Kapernaum
A görögül Kapernaumnak, héberül Kfar-Náchúmnak, vagyis "Náhum-falvának" mondott város.
A Genezáret-tó északi partján fekszik. Az ásatások feltárták, hogy Kapernaumot valamikor az i. e. II. században alapíthatták. Mivel az erődítés és városfal nélküli jelentéktelen település nem vett részt a rómaiak elleni felkelésekben, a légiók nem rombolták le. Jézus korában minden szegényes, jelentéktelen település, amelynek lakói többnyire halászatból és mezőgazdaságból éltek. A kor viszonyaihoz képest azonban Galilea meglehetősen fejlett területnek számított.
Az itt végzett sok csoda ellenére az emberek általában elutasították a Szabadító szolgálatát. Jézus emiatt megátkozta a várost (Mát. 11:20, 23–24). Kapernaumot úgy ismerték mint a Szabadító városát (Mát. 9:1–2; Márk 2:1–5). Sok csodát tett ezen a helyen. Meggyógyított például sok embert (Márk 1:32–34), beleértve ebbe egy százados szolgáját (Luk. 7:1–10), Péter anyósát (Márk 1:21, 29–31), a gutaütöttet, akinek ágyát a tetőn át engedték le (Márk 2:1–12), valamint a sorvadt kezű embert (Mát. 12:9–13). Itt űzött ki Jézus sok gonosz lelket (Márk 1:21–28, 32–34), támasztotta fel a halálból Jairus leányát (Márk 5:22–24, 35–43), és mondta el az élet kenyeréről szóló beszédet a kapernaumi zsinagógában (Ján. 6:24–59). A Szabadító itt mondta Péternek, hogy fogjon egy halat a Galileai-tengerből, nyissa ki a száját, és találjon benne egy pénzérmét, amivel adót fizethet (Mát. 17:24–27).
Jézus Krisztus halála és feltámadása után, melynek során Galileában is többször megjelent, Kapernaumot nagy számban lakták zsidó-keresztények. A II–III. században egyik fontos gyülekezőhelyük lehetett Péter és Jézus hajdani háza. Egy 383-ban kelt útleírásban így említik meg a helyet: "Az apostolfejedelem házából templomot építettek, amelynek falai mindmáig állnak." A régészek 1921-ben valóban meg is találták egy 22,5 méter átmérőjű, nyolcszögletű templomépület alapjait, amelyet az V. században, tehát már a bizánci korban építettek.
A szentélyépület alól pedig egy bizonyíthatóan I. századi lakóház romjai bukkantak elő, amelynek hétszer 6,5 méteres belső helyiségét már ebben az időben gyülekezőhelynek használták!
Bizonyíték erre a vakolaton előkerült több száz írás, amelyek legtöbbje Péter és Jézus nevét említi, sőt valaki egy halászcsónakot is belekarcolt a falba.
Ezt a valaha a tóparton álló, bazaltkövekből épített házat – amely szemmel láthatóan nagyobb és szebb volt a környező lakóépületeknél – már az első századi zsidó-keresztények is istentiszteleti helynek használták.
Kapernaumi ásatások: Zsinagóga