ÚJ GENERÁCIÓ
Dohányfüst és vastag smink, műköröm és kihívó öltözet az aktuális divat szerint, tűsarkú csizmák, különös színű és fazonú frizurák, nyomdafestéket nem tűrő szavak. Ez napjaink középiskolája, legalábbis ezt tapasztaltam az órák közti szünetekben, amikor bent voltam, és a háttérből figyeltem a fesztelen diákokat.
Olyan generáció nő - nőtt - fel körülöttünk, ami jogos aggodalommal tölt el szülőket, pedagógusokat, lelkészeket, de még az utca emberét is. Gondoljunk csak az elképesztő méreteket öltött agresszióra, önzésre, tiszteletlenségre és kegyetlenségre! A lelkiismeret elhallgattatásának kora ez.
A Bibliától való elfordulás, az értékek két lábbal tiprása, a morális züllés az évszázadok során mindig is a társadalmak erkölcsi összeomlásához vezetett.
A szellemi homály szinte kézzel tapintható, folyamatos gyötrődést okozva azoknak, akik világosságban akarnak járni.
Gyakorló szülőként évek óta imádkozom gyermekeink védelméért, hogy az Úr zárja be a szívüket, lelküket, szellemüket a sötétség erői elől, és tudjanak ellenállni a bűnnek, a gonosz csábításának.
Hamvas arcú tinik rúzsozzák a szájukat, színezik - az egyébként a maga természetességében szép - hajukat, mert "unalmas". Festik a körmüket, és gyakran a ruházatuk sem éppen ahhoz méltó, amit megvallanak. Még keresztyén körökben is, mert ez a szokás, ezt diktálja a világ. Nagyon elszomorító!
Mégis, ki húzza meg a határt? Ki ad igaz zsinórmértéket? Vajon milyen példával járnak elöl a felnőttek?
János apostol így figyelmeztet:
"Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a világban vannak! Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a test kívánsága és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése, nem az Atyától van, hanem a világból. Ez a világ elmúlik, és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké."
János 2:15-17.
A hívők feladata a naponkénti hadviselés és elkötelezett közbenjárás a fiatalabb nemzedékért, akit tanítani is kell! Jézus Gyülekezete állandó háborúban áll a Sátánnal és birodalmával mindaddig, amíg vissza nem jön Megváltója, és magához nem ragadja a felhőkön túlra. Ez a pillanat rohamosan közeledik! Ezért különös figyelemmel és odaszánással kell Krisztust követnünk, tekintettel arra, mit ír az Ige:
"Tiszta és szeplő nélküli istentisztelet az Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az ő nyomorúságukban, és szeplő nélkül megtartani magát e világtól." Jakab 1:27.
A világ a romlás felé halad. Figyeljünk, vigyázzunk és imádkozzunk, hogy hitünk pályájának célegyenesében soha ne adjuk lejjebb az elérendő célt, és ne lazítsunk megszentelődésünk feltételein!
"Szenteltessék meg a Te neved" bennünk, általunk, a templom csendjében épp úgy, mint az otthonunkban vagy a szétzilált társadalmi forgatagban, a szürkébb hétköznapokban és a ragyogó ünnepek alkalmával is!
Csendesedjünk el Jakab apostol kijelentésén, majd álljuk meg és változtassuk meg a gondolkodásunkat! Ne hagyjuk, hogy elvakítsanak az óriásplakátok üzenetei, a média és az arctalan tömeg vonzása, hanem engedelmeskedjünk Isten Szavának:
"Aki a világ barátja akar lenni, az Isten ellenségévé lesz!" Jakab 4:4.
Fiatalok! Ez nem egy erkölcscsősz kirohanása! Kérdezzétek meg az Urat, és választ kaptok Tőle:
"Hogyan tarthatja tisztán életútját az ifjú? Úgy, hogy megtartja Igédet."
Zsoltárok 119:9.
2012. febr. 14. Guti Tünde