Máté 5:13 Ti vagytok a földnek savai; ha pedig a só megízetlenül, mivel sózzák meg? nem jó azután semmire, hanem hogy kidobják és eltapossák az emberek.
Máté 5:14 Ti vagytok a világ világossága. Nem rejtethetik el a hegyen épített város.
Máté 5:15 Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és fényljék mindazoknak, a kik a házban vannak.
Máté 5:16 Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.
Mind a három, a só, a hegyen épített város, és a gyertya (lámpás) ugyan arról szól.
A 16-os vers adja meg a választ.
A só meg ízesíti az ételt. Arra hivatott, hogy ízt adjon az ételnek.
Mi van ha már nem ad ízt? El vesztette a szerepét, elvesztette az értékét, nem jó semmire, ezért kidobják.
Az Úr céllal hív el bennünket. Krisztus követőinek szerepük van ebben a világban. Hivatásuk, elhívásuk.
A világosságott nem lehet elrejteni, azt mindenki látja.
A hegyen épített várost sem lehet elrejteni, olyan helyen van, hogy mindenki látja, szem előtt van. Nem lehet elrejteni, éjjel nappal látni lehet, sőt már messziről.
Lámpást sem azért gyújt az ember, hogy azután le takarja. Ha lámpást gyújtunk, azért tesszük mert sötét van, látni akarunk.. A fénnyel célunk van – a sötétség megszüntetése.
Az Úr ha elhív bennünket, nem azért teszi, hogy rejtőzködő hívők legyünk.
Krisztus gyermekei, nem rejtőzhetnek. Nem bújhatnak el. Sőt mindenki szeme előtt van. A figyelem központjában.
1Kor 4:9 ... mert látványossága lettünk a világnak, úgy angyaloknak, mint embereknek.Az Úr céllal hív el bennünket, és feléadatott bíz ránk. Ki kell váljunk a világból, mások kell legyünk.
Mi kell legyünk azok akiknek értékük van ebben a világban, az életünk, ízt kell adjon e keserű világban. Mi vagyunk azok, akik értelmet és célt tudunk mutatni az embereknek..
A cél a mire elhív bennünket az Úr az, hogy az Ő nevét megdicsőítsük, ez a feladatunk.
Mi által dicsőül meg az Úr neve? A mi életünk által, a jó cselekedeteink által. Abban ahogy megéljük a hívő életett. Ahogy megéljük az Úr akaratát, ahogy megéljük és átmegyünk a próbákon és nehézségeken.
Győzelmeink, amiket az Úr által aratunk, dicsőítik meg az Urat.
Így a cselekedetek nem az üdvösségünk, szerzője, hanem az Isten megdicsőítésének az eszköze.
Nem is lehet az üdvösségünk eredményezője, hisz cselekedeteinket is az Úr készíti el. Mint ahogy az üdvösségünket is az Úr szerezte. Mi csak meg kell ragadjuk az alkalmat, hogy megéljük azokat amiket az úr elkészített. Így a dicsekedésnek, minden lehetősége ki van zárva. Mert ha teszünk is valamilyen jót, azt nem magunktól tesszük, hanem azért mert az Úr készítette azt el számunkra, és ő tett rá alkalmassá bennünket.
Ef 2:10 Mert az Ő alkotása vagyunk, teremtetvén [Általa] a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, a melyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk.
2Kor 3:5 Nem mintha magunktól volnánk alkalmatosak valamit gondolni, úgy mint magunkból; ellenkezőleg a mi alkalmatos voltunk az Istentől van:
2Kor 3:6 A ki alkalmatosokká tett minket arra, hogy új szövetség szolgái legyünk, nem betűé, hanem léleké; mert a betű megöl, a lélek pedig megelevenít.Sokan Úgy tekintenek, a megváltásra mint valamilyen, mozijegyre. Amit beteszünk a zsebünkben és amikor odaérünk és szükségünk van rá, elő vesszük, felmutatjuk – ide jogom van bemenni.
Az üdvösség, felelőséggel jár.
Az Úr népéhez való tartozás nem csak kiváltság, felelősség is.
Mint a Király gyermekének lenni, nagy kiváltság, de ugyanakkor nagy felelősség is. Mert a Király gyermekének élete mindenki szeme előtt van. Így felelőssége van. Az ő szégyene a király szégyene. Az ő sikere a király dicsősége.
E példázatok után nem hiába Jézus következő tanítása, az ő igéjéről.
Jézus nem szüntette meg, az engedelmességet. A törvény és a próféták az Ő igéjét jelenti. Ő nem eltörölni jött, hanem betölteni.
