Tudjátok mi jutott most eszembe erről a vitáról. Az, amit tegnap tanítottak. A legjobban az tetszik, hogy Jézus hogyan vitatkozott. Sehogy. A farizeusok túl léptek egy ponton, ahol már visszafordíthatatlanul megkeményedett a szívük. Tudták, hogy Jézusnak igaza van, hiszen nem tehettek mást, mert magával az Istennel áltak szemben, de nem borultak le, mert képtelenek voltak elfogadni, hogy bárki is fölöttük álljon, még ha Istenről is van szó. Hiszen, ha Isten lett volna a legfontosabb az életükben, akkor nem követeltek volna királyt. Szóval, amikor Jézus valamit mondott, mivel Jézus nem tud hazudni, mert maga az Igazság, ezért kénytelenek voltak elnémulni. Jézus pedig tudta, hogy a szívük már annyira megkeményedett, hogy inkább azt mondta, menjünk tovább, és hirdessük máshol az örömhírt. A Márk 3-ban látjuk, amikor ördögöt űz ki. Ezeknek az ördögöknek, amikor meglátták Jézust, a másik irányba, pont Jézustól ellenkező irányba kellett volna taszítanijuk azt az embert, de nem tehettek mást, mert magával az isteni hatalommal álltak szemben. Bármennyire is ellenség, még ő is kénytelen engedelmeskedni az Isteni szónak, mert nem tud mást tenni, hiszen ő is teremtmény. Viszont Jézus nem engedi meg az ördögöknek, hogy bizonyságot tegyen róla, hanem elnémítja. Róla csak kizárólag az Atya és az Ő tettei tehetnek bizonyságot. A lényeg, amit ebből ki akarok hozni, amikor valaki elmegy, akkor az nem biztos, hogy azért teszi, mert végig van sértve. Akkor Jézusra is mondhatnánk, hogy azért ment el, mert megsértődött azon, hogy más az emberek véleménye. Egyszerűen csak azért mentek el, mert nem látták értelmét a vitának. Szerintem a vitáknak néhány percnél tovább nem lenne szabad tartania. Onnantól kezdve, amikor már csak arról szól a vita, hogy megpróbáljuk bebizonyítania saját igazunkat, nincs értelme. Jézus sosem bizonygatta a saját igazán, egyszerűen csak, amikor látta, hogy a farizeusok nem hajlandóak elfogadni az igazságot tovább állt. Pedig meg tudta volna tenni, hogy térdre kényszeríti őked, de Jézus nem a farizeusok ellen tanított. Szóval, én csak ennyit tudok már mondani, hogy mindenkinek legyen a hite, és a meggyőződése szerint. Ez nem kioktatás, hanem csak egy feddés. Amit elsőként veszek magamra. Nekem ezen a téren nagyon sokat kell még tanulnom.