emelni az ünnep fényét - miközben nem is érti, hogy Isten előtt mond nagyon komoly dolgokat, mivel nem is valóság neki Isten. A baj - hogy ehhez nem kellene asszisztálni, mert szerintem kompromittáljuk a mi Urunkat.
Az, hogy a pogány is házasodni akar - az természetes, mivel társas lénynek lett teremtve, csak hiányzik belőle Isten. Amennyire komolyan mondja Isten előtt - amit ott mond, annyira lesz rajta áldás, teljesen egyenes arány van ebben. Mivel a testi nem is fogja fel, nem is értheti - emberi módon, klasszikus elveszettként Uramuramozhat - mégsincs rajta áldás.
A biblia nem a pogányoknak szól - semmire nem megy vele, sőt - hülyeségnek tartja, ez mutatja, hogy elveszett. Nekünk sem a pogányok házasságával kell törődni - legfeljebb tanulságként, de ez nagyon szomorú téma. Jobb inkább azt vizsgálni, mit készített az Isten - mert az épít is.
szeretettel Sándor
Bizony hittel jegyeztelek el téged magamnak, és megismered az Urat.

Nem elérhető Antee

  • Admin
  • Testvérünk
  • *
  • Hozzászólások: 22795
    • Alfa-Omega (keresztyén közösség)
Re: Válás és az újraházasodás
« Válasz #29 Dátum: 2009 Március 27, 11:15:59 »
Az Újtestamentum rendeletei szerint létezik még egy olyan szituáció, amikor egy keresztény mentesülhet a házassági kötelék alól:

Pál az 1. Korintus 7,10-15-ben írja le ezt:
„A házasoknak pedig azt rendelem, nem én, hanem az Úr, hogy az asszony ne váljék el a férjtől, ha mégis elválik, maradjon házasságon kívül, vagy engesztelődjék ki, továbbá, hogy a férj ne küldje el feleségét. A többieknek én mondom, nem az Úr, ha valamely testvérnek hitetlen felesége van és a feleség meg van elégedve, hogy együtt lakjék vele, ne küldje el a feleségét. S ha valamely asszonynak van hitetlen férje, s ez megelégszik azzal, hogy vele lakjék, ne küldje el a férjet. Mert megszentelődik a hitetlen asszony a testvér által, mert különben gyermekeik tisztátalanok volnának, pedig szentek. Ám ha a hitetlen válik, váljék. Nincs rabszolgaságra vetve a férfi vagy a nőtestvér az ily dolgokban. Békességre szólott az Isten hívása számotokra.”

A 10. és 11. versszakokban Pál azzal az esettel foglalkozik, amikor két hívő házasodik össze, és megjegyzi, hogy ezt „nem én, hanem az Úr” mondja. Ezzel pedig azt jelzi, hogy ezt a szituációt Jézus már taglalta az evangéliumokban leírt tanításaiban. Az állásfoglalás világos és egyértelmű: egyik fél sem válhat el szabadon a másiktól, hacsak nem volt valamelyikük hűtlen. (Mivel Jézus az evangéliumokban már foglakozott ezzel az esettel, nem volt szükség arra, hogy Pál részletesen megismételje). Ha mégis elválnak, nem köthetnek újabb házasságot.

A 12-15. versszakokban pedig azzal az esettel foglakozik, amikor hívő és nem-hívő házasodik össze. Az a megjegyzés, hogy „én mondom, nem az Úr” azt jelzi, hogy erre az esetre Jézus nem utalt az evangéliumokban. Először is Pál a hívő feladatává teszi a házassági béke fenntartását és azt, hogy a hit számára megnyerje társát.

De ha a hitetlen fél nem így közelíti meg a dolgokat, és nem akarja fenntartani a házasságot, hanem elhagyja a hívőt, akkor a hívőnek jogában áll felbontani a szerződést, ezáltal szabaddá válik és újraházasodhat. Azonban még két további feltételnek eleget kell tennie. Először is a polgári törvények szerint kell bonyolítania az ügyet, másodszor pedig második partnerének feltétlenül kereszténynek kell lennie.