Ő azért jött, hogy az ő igéjét betöltse a mi életünkben. Ha befogadod őt, akkor ő él benned. Ha ő él benned akkor ő betölti, megéli benned az igét.
Ez az új szövetség, amiről az Úr beszél: „... törvényemet az ő szívükbe írom ...”
Sokan Úgy közelednek a kegyelemhez, hogy azt mondják: - bárhogy élhetek mert az Úr úgy is megbocsájt. Lophatok, csalhatok, hazudhatok, paráználkodhatok, megcsalhatom a házastársamat, nyugodtan ki élvezhetem a világ nyújtotta élvezeteket és örömöket. Aztán bocsánatott kérek, az Úr meg majd megbocsájt. Jézus ezért halt meg a bűneimért, hogy én élhessek ahogy akarok,a tetszésem szerint, hisz kegyelemből élek.
Ez pedig hatalmas tévedés, ördögi tanítás.
Ő élővé teszi bennünk az igét. Az Ő igéjét.
Ha ez máskép van nem vagyunk mások, mint azok a farizeusok, akik csak beszéltek az Úrról, és az ő parancsolatairól, de ők nem élték. Csak külső kép voltak Isten népe, de a cselekedeteik tagadták azt.
Ahogy az Úr mondja: „Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem.” Máté 15:8
Akik ilyenek semmi képen nem mennek be Isten országába.
Ha az Úr elhívott bennünket azért hívott, hogy legyünk az ő népe, szent népe,
1Pét 2:9 Ti pedig választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, megtartásra való nép vagytok, hogy hirdessétek Annak hatalmas dolgait, a ki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket;
1Pét 2:12 Magatokat a pogányok közt jól viselvén, hogy a miben rágalmaznak titeket mint gonosztévőket, a jó cselekedetekből, ha látják [azokat], dicsőítsék Istent a meglátogatás napján.egy olyan nép amelyik elől jár, és példát mutat a jó cselekedetek által. Utat mutat e világban Isten felé. Világosság, e sötét gonosz világban.
Fil 2:15 Hogy legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtlen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon.Isten népe, a békesség hirdetője, követe, és teremtője e gyűlölettel teli világban.
Máté 5:9 Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak.2Kor 5:19 Minthogy az Isten volt az, a ki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket, és reánk bízta a békéltetésnek igéjét.
2Kor 5:20 Krisztusért járván tehát követségben, mintha Isten kérne mi általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel.Had ragadjak meg még egy gondolatott.
Nézzük meg, hogyan teljesedik be az az ige, hogy az Úr az ő törvényét a belsőnkbe helyezi.
Nézzük meg az első dolgot amit az Úr Jézus a parancsolatokból idéz.
Máté 5:21 Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne ölj, mert a ki öl, méltó az ítéletre.
Máté 5:22 Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére. A gyilkosság egy külső megnyilvánulása a bűnnek. Úgy mint a paráznaság.
Az Úr Jézus azt mondja, hogy mindennek a kiinduló pontja az emberi szív. A bűn ott születik meg, aztán a cselekedetekben nyílvánúl meg. Az Úr Jézus ezért mélyebbre megy és azt mondja, elég már a harag, a gyűlölet, és ez már gyilkosság. Elég a másikra parázna vággyal tekinteni, kívánsággal és az már olyan mintha megtettük volna.
Így az Úr Jézus még mélyebbre tekint, a szív szándékára tekint, Ő a szívek és vesék vizsgálója. Így a törvényt kívülről a szívbe hozza. A külső megnyilvánulás egyenlő a belső rejtett szándékkal, még akkor is ha soha nem nyílvánúl meg cselekedetben. De a gondolatban azt végrehajtottuk, így ennek a bűnnek cselekvői vagyunk.
Az Úr nem csak a külső megnyilvánulásoktól akar megszabadítani, megtisztítani, sokkal inkább a belsőt a szív gondolatait, a szívet.
A farizeusok itt buktak el. A külsőre nagyon vigyáztak, kifelé mindig a szépet mutatták, de a külső nem egyezett a belsővel, belül gonoszak voltak, tele voltak ocsmánysággal, bűnnel, halállal, ezért képmutatóak voltak ... Képmutató farizeusok ... – szólt az Úr. Így ők nem voltak különbek azoknál akik meg is tették a gonoszságott.
Az Úr azt akarja, hogy mind a külsőnk mind a belsőnk szent legyen. Mind a megnyilvánulásaink, cselekedeteink, mind a belsőnk, a belső gondolataink, vágyaink megegyezzenek, és ezek megegyezzenek Isten akaratával.
