Néhány szóban védekezésül
Tudom, hogy az emberek dicsérete semmit nem ér, ha Isten közben megfedd. Ugyanígy, ha az Úr mellettem áll, nem fektet két vállra mások kritikája.
A posztjaim őszinték. Tény és való, az elmúlt 10-12 évben a lelkemen áthaladó vallási „úthenger” nem maradt nyomtalan. Mégis van örömöm az Úrban, jó reménységem ígéreteire nézve, és gyönyörködöm testvéreimben, akik igazságban járnak.
Nem kötelező olvasni az igei elmélkedéseimet! Főleg annak nem, aki szerint „rühellem a vallást”. Nem! Ilyet sose írtam, én csak a bűnt, a megtévesztést és a képmutatást utálom! Isten szavaival élve: „Bűnt és ünneplést el nem szenvedhetek.” Ésaiás 1:13.
Nem muszáj olvasni a verseimet sem, melyek valaki szerint depressziósak, és jobb, ha nem látja. Valóban sok borúlátó gondolat született bennem, de ezek ellenkezői is napvilágot láttak, bizonyítja ezt a weboldalam és kilenc könyvem. Az Úr ismeri a szívemet! „Amilyen az elválasztott gyermek anyjánál, mint az elválasztott gyermek, olyan bennem az én lelkem.” Zsoltárok 131:2.
A facebookon és a mindennapi életben álarcok nélkül írók, járók célkeresztbe kerülnek. Az igazi támadások, bántások általában nem az istentelen világból, hanem egymást eláruló keresztyénektől érkeznek. De jól is van ez így, mert beteljesednek a próféciák…
Nem önsajnálkozásból ömlik belőlem a szó! Az Úr őrizzen ettől! Csupán azért összegzem legfrissebb „élményemet”, mert – egy testvéri hozzászólás kapcsán – komolyan elgondolkodtam magam felett. Szolgálataimon, írásaimon, verseimen. Megálltam és számot vetettem. Igen, sok csiszolni való van még rajtam.
Nehezen tudom megállni, hogy ne észrevételezzem a társadalomban és az egyházban zajló fájdalmas, égbe kiáltó folyamatokat. Ezeket legtöbbször fontosabbnak, aktuálisabbnak tartom, mint jókedéllyel humorizálgatni. (Mert ugye, ezt sokan teszik sokféleképpen, vicceket és gúnyos dolgokat megosztva.) Azonban nem válogathatjuk meg, kire-kire mit bízott az Úr. Ki-ki, amit kapott, azzal sáfárkodjon!
Mindenesetre, gyötrődöm ebben a sodomai világban, látva a sötétséget, ami körülvesz, és vágyva várom Jézus Krisztus eljövetelét, amikor „Isten sátora az emberekkel van” Jel. 21:3. – és nem lesz sírás, fájdalom, gyász, hanem örökös öröm.
Nem sajnálatra vágyom, félreértés ne essék! Ezért kérem, hogy mellőzzétek a hozzászólásokat!
Köszönöm, és kedves Mindnyájatokra Isten áldását kívánom őszinte szívvel:
Guti Tünde – 2023. április 29.