Két esetet vizsgáltunk meg tehát, amelyekkel az Újtestamentum külön foglalkozik:

az egyik a házastársi hűtlenség esete
a másik, amikor a hívőt elhagyja a nem-hívő házasfél amiatt, hogy a másik hisz Krisztusban.

Mindkét esetben, ha a feltétetek teljesülnek, a hívőnek joga van elválni és újraházasodni.
Felmerülhetnek egyéb esetek is a válással kapcsolatban, amelyek nincsenek ennyire kifejtett formában az Újtestamentumban. Nem helyes elhanyagolni ezeket az eseteket sem, és nem is indokolt, hogy túlzottan dogmatikusak legyünk ott, ahol nincs konkrét bibliai utalás. Talán azt tanácsolhatom leginkább egy jó szándékú keresztény lelkipásztornak, hogy Pállal együtt azt mondja:
„...nincs ugyan parancsolatom az Úrtól, de tanácsot adok úgy, mint aki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hitelre méltó legyek.” (1. Korintus 7,25.)

Mi történjen azokkal, akik hibáztak házasságukban, elváltak valamikor, és azután jöttek üdvösségért Krisztushoz? Hogy tekint rájuk Isten?

Mivel létezik bűnbocsánat, a Biblia hozzáállása teljesen egyértelmű. A Máté 12,31-ben például Jézus azt mondja: „Ezért mondom nektek: minden bűn (vétek) és káromlás bocsánatot nyer, de a Szellem káromlása nem nyer bocsánatot,” A „minden bűn”-be belefoglaltatik a házasságtörés és az egyéb szexuális elhajlások is. Egyetlen kivétel a Szent Szellem káromlása.

Az Apostolok Cselekedeteinek 13,39. versében Pál azt mondja a zsidóknak:
„Mindazokból a vétkekből, melyekből Mózes törvényének nincs hatalma titeket igazságosakká (megigazulttá) tenni, Ő (Jézus) mindenkit igazságossá (megigazulttá) tesz, aki hisz.” Figyeld meg, mennyire teljes ez: mindenki megigazul mindenből. Ez magában foglalja a házasságtörést és a többi hasonló típusú bűnt is.

Az 1. Korintus 6,9-11-ben Pál a Korintusban élő hívőknek így ír:
„Vagy nem tudjátok, hogy igazságtalanok Isten királyságát nem fogják örökölni? Ne tévelyegjetek! Sem paráznák, sem bálványimádók, sem puhányok, sem férfifertőzők, sem tolvajok, sem kapzsik, sem iszákosok, sem szitkozódók, sem ragadozók Isten királyságát örökölni nem fogják. Ezek voltatok néhányan, de lemosakodtatok, de megszentelődtetek, de megigazultatok a Krisztus Úrnak neve és Istenünknek Szelleme által.”

A bűnöknek ez az undorító listája felsorolja a házasságtörést és a perverziót is. De a Krisztusba vetett hit által nem csak megbocsátást nyertek, hanem Isten saját tökéletessége által megigazítattak és felmentést kaptak. Így ők Isten szemében olyanok, mint akik egész életükben sohasem követtek el bűnt. Teljesen biztos, hogy ez, felszabadítja őket annyira, hogy minden területen, a házasság területén is újrakezdhessenek mindent. Eltűnt a bűn sötét árnyéka, nincs vádlás, amely az előző életükből átszármazna az újba.

Azok, akik kétségbe vonják a bűnbánó hívőknek az életük teljes újrakezdéséhez való jogát, figyelmen kívül hagyják Péter figyelmeztetését az Apostolok Cselekedetei 10,15-ből: „Amiket Isten megtisztított, te ne mond tisztátalanoknak”.

Arra, hogy megvizsgáljuk mindazokat az eseteket, amikor egy keresztény a válás következményével találkozhat, nincs most módunk.
"Halljátok az Úrnak beszédét, akik rettegtek az ő beszédére: így szólnak testvéreitek, akik titeket gyűlölnek, nevemért eltaszítanak: Jelenjék meg az Úrnak dicsősége, hogy lássuk örömötöket; de ők megszégyenülnek." (Ézsaiás 66,5)